Az Est, 1920. január (11. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

2. oldal. Resnybehozzák Újpest ügyeit Évekis viu­amena faátralékok az adóhivatalokban. Az Ügy­osztály vezetőjei nyugdíjazták. Mindent pótédőkből fedeznek A törvényhatósági biztos njígBajkcsatsa — Az Est tudósítójától — Pest vármegye alispánjának elő­­t­erjesztésére a belügyminiszter Újpest közigazgatásának főtiszt­­viselői ellen igen súlyos visszaélé­sek miatt már szeptemberben fe­gyelmi eljárást, indított s őket ál­lásukból elmozdította. A belügy­miniszter a város képviselőtestüle­tének működését is felfüggeszttette, mer­t a képviselőtestület a tisztvi­selők viselt dolgait elnézte, sőt a felelősségre vonás elmulasztásával azokat szankcionálta. Újpest gaz­dasági élete teljesen a tönk szé­lére jutott, csődbe került a város. Az alispán a város törvényható­sági biztosává Förster Kornélt Brassóm­egye menekült főjegyző­jét nevezte ki. A törvényhatósági biztos vezeti azóta a város ügyeit s próbálja minden eszközzel Új­pestet talpraállítani. Fölkerestük Förster Kornélt, hogy érdeklődjünk Újpest szeren­csétlen állapota felől. A biztos kér­­désősködéseinkre a következőket válaszolta: — Mint lelkiismeretes orvos, kit súly­os beteg ágyához hívnak, ugy­e jöttem­ Újpestre. Huszonhárom hosszú esztendő közigazgatási gya­korlatát és tapasztalatait hoztam magammal ide. Eddigi munkám­ról még most nehéz szólni. Hogy mit fogok elérni tudni, arról szin­tén nehéz nyilatkozni. Száz és száz körülménytől függ az én működé­sem. A hetvenezer lakossal bíró város csakugyan csődbe jutott. A­mit a lelkiismeretlenek elrontot­tak, azt­ egy embernek pár rövid hónap alatt emberfölötti munka helyrehozni. De majd sikerülni fog. A törvényhatósági biztos legelő­ször a városi adóhivatalt vette alapos vizsgálat alá. A legnagyobb rendetlenséget, évekre visszamenő restanciákat, az adókönyvek lelki­­ismeretlen vezetését találta a hi­vatalban. Az adóügyosztály vezé­tőj­e rögtön kérte nyugdíjaztatását. Új vezetőt neveztek ki, kivel a biztos rögtön tárgyalni kezdett a rendbehozatal módozatai felől. Munkájukban nagy segítségükre volt a pestvidéki pénzügyigazga­tóság. A megállapított program szerint november elején meg is kezdődött a helyrehozatal munká­ja. És most december végén olyan látható eredményeket tudnak fel­mutatni, melyek biztos reményt nyújtanak arra, hogy a további hónapok megfeszített munkájával sikerülni fog az adóhivatalt telje­­sen rendbehozni. A végrehajtások teljes erélylyel folynak az újpes­tiek nem kis boszúságára. A leg­nagyobb nehézség természetesen az, hogy a városnak egy fillérnyi vagyona nincs. Újpesten mindent a pótadóból kell fentartani. A város gazdasági ügyosztálya is erős felügyelet és ellenőrzés alá képült. Hogy a város közönségét­­érdeklő ügyekről mindenki tájé­kozva, legyen és hogy a biztos is értesüljön , a lakosság érdekeiről és kívánságairól, ebből a célból kéthetenkint gyűléseket tartanak, a­melyekre a különböző érdekcso­­­portok képviselői vannak meghíva,­­a­mikor behatóan megbeszélik a közérdekű ügyeket. Papp Zoltán agyonlőtte magát — Az Est tudósítójától — Dr. Papp Zoltán 58 éves ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, a ki­váló dalköltő és zeneszerző ma éj­jel Ferenc József-rakpart 27. szá­mú házban levő lakásán hálószo­bájában öngyilkosságot követett el. Papp Zoltán feleségét néhány nappal ezelőtt beszállították a II. számú szülészeti klinikára, a­hol egy egészséges gyermeknek adott életet, ő maga azonban gyermek­ágyi lázba esett és tegnap délután fél öt órakor meghalt. • Papp állan­dóan felesége betegágya mellett tartózkodott, ott volt akkor is, a­mikor a halál bekövetkezett. Ek­kor kiment a folyosóra és ott le­ült egy asztalhoz, végrendeletet írt., mely összesen kilenc pontból áll. Tanúképpen két kórházi or­vossal íratta alá a végrendeletek Azt mondotta, hogy beteg ember, felesége halála nagyon megviselte, nem lehet tudni, mi­ történik vele és ezért végrendelkezik. Közben megérkezett a kórházba egyik barátja. Heteés Alfréd nagy­­kereskedő és a megtört embert el­kísérte lakására és rábírta, hogy feküdjék ágyba. Papp lefeküdt, Heteés is lenyugodott a pánikig­­ra. A villanylámpa eloltása után egyszerre revolverdörrenést hal­lott. Világot gyújtott, az ágyhoz sietett, de barátját vérében fekve holtan találta. A szerencsétlen em­ber browninggal szívén lőtte ma­gát. Rögtön értesítették a mentő­ket és a rendőrséget. Bizottság ment ki a lakásba, azonban a sze­rencsétlen ember már halott volt. Dr. Papp Zoltán a háború alatt a budapesti katonai hídfőparancs­­nokságnak volt a vezetője és egy alkalommal, mikor szolgálatába sietett, menetközben felugrott egy villamosra, leesett, a kerekek alá­­ került, melyek jobblábát levágták. Azóta műlába volt Tragikus ha­lála mindenütt nagy részvétet kel­tett. tér tegnap külön rendeletet adott ki, a­melylyel a külföldi biztosítók ma­gyarországi működési szabadságát a viszonosság elve alapján szabályozta. Zaklatják a magyar intézetek ex­­pozitárá­t a cseh hatóságok is, a­kik azt­ kiz.óvják, hogy a magyar intézetek a cseh megszállás alatt lévő területeken kötött üzleteik után egészít­sék ki a díjtartalékot, még­pediglen cseh valuta szerinti értékre. Ebben az irányban most a magyar társa­ságok a cseh kormánynyal tárgya­lást folytatnak. Kezdetben volt idő, a­mikor a csehek egyszerűen meg­akadályozták a magyar intézetek a működését a cseh igazgatási terüle­­teken, de ebből a merev álláspontból időközben engedtek. Az intézetek szerint azonban addig nem lesz rend, a frig cseh megszállású területeken lévő fiókjaikat nem önállósítják,­ il­letve cseh intézetté val alakítják át. Ezzel szemben Jugoszlávia min­den feltétel nélkül engedélyezte a ma­gyar társaság működését. A biztosítók fölemelik a díjakat Sürgetik a bizto­­tás állami ellen­őrzését. A lengyel kormány a viszo­nosság elismerését kérte. A pénz­től való menekülés és a biztosítás — Az Esi tudósítójától — A megduzzadt pénzforgalom kitűnő konjunktúrát jelent a b­iztosító inté­zeteknek. Az elemi ágazatokban azért érkeznek sűrűn a társaságokhoz az ajánlatok, mert ma a legkisebb tárgy­nál­ az értéke is számottevő egy-egy háztartásban vagy vállalatban, az életbiztosítást pedig az lendítette fel, hogy a közönség szeret manapság menekülni a pénztől és reméli, hogy a ma lefizetett gyengébb értékű pénz helyett, a lejáratkor jóval értékesebb pénzben kapja vissza a biztosított összeget. Nem mondhatni, hogy a fő­városi biztosítók egyforma lelkesedés­sel veszik tudomásul a biztosítási üzlet nekilendülését, egyes nagyobb inté­zetek arra hivatkoznak, hogy mostan­ság túlnyomórészt az elemi ágazatok­nál összetömör­ítt kockázatot kell vál­­lalniuk, a­mikor egy és ugyanazon a kis helyen nagy értékek vannak fel­halmozva, tehát egy káreset a legtöbb esetben annyi kárösszeg kifizetését jelenti, a­miért a múltban esetleg tíz-tizenöt kár után sem kellett fizet­niük. Ezen aztán egyes intézetek úgy segítenek, hogy a sűrűn meg­kötött biztosítások túlnyomó részét vi­szontbiztosítóknak adják tovább. A kedvező konjunktúra minden­esetre arra ösztönözte a budapesti intézeteket, hogy a biztosítási díja­kat felemeljék. Most folyik erre nézve az intézetek kartelszervezete között a tárgyalás és semmi kétség, hogy a mozgalom­ a közönség újabb meg­terhelésével jár. Az életbiztosításnál ma átlag 4­-6% díjat szednek az intézetek, ezt most úgy növelik, hogy külön pótlékot fognak felszá­mítani úgy az új, mint a már­ meg­­kötött régi életbiztosításoknál. A régi biztosítások díja növelésének kép­telen tervéhez a kormány hozzájá­rulása szükséges s ebben az irányban a kartel már lépéseket tett. Elhatá­rozásukat azzal a nevetséges érvvel okolják meg, hogy a háború miatt a matematikai táblázatok megdőltek, az emberi halandóság a háborúval együttjáró veszedelmek miatt nö­vekedett. Másrészt pedig a rezsi nagyarányú növekedésére is hivat­koznak az intézetek. A tűzbiztosítási díjak felemelését azzal okolják meg, hogy a háború alatt összesen csak 30%-kal növel­ték és most, hogy az üzemköltség szerintük lényegesen emelkedett, itt is drágítaniok kell. A betörés-biztosí­tás díját már december 1-től fogva meg­­drágították az intézetek és egyes ága­zatokban kétszáz százalékos emelést léptettek életbe. A közvélemény régi kívánsága, hogy a biztosító intézeteket állami szerv ellenőrizze. Erre nézve a Ká­rolyi-kormány néptörvényt készí­tett, a­melynek március 17-én kel­lett volna életbe lépnie, de az életbe­léptetést akkor elhalasztották, most pedig Korányi pénzügyminiszter, bár a nagy biztosító társaságok kérték, vonakodik a Károlyi-féle néptör­vényt életbe léptetni. A pénzügymi­niszternek ez az álláspontja kelle­metlen következményekkel jár a ma­gyar intézeteknek Lengyelországban működő fiókjaira. Ugyanis a biztosí­tók ellenőrzéséről szóló néptörvény érvénytelenítette a kereskedelmi tör­vény 211. §-ának 7. pontját, a­mely a külföldi biztosítók viszonosságáról intézkedik. Miután a néptörvény nem lépett életbe, a lengyel hatósá­gok azon az állásponton voltak, hogy a magyar kereskedelmi törvénynek a külföldi biztosítókkal szemben való reciprocitásról szóló intézkedése sincs érvényben és így megtiltották több magyar intézet, így az Első Magyar Általános Biztosító krakói fiókjá­nak működését. Hogy ezen az álla­­poton segítsenek, a pénzügymítosz- Csütörtök, 1920. január 1. Most jtl.’nt tue« HORTHY naptár A naptár tiszta jövedelme a Nem- t­r­kTV? Kt­ Hadsereg céljaira szolgál, AK ‘ 20 KU,­ ‘Kapható »Az Est» árusítójánál. Olasz gyertya, fehér nagyobb tételekben is. legolcsóbban kapható Kálmán Lajos cégnél. V., Visegrádi­ utca 4. az. Iroda-órák: d. e. 10—12 és d. u 1—3 óráig. Oateif­leinek, barátainak és ismerősinek olslog újévet kiván Wisch Lipót Fia husfüstöl­­déje, Király-utca 10. szám. Amerikai férfi-galoschni (sárcipó) érkezett! fonható VI. ker , Teré*»kb‘rut 12 s*-y , Abbázia' kávé­ház mellett,, ICertász Pál. 1­"'3 Boldog' újévet kívánnak és egyben m­eghívtatt Out is b. családját Szilvegéter­es­ére a Cairó -kávéházba (Lövölde tér) — Agay fivérek kávéh­áztulajdonosok. Toll Fároly hangverse­nyez, fű­tött helyiségek. Elsőrangú meleg konyha FÉNYKÉPÉSZET! CIKKEK legelőnyösebben kaphatók­­ II fényképészet­ cikkek gyára és raktára I IHlílVu Budapest, Király­ utca 69. szám. „HÁJ Batik-festék 500 színben készül a „Háj"-központban VII. ” Erzsébet-körút 35. szám. Koksztara-, szénpor-, fürészpor­­tüzelésre azonnal átalakítja­­ ErdőS Vilmos J. oki. gépészmérnök tüzeléstechnikai iroda II. Lövőháji-u. 2­3. Tel. József 26—56 bármely alakban vásáro­ platinaszakcég dr. Weil Albert, Budapest VII., Wesselényi­« tel 32. A jó, régi „Teáskanna" védjegyű ciam­ eredeti csomagolásban, ismét mindenütt kapható!

Next