Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

Budapest, 1920 * Szerda * február 15. Előfizetési árak: Egy hónapra M, korona Negyedévre ...... 42 — korona félévre ............. ITO.— korona Egész évre............ISO.— korona Egyes szám ára 60 fillér. fBBBBBBMPWBMMI • WV*.«e Politikai napilap *­­* FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébetkörút 7# kiiad­­ó­hivatal: VII., Erzsébeteké rút 18—‘20, SM* Fiókekiadóhivatalok: V., Vilmos császáriát 14. szám és IV., Váci*utca 12. Wien : /, Kohlmarkt 7. Kedélyesk­edett az öreg is­fíis Egyiptomban és Jennek a­ Jedélyeskedésnek olyan­­’ hang­járóit, mint mikor valaki I a feját csikorgatja. Tizennégy­­ betegségem van, — mondotta Jémeirceau — körülbelül any­­nyi, a­hány pontja volt Wilson­­nak. Valóban, egy aggastyán számos betegségeinek illusztrá­lására jobb hasonlatot nem is választhatott ennél. Wilson vég­­rehajtatlan és megtagadott ti­zennégy pontja azt jelenti a vén Európának, a­mit a tizennégy betegség Clémenceaunak. Az a tizennégy pont tizen­négy súlyos nyavalya Európa békéjének testében. Bölcseség­­gel és igazsággal meg lehetne gyógyítani valamennyit, de ezek az orvosságok, úgy látszik, teljesen elfogytak az entente patikájából. Ott most csak mér­geket árulnak, kavarnak és kotyvasztanak. Még mindig a vak gyűlölet állapítja meg a diagnózist és írja a receptet és mégis csodálkoznak, hogy Eu­rópa lázai, fájdalmai, vergődé­sei nem akarnak megszűnni. Gyökere az egész nyavalyá­inak a­ magyar kérdés. Az összes betegségek közül ez a legsúlyo­sabb, talán az összes többiek nem is önálló bajok, hanem en­nek a fő nyavalyának tünetei.­­Az entente békéje Magyaror­szág igazságtalan, gonosz és el­viselhetetlen földarabolására van felépítve. Egy ezer eszten­deje vitézen és becsületesen élő nemes nemzet eltaposásával, ennek ezer esztendős országá­val akarják megfizetni a tudá­­sokat. Nem csoda, ha ez a vér­­díj vérré válik a dudások te­nyerében. Nem, ez a béke meg nem áll­hat, mint a­hogy meg nem áll­hat egy olyan ház, a­melynek csak két fala van. Össze kell annak dőlni, ha magától vala­mi nagy csoda által nem is, de az első szél erejétől biztosan összeomlik. A logika, a történe­lem, a földrajz és az igazság abszurduma ez a béke, ebbe az elmeszüleménybe csakugyan belebetegedhetett Clémenceau. Lehet hogy az ő agg testét meggyógyítja Egyiptom napja, de szellemi gyermekének már ácsolják a koporsót, s lehet hogy mire ő egészségesen haza­jön, kedves torzszülöttjének már csak holt­testét találja. XI. évfolyam * szám. A nemzeti hadsereg iizemán átlépi a Tiszát Tiszántúlt március végéig kiürítik a románok — A Magyar Távirati Iroda jelentése — A magyar kormány és a f­ővezérség többszöri sürgetésére a tiszántúli területnek a román csapatok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok e hónap 21-én hagyják el a Ti­sza­von­alat. a Tisza és a Clémenceau-féle demarkácionális vonal közötti terület március első feléig Vásárosn­amény —­­Deb­recen — Püspökladány — Mezőtúr — Hódmezővásár­hely vonalig szabadul fel. Az említett városokat saját csapataink szállják meg. Az utóbbi vonal és a demarkácionális vonal közötti terület felszabadítása március második felében várható. A ki­ürítés és a megszállás további részleteire vonatkozólag a tárgya­lások most folynak a fővezérség és a románok megbízottai között az eutente-missziókkal. Ezek eddigi eredményeként megállapították, hogy saját csapataink e hó 25-én lépik át a Tiszát, a további előnyomulások folyamán pedig mindenkor átlagos 10 kilométer széles semleges zóna fogja a román csapatokat saját csapa­tainktól elválasztani. Mind a polgári, mind a katonai hatóságok részéről minden intézkedés megtörtént, hogy a felszabaduló területeken a törvényes rend feltétlenül biztosíttassék, hogy a románok által kiürített területek minden rázkódtatás nélkül kapcsolódjanak bele az anya­országba. A m­a­­yar békedelegáció a zatSérj:jM'1iazsiataretaSi ' Neuilly, február H (A Magyar Távirati Iroda szikra­ távirata a csepeli rádióállomás útján) Minthogy a magyar békedelegáció a békefeltételekre vonatkozó vala­mennyi jegyzéket beadta már, a kü­lön szakértők és a személyzetnek az a része, amelynek jelenlétére Neuilly­­ben nincs múlhatatlan szükség, gazda­sági okokból hazautazott Budapestre. Hétfőn este kelt útra Párisból a tár­saság. Elutaztak többek között gróf Somssich László, Ottlik Iván, Hegedűs Lóránt, Juró Pál, Zoltán Béla és Gerevidy Tibor. Vajda a m­agyar kérdés miatt láarad Fárisban Bukarest, február 24 (Az Est alkalmi tudósítójától) Pap-Csicsó István ideiglenes mi­niszterelnök újabb táviratban is­ mét megkérte Vajda Sándor mi­niszterelnököt, hogy utazzék haza, mert jelenlétére fontos belügyi kérdések miatt szükség van. Vajda Sándor miniszterelnök válaszában közölte, hogy most nem térhet vissza, mert külügyi természetű kérdések, különösen a döntő fázis­ba lépett magyar kérdés­ szüksé­gessé teszi­, hogy továbbra­­is Pa­kisban maradjon. A miniszterelnökök londoni tanácskozása London, február 21 Millerand francia miniszterelnök vasárnap este Londonba érkezett. Vele együtt érkezett Scialoja olasz külügyminiszter és Vajda­ Voj­voda román miniszterelnök, a­kik­­ szin­tén részt fognak venni a szövetség­közi tárgyalásokon. A vendégeket a pályaudvaron lord Curzon angol külügyminiszter és Nitti olasz mi­niszterelnök fogadták. A minisz­terelnökök tanácsa, hétfőn folytat­ta ülésezését a Dovraing-streeten. A jóvátételi bizottság újra megkezdte munkáját Pária, február 2­1 (A Magyar Távirati Iroda szikra­­távirata a csepeli rádióállomás útján) A jóvátételi bizottság hétfő dél­utáni ülésén Jonnart, a lemondott elnök, átadta helyét Poincarénak. A szövetséges országok közti meg­egyezés értelmében a bizottságban Poincaré elnököl, míg az elnöki tisztet Bertolini, az olasz megbízott, tölti be. Poincaré üdvözlő szavaira Bertolini válaszolt. Az ülésen azután fölolvas­­ták a megelőző tárgyalásokról szóló összefoglaló jegyzőkönyvet, majd rá­tértek a napirendre kitűzött kérdések megvitatására. Amprika is vegyen részt az entenseban London, február 24 . (a Magyar Távirati Iroda szikra­távirata a csepeli rádióállomás útján) » A Mayflower Amerikába utazásá­nak háromszázéves emlékünnepének alkalmából a lordmayor a városházán bankettet rendezett és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy Amerika is részt fog venni a világ sorsát intéző munkában és főként abban a munká­ban, a­mely a jövő boldogságát és békéjét akarja megalkotni. Revaly, február 24 (A Magyar Távirati Iroda szikra­távirata a csepeli rádióállomás útján) A Temps megállapítja, hogy a béke kérdésében a szövetségesek és Amerika között teljes az egyetértés. Allen tá­bornok szavait idézi:»Semmit az Egye­sült­ Államok nélkül.« Mi türelmesen várunk, írja a lap. Franciaország és Anglia érdekei azt követelik, hogy Amerika távoli élében semmiről se döntsenek. A bajor Rajna és a bajor Duna kiépítése jAtferlin, február 24 (Az Offff rendes tudósítójától) A bajor kormány, mint München­ből jelentik, az országgyűlés elé ter­jesztette a törvényjavaslatot, a­mely­ben első részletül 75 millió márka megszavazását kéri a Rajna és a Duna nagyszabású építkezésére és kotrására, hogy­­ hatalmas méretek­ben indulhasson meg a hajózás. A hitel a bajor országgyűlésen biz­tosítva van, de a kikötés az, hogy Münchent és Augsburgot vonják be a csatornahálózatba. D. I.

Next