Az Est, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

­ Már nem vásárolják a hííst a csarnokokban magas árak vevő nélkül — Az Est tudósítójától — __, laesen és eseménytelenül múlt el az utolsó hét az élelmiszer­piacokon. A Központi Vásárcsar­nokban az élelmiszerfelhozatal vál­tozatlanul megmaradt az előbbi napok mérsékelt nívóján, a keres­let, azonban nagy mértékben meg­csökkent, most még jóval kevesebb vásárló van a csarnokban, mint egy két héttel ezelőtt. Legjobban meglátszik ez a mészárosoknál, bár igen sok van a csarnokban, noha a vásárcsarnok igazgat­óságának hivatalos adatai szerint a felhoza­tal az utóbbi napokban éppenség­gel nem növekedett, így 21-én 200 métermázsa, 22-én 320, 23-án pedig csak 26, 24-én 42 métermázsa húst hoztak a csarnokba. A húsárak azonban szinte napról-napra emel­kedtek; ma már a marhahús ára a csarnok igazgatóságának árjegy­zéke szerint 90—120 korona, a bor­júhús 96—130, a sertéshús 120—150 koronába kerül. Egy kevés malac­húst is árulnak kilónkint 140—160 koronáért. Az olvasztani való sza­lonna ára 180—200 koronára emel­kedett, a füstöltszalonna kilója 210 korona. A sertészsír ára 220—240 korona, míg a hatósági zsirt, je­gyek ellenében 125 koronáért ad­ják. A közönség az újabb áremel­kedések folytán alig vásárol, a mé­szárosoknál a felhozott kevés hús is megmarad. Most érkezett a csarnokba az első szabolcsi burgonyaküldemény, mintegy 2000 méter mázsa. Lassan kezdenek egyéb élelmiszereket is hozni a Tiszántúlról; az elmúlt héten már meglehetős nagymeny­­nyiségű tojás érkezett, azonkívül némi zöldség is. A tojásfelhozatal különben is igen kielégítő, így 21-én 4 métermázsa, 22-én 24 mázsa, 23-án pedig 30 mázsa tojás érke­zett­ a központi vásárcsarnokba. Ezenkívül meglehetősen sokat hoznak a környékbeli parasztgaz­dák is. Ennek következtében a to­jás ára, a­mely már egészen négy koronáig emelkedett, újból csök­kenni kezd; ma 380 fillérért adták da­bját, de valószínű, hogy a jö­­­vő héten még olcsóbb lesz. A zöldségpiacon az egyetlen ör­vendetes jelenség a szabolcsi sava­nyított káposzta. ., melyet a ható­sági zöldségüzem bódéiban kilón­két­­ koronáért árusítanak a fo­gyasztóknak. A vásárlók azonban meglehetős csekély számban je­lentkeznek; a közönség, úgy lát­szik, szívesebben veszi meg a ká­posztát a lakásához közel eső fű­szeresnél vagy zöldségárusnál, a­hol pedig jóval többet kell érte fizetnie. A szabolcsi káposztát ugyanis a nagykereskedők kilón­ként 4 koronáért kapják, 5 koro­náért adják tovább a kiskereske­dőknek, úgy hogy egy kiló 6—7, sőt 8 koronába kerül, míg a fo­gyasztóhoz kerül. Egyéb főzelék és zöldségféle meglehetős kevés van a piacokon. Az árak változatlanok; van friss hónapos retek, a melynek csomó­jáért koronát kérnek és egy kevés friss fejessaláta, egy fej 2—3 koronába kerül. A hal ára változatlanul 80—100 korona, a baromfárak sem igen ,változtak: a hízott liba és kacsa kilója 150—170 korona, egy pár csirke 240—­320 koronába kerül. 2. oldal M­attyasovszky főkapitány Budapest közbiztonságáról Anyagi gondokkal küzdenek a rendőrök — r.jfc Est tudósítójátgjk­­— Hogy a közre közbiztonság mai állapotáral hivatalos helyről kap­junk­­ felvilágosítást, felkerestük dr. Mattydmnószky György rendőrfőka­­tonyt, a­ki szívélyes beszélgetés kere­tében adta meg a kért felvilágosí­tásokat. Az élet- és vagyonbiztonság A főkapitány szavaiból azt a be­nyomást kellett szerezni, hogy az államrendőrség vezetője Budapest rendjét és főként a záróra utáni idő élet- és vagyonbiztonságát — noha az a közel­múltéhoz képest sokat javult — nem tartja annyira kielégítőnek, mint a­­mennyire a város nyugalmá­nak érdeke megkívánja. A bajok egyik legfőbb okát a főkapitány a rendőrség csekély létszámán kívül főképp an­nak tulajdonítja, hogy a rendőrtiszti kar, de elsősorban a legénység sú­lyos gondokkal és élelmezési nehézsé­gekkel küzd, melyek erősen hátrál­tatják abban, hogy teljes erejét és képességét nehéz hivatásának szol­gálatába állíthassa. Néhány adatot is említett a rendőr jövedelméről; bizony csekély, na­gyon csekély az a fizetés, a­miből a rendőrnek élni és családját eltartani kellene. Van olyan rendőr, a­melyik­nek alig öt-hatszáz korona jut egy hónapra. Az eddig kiosztott néhány koron­ányi segély, pótlék és a rendőr­nap három milliónyi gyűjtése, mely már szintén elfogyott, alig jelentett valami enyhülést a rendőr-nyomorra, melyen pedig okvetlenül segíteni kell, ha azt akarjuk, hogy a fővárosi pol­gárság életének és vagyonának biz­tonsága megbízhat­ó, erős kezekbe jusson. A társadalom züllöttségje — ,a kapuk nyolc órai zárása — mondotta a főkapitány — igen jól bevált s közbiztonsági tekintetben ez intézkedésnek sok köszönhető. Az, hogy a lakáskifosztások és házi be­törések tetemesen megapadtak, fő­képp a nyolc órai zárórának tulajdo­nítandó. Elmaradnak a besurranó tol­vajok. Sok a lopás, a csalás, árdrá­gítás és­ egyéb ilyen vagyon ellen irá­nyuló bűncselekmény, mert a társada­lom züllöttsége még erősen tart s a hat­­esztendős háború és a forradalmi álla­potok nyomorúságai olyan erkölcsi letargiába döntötték a gyengébb in­telligenciával bírók ítélőképességét, hogy legtöbbjük már meg sem tudja különböztetni, hogy mi a bűn és mi a tisztességes cselekedet. Főképp a fiatal­korúak társadalmában észlelhető ez az erkölcsi lezüllöttség. A felügyelet nélkül ődöngő gyerekek minden bűnre, gonoszságra könnyen kapha­tók. Rendkívül sok a bűnöző gyermek. Az éjjeli támadások A gyakori éjjeli támadásokra vo­natkozólag feltett kérdésünkre a fő­kapitány azt a megnyugtató kijelen­tést tette, hogy ezek az útonállások most már szünőben vannak, főkép­pen mióta nemcsak a rendőrség, ha­nem egyéb közbiztonsági szerveze­tek és a mai kurzus társadalmi ala­kulatai megtagadták a közösséget az éjjeli támadók és egyéni ítél­kezők személyi végrehajtóival. Kik ezek az éjjeli támadók ? — Nem lehet megállapítani, de annyi bizonyos, hogy többnyire éret­len suhancok, a­kiket tulajdonképpen nádpálcával lehetett volna elintézni, ha a rendőrségnek olyan rettenetes sokoldalú elfoglaltsága nem volna. . Nem nyílt meg a köz­­gazdasági fah ajM­as — 'Az Est lufféé Ttójától — A korim^f^ tudvalévően rende­­etileg reslezkedett, hogy a tudo­­mápnes egyetem­­ kebelében közgazda­sági fakultás létesüljön, a melyből azután rövid időn belül önálló közgazdasági egyetem alakuljon ki. Úgy volt, hogy a közgazdasági egyetemi képzést már most már­cius elsején megkezdik. Szakkö­rökben azonban kétségbe vonták, hogy erre az időre az előkészítő munka befejezhető lesz és az volt a vélemény, hogy a közgazdasági egyetem legjobb esetben őszszel kezdheti meg az oktatást. Ezzel szemben a kormány ellenkező vé­leményen volt és annyira ment, hogy rendeletet adott ki a minősí­tési törvény megváltoztatására, a­mely szerint a közgazdasági egye­temen szerzett diploma egyenjo­­gúvá vált a többi fakultáson szer­zett képesítéssel. Tanügyi körök­ben ez az aktus annak idején némi visszatetszést keltett, mert azt ál­lították­, hogy a minősítési tör­vényt csal­ a nemzetgyűlés hozzá­járulásával szabad megreformálni. Az események azoknak adtak igazat, a­kik a közgazdasági egye­tem gyors felállításában kételked­tek, a­mennyiben úgy értesülünk, hogy a fakultás ebben a szemesz­terben nem is kezdte meg a hall­gatók felvételét és az oktatás sem indult meg. Előreláthatólag — ha csak valami újabb akadály nem jön közbe — az első szemesztert csak őszszel tudják majd megnyit­ni. Annál nagyobb siker jegyében indult meg a napokban a tanítás a műegyetem régi közgazdasági fakultásán, a­hol a március hónap­ban beiratkozott hallgatók száma meghaladta a kétszázat. mx Szombat, 1920. március 27. Franciaország m­egh­osszabb­ítja Rajna bal partján a fip megszállását Az angolvafícia-amerik­ai szövetség meghiúsulásának következményei Paris, március 26 (A Magyar Távirati Iroda szikra­­távirata a csepeli rádióállomás útján) Tardieu az egyik párisi lap tudó­sí­tója előtt kijelentette, hogy miután az Egyesült­ Államok nem ratifikál­ták a békét és az Amerikával és Angliával tervezett védszövetség nem lépett életbe, a versaillesi béke­­s­szerződés 429. szakasza értelmében Franciaországnak jogában áll, hogy a Rajna balpartjának megszállását meghosszabbítsa mindaddig, a­míg nem kap biztosítékot aziránt, hogy Németország részéről nem fenyegeti támadás. Tabarin Rákóczi-út 63. ... . . Modern és klasszikus KitüuÄ°ky pompás táncműsor! Két zenekar Szeplő ellen már most kell védekezni Dr. Jutassy-szeplőke­nőccsel és szeplővizzel Kozmetikai Gyógyintézet, Kossuth Lajos u. 4. sz. Postán utánvéttel. Brillásist, gyöngyöket ékszert, aranyat, platinát, ezüstöt legmagasabb­ik ékszerész,VII., árban vesz: * 8 ívSU Rálákóczi-ut 2. Boljihjn­jók újak, vastag tölgyfából ké­szítve, 300 litertől 10000 literig minden nagyságban kaphatók Gar­yner Simon ás Fi a hordónagy kereskedőknél, Budapest, VIL, Dohány-utca 71. Telefon: József 3S—18. Lószerszámok, igás és jukl­er, prima bőrből, eladók. Hevederből olcsó árak. Vásár-atca :S. Gál. Telefon 130-87. I J&SéTlQ Lehasznált férfiruhát ,tbS a legmagasabb áron Braun, Károly­ körül 13, /. em. Telefőn: József Il­—20. Sestesklaiszik­ ©. Bt­. £»• H. Eiber?end greufeehland), nagy tételekben pontosan szállít: alumínium evőeszköz-készleteket elsőrendű, nagyon fényesre csiszolt, kifényesített, úgyszintén simára hengerelt kivitelben, továbbá tiszta aluminium főzőedényeket Savanyított tarlórépa azonnali szállításra kapható Magyar Gazdasági Konzervgyárnál Nagymező­ utca 22. sz. Telefon: 171—21. Ikarus hűtőgyár Mindenféle hűtők és hű­tőjaví­tások. A jó állapotban levő jó hűtő benzinmegtaka­­rítást jelent. Sima és ékalaku hűtők. VIII. Kisstáció­ u. 11. Tel. József’53*47 Modern és antique Lakás­berendezések alkalmi árban: Nagy Zsigmond, Budapest, VI. ker., Lázár-utca 3. szám. Aranyait 45 -70 koronáig, ezüstöt, brilliánsait rendkívül magas árban veszem Schiller, József-körút 14, Népszinház-utca mellett. Orfeum -Étterem a fiűvárosi Orfeum* Mozsár-utcai bejáratánál. Előkelő családok vacsorázó helye. Elsőrendű konyha! Kitűnő italok/ Cigányzenel}

Next