Az Est, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-31 / 78. szám

­ százhanmminc vagon érkezett a napokban a nyugati pá­l­yainvarra. Csupa zsúfoltan ,­­megrakott tehervagon. Nem élelmiszer, ruhanemű, nem or­vosság, nem is az oly várva­­várt nyersanyag, vagy a szük­séges gépek küldeménye, nem a nyugati jószívek ajándéka érkezett meg a szenvedő, nyo­morgó Budapestre. A románok küldték a százharminc vagon ajándékot a magyaroknak. Aradról és Lugosról kiutasított magyar családokkal volt meg­tömve a hosszú tehervonat. Na­­gyobbára köztisztviselők ültek rajta. A menekültek azt beszélik, hogy ez még csak a kezdet, mert a románok harmincezer magyar családot akarnak ki­­utasítani Aradról, vagyis csak­nem az egész ottani hű magyar­­ságot. Budapest nyomorúságának­­tengere még egy keserű cseppel lett nagyobb. Szenvedéseink és szegénységünk megnövekedett a menekülők mindennél kese­rűbb szenvedéseivel és még a miénknél is nagyobb szegény­­ségével. Mi legalább idehaza vagyunk, saját hideg tűzhe­lyünk mellett, a magunk üres lakásában, gondoktól jövő fe­jünket a magunk szegénységé­nek párnáira hajtjuk le este. A földönfutók még nyomorúsá­guknak hüvelyét, skatulyáját, az emberi lakást is nélkülözik. Várjon a gyűlölet és gőg fel­legvárában, Pakisban, meglát­ják-e, meghallják-e ezt! A ma­gyar mártírok sóhajtása elhal­lat­szik-e biráink lelkiismere­téig? És belátják-e, hogy em­berileg és erkölcsileg lehetetlen az, a­mit ellenünk terveznek? Így nem lehet elbánni meghó­dított vadakkal sem, ilyen szív­telen igazságtalanság kegyet­len boszút fog állani elkövetőin. Ezek a kiutasított mártírok és az ő elődjeik azok, a­kik a ro­mánoktól elrabolt városokat ezer évig védték, építették, fej­lesztették, az ő szellemük s az ő kezük munkája az, a­mit a ro­mánok el akarnak rabolni. Sem ők, sem mi nem nyugodhatunk meg ebben. Nincs olyan nyo­mor és nincs olyan gaz erőszak, a­mely ellenállásunkat megtör­je. Az a százharminc vagon nemcsak nyomorral, da ezzel­­az erkölcsi podgyászszal is meg lyan rakodva. Budapest, 1996 * Szerda * március 31, I­­L*~. Előfizetési árak : Egy hónapra : 15.— korona Negyedévre ...... 42.— korongi Félévre ............... SO.— korotta Egész évre......... 160.— kor­ona Egyes szám árj£ 60 fillér.a­ Politikai napilap ••• FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XI. évfolyam * 78* szánt. Szerkesztős­ég : Oll, kerület, Erzsébetek arat 7+ Kiadóhivata­lt Oll„ Erzsébetek ar­at 18—20,99» Fiók*kiad­ó hivatalok 1­0.­ Vilmos császársát 14. száma és IV., Orcse utca 12. Wien­­ 1­, Kohlmarkt 7. limit o*. wwimi A magyar­ béke a nagykövetek értekezletén ..•* Párig, március 30 Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) '~-­Jules Cambon elnöl­ésével hétfőn délelőtt a külügyminiszté­riumban a nagykövetek értekezlete ülést tartott, a­melyen foly­tatólag tárgyalta a magyar^meghatalmazottaknak adandó választ. — ír Gyoma, Békéscsaba, Orosháza, Makó Csapataink a Tiszántúl l M JF —A Magyar Távirati Iroda jelentése — Jf JT A^Tiszántulnak a románok által való kiürítésével kapcso­latban^ csapataink e hó 29-én Gyomát, Békéscsabát, Orosházát és Jémjét szállották meg. A felszabaduló területek lakossága bevonuló csapatainkat kitörő örömmel fogadta. Incidensekről és atrocitá­sokról a románok kivonulása alkalmával eddig jelentések nem érkeztek. A Tiszántúl még felszabaduló részének saját csapatainkkal való elfoglalása e hó 30-ára folytatódik. VNAWAVVN^WA^WWVWVWbVWWVWSAAAWVVWVWWWW Beszélgetés Fouchet-va! a francia kormány budaafesti képviselőjével 'Az Est tudósajecítel — Anglia, Ameri és Olaszország utáii most végül'­ranciaország is el­­küldte tiplomnndiai megbízottját B a­­francia kormány belátta? hogy nagy károk érik a francia ke­reskedelmet az által, ha nincs itt polgári egyén, a­ki Franciaország politikai és gazdasági érdekeit kép­viselje és addig is, míg a normális békeviszony helyreáll, ideiglenes meg­bízott gyanánt elküldte Fouchet diplomáciai ügyvivőt, a francia diplomáciai karnak egyik kiváló tag­­ját. Fouch­et még fiatal ember,­ 1873- ban született és eckogi diplomáciai pályafutása alatt Hágában, Berlin­ben, Konstantinápolyban, Kairóban, Varsóban és közbe-közbe a francia külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Fouchet megbízása csak ideiglenes, mert néhány hét múlva Budapestre érkezik Daub­eh minisz­ter, aki jelenleg vatikáni követ és aki Fouchet-tól a budapesti misszió veze­tését át fogja venni. Alkalmam volt ma Fouchet-ve­l találkozni és vele küldetésének céljá­ról beszélgetni. — Minthogy a magyar béke még elfogadva és ratifikálva nincs, — mondotta Fouchet — szabályszerű, végleges jel­legű diplomáciai képviselet­ről egyelőre még nincs szó. Minthogy azonban a háborús állapot de facto már meg­ i­s­szűnt és Európa gazdasági élete lassan és bizonytalan léptekkel bár, de mégis kezd visszatérni a normális kere­tek felé, valami modus viven­­dit kellett találni, hogy a francia és magyar kormány között bizonyos kapcsolatot teremtsünk. — Az én feladatom Buda­pesten — ugyanúgy, mint kol­legáimnak, az angol és ame­rikai kormány maghatalna­­zottainak feladata — egyelőre az, hogy a magyar viszonyo­kat tanulmányozzam, azokról a francia kormányt állandóan tájékoztassam és szükség ese­tén a két kormány közötti érintkezést közvetíthessem. — Franciaországban jól tud­ják, hogy Magyarország meny­nyit szenvedett a háború alatt és a háborút követő esemé­nyek következtében, de bí­zunk benne, hogy a magyar nemzet meg fogja találni a belső békét, a konszolidációt és gazdasági fellendülést.­­ Csak tegnap érkeztem­ és még az első látogatások­nál tovább nem is jutottam s így tapasztalatokról még egyáltalán nem beszélhetek. Csak egyet mondhatok: azt az időt, mely rendelkezésemre áll, a legnagyobb alaposság­gal arra fogom felhasználni, hogy az ország poltikai és gazdasági helyzetét részletesen megismerjem.­­ Egyről biztosíthatom azonban már most is: Fran­ciaország a legjobb szándé­kokkal van eltelve Magyar­­ország iránt és a legnagyobb örömmel látná, ha a háború előtti szívélyes viszony újra helyreállana és a két ország, között a gazdasági összeköt­tetés is mind élénkebbé válna mindkettőnk hasznára, az­ európai béke és gazdasági fellendülés biztosítására. _____ N. V. Feloszlattál a román tzépi~nélőházat / Erdély bizalmatlan a román­­,**r­íftormány iránt Pak­s, március 30 (A Magyar Távirati Iroda szikra­­távirata a csepeli rádióállomás útján) A bukaresti kamara izgalmas ülései­ről Bukarestből a következőket jelent te­tik a párisi lapoknak: Minthogy Maniu, az erdélyi képviselők vez­­zére heves támadást .Intézett Áve­réseit ellen és kijelentette, hogy pártja, a­mely a kamarában a legszámot­," tovőbb, bizalmatlansággal viseltetik ? iránta, a miniszterelnök a kamará­­ból nyomban a királyi palotába ment, a­honnan később királyi kézirattal tért vissza, a­mely elrendelte a hás ' feloszlatását. Belgium kártalanítása Páris, március 30 Brüsszelből jelentik: Belgium a napokban 5100 szárnyast, 1300 kecs­két, 3200 birkát, 250 lovat és 424 szarvasmarhát kapott Németország­ból, kárpótlásul azokért az állatokért, a­melyeket a németek Belgiumból a háború folyamán elhurcoltak. A vis­­­­­szaszolgáltatásra a Versailles­ béke- ♦ szerződés kötelezte Németországot. Az Antente az orosz határ­­államok egyesülése mellett Páris, március 20 ETtfSoal jelentik, hogy Mosrovics, a lett közt­ársaság külügyminisztere közölte a sajtó képviselőivel, hogy a szövetségesek az orosz határszéli államok egyesülését kívánják. Anglia és Olaszország azt kívánja, hogy Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia lépjenek szövetségre, Fran­­ciaország ellenben üitküízi államot akar alakítani Németoszág és Orosz­ország között és ezért Lettország, Lengyelország és Románia szövet­kezését kívánja. A lett kormány a két terv közül egyiket sem akarja elfogadni, hanem olyan szövetséget­­ kíván, a­mely Ukrajnáig­ terjed.-"

Next