Az Est, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-31 / 78. szám
százhanmminc vagon érkezett a napokban a nyugati pályainvarra. Csupa zsúfoltan ,megrakott tehervagon. Nem élelmiszer, ruhanemű, nem orvosság, nem is az oly várvavárt nyersanyag, vagy a szükséges gépek küldeménye, nem a nyugati jószívek ajándéka érkezett meg a szenvedő, nyomorgó Budapestre. A románok küldték a százharminc vagon ajándékot a magyaroknak. Aradról és Lugosról kiutasított magyar családokkal volt megtömve a hosszú tehervonat. Nagyobbára köztisztviselők ültek rajta. A menekültek azt beszélik, hogy ez még csak a kezdet, mert a románok harmincezer magyar családot akarnak kiutasítani Aradról, vagyis csaknem az egész ottani hű magyarságot. Budapest nyomorúságánaktengere még egy keserű cseppel lett nagyobb. Szenvedéseink és szegénységünk megnövekedett a menekülők mindennél keserűbb szenvedéseivel és még a miénknél is nagyobb szegénységével. Mi legalább idehaza vagyunk, saját hideg tűzhelyünk mellett, a magunk üres lakásában, gondoktól jövő fejünket a magunk szegénységének párnáira hajtjuk le este. A földönfutók még nyomorúságuknak hüvelyét, skatulyáját, az emberi lakást is nélkülözik. Várjon a gyűlölet és gőg fellegvárában, Pakisban, meglátják-e, meghallják-e ezt! A magyar mártírok sóhajtása elhallatszik-e biráink lelkiismeretéig? És belátják-e, hogy emberileg és erkölcsileg lehetetlen az, amit ellenünk terveznek? Így nem lehet elbánni meghódított vadakkal sem, ilyen szívtelen igazságtalanság kegyetlen boszút fog állani elkövetőin. Ezek a kiutasított mártírok és az ő elődjeik azok, akik a románoktól elrabolt városokat ezer évig védték, építették, fejlesztették, az ő szellemük s az ő kezük munkája az, amit a románok el akarnak rabolni. Sem ők, sem mi nem nyugodhatunk meg ebben. Nincs olyan nyomor és nincs olyan gaz erőszak, amely ellenállásunkat megtörje. Az a százharminc vagon nemcsak nyomorral, da ezzelaz erkölcsi podgyászszal is meg lyan rakodva. Budapest, 1996 * Szerda * március 31, IL*~. Előfizetési árak : Egy hónapra : 15.— korona Negyedévre ...... 42.— korongi Félévre ............... SO.— korotta Egész évre......... 160.— korona Egyes szám árj£ 60 fillér.a Politikai napilap ••• FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XI. évfolyam * 78* szánt. Szerkesztőség : Oll, kerület, Erzsébetek arat 7+ Kiadóhivatalt Oll„ Erzsébetek arat 18—20,99» Fiók*kiadó hivatalok 10. Vilmos császársát 14. száma és IV., Orcse utca 12. Wien 1, Kohlmarkt 7. limit o*. wwimi A magyar béke a nagykövetek értekezletén ..•* Párig, március 30 Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) '~-Jules Cambon elnölésével hétfőn délelőtt a külügyminisztériumban a nagykövetek értekezlete ülést tartott, amelyen folytatólag tárgyalta a magyar^meghatalmazottaknak adandó választ. — ír Gyoma, Békéscsaba, Orosháza, Makó Csapataink a Tiszántúl l M JF —A Magyar Távirati Iroda jelentése — Jf JT A^Tiszántulnak a románok által való kiürítésével kapcsolatban^ csapataink e hó 29-én Gyomát, Békéscsabát, Orosházát és Jémjét szállották meg. A felszabaduló területek lakossága bevonuló csapatainkat kitörő örömmel fogadta. Incidensekről és atrocitásokról a románok kivonulása alkalmával eddig jelentések nem érkeztek. A Tiszántúl még felszabaduló részének saját csapatainkkal való elfoglalása e hó 30-ára folytatódik. VNAWAVVN^WA^WWVWVWbVWWVWSAAAWVVWVWWWW Beszélgetés Fouchet-va! a francia kormány budaafesti képviselőjével 'Az Est tudósajecítel — Anglia, Ameri és Olaszország utáii most végül'ranciaország is elküldte tiplomnndiai megbízottját B afrancia kormány belátta? hogy nagy károk érik a francia kereskedelmet az által, ha nincs itt polgári egyén, aki Franciaország politikai és gazdasági érdekeit képviselje és addig is, míg a normális békeviszony helyreáll, ideiglenes megbízott gyanánt elküldte Fouchet diplomáciai ügyvivőt, a francia diplomáciai karnak egyik kiváló tagját. Fouchet még fiatal ember, 1873- ban született és eckogi diplomáciai pályafutása alatt Hágában, Berlinben, Konstantinápolyban, Kairóban, Varsóban és közbe-közbe a francia külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Fouchet megbízása csak ideiglenes, mert néhány hét múlva Budapestre érkezik Daubeh miniszter, aki jelenleg vatikáni követ és aki Fouchet-tól a budapesti misszió vezetését át fogja venni. Alkalmam volt ma Fouchet-vel találkozni és vele küldetésének céljáról beszélgetni. — Minthogy a magyar béke még elfogadva és ratifikálva nincs, — mondotta Fouchet — szabályszerű, végleges jellegű diplomáciai képviseletről egyelőre még nincs szó. Minthogy azonban a háborús állapot de facto már meg isszűnt és Európa gazdasági élete lassan és bizonytalan léptekkel bár, de mégis kezd visszatérni a normális keretek felé, valami modus vivendit kellett találni, hogy a francia és magyar kormány között bizonyos kapcsolatot teremtsünk. — Az én feladatom Budapesten — ugyanúgy, mint kollegáimnak, az angol és amerikai kormány maghatalnazottainak feladata — egyelőre az, hogy a magyar viszonyokat tanulmányozzam, azokról a francia kormányt állandóan tájékoztassam és szükség esetén a két kormány közötti érintkezést közvetíthessem. — Franciaországban jól tudják, hogy Magyarország menynyit szenvedett a háború alatt és a háborút követő események következtében, de bízunk benne, hogy a magyar nemzet meg fogja találni a belső békét, a konszolidációt és gazdasági fellendülést. Csak tegnap érkeztem és még az első látogatásoknál tovább nem is jutottam s így tapasztalatokról még egyáltalán nem beszélhetek. Csak egyet mondhatok: azt az időt, mely rendelkezésemre áll, a legnagyobb alapossággal arra fogom felhasználni, hogy az ország poltikai és gazdasági helyzetét részletesen megismerjem. Egyről biztosíthatom azonban már most is: Franciaország a legjobb szándékokkal van eltelve Magyarország iránt és a legnagyobb örömmel látná, ha a háború előtti szívélyes viszony újra helyreállana és a két ország, között a gazdasági összeköttetés is mind élénkebbé válna mindkettőnk hasznára, az európai béke és gazdasági fellendülés biztosítására. _____ N. V. Feloszlattál a román tzépi~nélőházat / Erdély bizalmatlan a román,**ríftormány iránt Paks, március 30 (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) A bukaresti kamara izgalmas üléseiről Bukarestből a következőket jelent tetik a párisi lapoknak: Minthogy Maniu, az erdélyi képviselők vezzére heves támadást .Intézett Áveréseit ellen és kijelentette, hogy pártja, amely a kamarában a legszámot," tovőbb, bizalmatlansággal viseltetik ? iránta, a miniszterelnök a kamarából nyomban a királyi palotába ment, ahonnan később királyi kézirattal tért vissza, amely elrendelte a hás ' feloszlatását. Belgium kártalanítása Páris, március 30 Brüsszelből jelentik: Belgium a napokban 5100 szárnyast, 1300 kecskét, 3200 birkát, 250 lovat és 424 szarvasmarhát kapott Németországból, kárpótlásul azokért az állatokért, amelyeket a németek Belgiumból a háború folyamán elhurcoltak. A visszaszolgáltatásra a Versailles béke- ♦ szerződés kötelezte Németországot. Az Antente az orosz határállamok egyesülése mellett Páris, március 20 ETtfSoal jelentik, hogy Mosrovics, a lett köztársaság külügyminisztere közölte a sajtó képviselőivel, hogy a szövetségesek az orosz határszéli államok egyesülését kívánják. Anglia és Olaszország azt kívánja, hogy Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia lépjenek szövetségre, Franciaország ellenben üitküízi államot akar alakítani Németoszág és Oroszország között és ezért Lettország, Lengyelország és Románia szövetkezését kívánja. A lett kormány a két terv közül egyiket sem akarja elfogadni, hanem olyan szövetséget kíván, amely Ukrajnáig terjed.-"