Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-25 / 124. szám
oldal Kedd, 1920. május 25. j£zLest ■■ ...................Il Súlyos vádak egy kőbányaigazgató ellen Több milliós csalás miatt letartóztatták — Az Est tudósítójától — Megírtuk, hogy a rendőrség letartóztatta Janszky Jenő Lászlót, a Budai Kőbánya és Mészégető r.-i igazgatóját. A bűnvádi eljárás Janszky ellen már január óta folyik és csak most derült ki egész sor szélhámosság, amivel Janszkyt vádolják. Janszky régebben a statisztikai hivatal tisztviselője volt és különböző szabálytalanságok miatt állásától felfüggesztették. A múlt év őszén felkereste Fischer Ödön, Spitzer Miksa és Weisz Miksa budapesti kereskedőket akiket valótlan tartalmú megrendelésekkel megtévesztett és magas összeköttetéseire és a Duna-bizottságra hivatkozva, belevitte őket egy nagyobb erdőkitermelési ügyletbe. Hamarosan kitűnt Janszky csalafintasága, mire a kereskedők feljelentették csalás bűntette miatt. A budapesti büntető törvényszék vád tanácsa még ez év március hatrában elrendelte Janszky ellen öt *» ’és fél millió korona erejéig a bűnügyi zárlatot. Mikor ezt foganatokaat sították, Janszky úgy akart menekülni a bajból, hogy ő is feljelentést adott be a kereskedők ellen. Csakhamar kitűnt azonban, hogy ez csak manővíírozás. A főkapitányságon több napig hallgatták ki Janszkyt, majd megállapították, hogy mások is, vagy tizen tettek feljelentést Janszky ellen csalás, sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt A feljelentők között szerepel a földmivelésügyi minisztérium, amelynek kérelmére a vizsgálóbíró újabb bűnügyi vizsgálatot rendelt el Janszky minden vagyonára. A nyomozás eddigi adatai szerint Janszky nem egyedül követte el csalásait hanem több segítőtársával egyetértve. .A sok terhelő adat alapján a rendőrség letartóztatta Janszkyt és átkísérték az ügyészség fogházába. Dr. Sitter Jenő vizsgálóbíró az előzetes letartóztatást fentartotta Janszky ellen, aki ezt a bírói végzést a vádtanácshoz felfolyamodta. A vádtanács néhány nap múlva dönt Budavára visszavételének ünnepe — Az Est tudósítójától — A koszorús homloku hősök emlékezetének ünneplése, a hálás utókor tetteikre emlékezése, a budai honvédünnepség második részlete pünkösd vasárnapján folyt le. Halotti levelünk a kezünkben, temetőbe zárva s mégis kedvünk van ünneplésre, mert élünk és tovább is élni akarunk. Szükségét érezzük, hogy sokat szenvedett, megalázott lelkünket a régmúlt idők hősi emlékeiben megfüreszszük s jövendőnk gigászi feladataira imigyen készüljünk elő. A királyi palotán háromszinü zászlókat csattogtatott a szél, mely megmegsibegtette a honvédszobor mellett álló zászlótartók viharvert negyvennyolcas zászlóit. Csupa lomb, virág, szőnyeg, nemzetiszín Volt az egész Disz-tér, a paloták, a főméltóságok számára épített emelvény, a zöld selyem oltársátor. A kora reggeli órákban már ezrek szorongtak, katonák, polgárok az Úri utcában, a Tárnok- és Színházutcákban, a Szentgyörgy téren. Ünneplős ruha az ünneplős lelkű embereken. A pünkösdi tüzes napsütésbe lelkes szemek tüze ragyogott bele, pompa, fény csillogott mindenütt, hová szem tekintett. A téren a katonaságon kívül ciszgruhás rendőrök tartották fenn a rendet. Tíz óra felé egymásután helyezkedtek el a díszbe öltözött előkelőségek : Simányi-Simadam Sándor miniszterelnök, Soós Károly honvédelmi miniszter, Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Ilatay Samu, Szurmay Sándor, Dani Balázs tábornokok, báró Wlassics Gyula, dr. Mészáros János érseki helynök, Raffay Sándor és Petri Elek püspökök, Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke és az irodalmi és társadalmi egyesületek képviselői. A miniszterek után érkezett meg József főherceg fiával, JózsefFerenc főherceggel, majd Horthy Miklós kormányzó családjával, akit a helyőrségi zenekar a Himnusz hangjaival fogadott. Tíz órakor kezdte meg a misemondást P. Zadravecz István tábori főpap lelkészei segédleteivel. Mise alatt a budai dalárda Volkmann D-dúr miséjét énekelte, melyet a zenekar muzsikája kísért. Mise végeztével a főpap áldást adott, mely után Taubbinger Rezső evangélikus esperes, alezredes tábori lelkész és Pálffy református őrnagy-lelkész mondott imát és beszédet a névtelen hősök emlékének szentelve szavaikat. A szoborünnepély a budai dalárda énekével kezdődött. Ezután Soós Károly honvédelmi miniszter lelkes megnyitó beszédet mondott: Főméltóságú kormányzó úr! Királyi fenség! Tisztelt ünneplő közönség! Ezelőtt hetvenegy évvel porba és füstbe borultak Budavár és falai ! Ellenállhatatlan rohamban törtettek itt győzelmesen előre csatákban edzett vitéz honvédeink! És minél elszántabb volt Budavár védelme, annál nagyobb a győzelmes szinmagyar támadók halhatatlan dicsősége! Soha el nem hervad nemzeti harcaink ezen kimagasló babérkoszorúja! De mindenek felett áll szabadságharcaink dicső emlékének nemzedékekre kiható nemzetnevelő jelentősége, melyet ma kettőzött erővel érzünk, mert a magyar nemzeti hadsereg először vesz részt ezen ünnepségen annak jeléül, hogy végre összeforrott a hadsereg a nemzettel ! Győr püspöki kertjében az idők Viharától félig lemosott betűkben egy egyszerűségében megható felírás díszíti két régesrégen elesett vitéz püspök emlékkövét. A felirat mélységes igazsága dicső emlékű ■ honvédeinkre is szól és szólalni fog a távol jövőben is : *A háborús hajdanból intőleg kiáltanak ők át hozzánk, hogy Istent, Királyt és Hazát szeressük, ezekért adták ők életüket az ádáz csaták vérmezején !« És igazában honvédeink véréből fakadt ki nemzetünk szivében lángoló honszeretet és mély nemzeti érzés örökké viruló virága, azon honszeretet, mely honvédeink és magyar katonáink lelkét erősítette akkor is, mikor a lezajlott világháborúban ők küzdöttek és ha kellett némán meghaltak erős karral és még holttestük hékatömbjával is távol tartván hazánk szent földjétől túlerőben levő hatalmas ellenségeinket.! így volt ez mindaddig, míg átkozott bűnösök ki nem csalták katonáink kezéből a fegyvert, hogy büntetlenül összetéphessék ragyogó nemzeti színeinket, sárba tiporhassák szent koronánkat és apostoli kettős keresztünket! így lett ellenségeinknek olcsó prédája hazánk szent földje. Mily távol állottunk akkor honvédeink büszke hagyományától! De ha vétkeztünk — és súlyosan vétkeztünk — nemzeti hőseink, honvédeink és minden idő magyar hősei drága emléke ellen, akkor keserűen meg is bűnhődtünk! Mert ma, amidőn először vesz részt újjászületett nemzeti hadseregünk, honvédeink utóda és örököse, a szabadságharc emlékünnepélyen, a midőn örömtől lehetne eltelvezni /■i A főváros 56 milliót kap a villamos vasutaktól — [Az Est tudósítójától — Tudvalévően ,a fővros tanácsa felsőbb jóváhagyása, után elhatározta, hogy január 1ztől fogva szedi a közlekedési adót. Ilyen értelemben felhívta az Egyesített Városi Vasutak vezetőségét is, hogy szolgáltassa be minden jegy után a főváros pénztárába a 10 fillér közlekedési adót, ami a mai viszonyok között horribilis összeget jelent, tekintve hogy a villamosok napi bevétele — mint ismeretes — majdnem egy millió korona, tehát a napi utasok száma 500.000 körül van. Ugyanekkor felszólította a főváros az Egyesített Városi Vasutak vezetőségét arra is, hogy a Közúti Vaspálya Társasággal és a Villamos Városi Vasúttal kötött szerződés alapján esedékes területhasználati díjat szintén térítse meg. A vasutak vezetősége eddig nem teljesítette a főváros felhívásit, mégpedig arra való hivatkozással, hogy ő ugyan félreteszi és külön kezdi ezeket az illetékeket, de a főváros helyett az államnak szánta abból a célból, hogy a villamosvasutaknál előállott 100 milliós deficit ebből is kiegyenlítést nyerjen. A főváros tanácsa érthető okokból ragaszkodott szerződésadta jogaihoz annál is inkább, mert a közlekedési adó a mai forgalom mellett évi húsz millió korona bevételt jelentene a városnak, a a területhasználatból eredő díjak pedig még ennél is nagyobb összeget, miután a közúti szerződése szerint, most, ha önálló volna, a bruttó bevétel nyolc százalékát volna köteles a fővárosnak átadni. Ez évi 36 millió koronának felelne meg a főváros javára. A közlekedési adóra nézve a múlt héten sikerült végre megegyezni a fővárosnak és az Egyesített Városi Vasutak vezetőségének. A főváros ugyanis azzal érvelt, hogy az Egyesített Városi Vasutak vezetősége épp arra való hivatkozással emelte a tarifát, hogy belőle a Batthyány által eltörölt, deajanuár elsejével ismét érvénybe lépett közlekedési adót be kell a városnak szolgáltatni. Ezelőtt az érv előtt a vasutak vezetősége meghajlott és a főváros ezek alapján január elsejéig visszamenően hozzá fog jutni a közlekedési adóhoz. der, hazánk önállóságáért lelkesülő hazafi, — zokogva áll nemzetünk oly súlyos végzet előtt, minő nem volt Mohács óta. És velünk simák honvédeink sirjokba és velünk zokog ezer meg ezer elesett névtelen, drága magyar vitéz vér, a Kárpátok bércein, Galicia mezején, a doberdói fensikon és mindenütt, ahol magyar vitézek becsülettel kzüdöttek és meghaltak a hazáért ! De koszorús költőnk mondja és mi erős bizalommal hiszszük : »Az nem lehet, hogy annyi sziv hiába ont a vért S keservben annyi hü kebel szakadt meg a honért!« Igaz, olyanok vagyunk, mint honvédszobrunk eszményi fiatal harcosa . Ezer sebtől vérzünk, fegyvereink össze vannak törve, romokon állunk rongyokban járunk, de dacosan állunk és élünk és fogunk élni, mert élni akarunk! Ezen szent fogadalom legyen a legszebb koszorú, melyet ma nemzeti hadseregünk és levente nemzetünk Budavár vitéz ostromlóinak emlékszobra elé helyez. Megbontatlan egységgé fonjuk ebben a koszorúban nemzetünket és hadseregünket, díszítjük e koszorút lángoló hazaszeretetünk, áldozatkészségünk, kötelességérzésünk és önfegyelmünk tündöklő virágával és belefonjuk büszke reménységünk minden zöld lombját! Fiatal nemzeti hadseregünk zászlai felett pedig suhogó szárnyakon lobogni érezzük — a szobor ragyogó arcú angyala gyanánt — nemzetünk’soha le nem győzött ezer éves géniuszát! Áldó karjával felfelé mutat, ha csüggedünk, támaszt, erősít, egyesit és a magyarok Istenének hatalmas Segítségével majdan arra a helyre ■vezetel, mely minket ősi erényünk, régi kultúránk és erkölcsi értékünknél fogva a világ népei között megillet . Magyar szivem egész melegével üdvözlöm főméltóságodat, királyi fenségteket és a tisztelt ünneplő közönséget ! A mai szoborünnepélyt ezennel megnyitom. HettyeiAranka, a Nemzeti Színház művésznője szavalt ezután néhány Petőfi-költeményt. P. Zadravecz István tábori főpap lépett ezután a szószékre s emelkedett hangú beszédében a szabad hazáért áldozatot adott hősökről emlékezett. A főpap beszéde alatt az öreg 48-as honvédek nevében Tregedus Pál koszorúzta meg a szobrot. A kormány koszorúját Magasházy százados, a nemzetgyűlését Szmrecsányi György alelnök, a MOVE koszorúját Bartha őrnagy helyezte a szobor talapzatára. A megkoszorúzás szertartása alatt a Gellérthegyről huszonegy díszlövés dörgött alá. Bakó László szavalata és a Szózat eléneklése után a csapatok a Rákócziinduló kíséreltére díszmenetben vonultak el a kormányzó előtt, kit és a hadsereget végeszakadatlan éljenzéssel ünnepelt a közönség. Az ünnepség után a budai bástyasétányon sétahangverseny volt, mely alatt Aggházy Kamill őrnagy tartott előadást az ostromról. A közönség lelkes éljenzéssel köszönte meg a tartalmas előadást. Soroshordós vevőinket felkérjük, hogy idei hordószükség- letüket már most szerezzék be, mert a nagy 11 fa- és vashiány miatt nem lesz módunkban a későbbi megrendeléseket teljesíteni. f.1 Sönkin Kálmán Hordá skyPrí nt. Budapest, Szabocs-utca 19 .Aréna-út melletti. 9 Telefon líS-19. 4—5 vagy több szobából álló irodának alkalmas helyiség esetleg üzlethelyiség, lehetőleg a belvárosban keresletik. Közvetítést magasan hiszunk Ajánlatok »A. P. lOCCOs jeligére a kiadóba kéretnek Tükörüveget 6—8 mm. vastagságban, ugyanilyen tükröket, festett dm-és kirakattolbldkal legmagasabb árban vessek. Markovits Ilmold, VII. ker., Almássy-tér 3. se. Telefon : József 119—80.