Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-30 / 129. szám

Vasárnap, 1920. május 30. 3. oldal, Bea Négy bih­armegyei magyar faluból kiparancsolták a románokat A budapesti entente-tábornokok kiküldöttjei döntöttek a mi javunkra t­­íz Est tudósítójától . A CoMmán csapatok­­a békeszerző­dés rendelkezései ellenére meg­szállva tartották Pocsaj, Körös­apáti, Bedő és Kokad biharme­­g­yei községeket. Ezeket azért nem terítették ki, mert azt állították, hogy ezek­­ románlakta falvak. A magyar kormány a Budapesten tartózkodó nemzetközi bizottság­hoz fordult, elsősorban Hamelin francia tábornokhoz, hogy ebben az ügyben intézkedjék, azután pe­dig az itt tartózkodó entente-tá­­borno­kok tanácsához.­­ Az entente-tábornokok egy kü­lön vegyes bizottságot küldtek le Bihar megyébe, a­melynek a tagjai a következők: Berthon ezredes, gróf Troimont őrnagy a franciák részéről, Romano az olaszok részé­ről, a magyarok részéről Szt­psich báró vezérkari őrnagy, a románok részéről pedig Dimitrescu és Po­pescu ezredesek. A bizottság tag­jai május 26-án utaztak le a hely­színre, a­hol tanulmányozták a helyi viszonyokat. A bizottság a román vélemény­nyel szemben egyhangúlag úgy döntött, hogy ez a négy magyar falu feltétlenül magyar impérium alá tartozik, a románok tehát tar­toznak e falvakat a legrövidebb idő alatt kiüríteni. A kiürítést tegnap már be is fe­jezték és a négy falut át­ is adták a magyar hatóságoknak. A kül­döttség tagjai ma érkeznek visz­­sza Budapestre. X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Kétszáz lovat elvesz­­nek a bérffocsisoktól ! Konfliktus a fa átemelés miatt. Lemond­­­dott a bérkocsisipartestület elnöksége *— 'Az Ást tudósítójától — As bérkocsisok táborában nagy a­­mozgalmasság. Nemcsak a tarifa­­emelési kísérlet fenyegető sikerte­lensége izgatja őket, hanem ehhez­­­ járult most az is, hogy hivatalosan , tőlük is visszakövetelik a nem tör­­­vényes uton szerzett kincstári lo­­vakat. Minderről Breyer József, a I.bérkocsiszipartársulat- helyettes, el­nöke a következőket mondotta nek­­­künk : ] -1 Mintegy két héttel ezelőtt a­­ bérkocsisok lovai felett szemlét­­rendeltet el és megvizsgálták,­­ hogy­­­mely lovak vannak kincstári­­ bélyegzővel ellátva. Az ilyen álla­ttok­ tulajdonosaitól azután elvet­nék a lóra vonatkozó okmányok­at ,éss írást adtak neki arról,­­ hogy ezt a lovat vissza kell adnia. Ke­­­reken kétszáz lovat veszítenek i­lyenformán a budapesti bérkocsi­sok, a­melyekből alig lehet vala­mit pótolni, mert a ló ára egy hét alatt ismét 50 százalékkal megdrá­gult. .­­ .- A bérk­ocsis­ ipartársulat erre vezetésemmel küldöttségben jelent meg a hadügyminiszternél, a­ki­­kijelentette, hogy a lovakat előre-­­ láthatólag kölcsönképp egyelőre­­meghagyják a bérkocsisoknál. Utóbb mégis azt a választ kap­tuk, hogy ez sem lehetséges és a tegnapi napon megkezdődött a bérkocsisok által a kincstári lovak beszolgáltatása, a­mi különben még ma is folyamatban vart. Meg kell jegyeznem, hogy a bérkocsi­sok legnagyobb része jóhiszeműen vásárolta a­ kincstári lovakat an­nak idején 8-­12.000 koronáért, ló­passzus ellenében, tehát teljesen szabályszerűen. Természetszerűen a legközelebbi napokban bizonyos fokig érezni fogja a közönség is, hogy­ a­­behívások folytán keve­sebb bérkocsi fog közlekedni az utcákon.­­ A­mi a bérkocsitarifa feleme­lését illeti, a főváros határozata az államrendőrség felebbezése folytán most a­ kereskedelmi minisztéri­umba nyugszik. A taxiemelés ügye különben az egyesületben nagy mozgalmat eredményezett és az ipartestület egész elnöksége, e miatt lemondott. A jövő hét elején köz­gyűlést tar­tunk, s ott új elnöksé­get fogunk választani. Véres zavargás egy felsésztrázsai városban —TT*­­­A csehek ragaszkodnak a teseheni népszavazáshoz. A lengyelek és a­­­ csehek állandóan lövöldöznek egymásra Benbben, május 29 (Magyar Távirati Iroda) A Wolff-ügynökség jelenti: Egy­ francia leszúrt egy németet, mire a német lakosság tüntetést rendezett. A­­tüntetés folyamán a lengyel népsza­vazási bizottság helyiségét megrohan­ták. A tüntetések, a­melyekkel szem­ben a rendőrség tehetetlen volt, éj­félig tartottak. Éjfél tájban a tömeg a Lomnitza-szálló földszintjét­ felgyúj­totta s a szálloda alsó része a lángok martaléka lett. Ebben a szállodában­­van elhelyezve a népszavazási bizott­ság. A zavargások alkalmával három­­embert megöltek, tizet pedig megsebe­sítettek. Az összeverődött lengyel tö­meg megrohanta az Ost-Deutsche Mor­­genpost szerkesztőségét ,és bezúzta az ablakokat. Prága, május 29 A Tribuna reprodukálja a Tsche­chisch-Mehrisches Tagblatt párisi je­lentését, a­mely szerint a nagyköveti konferencia a tescheni népszavazási bizottságot fel akarja oszlatni, Teschen sorsáról pedig önmaga akar dönteni. Tekintettel arra, hogy ez a revokáció messzemenő engedményt jelent a len­gyelek javára és »jóvátehetetlen igaz­ságtalanságot a cseh köztársaság ellen«, a hír kormánykörökben óriási izgalmat idézett elő. A cseh kormány a fent említett szándék ellen határo­zottan tiltakozni fog és követelni fogja a népszavazást. Bécs, május 29 (A M. T. .­. magánjelentése) A lapok mährisch-ostraui jelentése szerint a tescheni területen a demar­kációs vonal mentén a tegnapi és mai nap folyamán számos helyen újból he­ves tűzharcok folytak. A lengyelek és csehek a sötétségben minden irány és cél nélkül egymásra lövöldöztek. A demarkációs vonal átkelő pontjait olasz őrségek szállották meg. A magyar kérdés a francia kamarában Versailles,­rpilus 29 (A M. T. I. szjts/Szávirata) A francia kamarának szerdai ülé­sében, a­melyen az osztrák békeszerző­dés ratifikálását tárgyalták, számos felszólalás közben szó esett Magyar­­országról is. Bellet azt a szigort, a­melyet Auszt­riával és Magyarországgal szemben a legfelsőbb tanács tanúsított, ügyet­lennek mondotta. Rámutatott arra, hogy Franciaországnak Közép-Euró­­pában a lengyeleken, románokon és cseheken és jugoszlávokon kívül más barátokra is szüksége lesz, h­a Ausztria egy napon Németországhoz csatla­koznék. Rámutatott arra, hogy a francia politikának az a feladata, hogy támogassa a legyőzött országokat. Sombat, a szocialisták szónoka, saj­nálatát fejezte ki, a­miért le kellett mondania arról az eszméjéről, hogy Ausztria-Magyarország heyébe egy államszövetség eszméjét állítsák, de a volt monarchia népei olyan erős indu­lattal vannak eltelve egymás iránt, hogy őket már a föderáció puszta öt­lete is felháborítja. Támogatni kell te­hát gazdasági szlidaritásukat, a­melynek már útját egyengetik az egyes államok között­­folyamatban levő tárgyalások. Henry Lorain a negyedik szónok ki­jelentette, hogy Franciaországnak a­­ csehek, lengyelek, románok és jugo-­­szlávok felé kell fordulnia támogatá­sával, a magyarok és osztrákok csald azután következhetnek. Bellet közbeszól: Utolsóknak! Henry Lorin ezután a Duna-kér­désről szólott. Nem Bécsben, nem Budapesten, hanem engedjék meg,­ hogy szláv nevén Bratislavá­nak mondjam, kell rakodópartokat és állomásokat építeni a folyamhajózás számára. Budapesten az utóbbi időben több nyelvű folyóiratot adnak ki a Duna­­hajózás problémáiról. Hiba, hogy ez a folyóirat a magyar fővárosban jelenik meg. Megmondtam ezt több illetékes férfiúnak, a­kik azonban azt felelték, hogy Budapest alkalmasabb arra, hogy a hajózási szolgálat központjául szolgáljon, mert ott irodák, tárházak, telefonok állanak rendelkezésre. Én azt válaszoltam, hogy a háború alatt a szövetségesek sokkal komplikál­tabb problémákat oldottak meg an­nál, mint a­milyen komplikált pro­bléma lenne az, hogy Budapestről a­ tárházakat és telefonokat Bratisla­­vába szállítsák (!). A vita utolsó szónoka Tardieu volt­. A vagon lakókat egyelőre iskolákban helyezik el A menekülteket decentralizálni fogják és gazdasági munkára képezik ki. Az Országos Menekültügyi Hivatal vezetőjének nyilatkozata­­­­M­ost tudósítójától : Az ellenségektől megszállott, meg­csonkított új Magyarországnak egyik legégetőbb problémája: az elszakí­tott vidékekről elmenekült családok sorsa. A magyar társadalom jól is­meri ezt a problémát, hiszen egész télen eleget hallottunk és olvastunk a tehervagonokban sínylődő menekült magyar tisztviselők és családjaik nyo­moráról. Ezeknek az ellátásáról és jövőbeli sorsáról az Országos Mene­kültügyi Hivatal agilis és körülte­kintő vezetője, báró Horváth Emil államtitkár ma a következő pro­gramot adta Az Esőnek : — Az Országos Menekültügyi Hiva­tal felállítása megszűntetétt minden né­ven nevezendő hatósági szervet, a­mely eddig a menekültek ügyével foglalkozott. A belügyminisztérium illetékes ügy­osztálya, a­mely eddig ezzel az ügy­­gyel foglalkozott, átengedte ezt a resszortot és ezzel kapcsolatosan meg­szüntették a Lieber-féle kormánybiztos­ságot is. Mikor a Menekültügyi Hiva­tal megalakult, körülbelül 1600 va­gonban laktak Magyarország terület­én az elszakított részekről elmenekült tisztviselők. A vagonlakásra kény­­szerítette őket elsősorban a lakás­hiány. Nemsokára azonban sor kerül az aratásra, azután nagy hiány van a vasúti kocsikban és ezért bizony a vasúti teherkocsikat nyolc nap alatt ki kell üríteni. A kiürítés folyamatban van s a menekülteket Budapesten a Baross-utcai, Peterdi-utcai és Hernád­­utcai iskolákban fogjuk beszállásolni, azonfelül tömeglakásokat rendezünk be a Gyáli-úton és Lövölde-téren. — Ha azonban a menekültek szá­ma a jövőben nagyon megnőne, akkor a kereskedelemügyi minisztériumban legutóbb megtartott értekezleten fel­­merült terv alapján a menekülteket télire a beszállásolási törvény igénybe­vételével volnánk kénytelenek fedélhez juttatni. Tudjuk, hogy ez csak a végső eszköz, mert gondosan kerülni igyek­szünk minden intézkedést, a­mely a polgárság nyugalmát és élete rend­jét megbontaná.­­• A menekültek irányításában eddig az a hiba volt, hogy óriási szám­ban a fővárosba centralizálták őket. A Menekültügyi Hivatal most Debre­cenben, Szegeden, Székesfehérvárott és Miskolcon kirendeltségeket létesík­, s az őszi szezon beálltával a menekül­tek nagy részét vidéken fogja elhe­lyezni ; e célból tervbe vettük, hogy az összes nagyobb vidéki városokban is kirendeltségeket létesítünk. — A menekültek részére Budapes­ten étkezőt tartunk fenn, a­hol ez idő szerint négyszázan, a jövő héten azon­ban már ezerkétszázan étkezhetnek napi 17 koronáért. A menekülteket ingyen orvosi ellátásban és gyógyszerben részesítjük, megszerveztük az anya- és csecsemővédelmet is, a­mit hála Istennek, nagy mértékben vesznek igénybe, mert a vagonlakásokban igen nagy a szaporulat.­­ Illetéktelen tényezők azonban, sajnos, éppen úgy, mint minden diva­tos mozgalmat, a menekültek ügyét is kihasználják arra, hogy rajta élős­­ködjenek. A menekültügyi egyletek gombamódra szaporodnak, rávetették magukat a jótékonyságnak erre az ágára, beutazzák az országot és meg­­pumpolják a gyanútlan, jóhiszemű embereket, a­kik nem tudják, hogy ennek a jótékony adománynak egy része ezeket az ügynököket és, a mö­göttük álló egyesületeket illeti. —■ A legközelebbi jövőben a kormány el fog tiltani minden ilyen gyűjtést, újabb engedélyt nem ad ki s a már kiadott engedélyeket is visszavonja. Én erről a helyről fordulok a közön­séghez és figyelmeztetem, hogy ne ül­jön fel ezeknek az ügynököknek. Nem­sokára a Menekültügyi Hivatal fogja igénybe venni a közönség jótékony­ságát és minden adakozó tisztában lehet azzal, hogy azt az adományt ■se eladminisztrálni nem fogjuk, sem egy fillér nem kerül belőle a gyűjtő urak zsebébe, a­kik évtizedek óta­­kihasználják a közönség jóindulatát­­ és jóhiszeműségét. k/WWWWWWZWWWWZWWW Kitti a spaai értekezlet újabb elhalasztását javasolta jr ■ ,■? •­ • Páris, május 5. (A M. T. I. szikratávirata) Nik­i olasz miniszterelnök azt java­solta a szövetségközi legfelsőbb ta­­­nácsnak, hogy a spaai értekezletet, a­melyet június 21-re tűztek ki, ha­­laszszák el júliusra. krém, szappan, púder, sampon. Készíti Hunnia-gyógy­­tár Budapest,VII ker. Kapható mindenütt! Erzsébet-körut 56. sz. HAMIS FOGAKÉRT bárkinél többet fizet EISLER KÁLMÁN VII., Rózsa-utca 391 Levelezőlapra jövök. m­­.m 0­.NDnbahn. függönyök, kézimunkáke­an­!váciu'90 Hpolja egészségét elmenic a Hungária - fürdőibe (Dohány-utca). Nyitva: kád-, szalon-és Hamimara-f­ürdák egész napon át, gőzfürdő uraknak délelőtt, hölgyelmek délután.

Next