Az Est, 1920. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-03 / 183. szám

Budapest, 1920 # I­edd * augíiszitís­z] Rabsáiun­fi ellen tiltakozott/ ünnepies, komoly szózattal /tegnap a Magyaror­szági Újságírók Egyesülete. És csak­ a ármány politikai belá­tásából /ü­gg, hogy a tiltakozás­nak meglegyen a kellő foganat­ja. Végre meg kell érteni oda­­fönn is, hogy a közrend, az al­kotmányosság, a polgári mun­ka kormánya a sajtóval szem­ben nem élhet Kun Béláék módszerével. Hogy a mily ide­gen lélekben, világfelfogásban, tisztes polgári erkölcsben a szovjeturaság kalandoraitól, olyan szöges ellentétben van az ő felfogása a sajtó hivatásáról a Kun—Pogány—Lukács-banda rothadt cinizmusával. Azok megkínoztak és megaláztak bennünket; már a Károlyi-for­radalom idejében megismer­kedtünk a matrózok személyes látogatásának gyönyörűségével­­és a kézigránát szépségeivel; az örökké gyászos március hu­szonegy után a terror még ret­tenetesebb lett. Minden napra volt új leleménye, új meglepe­tése számunkra. Végre aztán megismertette velünk valódi ábrázatát egész undokságában: a legnagyobb köznyomorúság­­és éhínség idejében kilökött bennünket az utcára, el akart küldeni kapálni, vagy a­mi ezerszerte rosszabb és meggya­­lázóbb­ propagandát csinálni. Méltán remélhettük, hogy a­­diktatúra bukására következő korszak, a­mely éppen ellen­pólusa volt előzőjének, a sajtó­val való bánásmód tekinteté­ben is éppen az ellenkező állás­pontra, a teljes szabadság állás­pontjára fog helyezkedni. Nem mondjuk, hogy az új rendszer­nek nem volt oka e részben az óvatosságra : még belnne van nemzetünk testében a forradal­mak lázas méreganyaga és a lá­zas testnek szüksége van a dié­tára. De a szabad levegőre is. Nagy kérdések vannak lebegő­ben. Ezeket csak a szabad sajtó hathatós és tetterős támogatá­sával lehet megoldani. A köz­­rend­es biztosság megszilárdí­­tásának egyetlen eszköze a visz­­szaélések és bűnözések szabad kritikája. Ismételjük és nem győzzük eléggé hangsúlyozni: adják vissza a sajtónak szabad­ságát menten a cenzúra nyűgé­től, mert erre az országnak na­gyobb szüksége van, mint ma­gának a sajtónak. XI. évfolyam * m. számé Szerkesztőség: üli. kerület, Erzsébet körút 70 ( -i' i 'V Kiadóhivatal: á’ üli., Erzsébet*körut 18—20'S9) FiGSe*kiadó hivatatok: V., Vilmos d­ászdirat 14. szám­ és IV., Váci*utca 72, Wien : 1., Kohlmarkt 1. Románia ultimátuipot küldött Oroszországnak (Belgrád, július 31­agyar Távirati Iroda) A délszláv sajtóiroda jelenti: A ro­mán kormány ultimátumszerű jegy­zékben szólította fel Oroszországot, s vonja vissza csapatait Besszarábiából. Az orosz szovjet kormány három napi haladékot kapott a követelés teljesíté­sére. Románia hir­­erint elrendeli a mozgósítást. Lengyelország nem fogadja el a lefegyverzést és a szovjet­­áramformát Páris, augusztus 2 (Havas-ügynökség) Az Echo de Paris értesülése szerint az entente nem járul hozzá Lengyel­­ország lefegyverzéséhez, még kevésébé ahhoz, hogy a szovjet­ államformát ren­dezzék be. A lengyel kormány semmi­lyen formában sem engedheti meg, hogy Szovjetoroszország és Kelet­­poroszország között összekötő utat léte­sítsenek. A lap közli, hogy a lengyel kormánynak ehhez az erélyes elhatá­rozásához az entente teljes mértékben hozzájárult. A lengyel kormány előre is elfogadhatatlannak jelentett, ki több olyan feltételt, a­melyet az oro­szok kiköthetnének. A f­ővális, julius 31 Párissba mést­ semmiféle hivata­los jelentés trem­ érkezett arról a talákozásra, a­melynek ma este kellett megtörténnie a lengyel és az orosz meghatalma­zottak között a fegyverszüneti tár­gyalások bevezetése céljából. A­mi Szovjetoroszország feltételeit illeti, azt hiszik, hogy a bolsevisták meg akarják szüntetni azt az állapotot, hogy Lengyelország ütköző állam legyen Németország és Oroszorr­szág között és Oroszország szá­mára Lengyelországon keresztül a feltétlen átvonulás jogát követel­­ik. Azonkívül követelik azt is, hogy­ Lengyelország Németország javára lemondjon a poseni tarto­mányról és Posen városáról. A katonai bíróság megkezdte a Tiszás gikosság tárgyalását Hütti­­er Andor részletesen elmondja, hegyan ölték meg Tisza Istvánt . —­­Az Est tudósítójától — A katonai hadosztály bíróság ma kezdte meg a Tis­za-féle gyilkosság tárgyalását a Margi­­-körúti had­osztály- és dandárbíróság épületé­ben. , Már félkilenc órára zsúfolásig­­megtelt a nagy tárgyalási terem, a­melynek minden talpalatnyi he­lyét megtöltötte a katonatisztek­ből és civilekből álló érdeklődők sokasága. A tárgyaláson a Tisza­­családot dr. Ulain Ferenc ügyvéd képviseli. Megkezdik a tárgyalást Féltíz órakor vonul be a bíró­ság : Zoltán László huszárezredes vezetésével egy őrnagy és négy százados, a tárgyalást vezető Mon­­dada Jenő százados-hadbíró, a vá­dat képviselő Sztupka László őr­nagy-hadbíró és dr. Litomeritzky Nándor százados-hadbíró. A bíró­ság tagjaival együtt vonulnak fel helyükre a védők: dr. Lengyel Zoltán, dr. Török Sándor és Bá­nyai Bisehítz Béla. Mint orvos­szakértők Reuter Kamilló és dr. Klug Endre vannak jelen. Szuronyos csendőrök vezetik be a vádlottakat, legelői jön Hüttner Sándor disztinkció nélküli fekete egyenruhában, utána Stetanyi­kovszky Tibor a nemzeti hadsereg zászlósi egyenruhájában, azután Bobó István feket­e zsaketben, majd Vágó-Wilhelm Jenő zöldes­­barna zakóban. A kicsiny vádlo­t­­tak padját teljesen elfoglalják a vádlottak, kétoldalt szuronyos csendőrök állanak. Dr. Mondada Jenő százados­ had­bíró, a tárgyalás vezetője, a vád­lottakat kezdi az általános kérdés­­ekre kihallgatni. vádlónak Hüttner Sándor kassiai születésű, budapesti illetőségű, 23 éves­ római kat., nőtlen, tartalékos főhédnagy, a kassai 9. honvéd ezred­kaft szolgált. Kitüntetései: Károly-csapatkereszt, nagy ezüst vitézségi érem, sebesü­lési érem, II. osztályú vaskereszt, vas félhold és a Medzsidzae-rend. Harmincnégy hónapig volt a fronton, a­hol háromszor sebesült meg. Sztanykovszky Tibor sátoralja­újhelyi születésű, budapesti illető­ségű, 24 éves, római katolikus val­­lásu, nős, volt császári és királyi 65. gyalogezredbeli zászlós, Károly­­csapatkeresztje van. Két hónapig volt a fronton. Dobó István, 31 éves, róm. kat. val­­lásu, lakatos, volt tengerész-őrmester., Csapatkeresztje és sebesülési érm­e van. A fronton öt évig Yul­i ■ ’ Vágó-Wilhelm 'Jenő, budapesti ille-­ tőségű, 35 éves, izr. vallású, nőtlen,­­ reklámvállalkozó. A 38. gyalogezred­ népfelkelője. '­­ Hüttner Sándor szemüveges fiatal-­ ember, beretvált, feltűnően sápadt,­ aszkéta képű. Sztanykovszky Tibort V­uyu- YY LlUCLUL CMSIJ.­J9 IJUViapvoLX xih­­’­tőségű, 35 éves, izr. vallású, nőtlen, reklámvállalkozó. A 38. gyalogezred népfelkelője. Hüttner Sándor szemüveges fiatal­ember, beretvált, feltűnően sápadt, aszkéta képű. Sztanykovszky Tibor halvány, beretvált képű. Dobó bete­ges kinézésű, sánta. Valamennyien sápadtan ülnek a vádlottak padján. A legélénkebb közöttük még Vágó- Wilhelm Jenő. A vádlottak kihallgatása után a bí­rós­ág tagjai leteszik az esküt, majd a bírói szakértőket és a tárgyalásra ki­­­rendelt gyorsírókat esketi meg a bí­róság.­­ • Zoltán László elnök rendeletére az egyik főhadnagy felolvassa a tárgya­lásra beidézett tanuk névsorát, a­kik közül özv. gróf Tisza Istvánné és Al­­másy Danisé képviseletében dr. Ulamh Ferenc jelent meg. Tanúnak fogják kihallgatni Friedrich Istvánt, Kéri Pált, Fényes Lászlót, Lukachich tá­bornokot és még sok mást. A­ vádirat a következőképpen szól:,­­?" Vádat en­elnek Hüttp­pf Sándor ellen a katon­ai büntető törénykönyv, 11. és 413. §-ába ütközés 416. §-a szerint bün­eten­dó^mum miatt, mint aki tettestárs­a volt 1918. októberi 31-én délután 5—6 óra között gróf Tisza István meggyilkolásában, a mikor is fő tartotta fenn az összeköt-', tetést az utcáról a közvetlen tettese­­sekkel. '.'■■■'. 1 Sztanykovszky Tibor ellen szintén e paragrafusokba ütköző és még azonkívül szökés miatt emeltek vá­dat. 1 Dobó István ellen mint tettestárs, ellen, a­ki a villa halljában lövésre kész helyzetben fegyverrel segített a­ másik két gyilkosnak. " * Vágó­"Wilhelm Jenő­ ellen a tény­­leges állományból való szökés bűn­tette miatt emeltek vádat.­­ A vádlottak egybehangzóan vall­ják, mondja a vádirat, hogy 1918. október 31-én öt óra tájban két szürke katonai­ autóval az Astoria-szállóból Tisza la­kásához mentek. Az autók ülése alatt­ már katonai lőfegyverek voltak el-­ rejtve.­­Az első kocsin a soff­őr mellé ült Kéri Pál, Dobó, Gärtner és Sztany­kovszky. A második autóban ültek Csernyák, Hüttner, Klondekker Sán­­dor, Láng Lajos és Pogány József. Az útvonalat Kéri Pál írta elő és ezt a következő volt: Magyar-utca, Grófi Károlyi-utca, Múzeum-körút, Sándor-­ utca, Sándor-tér,Rákóczi-tér, Német-­ utca, Népszínház-utca, Rákóczi-út, Miksa-utca, Dohány-utca, István-­ és Hermina-út. A Herm­ina-út és az Erzsébet ki­­rályné-út keresztezésénél Kéri Pál­ leszállott, eltávozott, majd rövid idő­ múlva visszatért. A sof­őrök az új autókkal elvonultak az Erzsébet ki­­­rályné-uti taxiállomásra, a kocsiban ülők pedig a villa felé haladtak és­ a Roheim-villa kerítésénél állottak meg, a­honnan a lépcsőn át a villára­ nyílt kilátás. Az első csoportból Pogány József vezetésével Lanovics-Horváth, Dobó és Gärtner léptek be a villa területére.­ A villa bejáratánál álló csendőr jegy­, vérét Pogánynak átadta. Ezután vala-­­mennyien a villába hatoltak. Hor­­­váth, Sztanykovszky és Gärtner ment a hallba, a­hol Tisza István elébi

Next