Az Est, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-03 / 259. szám
Budapest, 1920 * Szerda * november 3. Előfizetési árak : Egy hónapra m. 25.— korona Negyedévre. ...M. 70.— korona Félévre ............ WO.— korona Egész évre...........2SO.— korona Külföldről hóra SS*—korona Egyes szám ára 2 korona. Politikai napilap Ára 2 korona». XI. évfolyam * 259. szám* Szertészőség: Olt, kerület, ErzsébetekÓrat 10 Kiadó hivatal 9 OH., Erzsébetek6rat ISSO.som FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Fiók ekiadó hivatalok IV., Vilmos császáreut 14. szám és IV., Volde utca 12. Wiens 1., Kohlmarkt 7. Szabad szót kínál a kormány a sajtónak azzal a rendeletévé, amely — ha megnem is szünteti — fakultatívvá tesz a cenzúrát, örömmel fogadjuk és köszönettel köszöntjük az új intézményt, nehil áldásait még nem ismerjük és csak a gyakorlat rendjén fogjuk kitapasztalni, örvendünk rajta mégis, mert már felette éreztük, mint zsibbadtak el, mint gémberedtek össze a tagjaink a hatesztendős gúzsbakötéstől. De a kormánynak tudnia kell, hogy rendeletével csak a félutat tette meg a sajtó szabadsága felé. Engedd meg a nép emberének, a közvélemény hivatott tolmácsának, hogy nyíltan lebeszélhesse szivéről minden gondját, buját, hogy leplezetlenül bírálhassa a közviszonyokat s lobbanthassa szemére a hatalomnak akár visszaéléseit, akár mulasztásait; de zárd el sötét szobába, hová a nap nem bocsátja egyetlen sugarát, a honnan egyetlen hang ki nem hatol, akkor rabsága épp oly elviselhetetlen lesz, mintha szájkosárral fojtanád bele a szót. A sajtó szabadsága ott kezdődik, ahol a szót nemcsak kimondani, hanem terjeszteni is szabadon lehet. A kormánynak tehát gondoskodnia kell róla, hogy a régi viszony a lap és olvasója között teljes terjedelmében helyreálljon. Hogy az újság szava arról az emelvényről, a hová tisztessége, függetlensége helyezte, korláttajaind jusson el mindenkihez. Hogy vidéki kiskirályok, a közigazgatás helyi potentátjai, felelőtlen egyének föl ne tartóztathassák útjában az ujságpapirosra bízott szabad gondolatot. Addig, amíg minden közszabadság harmonikus újjáépítésén nem dolgozik együtt az ország valamennyi számottevő tényezője; amíg módjában van bárkinek megnyirbálnia jogainkat, megcsúfolnia azt a szent vívmányt, amely Kossuth Lajos hatalmas lánerlelkéket fogantatott, addig ne beszéljünk mint m°"férfiról, csak álmodjunk tovább mint kívánatos mennyei jóról — a sajtószabadságról. Korányi a hausse-spakuláció vad híreiről '/ / ===== Törvényt készítenek az államjegyek kibocsájtásáról is — Az Est tudósítójától A tegnapi napon ismét hamis hírekkel nyugjidlanították a közönséget. Egyik forrrás szerint az állam nagy financiális műseletet szándékozik már a legközelebbi napokban, talán holnap vagy holnapután végrehajtsni. Mások viszont célzatosan azt a hírt terjesztették, hogy a vagyonadó életbeléptetésétől már csak legfeljebb huszonnégy vagy negyvennyolc óra választ el bennünket és hogy a kormány a vagyonadóra előleget szándékozik bekövetelni. Megkérdeztük e hírek valódisága felől báró Korányi Frigyes pénzügyminisztert, aki Az Est munkatársának a nyilvánosság részére a következőket mondotta : * — Teljesen kizárt dolog, hogy olyan második lebélyegzést határozzon el a kormány, amelynél a közönséget érintő hátrány egyedül a pénzt terhelje Az egész tervet felelőtlen egyénére találták ki és terjesztették a hausse-spekuláció előmozdítására. Az államjegyeket kibocsátó hivatal felállításáról törvényhozásnak kell intézkedni és igy mindenki tudja majd előre, hogy mikor kerül az intézmény megvalósításra. A cseh-lengyel ellentét Profen, november 2 (Az Est alkalmi tudósítójának távirata) A hangyidíj Lengyelországgal szemben, a javulás némi jelei után, ismét elhidegült. Az itteni politikai körök még nem barátkoztak meg azzal a gondolattal, hogy Lengyelország fölvétessék a kis-entenk kötelékébe, jóllehet ezt az entente és Románia határozottan kívánja. S a peha lengyel külügyminiszter, akit nemrég ide vártak, aligha jön Prágába és helyette majd Take Jonesen fogja a lengyeleket is érdeklő tárgyalásokat prágai időzése alkalmával lefolytatni. Csehországban különösen az éleszti a lengyelek elleni hangulatot, hogy a varsói országgyűlésen még legutóbb is igen éles hangú határozatot hoztak a tescheni kérdés megoldása ellen. Márpedig Teschen e pillanatban a cseh politika legérzékenyebb pontja és csak így érthető meg a lengyelekkel szemben észlelhető nagy ellenszenv. Az Adria-konferenciát Camogliban tartják meg Róma, november 1 A küszöbön álló olasz-délszláv tárgyalás helyéül a Rapallo mellett fekvő Camoglit választották. A tanácskozást, egy magánvillában tartják meg. Öt Hétnyolc nap alatt le fogják tárgyalni a fjildbirtokrefomot A nemzetgyűlés novemberi programja — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma délután ülést tart és megkezdi a békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását: az ülésen gróf Andrássy Gyula elnököl és nagyobb beszédet mond gróf Apponyi Albert. A javaslat tárgyalását a nemzetgyűlésen meg fogja előzni a földbirtokreformjavaslat tárgyalása, amelyet holnap napirendre tűznek. A holnapi ülésen tovább hullámzik a Korányi—Ereky-ügy. Rakovszky István elnök nyilatkozatot fog tenni az elnöki székből, de felszólal ez ügyben gróf Teleki Pál miniszterelnök és esetleg báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter is. Szó volt arról is, hogy a pénzügyminiszter parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését fogja kérni, a kormánynak azonban az a felfogása, hogy a nemzetgyűlés már kifejezte véleményét a válasz tudósulvételével. A holnapi ülésre— az interpellációkon kívül — több indítvány indokolása is napirendre van tűzve és ha sorra kerül, holnap indokolja indítványát herceg Windischgraetz Lajos is. A földbirtok javaslatot nyolc órás ülésekben fogják tárgyalni, az erre vonatkozó indítványtcsütörtökön terjesztik a Ház elé és pénteken döntenek fölötte. A kormányzópártok úgy számítanak, hogy nyolc-, esetleg tízórás ülésekben legkésőbb hét-nyolc ülésnap alatt letárgyalják a földbirtok-, javaslatot, ellenzéke a javaslatnak egyáltalában nincs, valószínű azonban, hogy a kisgazdák néhány lényegesebb ponton radikálisabb módosítást ajánlanak, amit előreláthatólag el is fogadnak. Amennyiben a javaslat tárgyalása szélesebb medret nem ás és nem borítja fel az ebbeli számításokat, nem is kell megszakítani a tárgyalást és még a hónap első felében letárgyalják a ratifikálásról szóló javaslatot, úgy hogy tizenötödikéig az is el lesz intézve. Amennyiben a földbirtokreform elintézése, valamint a békeszerződés ratifikálása után nem áll be változás a politikai helyzetben, a törvényhatósági választójogról, vagy a munkásbiztosítás államosításáról szóló törvényjavaslat kerül sorra. Az előbbi javaslat érlelte meg lényegileg a nők választójoga körül támadt ellentéteket, a keresztényszocialisták és a kisgazdák egy része közt. A közigazgatási és igazságügyi bizottság a héten foglalkozik újra a javaslattal és remélik, hogy az ellentéteket még a bizottságban kiegyenlítik, jóllehet a kormány tagjainak álláspontja sem egyöntetű még e kérdésben, amire nézve utalnak a javaslat indokolásánál, a női választójog dolgában tartott gyűléseken , elhangzott miniszteri beszédeknek ellentétére. A munkásbiztosítás államosításáról szóló törvényjavaslatot mintegy két héttel ezelőtt tárgyalta a bizottság, akkor azonban elhalasztották tárgyalását — valószínű, hogy a héten már újból foglalkozik vele a bizottság. A kormányzópárt csütörtökön este értekezletet tart, amelyen dönteni fog a párt Szijj Bálinték múltkori indítványa fölött, hogy a kvótagabonán felül a gabona szabadforgalom tárgyává tétessék és a tengeri teljesen mentesítessék a rekvirálás alól. A kormány az indítvány lényegét magáévá tette, amennyiben kijelentette hajlandóságát, hogy csak a kvótagabonát fogják maximális áron követelni a gazdáktól, viszont tengeriből katasztrális holdankint egy métermázsát fognak csupán elrekvirálni. Ebbe az indítványozók belenyugodnának, de mint ma illetékes helyről halljuk, e megoldásnak súlyos pénzügyi nehézségei vannak — s a végső szó a pénzügyminiszteré lesz. Egyébként ezt a kérdést, más fontos gazdasági kérdésekkel együtt a holnapi minisztertanácson tárgyalja a kormány.