Az Est, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-21 / 275. szám

Megállapították Kmetty Károly bű­­lajstromát Megint elfogtak egy tettest -­­Az Est tudósítójától -Kmetty, Károly, a Britannia-külö­­nítmény egyik tagja ellen, a­kit a rendőrség letartóztatott és az ügyész­ségnek átadott, már megindult az eljárás. Dr. Pogány Nándor főügyész­­helyettes az összes iratokat átvizs­gálta, kihallgatta Kmettyt, a­kinek bűnlajstromát összeállította. Ezek szerint az első­­ feljelentést Kmetty ellen Egedy Mihály rendőr tette, a­kit Kmetty, a­mikor az Alag­­úton autón átment, megtámadott és inzultált. Feljelentést tettek Kmetty ellen Pongrácz postatiszt és Tóth István soffőr. , Feljelentésükben előadják, hogy ők már hosszú idő óta haragos viszony­ban voltak Kmetty egyik rokonával, Mihajlovits orvossal, a­ki ellen a há­ború kitörése idején a királyi ügyész­ség bűnvádi eljárást indított. Kmetty Pongráczot és Tóthot azzal vádolta, hogy ők annak idején árulták el az ügyészségen Mihajl­ovit­sot, ezért most bevitte őket a Britanniába, a­hol mindkettőjüket filholtra verte.­­ Perlesz Mátyás zsírkeresk­edő szin­tén feljelentést tett Kmetty ellen azért, mert elvette tőle autóját és ezt csak 50.000 korona váltságdíjért adta vissza. Ugyancsak egy autó eltulajdonítása miatt tett ellene panaszt a Dogor­­garage tulajdonosa, Fejber István. Fejbernél Kmetty házkutatást tar­tott és ez alkalommal több értékes holmit elvitt onnan. Ezután még egy távcsövet követelt Fej bértől és csak akkor mondott le róla, a­mikor a csa­lád e helyett kártérítést ajánlott fel.­­ Jáger Imre kereskedőtől 25 hekto­liter benzint vásárolt. A benzint el­vitte az üzletből, de nem fizette ki. Később azután Jágert, azzal az ürügygyel, hogy árdrágító, bevitette a Britanniába, ott megkínoztatta és csak akkor engedte el, a­mikor a ke­reskedő a benzin árát elengedte. Laurisini Jenő kereskedőnek há­rom korsó benzinje volt az üzleté­ben, Kmetty ebből tíz litert megvá­sárolt, később pedig az egész készle­tet lefoglalta és elvitette. Laurisinit szintén a Britanniába vitette, a­hol súlyosan inzultálta. • Gavril Lázár és Lach Lázár keres­kedők szintén feljelentést tettek, ők egy Goldstein Salamon nevű keres­kedőnek szacharint adtak el. Alig hogy Goldstein a csomagot átvette, megjelent Kmetty embereivel, lefog­lalta a szacharinért kapott pénzt, és Löwit és Gavrilt elvetette. Ez az ügy még nincs tisztázva, Pogány főügyész­helyettes az erre vonatkozó feljelen­tést visszaküldte a rendőrségnek, hogy ebben az ügyben folytassa a nyomozást és csak azután tegye át ez iratokat az ügyészségre. Kmetty bűncselekményeinek mi­nősítése és annak megállapítása, hogy milyen bűntettek címén emel ellene vádat az ügyészség, csak az iratok beérkezése után fog megtörténni. A­mennyiben rablással is vádolják, akkor Kmetty a statáriális bíróság elé kerül. Ha ez a vád nem áll meg, hanem csupán súlyos testi sértés, csalás, sikkasztás és zsarolás miatt helyezi az ügyészség vád alá, akkor a rendes törvényszék fog ítélni felette. Az eddigi adatok szerint azonban több rablás esete is fenforog. Megkerült a bajonet gazdája A rendőrség tegnap — a­mint meg­írtuk — a Britanniások ügyében be­fejezte a nyomozást. A letartóztatott tizenegy Britanniást a ma délelőtt folyamán kísérték át az ügyészségre. A rendőrség munkája azonban to­vábbra is tart, mert keresik a még szökésben levő Lesevicset és Mészárost. Ezenfelül a rendőrség egy harmadik egyént is keresett, a­ki a rendőrgyil­kosság alkalmával Soltra rendőrt bántalmazta és később a Britanniá­ból visszajövet Miklós rendőrellenőrt is megtámadta. Miklós védekezés köz­ben bántalmazója­­bajonetjét elvette. Ezt a bajonetet mindjárt másnap bűnjelként bevitték a rendőrségre. Tegnap éjszaka a detektívek rá­akadtak a bajonet tulajdonosára, tehát arra a harmadik személyre, a­ki a két rendőrrel szemben fellépett. Az elő­állított emberről megállapították, hogy három álneve volt. Használta a Gellért és Liszt neveket, de hogy tény­leg mi az igazi neve, azt csak a nyo­mozás fogja megállapítani. Megállapí­tották, hogy Soltra rendőr ezt a fiatal­embert, a­mikor meglőtték, meg­­rúgta. Az előállított fiatalember ki­hallgatását ma délben kezdte meg dr. Vogel rendőrfogalmazó. Elfogták Mildner százados feljelentőit —­­Az Est tudósítójától — Még a proletárdiktatúra idején, a júniusi ellenforradalom leverése után történt, hogy Mildner Ferenc száza­dost, a Ludovika Akadémia tisztjét a vörösök meggyilkolták. Az ellen­­forradalom leverése után Szabó János, Bögre Zsigmond, Kiss András, Tóth Zsigmond és Csekő Antal főápolók, a­kik a Ludovika Akadémiában bi­zalmi férfiak voltak, feljelentet­ték a forradalmi törvényszéknél Mildner századost ellenforradalmi te­vékenysége miatt. Mildner Ferenc századost ekkor egy Dinnyés Ferenc nevű vörös terrorista, a­ki a IX. ke­rületi munkástanács elnöke volt, a Ludovika Akadémiából elvitette a forradalmi törvényszék elé. Egy éj­szaka azután Mildner századost a vö­rösök meggyilkolták és a Dunába dobták. A proletárdiktatúra bukása után a mártír­ halált halt Mildner százados gyilkosait elfogták. Dinnyés Feren­cet, a­kinek főrésze volt a százados meggyilkolásában, halálra ítélték és a halálos ítéletet rajta végre is haj­tották. Bögre Zsigmond és Kiss András most Vácott tölti büntetését, Csekő Antal a szegedi fegyházban ül. A terroristák közül azonban Tóth Zsigmond és Szabó János elmenekült és azóta nyomuk veszett. Most, hogy az országos razzia al­kalmából a csendőrök és a katonák a gyanús alakokat összefogdossák az egész ország területén, hurokra került a két gyilkos terrorista is. A debreceni és kőrösladányi csendőrség ugyanis elfogta őket. Eleinte nem tudták a csendőrök, hogy a gyilkosságban az elfogottak is részesek. Tóth és Szabó több betörést és lopást ismert be. A csendőrök Budapestre szállították őket. A főkapitányságon a detektívek mindjárt megállapították, hogy a két rovott múltú terrorista bűn­­lajstroma nemcsak lopásokból és be­törésekből áll, hanem azonosak ,a szö­késben levő Mildner százados gyilko­saival. , Felelősségre vonták őket. Tóth Zsigmond és Szabó János nem ta­gadta a terhére rótt bűncselekményt. Elmondották, hogy ők is tényleg azok között voltak, a­kik Mildner századost feljelentették. A feljelen­tés folytán gyilkolták meg Milánért. Elmondották, hogy a forradalmi törvényszék épületéből néhányan egy éjszaka Mildnert a szovjetházba vit­ték, onnan pedig kihurcolták a Duna­­partra, a­hol meggyilkolták. A rendőr­ség úgy Tóthol, mint Szabót letar­tóztatta. Miért a fiapják leszámítani az árfolyamokat ? — Az Est tudósítójától — Gazdasági tényezőink közül egye­dül a tőzsde tud a régi arányok­ban működni. Külkereskedelmünk és a tranzitó kereskedelem egészen átterelődött Bécsbe (mindenki tudja, hogy ny lert), ellenben a tőzsde fel tudta szívni az összes gazdasági erőket, sőt vonzóerőt tudott kifejteni a határon túl lévő tőkékre is. A tőzs­de fellendült, óriási tőkék mobilizá­lódtak, jelentékeny külföldi tőkék áramlottak át hozzánk és ha a tőzs­dén észlelhető egynémely aggasztó jelenséggel óhajtunk foglalkozni, első­sorban azt akarjuk kiemelni, hogy a tőzsdei forgalom fellendülését olyan örvendetes gazdasági jelenségnek tartjuk, a­melynek zavartalan érvé­nyesülését minden körülmények kö­zött biztosítani kell. Sajnos azonban, egy idő óta olyan jelenségek mutatkoznak, a­melyek könnyen veszélyeztethetik a tőzsde örvendetes fellendülését és nagy tőkeforgalmi központtá való emel­kedését. Elsősorban veszélyezteti ezt a fellendülést az a törekvés, hogy a konjunkturális előny­ö­­ket olyan papírok javára is ki akarják aknázni, a­melyek nem részesülhetnek olyan feltétlen biza­lomban,­mint a régi, válságokban is kipróbált és bevált részvények. Most minden bank igyekszik a tár­cájában felhalmozódott gyenge pa­pírokat piacra dobni, a konjunk­­túra segítségével magas árfolya­mon értékesíteni. Bizonyos, hogy az érték­eltolódások következtében ma a legrosszabb papír is sokkal többet ér, mint ért azelőtt. Azonban, ha például olyan papír gyors ár­emelkedését látjuk, mint a minő — csakhogy éppen nevet említsünk­— a Phöbus, akkor lehetetlen vissza nem gondolni mindarra, a­mi e papír körül a múltban történt, a jóhisze­­műek nagy tömegének súlyos vesz­teségeire és lehetetlen nem gondolni minden olyan papírra, a­mely, csak úgy mint a Phöbus, azelőtt oly sok keserű órát szerzett azoknak, a­kik bíztak benne. Természetesen a Phöbust csak mint példát, csak mint tünetet em­lítjük, mindazonáltal ennek a pa­pírnak a múltjára való visszaem­lékezés igazolhatja leginkább, mennyire szükséges még az ár­emelkedés áradatában is óvatos­ságra inteni mindenkit, nehogy megint „Fekete Péter“ legyen, aki mögött csak a mesterkedő érde­keltség beavatottjai vigyorognak, mint boldog nyertesek. Gondoljon csak mindenki a Délivasút-rész­vényre, milyen tempóval hajtották föl árfolyamát, hogyan követelték a részvények átadását és inne meny­nyire messze jutott az árfolyam az akkori mozgalmas napok nívójá­tól. A­kik örvendenek a tőzsde nagy forgalmának és féltik egyetlen megmaradt gazdasági tényezőnk szoliditását, azok nem mehetnek el megjegyzés nélkül az ilyen jelen­ségek előtt és meg kell államok az előtt is, a­mi a tegnapi tőzsdén történt, a­mikor egészen nyilván­való volt, hogy némelyek szerve­zetten próbál­tak a közönség rová­sára mesterséges előnyökhöz jutni. A Szikra, a Spódium és még egy­két részvény volt, úgy látszik, ki­szemelve, hogy utat törjön a kontremin számára és lehetővé tegye, hogy a mesterségesen leszo­rított árfolyamokon kivegyék a papírokat a távolálló jóhiszemű közönség kezéből és a beavatottak birtokába juttassák. A tőzsdete­remben tegnap főleg erről beszél­tek. Mindenki látta, mint állnak össze a csoportok, mint szervez­ kednek és mint játsszák le szere­­peiket a titkári pódium előtt. Szerencsére erőseknek bizonyul­tak a megtévesztésre kiszemelt ke­zek is és nem történt ■ semmi baj. De a fordítottja is történhetett volna. Pánik, krach törhetett volna ki. Szabad a tőzsdét ilyen eshető­ségnek, ilyen katasztrófának ki­tenni ? Az érdekelt bankoknak elsősorban érdeke, hogy a tegnapi eset újból elő ne forduljon. Ha a rendezők azt a látszatot keltették, mintha maga a bank volna az­ el­adó, akkor az érdekelt bank hír­neve kívánhatná meg ennek a veszedelmes kísérletnek a tisztá­zását. Mindenkinek érdeke, hogy a tőzsde a rázkódásoktól megóvas­­sék. Szüntessék meg a zürichi kur­zussal történő visszaéléseket is. Akadály­ozzák meg, hogy egyes bankok és játékosok előbb értesül­jenek a beérkező és különben sem egészen megbízható forrásból szár­mazó árfolyamokról, nyomozzák komolyan a hamis hírek terjesz­tőit és lépjenek maguk a tőzsde vezető emberei közbe, ha gyanús játékot látnak. Óvják meg a tőzs­dét és ne engedjék, hogy a meg­indult örvendetes folyamatot egye­sek haszonlesésből vakmerő ké­­nyelműséggel kockára tegyék. Karbid égők-lámpák­­f i 11 c m A e szerelési anyagok, nagyban I V Illat I­illa és kicsinyben | Csillárok, asztali lámpák Általános Gázizzófény és Vil­lamossági Rt. Budapest, Vörös-G­yarty-utca 5. és József-körút 44. B

Next