Az Est, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

Budapest, 1021 * SzOITlÖCK­ # január 22 Előfizetési árak: Egy hónapra 25. ~ korona Negyedévre ..... 70.—korona Félévre ............. 140.— korona Égés­z évre...........240.- korona Külföldre 1 hóra 50 —korona Egyes szám ára 2 korona. Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Andor Mpn. 2 korona ^■BBnSHCBR&MVS93nR 9!SRHn2£n!S2!!3anffiHUBflK!mMn. XII. évfolyam * f 7. szám. Szerkesztőség: Olt. kerület, Erzsébet ki Srnt­* Kiadó hivatal­­ VII.» Erzsébet»körut tő—20. Fiókekiadó hivatalok­­ V.» Vilmos császáriát 14. szám és IV.» Váci utca 12. Wien: I.» Kohlmarkt 7. / A­ rendőri krónikáid és statisztikák anya­gát m­ár­ nem­ a forradalom­ szál­lítja, hanem a nyomor. Ehhez képest is szentely biztonságával ,rendben óvlánk , annál két­­ségbeejtőbb a vagyoné. Fejeket vertek be, míg a forradalom dolgozott; a nyomorúság gya­korlatibb érzékére vall, hogy a kirakatokkal teszi ugyanazt. A nagyvilág félrevezetett közvé­leménye tudomásul veheti, hogy nálunk tökéletes az utca rendje és erőszakosan senkinek nem esik bántódása. Mi ma­gunk között vegyük tudomásul, hogy a betörők és tolvajok tö­mege példátlanul elszaporodott a fővárosban. Az inkák —­ így van meg­írva róluk — éjszakára, ha le­feküdtek, egy nádszálat tettek keresztbe ajtó nélküli lakásuk küszöbén. És ezzel be volt­ zárva a lakás. Négy évi hadviselés és­ két forradalom rázkódtatásai után nem kívánhatjuk, hogy a közerkölcsök nálunk is azon a magaslaton tündököljenek, a­hol az egyéni lelkiismeret pa­rancsol törvényt, tisztességet­­és tartózkodást. Abban a tár­sadalomban, melyben az exisz­­tenciák egy része szerencseva­dászaton épül, a betörők és tol­vajok sem tartoznak több re­­garddal egy tisztességesebb múltról való emlékeink iránt és olyan országban, melyet élet­­képtelenségre kárhoztattak, a nyomorúság nyilván nem az anaehoréták elszaporodásának kedvez. Ám az, hogy magyarázni tud­juk, nem ment fel a kötelesség alól, hogy segítsünk ezen a sú­lyos és szemmel l­áthatóan nö­vekvő bajon. Erőskezű, fá­radhatatlan és fegyelmezett rendőri hatalom után kiáltanak már jó ideje közviszonyaink és az a hír, hogy Budapest rend­őri létszámát felemelik, nem tudjuk, nem az utolsó órában érkezik-e ? Ezt az intézményt bármi áldozat árán is abba a helyzetbe kell hozni, hogy a­­megbillent vagyonbiztonságot helyreállítsa, mert ez is egyike azoknak a feltételeknek, a­me­lyeknek teljesülése nélkül min­den további lépésünk a jobb, tisztességesebb és hasznosabb­­életre támadás felé céltalan, h­a ugyan nem lehetetlen. 'V* ’«p««' J Rakovszky helyett Hencz Károlyt akar­ják házelnöknek A szabad Mrolyválasztók szervezkedése és követelései — Az Est tudósítójától — * A A keresztényszocialisták tegnap este tartották meg értekezletüket , melyen előterjesztették gróf And­rássy Gyula programtervezetét. A tervezetben nincs semmi prag­matikusan pontokba foglalva, ki­fejtve, tehát a királykérdés és a zsidókérdés sincs világosan konkretizálva. A tervezet túlnyo­móan általánosságok között mozog, annyira, hogy közelebb áll egy ál­­lambölcseleti értekezéshez, mint ah­hoz, hogy egy új párt programját megalapozza. Egyébként a tegnap előterjesztett tervezet még nem maga a program, mely majd ennek az alapján fog elkészülni. A pragmatika szankcióra vonat­kozólag a tervezet kifejti, hogy annak az Ausztriával való közös­séget érintő részeit megszünteti. A királykérdés megoldását arra az időre óhajtja elhalasztani, a­mi­kor majd a nemzet minden külső befolyástól mentesen intézheti a maga sorsát. Egyébként a ter­vezetben a legitimizmus álláspontja a leghatározottabban kidomborodik. A tervezet hangoztatja, hogy a párt a keresztény valláserkölcs alapján áll és ezt a morált akarja érvénye-­e­síteni az ország ügyeinek intézésé­ben. A zsidókkal szemben intézmé­nyes javaslatai a tervezetnek nin­csenek, csupán azt mondja ki, hogy más felekezeteket egyénenként kell megítélni. A programtervezet hatását a je­lenvoltakra nem nehéz megítélni. Bizonyos ugyanis, hogy a szabad király­választók, Hencz Károly, Lip­­ták államtitkár, Rassay Károly, Simonyi-Simadam Sándor, Dömötör Mihály nem fognak csatlakozni. De valószínű, hogy lesznek még néhá­­nyan, a­kik az új alakulástól távol­maradva meg fogják alakítani a keresz­­tényszocialista gazdasági pártot. Kétségtelen azonban, hogy a ke­resztény szocia­listák túlnyomó ré­sze Haller Istvánnal az élén részt vesz az új alakulásban. A pártnak szombaton lesz második értekez­lete, a­melyen határozni is fognak és nyomban utána nyilvánosságra hozzák az új párt programját. Re­mélik, hogy a szombati értekezle­ten részt vesznek azok a képvise­lők is, a­kik lelkigyakorlatok vég­zésére Pannonhalmára utaztak.­­ A­ tegnapi értekezletről Szmre­­csányi György, az új alakulás egyik tervezője ma Az Est mun­katársának a következőket mon­dotta­ : — Úgy látom, hogy a keresz­tény pártiak értéke szerint meg­becsülik azt a tényt, hogy gróf­­ Andrássy Gyula magáévá tette a keresztény programot és haj­landó aktivitásba lépni. Felfo­gásom szerint ezt a nagy politi­kai horderejű változást a ke­­resztényszocialistáknak túlnyo­mó többsége honorálni fogja. Véleményem szerint most már a­­legjobb után vagyaink ahhoz, hogy végre konszolidált állapo­tok teremtessenek. Hiába mes­terkedte­k bizonyos körök, hogy a legitimitás kérdésének előtér­­­­be tolásával a lényegről elterel­jék a figyelmet. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy nem a királykérdés, hanem az ország szociális és gazdasági helyzetének rendezése áll az elő­térben. Itt még megemlítjük, hogy az új alakulás azzal a reménységgel és tendenciával indul, hogy a maga hátteréül széles és erőteljes rétegeket fog megnyerni. Mint értesülünk, elsősorban a katolikus főúri és főpapi világ támogatására számít. ' / fi A szabad király választók szervezkedése . Az új pártalakulás hatással lesz a többi pártok elhelyezkedésére és tevékenységére is. A kormányzó­­pártban már ma este megbeszélés lesz, a­melyben egyrészt a Szabad királyválasztók szervezkedésének kérdését, másrészt ezeknek és ál­talában a kisgazdáknak a kor­mányhoz való viszonyát óhajtják tisztázni. Rövidesen ki fogják mondani azt, hogy a párt a sza­bad királyválasztás jogi­ alapján áll, azonban hajlandó belemenni a királykérdés tárgyalásának elha­lasztásába, feltéve hogy­­azt a má­sik oldalról nem hozzák napirend­re vagy annak napirendre tűzését nem provokálják. A­mi a kormány és a pártok viszonyát illeti, kétségtelen, hogy ez alapos refi­ktssza fatíru­l. A kormány ugyanis most mont­ valószínűleg is új alakulá­son kívül álló pártokra óhajt támasz­kodni, miután a disszidensek és a keresztényszocialisták támogatására, a­­melylyel eddig volt élénkebb összeköttetésben, nem számíthat to­vábbra is feltétlenül. A szabad ki­rályválasztók és a kisgazdák azon­ban kizárólagos támogatásuk ellen­értékeképpen személyi és tárgyi e­lő­tételeket kívánnak szabni,s elsősor­ban is azt óhajtják,hogy a kormány helyzetének megváltozott ágga jusson kifejezésre a korm­ány személyi összetételében is. Ebből a nézőszögből pedig különösen Hegyeshalmi Lajos , kereskedelemügyi, Benárd Ágoston ,népjóléti és Vass József közoktatás­­ügyi miniszter állása válhatik kér­désessé. Általában az a felfogás uralkodik, hogy a február 3-án összeülő parla­mentben az események rohamosan követni, fogják egymást és azzol tartják kizártnak, hogy a legrövidebb időn belül ko­r­­­mányválságra vezetnek. Az új elhelyezkedésnek egyik leg­közelebbi eredménye az, — mint nekünk a többségi párt részéről közük — hogy­ Rakovi...y István alkalmasint elhagyja a Ház elnöki székét Ezt feltétlenül kívánják a szabad király választók, mert szerintük Rakovszky egyike azoknak, a­kik az­ új pártalakulás ötletét propagálták. Már az utódjáról is beszélnek. Utód­jának az elnöki székben a kisgazdák és a szabad király választók i J Stimes Károlyt emlegetik. Ma minisztertanács van A kormány tagjai gróf Teleki Pál elnöklésével ma minisztertanácsot tartottak. Keirma basa általános offenzívát kezdett a görögök ellen Patris, január 3/ (W­olff-ügynökség * A Chicago Tribune kon­stantinápolyi jelentése szerint K­ei­m­­a­l basa anatóliai csa­patai általános offenzí­vát kezdtek a görög­ö­k e­l­l­e­n. Ágyólag arra kényszerttették az utóbbiakat, hogy Izmidet ki­ürítsék. A törökök meg­szállták Brussát A kema­listák szerint négyezer háro­m­­s­z­á­z görög került f­o­g­l­a­­­lukba és tizenhét tábori ágyút, valamint nagy l­ő­­szer tartalékokat zsák­mányoltak.

Next