Az Est, 1921. február (12. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

Hogyan érte el Törökország a béke revízióját? Egy török diplomata, ki­vel egyik­ tudósítónknál* alkalma­s volt beszélnie a­ következőket beszéli is tö­rök b­eszerződés ürügyé­ben tömént fordítóiról: — A sévresi békeszgjűlődés, mely­et Törökország­osz létalapától fosztot­ta meg, az első, a­mely felett az­­entente újhjal taglalásokba bo­csátkozott fés­zer szerint haj­olandó a szer­ződést lényegesen revideálni. Mint ismeretes, a sévre­­si békeszerződést az entente köz­vetlen pressziója és befolyása alatt in álló konstantinápolyi kormány és a szultán aláírta, azonban Muszta­­fa Kemal basa, a török naciona­listák vezére 1920 elején átszökött Kis-Ázsiába, a­hol megszervezte ,a nemzeti ellenállást. Kijelentette, hogy a szultán és a kormánya hiá­ba ratifikálja a békeszerződést, mert a­ nép ezt soha sem fogja elismer­ni. Egyúttal a kis-ázsiai török la­kosság soraiban _s megszervezte a nemzeti ellenállás hadseregét. A csapatok eleinte irreguláris ala­kulatok voltak és guerilla-harcot kezdtek s bizony a lakosságot sem igen kímélték. Kemal basa­r azon­ban gyorsan rendbe szedte őket s végül az ententenak is egyezked­nie kellett az úgynevezett angolai kormánynyal,­­ Anglia Mezopotámiát és Bag­dad­ot tartja megszállva, az itt lakó arabok azonban állandó fel­vetésekkel izgatják a megszálló csapatokat, úgy hogy az ott lévő haderő a lakosság féken t­ar­tás­ára sem elegendő, nemhogy a lázadók ellen vonulhatna.­­ A franciák Ciliciát szállották meg, azonban nem mutattak haj­landóságot arra, hogy a törökök eien vonuljanak. A párisi sajtó nyíltan hangoztatja, hogy csak lán­gos érdekekért ontanák a vért, hiszen Franciaországnak éppen el­lentétes üzleti érdekei vannak Ázsiában. Olaszország pedig egé­szen őszintén szimpatizált a fel­ke­lőkkel. —Anglia erre Görögországot uszí­totta Kemal hasára. Odaígérte a görögöknek Tráciát és Szmirnát, ha leverik a török nacionalista mozgalmat. Venizelosz cézári vá­gyaival ez teljesen egyezett és a görögök százezer emberrel meg is vallották a nekik kijelölt Szmir­nát és Tráciát. Kemal basa az első vereségek után csakhamar össze­szedte magát, közben Venizelosz ■is megbukott Görögországban, a­mi a görög­ ■ hadseregre rossz ha­tást gyakorolt, úgy hogy a törö­köknek sikerült nemrégiben Ja­­kt­sis és Kneggel között döntő győzelmet aratírnok a görögökön.­­ Ez a győzelem Saatirna hely­zetét is veszélyeztette, örmény­or­­szág taik a régi török határokon kisiésül eső részét már régen vis­­­SztaCsatolték Törökországhoz, a­mi­­annál könnyebben ment, mert a la­­ikos/iár 89 százaléka török. — Azután meg az a veszedelem is fenyegette az ■earteateoí hogy is. 'felkelők egyszerűen csatlakozmik az orrú:' Vörös hadsereghez és­ ez­zel telje­se" !'iilleni-ttfíik­ a kelet' helyzetet, így végül beleegyezett abba, hogy wi tárgyalás alá, ve­gyék a séerest békéi . A győztes felkelők eleinte éles 'ellentétben ‘voltak a kon­vtantiná­­polyi szórmánynyírl, a kit h­aza­­'árfilóvé!: nevezlek a béke alá­irúsz ufiatt. f-Kandonban azonban sikerült 'vesv;■'■'■e/ni a török kül­dötteknek és k?•■`&}• noutokban ál­lapodtak mgpv A béke megkötése u­tán vine.v.így hogy a szultán le­mond ér " ■trónörökös fogja, kö­rem­'. a írónőn. W­.WA". .'AWA1 inglaíE nemtétmm lia­’tob­b fjvjk­orjóira’, részvímivtái sajáor ímcv­forg.ilwtfcpf Pits-f.Al-Vö^ ízöikr'i i belépés­sei ’ M?étetIlL AjbiUitó’-.i'! ?,V»i’én­ciák és fisé--isi igény r.i??)•••’i'- I . lB^b»Kai­ ciC'kép:sz.'i­ligeiés a kiadó k­vdkbi Zendülések és zavargások Oroszországban / Bécs, február 25 (Magyar Távirati Iroda) A Morningpost helsiM­BFsi jelentése szerint a Kasu^fiHnelletti Petrovb^n ngj^rze n d fi­­­é­s történt. A**'#figerészeknek és a munkásoknak azt az ajánlatot tették, hogy természetben szolgáltatják ki nekik a bért. Erre megtagad­ták a munkát. A helyőrség fellázadt. A helyi szovjet elnököt és a rendőrség két tagját agyonlőtték. Bécs, február 25­­elsingf­orsba Pétervár­­ól az a megbízható hír ér­kezett, hogy a súlyos zavar­gások tovább tartan­ak. A vá­ros különböző részeiben har­­cok folynak. A vasúti közle­kedést elzárták.Ú­jabb vörös csapatok a város felé ha­ladnak. Bécs, február 26 Moszkvai radio­­ jelentés szerint a moszkvai szovjet több tagját ellenforradalmi működés miatt letartóztat­ták. Még mindig a kormány programjáról folyik a vita •A nemzetgyűlés mai ülése —­­Az Est tudósítójától — Rakovszky István elnök három­negyed 11 órakor nyitja meg a nemzetgyűlés mai ülését. Bejelen­ti, hogy Budaváry László sürgős interpellációt terjesztett be a pest­­megyei képviselőtestületi válasz­tá­sok ügyében. Drózdy zaklatása miatt panaszkodik Ezután Dráy Győző emelkedik szólásra. Mentelmi jogának meg­sértése miatt tett panaszt. Azt kell hinni, — mondja — hogy a kor­mány szisztematikusan foglalkozik az ő zaklatásával. Miután a kép­viselőválasztások alkalmával re­latív többséget kapott, február 8-ára­­írták ki a pótválasztást. Ellenfelei föl akarták használni a Friedrieh-féle rendeletnek azt a pontját, hogy képviselő nem lehet, a­ki ellen bűnvádi eljárás folyik. Ezért ketten följelentették izgatás és a Választásokba való jogtalan beavatkozás címéit. Kiderült, hogy az egyik feljelentő Faragó János volt, ellenjelöltjének sógora. A fel­jelentés még nem is érkezett az illetékes helyre és a belügyminisz­ter máris táviratot küldött Zala­egerszegre, hogy őt — Drózdyt — őrizetbe vegyék, a­mit a rendőrség meg is tett. Jellemző, hogy a fel­jelentést a kommunizmus bukása után két hónappal tették meg, a választások alkalmával, nem spon­tán, hanem ellen­jelöl­tjének befo­lyása alatt. Látszott az egészítők tendenciája abból is, hogy a bel­ügyminiszter rendelete szerint őt csak abban az esetben kell letar­tóztatni, ha a kerületben van. Bu­dapesten nem tartóztatták volna le. A Veszprémben lefolytatott nyo­mozás alatt az ő tanúit ki sem hall­gatták, a veszprémi ügyészség mégis a nyomozást megszüntető határozatot hozott, a­melyben ki­mondja, h­ogy Drózdy nemcsak hogy nem vett részt a kommuniz­musban, hanem ellenkezően ellen­forradalmi működést fejtett­­ ki. Mégis folytatták ellene az eljárást és miután a veszprémi törvény­szék is elejtette a vádat, az igaz­ságügy miniszter elrendelte, hogy a zalaegerszegi ügyészség foly­tasd­, ellene az eljárást. A zalaegerszegi törvényszék azonban megállapította, hogy az ügyészség eljárása jogtalan és azt visszautasította. Most az igazság­ügy miniszter leírt a győri ügyész­séghez, hogy tegye , magáévá az egész­­vádiratot, ugyanazt a vád­iratot, a­melyet a veszprémi tör­vényszék elutasítóit és indítsa meg Drózdy ellent az eljárást. Zeőke Antal: Ki volt az igaz­­uzgü­gyminiszter ? Drózdy Győző­: Tomcsányi. Zsokté: Lehetetlen. Ilyen jogta­lanságot magyar miniszter neim követ el. Kemi kell neki amnesztia Drózdy: Soha, még nem volt precedens arra, hogy egy ügyész­séget arra utasítsanak, hogy tegye magáévá a másiknak a vádiratát. A­mikor az amnesztiarendelet megjelent, előre tiltakoztam az el­len, hogy a rendeletre való hivat­kozással szüntessék meg az eljá­rást. Képviselőnek nem szabad ke­gyelmet elfogadni. Föl is kerestem és arra kértem, hogy ne vonatkoz­tassák rám az am­esztiarendeletet. Sérelmesnek tartom ezt a folyto­nos zaklatást és orvoslást kérek. Annak ellenére, hogy állandóan tiltakoztam, ügyemet mégis am­nesztia útján akarják elintézni. Ebből az amnesztiából nem kérek. Kérdezi, akadhat-e valaki, a­ki nem látja be, hogy ha ennyire üldö­zik, ennyire meg akarják téle mű­teni, nem természetes-e, hogy a legnagyobb szélsőségekre kényte­len ragadtatni magá­t? Becsületes, őszinte, hazafias szándékkal jött ide. Meskó Zoltán: Ez igaz, én tu­dom ! (Zajos helyeslés a Ház min­den oldalán.) Drózdy Győző: A kormány azon­ban olyan hajszát indított ellene, a­milyenre­ még nem volt példa. A budapesti bíróság eddig 27.000 kommunista ügyet fejezett be, 47 halálos ítéletet hozott, az ő parányi kis ügyében még­sem tudja lezárni az aktákat. A mentelmi jognak flagráns megsértését látja egész meghurcoltatásában és bejelenti mentelmi jogának megsértését. (Élénk helyeslés.) Rakovszky István elnök : Ebben az ügyben vitának helye nincs, az ügyet a mentelmi bizottsághoz tesz szük jelentéstétel végett. Ezután Gömbös Gyula szólalt fel. Círgróf Páltartclni György tegnapi beszédében megemlítette az ő nevét Trebitsch-Lincolnnal kapcsolatban. Ki kell jelentenie, hogy ő sohasem tárgyalt Trebitsch-Lincolnnal és so­hasem mondta, hogy itt Magyar­­országon mellékkormány is van. Ezután kövekezik a kormány programja felett megindult vita folyta­tás­a. Az elő felszólaló A falu sorsa Letönyi: ‘-MI­: A falu sorsa ag­gasztja. A falu,­ népe örökös zakla­tásnak vem­ kitéve és a magyar vi­déken ma állandó a panasz. Mi­nek köszönhetjük ezt ? A közigaz­gatás a vidék nép;­ ellen fordult. Ha felszólal valaki, vigasztalásul, buzdításul azonnal izgatással, kommá,tistasággal vádolják. Meg­állapítja, hogy a mióta kötött for­galom van, azóta van ellentét a falu és a város között. Felkiáltások: Szabadítsák fel a forgalmat ! Lebenyei Pál : A forradalom szele nem érintette a vidéket és nem volt visszhangja később a vidéken a kommu­nizm­usn­ak sem. Minden ember a helyén volt, foly­tatta a film­ket, hogy a termelés­sel biztosítsa az ország létét. Mi­alatt itt a fővárosban tobzódott k­is munkátlanság, addig a vidéken egyformán, zökkenés nélkül folyt a munka. A vidék azonban semmi­ kedvezményt sem kap. A falu né­pének kétharmad része nyomorog. Dacára annak, hogy a közélel­mezési miniszter már ismételten fog­adkozott, hogy nem lesznek fe­lesleges rekvirálások, szárony­­hegygyel piszkálják ki a gabonát a falu népétől, de itt Budapesten mégis kukoricakenyeret adnak az embereknek, a­milyent tegnap so­­korópátkai Szabó István be is mu­tatott. A szabadforgalomtól vár minden, változást. Követeli a szabad forgalmat, a­mely szerinte gyorsan, úgyszólván két hét­ alatt áresést hozná létre. A földbirtokreform gyors és igaz­ságos végrehajtását sürgeti, úgy­szintén a közigazgatási reform végrehajtását. Miért rossz a kenyér ? Bálla Aladár: A közélelmezési mizériák ellen szólal fel. Bámula­tos, hogy ebben a­ gabonatermő or­szágban milyen kenyérrel látják el a népet. Kérdem, miért van ná­lunk ilyen kenyérhiány, holott ter­mett annyi gabona, hogy nyolc millió lakosának legyen elegendő kenyere. Itt valami baj van. Mind­járt rá is mutat a bajra. Úgy lát­szik, hogy a kormány azért, hogy az Ausztriával való régi barátsá­gunkat felújítsa, a magyar nép ká­rára nap-nap után vagonszámra, küldi a búzát Bécsbe. Ezután áttér Pallavicius beszédére, a­mely szerint külpolitikánk jobb irányba terelődött, s megmondja, hogy ez az irány Ausztria, ide orientálódik külügyminiszterünk po­litikája. A­mikor Magyarország oly rend­kívül kényes helyzetben van, akkor megérdemelné ez a Ház, hogy a fon­tosabb tárcákkal bíró miniszterek állandóan itt legyenek és az ügyek gyorsabb menetét elősegítsék. A legnagyobb sértés ez angol nemzettel szemben, a­mikor őrgróf Pallavicius feltételezte, hogy meg akarja rúgni az összetört magyar nemzetet. Ezt feltételezni az angol nemzet képviselőjéről nem szabad és a kormánynak nem lett volna szabad ezt megjegyzés nélkül hagyni. A napóleoni háborúk után a győztesek több helyen nemcsak hogy elkergették a fejedelmeket, de más fejedelmeket is ültettek a trónra. Több óvatossággal kell ezt a kérdést kezelni. Ő is a­ leghatározottabban tilta­kozna olyan beavatkozás ellen, a­melyik egy népszavazáson meg­nyilatkozott népakarattal szemben foglal állást. Azt mondják And­­rássyék, hogy ez beavatkozás bel­­ügyeinkbe. De hogyha ez belügyi kérdés, akkor miért kell kikap­csolni ennek tárgyalását ? Akkor miért nem szabad írni rála ! Hi­szen maga Andrási,­ mondotta, hogy, belügyi téren a cenzúrát korlátozni kell. Az a kívánsága, hogy a külügyminiszter nyilatkoz­zék, váljon egyetért-e Pallavicini kritikájáva], igen vagy nem? Vég­re meg kell tudnunk a külügymi­nisztertől azt is, hogy szakított-e politikájával, a­melyet mint ki­váló újságíró hirdetett és a­mely teljesen idegen a magyar nemzet lelkivilágétól. Végre meg kell tud­nunk, hogy mi a királyság kérdé­sében a kormány álláspontja? Ed­dig csak egy miniszterről, nagy­atádi Szabó Istvánról tudjuk, fiogr a szabad királyválasztás heve és ezért, mint olvassuk, őt is kilövik a­­ kormánytagok sorából. (Zaj.) Nincs bizalommal a kor irány iránt. (Helyeslések a kisgazda­párton.) Bulla beszéde után tíz hete szünet vált, azután Bodor György beszélt. 3. oldal ImM Fiánnyár­ól.*1. *rkm r József 21-3­1. kör ;onti irodai: V. BanY­itíca 7. Tejefd­.szám 57-33.— Em­­bal m­indenféle lömé'Okk­­gyárost, f-éntiiankák, szállodák. bankok­ és üzlete'­­berendezését. Készleten varrtak állatszíölpi eAcserdü háló­, leány' és *gerntszk szobák, további í'Onv'M* I berendezések, i 'Ko­ésóbb­i utorborr.erzést ■ forrás ! -- --------— ———————-n. — ~ „ (§Mmn) Kötött selyem kabátok '•iy.r-b'/ VMr-a IV.. Kossnth Lajos-tt'ca­ll. sz II „nWnf.imn 'nr III III ■-*—! . '»i'i.i m'» i ■ ■■----------------

Next