Az Est, 1921. február (12. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

Budapest, 1921 * Péntek * február 25. E SBssscszssszszsaazszszszszsz Előfizetési árak: £iT9 hónapra «. 40.- korona Megyedévre _•*. korona félévre korona Égés» ......440.- korona KB If Std. H n • fenidrak kétszerese Egyes szám ára 2 körönc Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Andor Szerkesztésig? VMM. kerület, ErssébetikSrztT* Kiadóhivatala Olln ErzeébeUkurut M—80.I FUrfkled 4 hivatalok* VDdlmoe császáriul 94. és IV.* VdeliUká 99. Wiens Kohlmarkt 7. Uj város épül Budapesten amerikai módra három hónap alatt. Egyelőre csak negyvennyolc házba vívt és nem sokkal több lakóia. /De Isten segedelmével nőstik és gyarapodni és szépülni fog az uj város. És nem fognak, idegenkedni még friss falaitól és kétszobás lakásaitól azok, akiket hajléktalanokká tett a reánk zúdult szerencsétlenség. Az építkezés ma szerfölött drága, de hites szakértők nézete szerint nem kivihetetlen. Tárgyi nehézségek nem állanak az építkezés útjába. Az építőanyag gyártását meg kell indítani és a lehetőségig fokozni, a bérviszonyokat az építőiparban a mai drágaság számbavételével, a méltányosság alapján, de aztán szabatosanés szigorúan meg kell állapítani, a városnak az építést gátló bürokratikus formaságok jó részéről le kell tennie, a középítési szakosztályt gyors és okos expeditív munkára kell utasítani és akkor rövid határidőn belül legalább a nagy ínségen segítettünk. Más módja a segítésnek nincs. Legkevésbé a lakásrekvirálás. Mint a bolsevista rémuralom utolsó kisértete jár föl még mindig a sokat szenvedett, békességre áhítozó polgár álmaiban a rekvirálás lehetősége. Nemcsak álmaiban, megannyiszor a valóságban is. El nem lehet mondani, mennyi házi perpatvarnak, boldogtalanságnak, züllésnek csírája rejlik ebben a hatóságilag engedélyezett magánlaksértésben. Az a budapesti polgár, aki hét esztendő óta szenved, barom módjára dolgozik, hogy magát és családját eltarthassa, nélkülöz, fázik, éhezik, elviselte a forradalmak terrorját, végighallgatta az éjszakai lövöldözéseket és reszketett attól, hogy a szerény kis lakásába is betörnek „a forradalom hullámai“ : ez a polgár annyit talán megérdemelt, hogy végre utolsó menedékében, az otthonában békén hagyják. Viszont a köznek elemi kötelessége, hogy a hajléktalanokról gondoskodjék, mert a létminimum követeléseihez is épp úgy hozzátartozik a szállás, mint a táplálkozás. Ezt a kötelességét a köz csak egy módon teljesítheti : építkezéssel. Adjon vele példát a magánosoknak is az alkotó munkára. A két török delegáció egyesült Kemal Kasa külügyminiszterének vezetése alatt A mai ülésen terjesztik követeléseiket a londoni konferencia elé Berlin• február ?– (Az Est rendes tudósítójától) Parisból jelenti telefonon Az Est tudósítója:" A Matin ma reggeli, csütörtöki, száma hossza londoni tudósítást közöl az interrú és a konstantinápolyi delegátusok kibéküléséről Tegnap este egyezett meg egymással a két török bizottság s abban is megállapodott, hogy egységes delegáció fogja képviselni a konferencián Törökország érdekeit és a delegáció vezetését Begir Samy bey, az angolai kormány külügyminisztere veszi át. Mindjárt össze is egyeztették követeléseiket és jegyzéket szövegeztek meg, amelyet a londoni konferencia mai, csütörtöki ülésén fognak előterjeszteni. A török jegyzék főbb követelései ezek: 1. A franciák ürítsék ki Ciliciát, a görögök pedig Smyrnát. 2. A semlegesített tengerszoros ismét Ottoman fönhatóság alá kerüljön. 3. Az európai határt el kell tolni az Enos-Midia vonalig és 4. a pénzügyi ellenőrzés kiküszöbölendő, a helyett a szövetségesek valamiféle tanácsadó szerepet biztosítsanak maguknak pénzügyi téren. Örményországról, amelynek tételét Mustafa Kemal basa kormánya egyszerűen tagadja, természetesen egy árva szóval sem tesz emit tesz a jegyzék. — Ez a program tiszta és világos — jegyzi meg a Matin londoni tudósítója, — a legyőzött mint győztes akar viselkedni. Az egész londoni sajtó elfogadhatatlanoknak jelenti ki a török követeléseket, a Matin londoni munkatársa pedig így folytatja : — A török delegáció, amely most egységes lett, úgy képzeli a török kérdés megvitatását a konferencián, mint egy nagy hadgyakorlatot, amelyen a tábornokok egy része önmagát nyilvánítja győztesnek, természetesen csak a papiroson, miután a térkép fölött kijelölték a stratégiai állásokat és számszerűen megállapították az egymással szemben „elképzelt“ haderőket. — A jövő hónap elején Angolában leszünk — mondja Kaogeropulosz az homéroszi hőshöz méltó ábrázattal, a törökök azonban így válaszolnak: — Olyan nincs, mert mi tizennégy nap múlva Smyrnában leszünk!. XII. évfolyam * 45. szám.) 15$? & 7 tett az olcsósági hullám első fodra Olcsóbb lett a nyersből* és a rizs — Az Est tudósítójától — A mióta az olcsósági hullám e mő hirei megérkeztek/ különös,4 víz vett erőt az embereket. Békásfolthoz ülő emberek, a kik abár mindenbe belenyugodtak, naphosszat az utcát róják, megállnak minden kirakat előtt és apró noteszekbe jegyzeteket írnak. Otthon aztán állítólag nagy táblázatokat készítenek és azon lesik az olcsósági hullám jelentkezését. Munkájuk mindeddig nagyon kevés eredménynyel járt. Az olcsósági hullám késett. Egyre többen kezdtek kételkedni benne. Ma végre mi, akik szintén beleestünk ebbe a lázba, kettes örömhírrel számolhatunk be olvasóinknak. Az egyikre a Múzeumkörúton akadtunk, ahol két üzletben is ki van írva, hogy a rizs és a negyvenhat korona. Érdeklődtünk a kereskedőknél, akik azt mondták, hogy a rizsen kívül volt néhány százalékos áresés más fűszerárukban is, de ez csak néhány napig tartott, a hó esetleg még érezhető lenne, ott a magas behozatali vám szünteti ezt meg. A rizs sokkal olcsóbb lenne, ha a korona kissé feljavulna. Hamburgban a rizs kilója már három márka. Érdeklődtünk a községi élelmiszerüzemnél is, ahol a rizs legutolsó ára még 66 korona volt. Itt azt a felvilágosítást kaptuk, hogy tulajdonképpen az olcsósági hullám megérkezése csak látszólagos. Szerintük gyenge hetek adnak túl az árukon, amelyek részben lombardirozva vannak. Különben is az olcsó rizs mellett mindenütt ki van írva, hogy imig * készlet tart«. A fővárosnak most nincs rizse, de tárgyalásokat folytat nagyobb mennyiségről, pár napon belül piacra veti ezt a világpiacnak a megfelelő áron. A piac igen ingadozó, nemcsak rizsben, hanem más élelmiszerárukban is. Híre járt annak is, hogy az olcsóság a vegyi iparban is érezteti hatását. A Vegyészeti Gyárosok Országos Szövetségétől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy éppen annál a pontnál tartottunk, amikor az áresés idő érkezett volna, de ekkor külföldön szilárdulni kezdtek az árai, és most nem lehet tudni, hogy ez az irány állandó marad-e. Nyersanyagainkat legnagyobbrészt külföldről kapjuk s ez is akadálya annak, hogy az olcsóbbodás bekövetkezzék. Mégis áresés várható a mosószappannál, mert ezt kikényszeríti az erős osztrák konkurrencia. . Helvey Tivadar vegyészeti gyárából azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ha egyes cikkekben volt is átmenetileg egy kis olcsóbbodás, ezt csak helyi jelenségek okozták, így például a pénzszűke miatt eszközölt kényszereladások. Antink azonban olcsóbbak most is, mint az osztrák cikkek. Biztatóbb híreket kaptunk a bör árára vonatkozólag. A nyersbőr ára 11ő koronáról 90 — 100 koronára ment le és még további áresés is várható. A készbőr árán ezt még kevéssé lehet megérezni, mert időbe telik, a míg ez az olcsóbb nyersbőr feldolgozva piacra kerül. De azért már a kész bőrnél is tapasztalható, 5 —10 százalékos áresés. Ezzel szemben a cipőárai zavartalanul emelkednek. A kirakatvizsgáló arca a cipőkereskedések előtt, komorul el leginkább. "■ Beszéltünk Csákány mesterrel, aki a következőket mondta: — A bőr olcsóbbodásáról semmit nem tudok, sőt én még sokkal drágábban veszem a bőrt mint eddig. Természetesen a cipő sem lesz olcsóbb. Aálam 10—12.000 koronás cipők is vannak, de természetesen én nem vagyok barométer ezen a téren. Én különlegességeket, művészi árukat gyártok, az én erőimnek semmi sem drága. Külföldre, megszállt területre szállítom a megrendelt cipő, két és a vevőim jó valutában ficcsnek.