Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

Péntek,, 1921. április­­. mi Hajnal óta lángban áll a Gizella-malom raktártelepe Egy Szeme Estes raktárrész beomlott és betemette a Waskapra*-iit£a egy részét A isár 20 millió Scormna — Az Est tudósítójától — " A Soroksári-úton, a Gizella-gőzr­émalom részvénytársaság hatalmas Épülettömbjén ma hajnalban fél négy órakor eddig-a meg nem álla­­­pított ismeretlen okból tűz támadt és a lángok elpusztítottak eml öt­emeletes raktárt 300 vagon túlrak­­tározott kukoricával és sv hajnal óta egyfolytában égő rezsaárépület még most is veszélyezteti a köz-­ényekbeli gyárakat­ és bérházakat. A Gizella-gőzmalom raktárégésé­ről munkatársunk a következő részleteket jelenti: A kun­ utcai központi tüzérség hajnali négy órakor telefonjelen­­­tést kapott, hogy a Soroksári­­ utca­­j­­ „Gizella“ gőzmalom egész épületszárnya kigyulladt és a lángok a munkában álló egész malomépületet veszélyeztetik. A tűzoltók azonnal teljes készültség­gel indultak el, s a mire a tűz szín­helyére értek, már, hatalmas lán­gokkal, valósággal nappali vilá­gosságot, árasztva, égett a Vas­kapu­ utca és Ipar­ utca sarkán álló ötemeletes malomraktár. Kiderült a tűzoltók megérkezése után, hogy a malom már egy félóra óta ég, a munkások és a malom házitű­zoltói már fél négy óta próbálják oltani a tüzet, de senkinek nem jutott eszébe a tűzről a tűzoltóságot érte­sít­eni. Gőzszivattyúkkal és hatalmas vízsugarakkal kezdődött a­ tűz­oltók munkája, de a­ lángok terje­dését már megakadályozni nem le­hetett, mert az épület felső részei fából voltak építve, em­eletről-eme­­letre terjedt a tűz és minden pilla­natban robbanástól kellett félni, mert az emeletek deszkapadozatai egymásután égtek keresztül és a felhalmozott kukoricakészletek egyik emeletről a másikra zuhan­tak. Leszakad a tetőzet ! Alig­ kezdték meg a tűzoltók tonikájukat, a raktár bádogtető­zete az épületből áradó hőségtől felszakadt és irtózatos robajjal a Vaskapu­ utcába zuhant le. A kö­rülbelül öt méter mázsa súlyú bá­dogtető egy Schernics nevű tűz­oltó mellett zuhant le és a munká­ban álló embert könnyebben meg­sebesítette. A lángok­ a tető leszakadása után kicsaptak az épületből, a rak­tár ablakai egymásután dőltek ki, láng ömlött ki mindenünnen és Égett deszka és a pörkölt kukorica szaga töltötte be a levegőt és a lángban álló épületnél a tűzoltók minden igyekezete már csak arra terjedhetett ki, hogy a szomszédos épülettömböt megmentsék. Szilva tűzoltó utasítására a raktárépületből a szomszéd ga­bonaraktárakba és malommű­he­­lyekbe átvezető emeleti ajtókat egymásután elf­alazták és csak az ötödik emeleti ajtót hagyták nyitva, hogy azon keresztül az égő épülettömbbe vízsugarakat bocsássanak. Tűzoltók másztak fel a Vaskapu­ utca minden házára és elsősorban ezeket a szomszédos házakat árasztották el vízzel, hogy a tűz tovább ne terjedjen, majd az Ipar­ utca egyik öt emeletes bér­palotáját öntözték vízsugarakkal, mert a bérpalota ablakai a hőség­től egymásután pattantak meg és az erős szélben szikrák és tüzes pernyék szálltak a ház tetőzetére. Felrobban a malomraktár A rendőrség- majd katonai külö­­nítmény érkezik a tűz színhelyére és a mind népesebb utcákat elzár­ják, hogy a közönség a veszélyezte­tett épület közelébe ne jusson, mert te belső tűz miatt minden palanat­­ban robbanástól lehet tartani. A Vaskapu­ utcában álló lisztrak­­tár egész épülettömbjéről ömlik a víz, mert ez van a legjobban veszé­lyeztetve, ugyancsak víz árasztotta el a szemközti bútorgyárat is. A bútorgyárból kihordják a gépe­ket és faalkatrészeket, a szomszédos házakból már megkezdik a hurcol­­kodást és a lisztraktárból, a­hol 30 vagon­­ nullásliszt van felhalmozva, munkások kezdik megmenteni azokat a készleteket, a­melyek még meg­menthetők a tűz esetleges tovább­terjedése elől. Az épület tetején dolgozó tűzoltók egymás után jelentik, hogy a rak­tárépület emeletei beszakadnak. Há­romnegyed ötkor már három emelet leszakadt és a három emeleten fel­­raktározott kukoricakészletek a má­sodik emelet ingadozó, roskadozó padozatát terhelik. Vakmerő tűzoltók tolólétrákon a második emeleti ablakokig másznak fel, egymásután szakítják fel az izzó, lángban álló ablakokat, hogy a kukorica kiömöljön az utcára és legalább a beomlástól sikerüljön megmenteni az épü­letet. Izzó lángfolyóban ömlik ki az ablakokon a kukorica az utca köve­zetére, de a beomlást még így sem lehet megakadályozni. Öt óra előtt pár perccel a második emelet is le­szakadt és pontban öt órakor az égő kuko­rica felgyülemlett gáza robba­nást idéz elő és ezután pár pil­lanattal leszakad az első emelet padozata is és a Vaskapu-utca felé az öt emelet magas tűzfalat kinyomja a helyéből s a kitóduló kukorica irtózatos robajjal dönti ki a vastag 15—20 méter magas és 50 méter hosszú épületfalat. A komló fal a Vaskapu-utca egy részét teljesen betemeti és a Szomszédos gyárépület tetejét több helyen beszakítja. Sikoltás és kia­bálás hallatszik a betemetett utca, felől, a­hol a katonák és rendőrök azonnal dolgozni kezdenek és a téglatörmelék, izzó gerendák és füs­tölgő kukoricatömeg alól egy Csö­mör nevű tűzoltót, ásnak ki, ki vé­letlen szerencse következtében csak kisebb sérüléseket szenvedett. A katonák és rendőrök tovább dol­goznak, mert az a hír terjed el, hogy többen kerültek a leomló fal alá, azonban másfél órai munka után sem sikerült emberre akadni a betemetett útszakaszon. A tűzoltók bátor munkáján kí­vül egy betonfal, a­melyet csak nemrégiben építettek, megakadá­lyozta a tűznek a malomépület­tömb felé való továbbterjedését, úgy hogy reggeli hét órára a ma­lomépületek már biztonságban vol­tak, a munkát ismét föl lehetett venni és az oltás, valamint a men­tés munkája már csak az Ipar­utca és a Vaskapu­ utca sarkán álló épületcsoport megmentésére irányult. Délelőtt 11 óráig a tűz nem ter­jedt tovább és csak az ötemeletes raktárépület belső épületházát hamvasztotta el teljesen és hasz­­nálhatalanná tett 300 vagon ku­koricát, a­mely ebben az épület­részben volt felhalmozva. A Gi­­zella-malom leégett raktára ugyan­is a legnagyobb kukoricaraktár volt és a mostani lisztvegyítéshez innen szállították a kukoricalisz­tet. A 300 vagon kukorica az Áru­forgalmi Részvénytársaság tulaj­dona volt és úgy az Áruforgalmi­nak, mint a Gizella-malomnak a tűz okozta közös kára 20 millió ko­rona. A kár információink szerint biz­tosítások révén megtérül. Hogyan keletkezett a tűz ? A rendőri bizottság még a haj­nali órákban megkezdte a kihall­gatásokat arra vonatkozólag, hogy hogyan keletkezhetett a tűz, de bizonyosat mindeddig a rendőrség sem tudott megállapítani. Az Est munkatársa beszélt azok­­­kal a munkásokkal, a­kik elsőnek vették észre a tüzet és a tűz terje­dését azonnal jelezték a házi tüz­­őrségnek. A munkások szerint a tűz a fel­vonó hibás működésétől keletke­zett. A szállító Hf­ egész éjszaka kukoricát hordott fel a legfelső emeletekre. A liftkötelek a dörzsö­léstől valószínűleg szikrát vetet­tek és a szikrától kigyulladhatott a lift faalkatrésze. A munkások fél négy óra tájban a raktár pince­­helyiségében állottak, a­mikor a legfelső emeleteken a tűz fellob­­banását látták. Pillanatok alatt már hatalmas lángok keletkeztek, mert nagyon erős volt a huzat az ötemeletes épületben és a szél emeletről­ emeletre hajtotta a lán­gokat. A rendőrség mindenesetre abban az irányban is megindítja a nyo­mozást, hogy kit terhel a gép hi­bájáért a felelősség . Délelőtt féltizenkettőkor az épü­let még mindig égett és a Vas­kapu­ utcát ismét az a veszély fe­nyegeti, hogy a raktárfal egy része, a­mely még nem szakadt le, min­den pillanatban leszakadhat, mert a szabadon álló ötemeletes tűzfal­­részt az erős szél valósággal len­geti. Ezért rendőrkordon zárja el az utcát és még a tűzoltókat sem engedik a veszélyeztetett utcarész közelébe. A Gizella-malom égésének okáról később a következőket állapították meg: A gépházban az egyik úgyneve­zett szedőgépnél defektus történt, a­mely abból állott hogy a szom­szédos géppel összekötő génszij megszűnt működni s ezért szikrák­ pattogtak ki, a melyektől aztán a felhalmozott kukorica lángra ka­pott Nemsokára ezután az egész négyemeletes gabonaraktá­r láng­ban állott és a tüzet lokalizálni annál kevésbé lehetett, mert egy beépített épületről van szó, a­me­lyet minden emeletről egy folyosó köt össze a többi épülettel. A tűznél megjelent Sipőcz Jenő polgármester és Folkusházy Lajos alpolgármester is. A tűz egyelőre tart és tekintettel arra, hogy a gabonaraktárban rengeteg tengeri volt felhalmozva, azt reméli a tűz­oltóság, hogy estére sikerül lokali­zálni a tüzet. 3. oldal Felfüggesztették a moziműdeletet Hétezeren pályáztak mozien­gedélyért —­­Az Est tudósítójától — A mozisok ügye a felmerült po­litikai kérdések miatt újabb ha­lasztást szenved. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egyelőre nem érg rá fogadni a mozisok küldöt­tség­ét és Stassay Károly, a­ki a küldött­ség vezetésére vállalkozott, fel­kérte az ügyeket vezető, úgyneve­zett Szakmaközi Bizottságot, hogy csak péntek utó­tt­ vigyék az ügyet a miniszter elé. A ma reggeli lapokban megje­lent a mozivárományosok névsora. Ez a névsor nem teljes, a hiányzó új" tulajdonos­ok nevét azonban szi­gorúan titokban tartják a hatósá­gok. Úgy értesülünk, hogy ez a névsor nem is aktuális, ez csak az eredeti tervezetben volt így, a­mit a miniszter március 12-én írt alá. A közbejött tárgyalások és külön­böző akciók eredményeképpen a miniszter megígérte, hogy a mozi­sok sérelmeit revízió alá fogja venni és a rendelet végrehajtását egyelőre felfüggeszti, így tehát az érdekeltek valószínűnek tartják, hogy a névsor még változni fog. A rendelet azzal kezdődik, hogy moziengedélyt azok fognak kapni, a­kik az állam gazdasági támoga­tására rászorulnak. Elsősorban hadiözvegyek, hadirokkant­ak és hadiárvák. Ezzel szemben a kiszi­várgott névsorban igen érdekes nevek szerepelnek. Az Excelsior­­mozgót Mészáros Imréné, az Ope­raház volt igazgatójának özvegye kapja. Ezt a mozgót Mészáros Im­réné alapította, azonban eladta Zláthy-Müller Miksának. Ez a tu­lajdonos Bécsbe költözött és a mo­zit tovább eladta Duchange Ala­­dárnénak, a ki özvegy asszony és ebből a moziból tartotta fenn ma­gát. Tőle vették el most a­­ mozit és visszaadják ingyen Mészáros Imrénének. A Bodográfot Szentgyörgyi Ko­­legner Barnabás százados kapja, a­ki a Népszava szerint Losoncon most adta el egy moziját és három házát több millió szakaiért. Az új tulajdonosok között igen sok egyesület szerepel, a­­melynek a hadirokkantakhoz, hadiárvák­hoz és hadiözvegyekhez semmi köze nincs. Van olyan egyesület is, a­mely csak ezután fog meg­alakulni. A régi tulajdonosok között, van több özvegy asszony, így például a Royal Vio tulajdonosa, özvegy Fisch Ferencné 64 éves asszony, a­ki a fővárostól bérelt telken épít­tette a mozit. A Fortuna-mozgót özvegy Fényes Mártonnétól akar­ják elvenni, azzal az indokolással, hogy 28 éves, vagyonos, három telke van az Angyalföldön. Ezzel szemben az igazság az, hogy Fé­nyes Mártonné 65 éves, 22 éve öz­vegy és a mozi jövedelméből öt gyermekét tartja el, egy özvegy­asszony lányát, egy rokkant fiát és még három lányát. Nyolcvan mozgó van Budapes­ten­ ellenben engedélyért most ■­ csak 79 folyamodott. A 80-ik az Uránia, a melynek története szín­tén érdekes. Ez a mozi a Stead-­­féle vállalat érdekkörébe került és a revízió alkalmából engedélyének­­megújítását egyszerűen nem is kérte. Indokolás az volt,­ hogy az Urániának színház-engedélye van, és így moziengedélyre nincs szük­sége. Pedig az Uránia jó idő óta csak mozi. A 80 mozi közül 15 olyant emlí­tett­­ a miniszter, a­mely az enge­dély megújítását nem kérte. Ennek a magyarázata az, hogy a 17 mozi közül hétnek az engedélyét nem a régi tulajdonos kérte, mert ezek időközben szintén Steadék kezébe kerültek. Ugyancsak más néven kérte mo­­ziengedélyének megújítását a Pro­­jectograph részvénytársaság, a­melynek engedélyei Ungerleider. Mór vezérigazgató nevére szóltak, a hatóságoknak ugyanis az volt az álláspontja, hogy jogi személy ne­vére engedélyt nem adnak, ezért részvénytársaságok helyett mindig egy igazgatósági tag nevére állí­tották ki az engedélyt. Most pedig csak egy mozit hagytak meg, mert Ungerleidernek, mint magánem­bernek nem lehet mozija. A rendelet vezérelve az volt, hogy minden gyár kap egy bemutató mo­zit. Azonban a Phönix-gyár nem kaphat mozit, mert az ő kérvényét Roboz Imre igazgató írta alá és azt mondták, hogy Roboznak van más foglalkozása is, a­melyből megél. A rendelet miatt nemcsak a mozi­­tulajdonosok körében terjed az elé­gedetlenség. Elégedetlenek a rokkan­tak is, a­kik nem így gondolták a mozi ügy megoldását. Az elégedetlenek másik nagy tá­bora a ki nem elégített folyamodók­ból került ki. A minisztériumba ugyanis a revízió hírére több mint hétezer kérvény érkezett be és a kérvényezők túlnyomó nagy része nem lehet megelégedve a miniszter döntésével. Érdekes tünet, hogy a mozijuk elkobzására ítélt tulajdonosokat nap nap után keresik fel emberek, a­kik ajánlkoznak arra, hogy bizonyos összegért kedvezőre tudják változ­tatni a revíziós döntést. A Szakmaközi Bizottság, a­mely minden este hét órakor ülést tart, több izben figyelmeztette már a mozi­tulajdonosokat, hogy ilyen ajánlat­tevőknek fel ne üljenek, mert ezek csak szélhámosok lehetnek. Weisz Árpád 31. honvéd, 1918 tavaszán Atschinski tiszti tá­borban volt. Aki tud felőle, adjon hirt Bnhat Schli­do­en Knaft Budap­est, Irányi­ntect 21. sz.

Next