Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-01 / 69. szám
Péntek,, 1921. április. mi Hajnal óta lángban áll a Gizella-malom raktártelepe Egy Szeme Estes raktárrész beomlott és betemette a Waskapra*-iit£a egy részét A isár 20 millió Scormna — Az Est tudósítójától — " A Soroksári-úton, a Gizella-gőzrémalom részvénytársaság hatalmas Épülettömbjén ma hajnalban fél négy órakor eddig-a meg nem állapított ismeretlen okból tűz támadt és a lángok elpusztítottak eml ötemeletes raktárt 300 vagon túlraktározott kukoricával és sv hajnal óta egyfolytában égő rezsaárépület még most is veszélyezteti a köz-ényekbeli gyárakat és bérházakat. A Gizella-gőzmalom raktárégéséről munkatársunk a következő részleteket jelenti: A kun utcai központi tüzérség hajnali négy órakor telefonjelentést kapott, hogy a Soroksári utcaj „Gizella“ gőzmalom egész épületszárnya kigyulladt és a lángok a munkában álló egész malomépületet veszélyeztetik. A tűzoltók azonnal teljes készültséggel indultak el, s a mire a tűz színhelyére értek, már, hatalmas lángokkal, valósággal nappali világosságot, árasztva, égett a Vaskapu utca és Ipar utca sarkán álló ötemeletes malomraktár. Kiderült a tűzoltók megérkezése után, hogy a malom már egy félóra óta ég, a munkások és a malom házitűzoltói már fél négy óta próbálják oltani a tüzet, de senkinek nem jutott eszébe a tűzről a tűzoltóságot értesíteni. Gőzszivattyúkkal és hatalmas vízsugarakkal kezdődött a tűzoltók munkája, de a lángok terjedését már megakadályozni nem lehetett, mert az épület felső részei fából voltak építve, emeletről-emeletre terjedt a tűz és minden pillanatban robbanástól kellett félni, mert az emeletek deszkapadozatai egymásután égtek keresztül és a felhalmozott kukoricakészletek egyik emeletről a másikra zuhantak. Leszakad a tetőzet ! Alig kezdték meg a tűzoltók tonikájukat, a raktár bádogtetőzete az épületből áradó hőségtől felszakadt és irtózatos robajjal a Vaskapu utcába zuhant le. A körülbelül öt méter mázsa súlyú bádogtető egy Schernics nevű tűzoltó mellett zuhant le és a munkában álló embert könnyebben megsebesítette. A lángok a tető leszakadása után kicsaptak az épületből, a raktár ablakai egymásután dőltek ki, láng ömlött ki mindenünnen és Égett deszka és a pörkölt kukorica szaga töltötte be a levegőt és a lángban álló épületnél a tűzoltók minden igyekezete már csak arra terjedhetett ki, hogy a szomszédos épülettömböt megmentsék. Szilva tűzoltó utasítására a raktárépületből a szomszéd gabonaraktárakba és malomműhelyekbe átvezető emeleti ajtókat egymásután elfalazták és csak az ötödik emeleti ajtót hagyták nyitva, hogy azon keresztül az égő épülettömbbe vízsugarakat bocsássanak. Tűzoltók másztak fel a Vaskapu utca minden házára és elsősorban ezeket a szomszédos házakat árasztották el vízzel, hogy a tűz tovább ne terjedjen, majd az Ipar utca egyik öt emeletes bérpalotáját öntözték vízsugarakkal, mert a bérpalota ablakai a hőségtől egymásután pattantak meg és az erős szélben szikrák és tüzes pernyék szálltak a ház tetőzetére. Felrobban a malomraktár A rendőrség- majd katonai különítmény érkezik a tűz színhelyére és a mind népesebb utcákat elzárják, hogy a közönség a veszélyeztetett épület közelébe ne jusson, mert te belső tűz miatt minden palanatban robbanástól lehet tartani. A Vaskapu utcában álló lisztraktár egész épülettömbjéről ömlik a víz, mert ez van a legjobban veszélyeztetve, ugyancsak víz árasztotta el a szemközti bútorgyárat is. A bútorgyárból kihordják a gépeket és faalkatrészeket, a szomszédos házakból már megkezdik a hurcolkodást és a lisztraktárból, ahol 30 vagon nullásliszt van felhalmozva, munkások kezdik megmenteni azokat a készleteket, amelyek még megmenthetők a tűz esetleges továbbterjedése elől. Az épület tetején dolgozó tűzoltók egymás után jelentik, hogy a raktárépület emeletei beszakadnak. Háromnegyed ötkor már három emelet leszakadt és a három emeleten felraktározott kukoricakészletek a második emelet ingadozó, roskadozó padozatát terhelik. Vakmerő tűzoltók tolólétrákon a második emeleti ablakokig másznak fel, egymásután szakítják fel az izzó, lángban álló ablakokat, hogy a kukorica kiömöljön az utcára és legalább a beomlástól sikerüljön megmenteni az épületet. Izzó lángfolyóban ömlik ki az ablakokon a kukorica az utca kövezetére, de a beomlást még így sem lehet megakadályozni. Öt óra előtt pár perccel a második emelet is leszakadt és pontban öt órakor az égő kukorica felgyülemlett gáza robbanást idéz elő és ezután pár pillanattal leszakad az első emelet padozata is és a Vaskapu-utca felé az öt emelet magas tűzfalat kinyomja a helyéből s a kitóduló kukorica irtózatos robajjal dönti ki a vastag 15—20 méter magas és 50 méter hosszú épületfalat. A komló fal a Vaskapu-utca egy részét teljesen betemeti és a Szomszédos gyárépület tetejét több helyen beszakítja. Sikoltás és kiabálás hallatszik a betemetett utca, felől, ahol a katonák és rendőrök azonnal dolgozni kezdenek és a téglatörmelék, izzó gerendák és füstölgő kukoricatömeg alól egy Csömör nevű tűzoltót, ásnak ki, ki véletlen szerencse következtében csak kisebb sérüléseket szenvedett. A katonák és rendőrök tovább dolgoznak, mert az a hír terjed el, hogy többen kerültek a leomló fal alá, azonban másfél órai munka után sem sikerült emberre akadni a betemetett útszakaszon. A tűzoltók bátor munkáján kívül egy betonfal, amelyet csak nemrégiben építettek, megakadályozta a tűznek a malomépülettömb felé való továbbterjedését, úgy hogy reggeli hét órára a malomépületek már biztonságban voltak, a munkát ismét föl lehetett venni és az oltás, valamint a mentés munkája már csak az Iparutca és a Vaskapu utca sarkán álló épületcsoport megmentésére irányult. Délelőtt 11 óráig a tűz nem terjedt tovább és csak az ötemeletes raktárépület belső épületházát hamvasztotta el teljesen és használhatalanná tett 300 vagon kukoricát, amely ebben az épületrészben volt felhalmozva. A Gizella-malom leégett raktára ugyanis a legnagyobb kukoricaraktár volt és a mostani lisztvegyítéshez innen szállították a kukoricalisztet. A 300 vagon kukorica az Áruforgalmi Részvénytársaság tulajdona volt és úgy az Áruforgalminak, mint a Gizella-malomnak a tűz okozta közös kára 20 millió korona. A kár információink szerint biztosítások révén megtérül. Hogyan keletkezett a tűz ? A rendőri bizottság még a hajnali órákban megkezdte a kihallgatásokat arra vonatkozólag, hogy hogyan keletkezhetett a tűz, de bizonyosat mindeddig a rendőrség sem tudott megállapítani. Az Est munkatársa beszélt azokkal a munkásokkal, akik elsőnek vették észre a tüzet és a tűz terjedését azonnal jelezték a házi tüzőrségnek. A munkások szerint a tűz a felvonó hibás működésétől keletkezett. A szállító Hf egész éjszaka kukoricát hordott fel a legfelső emeletekre. A liftkötelek a dörzsöléstől valószínűleg szikrát vetettek és a szikrától kigyulladhatott a lift faalkatrésze. A munkások fél négy óra tájban a raktár pincehelyiségében állottak, amikor a legfelső emeleteken a tűz fellobbanását látták. Pillanatok alatt már hatalmas lángok keletkeztek, mert nagyon erős volt a huzat az ötemeletes épületben és a szél emeletről emeletre hajtotta a lángokat. A rendőrség mindenesetre abban az irányban is megindítja a nyomozást, hogy kit terhel a gép hibájáért a felelősség . Délelőtt féltizenkettőkor az épület még mindig égett és a Vaskapu utcát ismét az a veszély fenyegeti, hogy a raktárfal egy része, amely még nem szakadt le, minden pillanatban leszakadhat, mert a szabadon álló ötemeletes tűzfalrészt az erős szél valósággal lengeti. Ezért rendőrkordon zárja el az utcát és még a tűzoltókat sem engedik a veszélyeztetett utcarész közelébe. A Gizella-malom égésének okáról később a következőket állapították meg: A gépházban az egyik úgynevezett szedőgépnél defektus történt, amely abból állott hogy a szomszédos géppel összekötő génszij megszűnt működni s ezért szikrák pattogtak ki, a melyektől aztán a felhalmozott kukorica lángra kapott Nemsokára ezután az egész négyemeletes gabonaraktár lángban állott és a tüzet lokalizálni annál kevésbé lehetett, mert egy beépített épületről van szó, amelyet minden emeletről egy folyosó köt össze a többi épülettel. A tűznél megjelent Sipőcz Jenő polgármester és Folkusházy Lajos alpolgármester is. A tűz egyelőre tart és tekintettel arra, hogy a gabonaraktárban rengeteg tengeri volt felhalmozva, azt reméli a tűzoltóság, hogy estére sikerül lokalizálni a tüzet. 3. oldal Felfüggesztették a moziműdeletet Hétezeren pályáztak moziengedélyért —Az Est tudósítójától — A mozisok ügye a felmerült politikai kérdések miatt újabb halasztást szenved. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egyelőre nem érg rá fogadni a mozisok küldöttségét és Stassay Károly, aki a küldöttség vezetésére vállalkozott, felkérte az ügyeket vezető, úgynevezett Szakmaközi Bizottságot, hogy csak péntek utótt vigyék az ügyet a miniszter elé. A ma reggeli lapokban megjelent a mozivárományosok névsora. Ez a névsor nem teljes, a hiányzó új" tulajdonosok nevét azonban szigorúan titokban tartják a hatóságok. Úgy értesülünk, hogy ez a névsor nem is aktuális, ez csak az eredeti tervezetben volt így, amit a miniszter március 12-én írt alá. A közbejött tárgyalások és különböző akciók eredményeképpen a miniszter megígérte, hogy a mozisok sérelmeit revízió alá fogja venni és a rendelet végrehajtását egyelőre felfüggeszti, így tehát az érdekeltek valószínűnek tartják, hogy a névsor még változni fog. A rendelet azzal kezdődik, hogy moziengedélyt azok fognak kapni, akik az állam gazdasági támogatására rászorulnak. Elsősorban hadiözvegyek, hadirokkantak és hadiárvák. Ezzel szemben a kiszivárgott névsorban igen érdekes nevek szerepelnek. Az Excelsiormozgót Mészáros Imréné, az Operaház volt igazgatójának özvegye kapja. Ezt a mozgót Mészáros Imréné alapította, azonban eladta Zláthy-Müller Miksának. Ez a tulajdonos Bécsbe költözött és a mozit tovább eladta Duchange Aladárnénak, a ki özvegy asszony és ebből a moziból tartotta fenn magát. Tőle vették el most a mozit és visszaadják ingyen Mészáros Imrénének. A Bodográfot Szentgyörgyi Kolegner Barnabás százados kapja, aki a Népszava szerint Losoncon most adta el egy moziját és három házát több millió szakaiért. Az új tulajdonosok között igen sok egyesület szerepel, amelynek a hadirokkantakhoz, hadiárvákhoz és hadiözvegyekhez semmi köze nincs. Van olyan egyesület is, amely csak ezután fog megalakulni. A régi tulajdonosok között, van több özvegy asszony, így például a Royal Vio tulajdonosa, özvegy Fisch Ferencné 64 éves asszony, aki a fővárostól bérelt telken építtette a mozit. A Fortuna-mozgót özvegy Fényes Mártonnétól akarják elvenni, azzal az indokolással, hogy 28 éves, vagyonos, három telke van az Angyalföldön. Ezzel szemben az igazság az, hogy Fényes Mártonné 65 éves, 22 éve özvegy és a mozi jövedelméből öt gyermekét tartja el, egy özvegyasszony lányát, egy rokkant fiát és még három lányát. Nyolcvan mozgó van Budapesten ellenben engedélyért most ■ csak 79 folyamodott. A 80-ik az Uránia, a melynek története színtén érdekes. Ez a mozi a Stead-féle vállalat érdekkörébe került és a revízió alkalmából engedélyénekmegújítását egyszerűen nem is kérte. Indokolás az volt, hogy az Urániának színház-engedélye van, és így moziengedélyre nincs szüksége. Pedig az Uránia jó idő óta csak mozi. A 80 mozi közül 15 olyant említett a miniszter, amely az engedély megújítását nem kérte. Ennek a magyarázata az, hogy a 17 mozi közül hétnek az engedélyét nem a régi tulajdonos kérte, mert ezek időközben szintén Steadék kezébe kerültek. Ugyancsak más néven kérte moziengedélyének megújítását a Projectograph részvénytársaság, amelynek engedélyei Ungerleider. Mór vezérigazgató nevére szóltak, a hatóságoknak ugyanis az volt az álláspontja, hogy jogi személy nevére engedélyt nem adnak, ezért részvénytársaságok helyett mindig egy igazgatósági tag nevére állították ki az engedélyt. Most pedig csak egy mozit hagytak meg, mert Ungerleidernek, mint magánembernek nem lehet mozija. A rendelet vezérelve az volt, hogy minden gyár kap egy bemutató mozit. Azonban a Phönix-gyár nem kaphat mozit, mert az ő kérvényét Roboz Imre igazgató írta alá és azt mondták, hogy Roboznak van más foglalkozása is, amelyből megél. A rendelet miatt nemcsak a mozitulajdonosok körében terjed az elégedetlenség. Elégedetlenek a rokkantak is, akik nem így gondolták a mozi ügy megoldását. Az elégedetlenek másik nagy tábora a ki nem elégített folyamodókból került ki. A minisztériumba ugyanis a revízió hírére több mint hétezer kérvény érkezett be és a kérvényezők túlnyomó nagy része nem lehet megelégedve a miniszter döntésével. Érdekes tünet, hogy a mozijuk elkobzására ítélt tulajdonosokat nap nap után keresik fel emberek, akik ajánlkoznak arra, hogy bizonyos összegért kedvezőre tudják változtatni a revíziós döntést. A Szakmaközi Bizottság, amely minden este hét órakor ülést tart, több izben figyelmeztette már a mozitulajdonosokat, hogy ilyen ajánlattevőknek fel ne üljenek, mert ezek csak szélhámosok lehetnek. Weisz Árpád 31. honvéd, 1918 tavaszán Atschinski tiszti táborban volt. Aki tud felőle, adjon hirt Bnhat Schlidoen Knaft Budapest, Irányintect 21. sz.