Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

2. oldal, Kedd, 1921. április 12. Cigányprímás leányából báróné Egy vengerka karrierje Péterváron, Londonon, Párkon át a budapesti rendőrség cellájáig Az Est tudósítójától . Az Est vasárnapi szám­áb­an tu­dósítást írtnak arról, a buda­pesti rendőrség egy elurráns, kitű­nő megjelenésű hölgyat­ fogott el, egy igazi Bárónőt, zi­íci ellen az a vád, hogy 1 m­i­lliós c­sekk hamis húst, követett el Bécsben néhány héttel ezelőtt és s­zóta­d Európa valam­enn­­yiii rendőrsége keresi. Még nem tudja a budapesti rend­őrség az elfogott báró Ende Ottó­imról, az­ elegáns, Európszerte ke­resett hölgyről, hogy egy nagy­stílű szélhámos asszony-e vagy egy kalandor szerencsétlen áldo­zata, de annyi már két napi fog­sága után is megállapítható, hogy­­ hihetetlenül fantasztikus életre­gény van a 28 esztendős báróné mögött. A báróné Csongrádról indult neki a világnak, végigélte Európát, Szentpéterváron él. Mosz­kvában táncosnő volt, Londonban báróné lett, Bécsbeig politikát csi­nált. Berlinben kártyabarlangban élt, Bukarestben hercegekkel pezs­gőzött, Belgrádiján összeesküvést szőtt, végül eljutott 28 éves korá-­­ban egy budapesti rendőrpriecsrg, a­hol, megtörve, kétségbeesetten, napok alatt éveket öregedve várja, hogy fantasztikus regényh­lgjk, a sors, milyen élet­változat­okba­ fogja most i belekergetni: / A báróné apja /-- cigány­prímás (Csongrádon Báró Ende Ottóné regénye Cson­­grádon kezdődik. Tizenhét éves korában Csongrádró­l elszökik Bu­dapestre egy Farkas Margit nevű leány, Farkas Balázs csongrádi ci­­gányprímás leánya. Báró Ende Ottónét akkor még Farkas Mar­gitnak hívják, csinos, jóhangú, ügyes, jó megjelenésű leány a ci­gányprímás leánya, a­ki minden­áron színésznő akar lenni. Édes­apja nem engedi, eltiltja a szín­háztól, erre a leány Pestre szökik, itt szininövendék lesz. Rövid, de érdekes és nyomorúságban gazdag pesti élet, végül a sors összehozza egy jóakaró bácsival, a­ki nagy­szerű külföldi, szerződést ígér, nem kell mást tudni, csak táncolni. Farkas Margit ügyes kezdő szí­nésznő, a­ki kitűnően táncol is és elszerződik a jóakaratú nénihez. Egy hét és egy leány trupp indul Pétervárra. Csak kint tudja­­meg, hogy nengerkának szerződött. Künn él Oroszországban, bejárja Varsót, Moszkvát, magyar ruhá­ban magyar táncokat táncol. Egy truppal eljut Bukarestbe. Megta­nul oroszul, franciául, németül, három­ év alatt a csongrádi ci­gányprímás leányából gazdag nemzetközi táncosnő lett, a­ki kü­lönféle művészi neveken végig­járja az európai kelet minden na­gyobb városát. Nyolc, évvel ezelőtt visszakerül Pétervárra. Ott­ó megismerkedik baron Otto von Ende német mág­nással, a­ki a társulattól elszök­teti. Péter­várról egyenesen Lon­donba utaznak, a­hol két hét után a báró­ feleségül veszi. így lesz Farkas Margitból Londonban né­met bárónő. Paris. Genfi Berlin. Budapest Jó idejig egy­ütt él a báróval, az­tán elszakadnak. Ende báróné Pá­rosba kerül. s Táncol néhány hóna­­napig, majd­ újabb állomásai Ber­lin, München, Genf, Bécs, sőt haza­látogat évek múltával mint pénzes előkelő kül­földi táncosnő Buda­pestre.­­Ibis­ben Bécsbe kerül, hol egy festő barátjával együtt, belekeveredik a politikába. Majd egy újabb társa­sággal a Balkánt látogatja meg a bárónő. Bukarestben táncol és alig pár hónappal ezelőtt Belgrádban­­jeltik meg. Itt bécsi ismeretsége révén összeismerkedik a szerb kommunisták vezetőivel, eljár a társaságukba és tud arról, hogy Belgrádban kommunista pu­ccsot terveznek. A belgrádi rendőrség a puccs végrehajtása előtti napon felfedezi a kommunista társaságot és a kézrekerü­lt névsorban ott szerepel báró Jinde Ottóné neve is. Usry a­ puccs tervezői, mint a táncosnő megmiadják, hogy este nyolc órakor, a­mikor együtt szo­kott lenni az egész társaság, egy­szerre akarja lefogni v­ala­meny­nyiüket a belgrádi rendőrség — még­ aznap este hat órakor a bel­­grád—zágrábi gyorsvonatra ülnek és elmenekülnek­­ Belgrádból. Ez a belgrádi menekülés csak néhány héttel ezelőtt történt és a báróné előadása szerint a belgrád­­zágrábi at az egyetlen oka, hogy őt most Európa valamennyi rend­őrségével köröztetik.­­ Egy­’ pétervári­­ismerős a­ belgrádi Ipfpress­en —­ Alig hogy Belgrá­tot elhagy­tuk, — meséli ja lefogolt báróné, — az egyik elsőosztályú fülkében szemben velem­ egy amerikai kül­sejű, jól öltözött­ni­ foglalt helyet. Percekig nézett rám, végül tört németséggel megszólított: :— Nem emlékszik rám, asszo­nyom ? — Nem. — Pedig emlékezhetne, — mond­ja mosolyogva az amerikai — hi­szen Péterváron ezelőtt hét évvel elég hosszú ideig voltunk együtt. Én­ akkor Orozországban utazgat­tam, ön pedig az egyik mulatóban táncolt. — És meg is mondta a mulató nevét, a­hol akkor táncoltam. Is­merősöket emlegetett, akkori éle­temről egész tájékozottal­ beszélt, és lassan-lassan előttem is úgy tűnt fel, mintha tényleg láttam volna már­ valahol ezt az arcot. A vonaton, felelevenítve a pétervári emlékeket, egészen összebarátkoz­tunk. Elmesélte, hogy Chicagóban gyáros és Szerbiába csak rokonai látogatására utazott. Most Svájcba megy — mondotta — keressem majd fel Svájcban és egy papiros­ra fel is írta a címét. A neve ez : Steaden C. Ray. Az írásaim között a pontos címe is megtalálható. Majd az én sor­som iránt érdeklődött és mikor megtudta, hogy még mindig tán­colni vagyok kénytelen, hogy ke­nyeret keressek, nagyon jóindula­túan mondotta : — Majd én gondoskodom magá­ról, hogy ne kelljen többé táncol­nia. Egyelőre valami csekélyke elő­leget adok, — sajnos, készpénzt sohasem hordok magamnál, de adok­­ egy-két csekket, hogy addig, a­míg Svájcban felkeres, gondtalanul él­hessen. — Benyúlt ,­a zsebébe, egy csekk­­könyvecskét­ vett elő és egymásután négy csekklapot szakított ki a könyvecskéből. Egy-egy esetek-100 ezer dollárról volt kiállítva. -„ Bol­­og­an vettem át a csekk­­lapokat,— meséli Ende Ottóné.— 400ft dollár hallatlan és váratlan hir­telen Vagyon volt a számomra és alig vártam, hogy Zágrábba meg­érkezzem és beválthassam a csekke­ket, mert Steaden C. Ray azt mon­dotta, hogy ezeket a csekkeket bár­melyik nagyobb bank beváltja. — A pétervári bőkezű ismerősöm mosolyogva nézte boldogságomat és nevetve mondta: — Nekem nagy gyáraim vannak Amerikában, ez az összeg nekem iga­zán jelentéktelen és örülök, hogy a kedves pétervári napok emlékéül ily csekélységgel örömet szerzek magá­nak. Éjszaka érkeztünk Zágrábba. Steaden C. Ray másnap tovább uta­zott és én sietve kerestem fel egyet­len zágrábi ismerősömet, Reiner színházi rendezőt, hogy legalább egyet a négy csekk közül beváltsak. Az első csekk 440.000 szokás­ t Reiner most négy hete elvitt a Wiener Bank­verein zágrábi fiókjá­hoz, a­hol alaposan megvizsgálták a Steaden C. Ray aláírásával ellá­tott csekket. A csekk a Standard Bank of Newyork cégre szólott és a Wiener Bankverein valódinak találta. Azonnal ki is fizettek érte 10 ezer szokott, miután én cseh­­ pénzt kértem. — A pénz felvétele után azonnal Bécsbe utaztam, bevásároltam, segí­tettem egyes ismerőseimet, jól él­tem, majd elhatároztam, hogy még egy csekket beváltok és nagyobb utazást teszek Németországban. _ El­mentem a Commercial­ Bank főinté­zetéhez, a­hol szintén megvizsgálták a csekket, valódinak találták és kérésemre 20.000 márkát, 30.000 lírát és na­gyobb összegű szokost és osztrák bankjegyet fizettek ki. — Két héttel elfogatásom előtt Berlinbe utaztam. Magammal vit­tem egész pénzemet, — csaknem más­fél millió koronát és ott egy előkelő társaságba keveredtem. Egy este el­vittek kártyázni. Az első este félmilliót, a máso­dik este minden pénzemet egy krajcárig elvesztettem. — Csak éppen annyi maradt, a­mivel eljöhettem Berlinből, mert itt nem akartam beváltani a két másik ezerdolláros csekket, félve, hogy ez a pénz is a többi után fog úszni. — Budapestre jöttem és a régi is­merőseimnél a Király-utca 117. szám alatt,­­farai Manóckjjal szálltam meg. A" berlini kártyaveszteség­ egész beteggé tett. Másfél hete vagyok Pestett, és alig mozdultam ki, állan­dóan h ideges és izgatott voltam és szinteie a krajcárokig spóroltam. A truflár­ mai rossz árfolyama miat­t a két másik csekket nem akartam beváltani és itt Pesten akartam várni addig, a­m­ig a dollár javul, hogy a két másik csekket itt váltsam be. — Sejtelmem­ sem volt arról, hogy keresnek és nem tudtam, hogy ha­misak a Csekkek. Ha valaki bűnt követett el a hamis csekkekkel, — fejezi be vallomását a bárónál— úgy csak Steaden C. Ray-t, a Svájcban élő chicagói gyárost lehet felelősségre vonni. Báró Ende Ottóné mindenre kész­ségesen felel, csak egyre nem akar fel­világosí­tást adni, hogy hol van az a berlini játékbank, a­hol a más­fél milliót elvesztette. A játékbank helyét nem árulja el. Azt mondja, nem akar senkit abból a berlini előkelő társaság­ból, a­hová bevitték, kellemetlen­ségbe keverni. A báróné vallomása után dr. Marinovich Jenő, főkapitányhe­lyettes utasítást adott Munkácsy Arthur detektívfőfelügyelő cso­portjának, hogy tartsanak házku­tatást Endéné lakásán. A házku­tatás eredménynyel is járt, a­mennyiben megtalálták Steaden C. Ray-nak a Standard Bank of Newyorkra szóló két beváltatlan ezer-ezer dolláros csekkjét és meg­találták Steahen C. Ray svájci cí­mét is. A nagyarányú csekk hamisításra a zágrábi banknál jöttek rá, úgy, h­og­y értesítést küldtek Newyorkba a Standard banknak az ezer dollá­ros csekk beváltásáról és onnan azt a felvilágosítást kapták, hogy nincs Steaden C. Ray nevű csekk­könyvvel bíró ügyfelük. A zágrábi bank így följelentést tett az ottani rendőrségen, a­hol hamarosan le­fogták Reiner színházi rendezőt és az ő vallomása alapján jutottak nyomára báró Ende Ottónénak, a csekk tulajdonosának. A bécsi Commercial Bank is ha­sonló módon fedezte fel a csalást és valószínű, hogy Európában egy­másután fognak­­jelentkezni a ban­kok a Steaden C. Ray csekkjeivel, mert valószínű, hogy a „chicagói gyáros“ másokkal is helyeztetett el ilyen hamis csekkeket Európa kü­lönféle országaiban és bankjaiban, mert minden bank megtiszteltetés­nek vette, ha a Standard Bank of Newyorkkal ilyen csekkelszámo­­lás révén közvetlen összeköttetésbe kerülhetett. Báró Ende Ottóné egyelőre a rendőrség őrizetébe i­ marad, m­íg írtegy nem állapítják, ki is ez a Steaden C. Ray, az ezerdollárok­­kal fizető gáláns barát. Mert lehet hogy a nagyreményű életében báró Ende Ottóné esetleg hirtelen nem emlékszik vagy nem akar emlékezni bizonyos dolgokra, a­melyek talán egyszerűbb rend­őri megoldást adnának a regényes históriának. (f. f.) FgMYVgg méterje Női ruhakelmék IKIL blúz-és pon­gyolaszövetek ... vlüv Kosztüth-és aljkelmék a«« «rinn­­yapjii. gibardin. covercoat. IAil! I*" I /Ilii adriadiva ■ niekben 140 cm sz. itenV Férfiöltöny-kelmék 140 cm széles, eredeti angol Sinou Opálbatiszt és grenadin maliU korona Siffon és vászon CIL 1011 fellérned­ű és ágyneműre 631 Legújabb breton, batiszt, gre­nadin maradékok...... gy korona Viszonteladók részére a maradékokból 50 méteres csomagokat postán küldök. FEHYVES ©EHS© csak Káro!y°h5rut 0. az udvarban. Fiöhisztetem nincs! Cégem nem azonos más hasonló nevű­ üzletekkel sütőpor, Gusto yamilin-gukor a legjobb* Gyár: Rottenbiller-u. 46. WemaBeti! ©irf ©aagtra SSöaSSStek kicsifegas Stritt és­ a szenzációs tij áprilisi műsor. Az előadás kezdete 7 órakor. Briltiáns:ékszert, gyöngyöt mindenkinél drágábban vesz Székely Emil Király-utca 511.sz. Teréz-reciplomk­mal szemben Elcserélném Dohány-utcában kvt modern 2 szobás udvari lakásomat 7. vagy 3 szobás modern utcai lakásra ráfizetése­. A költségeket is megtérítem. Telefon: vózse? 38-18. EGÉSZ ERDÉLY csak a legjobb cigarettapapirost szívja »AIDA? Gyári iroda: Elster & Topf, Wien,­Vill., Langegasse 50. HEHELIN, PIRELLI PNNEUMATIKOK automobil felszerelési cikke­... BIA©*, StóK-SITCA -ST. SZ. Telefon: 21-97. és egyébgyümölcsször- A Pök kaphatók addig, a­míg a készlet tart. Fischer Ernő, VII. ker., Izabella­­utca 34. Telefon József 71-45. Ügynökök felvétetnek.. Permetezők és az összes alkatrészek Schwarcz József és Társa, Budapest, Vil­mos császár-út 53. Olaj, gép-zsír, kocsikenőcs és összes gazdasági cikkek. a Kőbányai Polgári StstriSjia Rusza.-T£is. békebeli minőségű Smf István­ idén ésaris a főváros előkelőbb vendéglőiben naponta Mnch csapolistire. Palackokban minden na­gyobb fűszer- és csemege­­üzletben kapható. Rende­lések felvétele: VII. ker., Népszínház­ utca 22. szám. Telefon .. ... József 21-91.

Next