Az Est, 1921. augusztus (12. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

1. oldal. Éjfél után is közlekedni fog a földalatti — Az Est tudósítójától — Az Egyesített Városi Villamos Vasutak igazgatósága a közönség­nek egy régi óhajtását váltja most valóra, azt, hogy a nyári hónapok alatt éjfél után is járat villamos­­kocsikat. A villamos azokon a­ vo­nalakon fog éjfél után is közlékezh­ei, a­melyeken a közönség a­ nyári kirándulóhelyekre tódul. A­ villa­­mosvasutak igazgatósága­­néhány héttel ezelőtt ebben az ü­gyben a székesfőváros tanácsához és a ke­reskedelemügyi miniszterhez for­dult, hogy engedje nj£g a kocsik járatását az éjfélutáni időkben is. A főváros tanácsa­ és a kereske­delemügyi miniszter­ a villamos­­vasutak igazgatóságának ezt a ké­rését éppen a közönségre való te­kintettel teljesíthetőnek találta, úgy hogy már a legközelebbi na­pokban megindulnak ezek az éjfél­­utáni járatok, próbaképpen először a földalatti vonalakon. Holnap, azaz augusztus 2-án a főiskolai hallgatók az angol park­ban ünnepséget rendeznek és ebből az alkalomból a földalatti villa­moson éjfél után két óráig közle­kednek a kocsik, augusztus 6-án és 7-én az Állatkertben lesz a Ma­gyar Kulturszövetség nagyobb ünnepélye és ezeken a napokon is éjfél után két óráig lesz forgalom a földalatti vonalain. Augusztus 8-ától kezdve azután a földalatti vonalakon rendszeresen éjfél után egy óráig közlekednek a­ földalatti kocsik. A földalatti villamos kocsi­jai az eddigi tervek szerint hat perces menetközökben közleked­nek kifelé. Befelé jövet egy óra­kor, kifelé menet pedig a Gizella­­térről 1 óra 20 perckor indul az utolsó kocsi. A vasutak igazgatósága tekintet­tel arra, hogy az áramfejlesztő gé­peket a rendes üzemzárlatkor le kell állítani, a további áramszol­gáltatás ellátása és a személyzet túlmunkájának honorálása miatt ezeket az éjfél utáni utazásokat megdrágítja, úgy hogy egy utazás ezekben a rendkívüli járatokban hat koronába fog kerülni. A ked­vezményes és heti jegyek nem ér­vényesek. A társaság egyelőre szeptembe­rig akarja fentartani ezt az éjfél­utáni közlekedést. Folkusházy pol­gármester ezzel az új intézkedéssel kapcsolatban a Városi Vasutak igazgatóságánál azt az óhajot fe­jezte ki, hogy szükségesnek látná, ha a társaság a földfeletti vonala­kon is egynéhány éjjeli járatot be­állítana. A villamosvasutak igaz­gatósága ehhez a tervhez hozzájá­rult és most tanulmányozzák azt a kérdést, hogy üzemi szempont­ból miképpen, lehet ezt a kérdést megoldani. Ilyenformán valószínű, hogy már legközelebb azokon a föld feletti vonalakon is megindul az éjszakai forgalom, a­melyeken a közönség a nyári meleg elől kife­lé igyekszik az üdülőhelyekre. Ásk­ord­zák­ enyik felnagyobb pánzintézsse , perfekt magyar ts német GYORS­£ sgépirónát" keres" állandó alkalmasáéra Ajár'sjokat ítérünk sNyugdijképes 76912« jeligére ! Schwarz József hirdetőirodájába, Andrássy-ut 7­­ Elveszett ienei gallér (Capp.) július 26-án este 10—11 óra között a Vig­­színház—Teréz-Körute—Andrássy-út vonalán. Meg­találó jutalomban részesül: Dr. Láposi,­ (Polgári Ser­főző) X. kerület, Maglódi-út 17. szám.­ Kerekeken járó villanyhajtásra, 5­0 hord képességgel elfsdolr IX., Soroksári-úér 94. Japán tudósok Budapesten Beszélgetés Kashivada doktorral, a Nichi-Nichi-Sim-Bum-Sha főszer­­kesztőjével — Az ázsiai népfajosső fölénye — A japánok rólunk, az ango­lokról, franciákról, németekről — Az Est tudósítójától — . Néhány nap óta öt előkelő ja­pán tudós, újságíró és politkus jár Budapesten. Dr. Koni Gutaka, a sapporói egyetemen a kórbonctan tanára, dr. Haneda Thor, a­ki Tokióban a keleti történelmet­,ta-­­nitja, dr. Koya Ryoun buddhista pap, Gomi Seikicsi és Kashivada Tadakadz újságírók. Az utóbbi a Sanghajban megjelenő Nichi- Nichi-Sinn-Bum-Sha főszerkesztője és a Hochi (Riporter) című na­ponta félmillió példányban megje­lenő újság főmunkatársa. Ezen­felül élesszemű politikus is, a­ki félévet Tokióban, félévet Sanghaj­­ban tölt és most világkörüli tanul­­mányútján adatokat gyű­jt ahhoz a máris több mint 700 oldal terje­delmű munkájához, a­melyet ez év végére tervezett hazaérkezése után fog kiadni. Kashivada doktorral tegnap a Turáni Szövetség vezető tagjai társaságában volt alkalmam be­szélgetni, a­hol Cholnoky Jenő egyetemi tanár a feleségével, a világot járt Barátosi Balogh Bene­­dekné, dr. Dessewffy István és doktor Turchányi Tihamér tanár és családja voltunk együtt jóideig. Turchányi professzor, a­ki japá­nul is kitűnően beszél, vasárnap délután vendégül látta Kashivada doktort, a­ki többek között a követ­kezőket volt szíves Az Est szá­mára elmondani: — A múlt év augusztus óta jár­juk a világot. Feleségem , és két kis gyermekem Sanghajban van, magam pedig azóta bejártam In­diát, Arábiát, Egyiptomot, holnap tovább utazom Konstantinápoly felé és tán októberben megint ott­hon leszek.­ A­mit Európában lát­tam, az mind igen tanulságos. Önöket talán az érdekelheti leg­jobban, hogy a­mint tapasztaltam, a francia nép fáradt, elgyön­gü­lt ; az ifjúsága sem életrevaló és a raj a legszomorúbb : a népessége nem szaporodik. Annál érdekesebb, hogy a németek egészségesek, erő­től duzzadok. Ifjúsága szorgalma­san dolgozik és minden törekvése, hogy jövőjét céltudatosan föl­építse. Az osztrákokról sem mondha­tok semmi jót. Korhadt fajta az, a­mit élénken bizonyít, hogy például Bécsben az üzle­tekben mindenütt túlteng a luxuscikkek árusítása. Mindenütt kozmetikumokat, par­fümöket, arcfestékeket árulnak ; népe lassú, totyogó járású. Budapesten egészen más világ van. Itt mindenki siet, fárad, dol­gozik. A kereskedelemben köz­szükségleti cikkeket árulnak leg­inkább ; láttuk, hogy itt komoly munkára törekszenek. A­kikkel találkoztam, mind udvariasak, elő­zékenyek, az ifjúság kemény járá­sú, nyílt és őszinte. Az önök országának nagy jö­vője van, ismét erős lesz és népe megállja a helyét. Ugyanígy remélem, hogy Ázsiában a miénk a jövő, mert a mienk az erő. A mi lakosságunk száma ma hetven millió. És mint a­hogy ifjúink az orosz-japán háború után a katonai iskolába tódultak, most, a nagy világháború után, in­kább a mezőgazdasági, ipari, orvo­si és politikai pályák felé töreked­nek. panghat például a háború élet/ angol kézben volt. A háború alatt azonban teljesen kiszorítot­­tá­k onnan az angol kereskedelmet ,és mi foglaltuk el ezt a kitűnő po­zíciót, a­mi évenként fél milliárd forgalmat jelent. Gyermekeink nevelése is olyan irányban történik, hogy belőlük derék, munkás és a hazára hasz­nos pogárok váljanak. Családi éle­tünk meghitt és őszinte. Leány nálunk alig marad pár­tában, hanem a­mikor itt az ideje, férjhez megy. A vagyon közös egy-egy család­ban és ha a család valamelyik ága elszegényedik, polgári törvény­könyvünk gondoskodik arról, hogy a gazdagok kötelesség szer­űen se­gítsék. A katonák családtag­jait a többi családtag köteles magához venni és segélyezni. Ezért is hal meg nyugodtan a japán katona a hazájáért, nem pedig — a­mint azt az angolok és amerikaiak terjesz-­ tik — fatalizmusból.­­ Minket magasabb szempontok vezérelnek, akárcsak önöket magyarokat, hiszen múzeumaikban a legtöbb ké­pen a hősi önfeláldozás jelene­teit láttam megörökítve. — Azt hiszem, érdekli tán önöket, hogy például középiskoláinkban a vívás éppen olyan fontos tantárgy, mint a földrajz, vagy a matemati­ka. De nem azért, hogy oktalanul forgassák gyermekeink a kardot, hanem azért, hogy megerősödjenek és vértezve legyenek ellenségeik­kel szemben. A­mint hogy banán is csak akkor vív, ha biztos a győ­zelmében.­­ Béljesrégen, vagy 70 évvel ezelőtt (néha ugyan ma is meg­esik) általános szokás volt, hogy az olyan japán, a­kin valami nagy sérelem esett, például ha valaki­nek az apja ellenség kezétől esett el, a fiú mint népénekes (kumu­­sok) — hogy föl ne ismerjék, állig érő fövegben — a mint itt lerajzo­lom — addig járt-kelt népek,fái­val házról-házra, a m­ig végre rá nem akadt apja gyilkoséra. A mint meglátta, levette álarcát és a nála levő két kard egyikét föl­ajánlotta a gyilkosnak, hogy meg­vívhasson vele. — Ma már inkább csak népda­laink terjednek így ezen az útón, mint a­hogy valamikor a magyar regösök terjesztették a magyar da­lokat. A mi dalaink is sokban ha­sonlatosak az önökéihez, csak nem olyan zajosak. Például a mi him­nuszunk, a­mely több mint kétezer­ éves, csaknem olyan, mint egy ma­­gyar bucsusének. Ezzel Kashivada doktor el is énekelte a japán himnuszt, a­me­lyet ott nyomban hallás után le­­kottáztam Az Est olvasói számára. (Magyar szövegét Barátosi Ba­­loghné úrasszony volt szíves ledik­tálni.) — Egyébként— folytatta Kashi­vada doktor — legújabb törekvé­sünk az, hogy sok mindenben visz­­szatérjünk ősi intézményeinkhez, így például az ősi japán joghoz, holott negyven évvel ezelőtt ná­lunk a francia jog járta és vagy húsz esztendeje a német jogot ta­nítják egyetemeinken. Magam­ is német jogi doktor vagyok, de is­merem az ősi japán jogot is. Végül ezeket mondotta japán kollégánk : — Nagyon szeretném, ha Az Est utján hálámat fejezhetném ki azért a sok szeretetreméltóságért, a­miben úton-útfélen részesítettek a magyarok. — Ma délután különben fönt voltam Rákosi Jenőnél, a magyar zsurnalisztika bámulatosan gaz­dag tudású mivelőjénél és tolmá­csoltam neki is a magyarok szép jövendőjében való rendületlen hi­temet. A kis népek védelmében szentül hiszek, hiszen ez a világ­­béke bázisa, amely legfőbb törek­­vésünk. Beszélgetés közben Kashivada doktor elővette remek fényképező­gépét és Turchányi professzor csa­ládja körében­­ saját magát is le­fényképezte egy rendkívül elmés önexponáló szerkezet segítségével. Bucs­uzáskor nagyon meghatotta, hogy a házigazda hétéves kis­fia, Turchányi Tiborka, az apjától ta­nult japán nyelven néhány szót mondott, sőt felülről lefelé irt is. Össze-vissza csókolta a kisfiút és szentül megígérte, hogy ő is meg­tanul, sőt a saját gyermekeit is megtanítja magyarul. P. G. Kedd, 1921. augusztus 2. Budapest közvetlen, körniékén, villamos és vas­út mellett fekvő egyemeletes Beköttöthető villámai 2 hold prima szőlővel ,gyümöl­csös és konyhákért tel, az idei terméssel együtt e£r.dir­kins Fischer, Dob­mca 00. szám, délelőtt 8—10 óráig. Pßf2SaiiZ®ESy«SE8!Bf 1/ 11 I fO Mt II,/' /rtrt i, Ai ! — . L L ' ■ BLIPS* külföldi megbízóim részers legmneasabb ár­­y-n.— I,.MI vi­szik. Pruisk, '■.'azinczy-u­tca 23 .sz.2 Rmrmt A vrik­Mfflsf,­yöngyözet teljes értékbe­­ vesz­és­e.'ad­ ’Tirwh ' Károly király-ut 23. Köz- Junik* ponti városház,'főkapu mellett. w és használt, minden nagyságban és meny­­nyiségben, kizárólag elsőrendű minőségben, állandóan raktáron. Klein és Duschinsky, Budapest, VI., Király­ utca 26. Telefon SO—13 Városliget Fiostrosi Kirkaass Tel. 55-55 Naponta este V*8-kor, csütörtök, szombat, vasár- és ün­nepnap (I. u. 4-kor a nagy augusztusi mű­sor. Előadás után villamos közlekedés a város minden irányában-ISTÁLLÓ négy lóra kerestetik azon­­nalra vagy novemberre, So­roksári­ út közéletien. Aján­latok: IX. ker., Soroksári­ut 94., portáshoz kéretnek. Özv. Kállai Lajosné szül. Rosenborg­­ Emma ugyanúgy, mint gyermek László, I Ferike, Tibor és Manci, valamint az egész rokonság, nevében­ fájdalomtól megtört szívvel I jelenti, hogy hőn szeretett férje­ K­állai Lajgas gép- és motorgyáron I folyó évi m­iliss hó 25-én tevékeny életének I 59-ik, boldog házasságának 26-ik évében Wien-­­ ben elhunyt. A megboldogult hült tetemeit hazahozattuk -s folyó évi július 31-én helyeztük örök nyu­­­­galomra a farkasréti szr. temetőben. Nyugodjék békében!

Next