Az Est, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

Szombat, 1928. október /. Egy magyar ügyvéd Konstantinápoly mai életéről hétszázezer orosz a török fővárosb in — Félmillióival szaporodott a­­kosság — Jól áll a török Jira — Az Est tudósitójd^ok — törökök_ftagy**^győzelme óta­­ (Konstantinápoly lakossága diadal­­t mámorban viszik. A további görög invázió lehetősége megszűnt és i­s egyszerre fellélegzett az egész szo­rongatott török nép. Dr. Paris­­'Ágoston magyar ügyvéd, a­ki már f­­évek óta Konstantinápolyban él, tegnap érkezett meg a török fővá­­­rosból Budapestre és Az Est mun­katársának a török helyzetről, a­­nagy török győzelemről és Kon­stantinápoly életéről a következő­­részleteket mondotta el : Összeomlott a görög védelmi vonal *■­­/?* — A­mióta a­­török-görög had­színtéren folyik a háborúskodás, most következett be a törökök első nagy komoly győzelme. A helyzet már-már kétségbeejtő volt, mert a görögök gyors tempóban haladtak előre és elfoglalták Kutahiát és Eski-Csehirt. Áthaladtak a Sakara folyón is azzal a céllal, hogy Angel­­ráti Musztafa Kemal basa kormá­nyának a székhelyét elfoglalják és a török hadsereg magvát szétszór­ják. A török visszavonulás ezen a vonalon állt meg és itt a török had­sereg jól megerősített állásokban f felkészülve várta a görög offen­­givát. A görögök nem számítottak na­gyobb ellenállásra és ez volt a spagy vereség oka. A Sakará-folyó mellett kivivott győzelem oly nagy a­rá­n­y­ú volt, hogy a görög támadó hadsereg szétzüllötten és pánik­futásban menekült a török védelmi­ vonal elől. A görögök azt­­hitték, hogy csak egy átmeneti tö­rök győzelemről van­ szó és arra­­készültek, hogy a téli hónapokra is Eskí-Csehírnél beássák magukat. .A török­ hadsereg azonban offen­­zívába ment át és e hét keddjén is Konstantinápolyba az a hír érke­zett, hogy az őski­esehbki görög véd .­delmi vonal teljesen összeomlott ij és a görögök gyors menetelésben és egy második védelmi vonalra­­akarnak visszahúzódni. A nagy török győzelem megerő­­sítette Musztafa Kemal basa hely­zetét úgy, h­ogy ma Törökország­ban a konstantinápolyi árnyékkor- Im­ány mellett tulajdonképpen az angliai kormány az úr és a szál­k­án­y kormányának sem a bel-, sem a külpolitika irányítására semmi befolyása nincsen. Konstantiná­poly népe valósággal deliriumban üdvözölte a győzelmet, de a levan­­tei lakosság is haosnlóképpen je­lenleg Musztafa Kemal basa kor­mányával szimpatizál, mert sem­miképpen sem akarja a görög he­gemóniát. A török lapok pártállás nélkül hasábokon keresztül a nagy török győzelem jelentőségét mél­tatták. é­s 3j£ Dinstantinápoly mai élete Konstantinápolyban a legfur­csább helyzet állott elő. Dacára annak, hogy a görögök és törökök háborút viselnek, magában Kon­stantinápolyban a porai nagy ut­cán a görög tisztek diszuniformis­­ban sétálgatnak és a nagy török győzelem napján is az előkelő mu­latóhelyeken pezsgős dáridót ren­deztek. Hogy a görögöket hogyan tűrhetik meg Konstantinápolyban, annak az a magyarázata, hogy Konstantinápolyban nagy angol, francia és olasz csapatok vannak, ezeknek a protektorátusa alatt ál­lanak most a konstantinápolyi gö­rögök. A konstantinápolyi kikötőben dacára, a török-görög háborúnak, állandóan öt-hat görög hadihajó horgonyzik, a­melyeknek a tisztjei és matrózai szabadon járnak-kel­­nek Konstantinápoly utcáin, sen­­ki sem­ inzultálja őket.­ A konstant­-­ nápolyi idegenforgalom hallatlan méreteket öltött. Az angolokon, franciákon és­ olaszokon kiinl fő­leg oroszok lepték el a várost. Maga a konstantinápolyi orosz konzulátus beismerte, hogy 200.000- re rúg a Konstantinápolyban idő­ző orosz menekültek száma. Ezek részben gazdag előkelő arisztokra­ták, de legnagyobb részben bolse­­viki desperációk, a­kiit a rablott pénzzel Konstantinápolyig jöttek dőzsölni. Ritka ékszereket és drá­gaságokat bocsátottak áruba és­­a konstantinápolyi mulatóhelyek leglátogatottabb vendégei. Napirenden vannak a tolvajlá­­sok, rablások, és egyéb­­ bűncselek­mények.. A török rendőrség ugyan mindent elkövet a közbiztonság helyreállítására, de erre mai lét­száma mellett úgyszólván képtelen. Konstantinápoly lakossága a be­özönlött idegenekkel és menekül­tekkel együtt két év alatt fél millió fővel szaporodott, úgy hogy össz­lakossága ma körülbelül másfél­­millió. Az élet igen drága, bár a török líra jól áll, m­ert egy török papiros­ líráért 200 magyar koronát lehet kapni. Főleg élelmiszerekben mutatkozik nagy drágaság, mert Törökország éléstárából, Kis-Ázsiából —­ mióta az hadszíntérré lett élelmiszerszállítmányok nem érkeznek. Bulgáriából és Trá­­ciából hoznak be valamit, a­mi azonban nem elégséges. Mint érde­kes jelenséget kell megemlíteni, hogy a németek áruval, dacára az entente ottlétének, elárasztották a konstantinápolyi piacot. A német árut semleges hajókon hozzák be a konstantinápolyi kikötőbe. Ki állott a zsidó mozisok zsoldjában ?­­ .......................— Mit kaptak egyes lapok a régi Moziszövetségtől ? a másik, hogy mi állunk a mozi­­vesztegetők zsoldjában. Mi sem a régi, sem az uj mozi­soknak zsoldjában nem állottunk és nem állunk, mi reklámjaikat nem közöltük,, mi Tarzan szerel­méről rámi ömlengtünk. Elvi okok­­mert a szerzett jogokat tisztel­jük és a magánjog sérelmét az ál­lam részéről veszedelmesnek tart­juk, fölszólaltunk a mozirendelet ellen. De a régi mozisok a meg­mondhatói, kapható volt-e lapunk az ő magánérdekeik számára. Ellenben a kurzuslapok az egyik oldalon lemocskolták a zsidó mo­zisokat, a becsületükből kivetkőz­­tették őket, a másikon kiadták kommünikéiket. (És egyedüli ment­ségük az, hogy olyan kevéssé vol­tak beszámíthatók, hogy a jobb ke­zük nem tudta, mit csinál a bal. De van-e mentségük arra, hogy a Mozgóképtulajdonosok Egyesületé­nek, tehát a régi zsidó mozisok er­kölcsi testületének eladták magu­kat ? Hogy a híres-nevezetes me­morandum közlése címén ezreket vágtak zsebre. Úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Újság (keresztény po­litikai napilap), a fővádló, — a­mely mai számában elég vakmerő Az Est-et is ez ügyben meggyanú­sítani — 30.000 koronát zsebelt be a Memorandum-kivonat közlését cí­men. Ezeknek a lapoknak egyes emberei még külön is részesültek néhány ezer korona jutalomban. Hát már most ki van a moziveszte­getők zsoldjában *? Ki csinál szeny­­ny­es üzleteket ! Melyik részen van a tiszta, puritán keresztény er­kölcs ? A­ki a kurzus reggeli új­ságjában­ »a színházi tröszt zsoldo­­sai«-ról firkált, az megint kissé vi­gyázatlanul vette tele a száját. Jó lesz, ha gazdája, a­ki tudja a maga ludasságát mozi- és egyéb ügyek­ben, valamivel nagyobb óvatos­ságra inti. — Az Est tudósítójától — A kultuszminisztériumban az utolsó simításokat végzik azon a törvényjavaslaton, a­melynek ál­lítólagos hivatása a magyar kul­túra megmentése. Mint a minisz­térium­­ egyik vezető emberének nyilatkozatából értesülünk, ez a­ törvény fogja biztosítani^1^senffyaz érdekeket "3* »«nh­ázak vezetésében és a magyar nemzeti szellemet a szinh­ázak műsorában. Minő mód­szerrel, szervezettel, ügyrenddel fog dolgozni ez az új ellenőrző orgánum, azt egyelőre nem árul­ják el a nyilvánosságnak. Bizonyosan kedves meglepetés­nek szánták, mint az Országos Színművészeti Tanácsot, a ma­gyar színházi kultúra legtekinté­lyesebb és legnagyobb képű­­ ke­rékkötőjét. De mi a magunk ré­széről egyáltalán nem leszünk meglepve, ha létesítenek egy új szervet, a­mely a hatalom jelvé­nyeivel fölékesítve és végrehajtó erejével felruházva a magánszín­házak műsorát meg fogja cenzú­rázni, félrelöki a hivatottakat és uralomra juttatja a hivatalosokat, a minisztériumok ünnepelt költőit, a koszorús fogalmazókat és segéd­­titkárokat, a pályadíjat nyert mi­niszteri tanácsosokat és akadé­mikus államtitkárokat, ha fölnyit­ja a sorompókat a tehetségtele­neknek és megrontja világszerte ismert és elismert színházi kultú­ránk színvonalát. Ez ellen szólal­tunk föl, ez ellen nem szűnünk meg tiltakozni ezentúl sem. A színházi trösztök érdekeivel szemben állunk, akármit hazudoz­­nak is a túloldalról. Sőt, mi tá­madtuk és támadjuk a legheveseb­ben azt a törekvést, a­mely egy kézbe akarja összpontosítani, meg­lévő néhány színházunkat is, és mi követeljük a szab­ad versenyt írók, színészek, muzsikusok, vállal­kozók részére a színházak terüle­tén. A kurzuslapoknak az a vádja, hogy mi a színházi trösztök szol­gálatában állunk, épp oly hazug és épp oly szemérmetlen, mint az WWWWWWWVVVV.*/WV1VV­AAA/WWVVWWWVWWVWW Vy az Uj Barázda 20.000, az­­Uj Lap 10.000, az Uj Nemzedék 30.000, a Szózat 20.000, a Virradat 50.000 és A konstantinápolyi magyarok : / ■ JTi, A mióta írt? entente Tör­ökország­­ga!--a~«£e5fsivérszüretet megkötötte, tudvalevőleg megszűnt az osztrák­magyar konzulátus és a konstanti­nápolyi főtörvényszék. Az osztrák­­magyar követség épületét és az osztrák-magyar iskolát az olaszok vették át, az osztrák-magyar kö­vetség épületét ma már Palazzo di Veneziának hívják. A Konstanti­nápolyban maradt magyarok vé­delmét — miután még magyar külképviselet nincsen -­- a hollandi követség vette át, a Konstantiná­polyban élő magyarok ma hollandi protektorátus alatt vannak és hol­landi útlevelekkel utazhatnak kül­­államokba. A magyaroknak kis- 3. oldal ü­lönben az ott székelő entente­misz- f sziók külön engedélye alapján le-­­het Konstantinápolyban maradni. Ma Konstantinápolyban mindössze csak nyolc magyar van, köztük Széchenyi basa, Hegyei Géza zon­goraművész, Kriszt, a keleti vas­utak igazgatója, Káldor bankigaz­gató, Kommendinger hang­szerész és néhány magyar kereskedő. Azok­kal a magyarokkal szemben, a­kik további ottmaradási engedélyt kaptak, úgy az entente-misszió, mint a törökök igen előzékeny magatartást tanúsítanak. AA.'WWVvA/JVyV.’VyWWWWN Az amerikai szenátus éjszakai üléseken tárgyalja a magyar és németiekét­ ­ If­aslingjmíg szeptember 30 rendes tudósítójától. A szenátus elhatározta, hogy éjsza­kai üléseket fog tartani. A kormány kívánja ezt, hogy siettesse a német birodalommal, Ausztriával és Ma­gyarországgal kötött békeszerződé­sek ratifikálását, de csak abban az esetben, ha az ellenzék tényleg nagy vitát támasztana és tartani lehetne tőle, hogy a ratifikálás halasztást szenved. BerzEVFCzy Aiírsríssé elmondja hogyan üres tíoltál, kis esettek Huszonnégy óra alattt távoznia kellett tudósítójától . Berzeviczy Albert ezen a nyáron is, mint rendesen, felutazott csa­ládjával együtt a szepességi Ber­­zevicén lévő birtokára. Ez évi nyaralását azonban kellemetlen incidens szakította félbe. A sze­pesi cseh zsupán ugyanis Berze­­viczyt huszonnégy órai határidő­vel kiutasította családjával együtt a Felvidékről. Berzeviczy Albertné az esetet következőképpen mon­dotta el munkatársunknak : — Már negyedik ízben mentünk fel a cseh megszállás alatt berze­­vicei birtokunkra s eddig semmi kellemetlenségünk nem történt. Az útlevelünk 20-án járt volna le s mi idejekorán Pozsonyba küldöt­tük meghosszabbítás végett. Mi­után a passzus időre meg nem ér­kezett, a leányom, Szalay báróné, elment a szepesi zsupánhoz, hogy ott­ ér­deklődjék felőle. A zsupán egész durván ráförmedt: —­ Huszonnégy óra alatt el kell takarodniok, kivasítom magukat. — A­mikor a leányom tiltakozott ez ellen, a zsupán ridegen csak annyit válaszolt: — Parancs, parancs ! —­ Mivel az útlevelünk még nem volt meg, egy személyleírásos ira­tot kaptunk és a mellénk adott kí­sérővel indultunk azonnal útnak. Rettenetesen túlzsúfoltak voltak a vonatok, mert egy nap alatt min­denkit, a­kinek magyar útlevele volt, kiutasítottak a Felvidékről. A cseh határnál újabb kellemet­lenségünk támadt, mert a zsupán által adott irattal a csehek nem akartak kiengedni, s csak hosszas utánjárás után tudtunk hazajönni, természetesen, miután a vonatokról lekéstünk. Más forrásból arról értesülünk, hogy az eset a cseh-szlovák kor- Hiánynak is tudomására jutott, a­mely szigorú dorgálást intézett a Brilliánst,. !■ bi... WW(K­l(W­it­ken, Kecskeméti­ utca 11, Telefon József 104­3$! ékszert, aranyat, ezüstöt még mindig a legmagasabb ár­ban vesz Schiller.

Next