Az Est, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra ... 60.—korona Negyedévre ...... no.— korona Félévre ............340.— korona Egész évre.......1660.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona Ausztriában IS osztrá­k. Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Jánikor XII. évfolyam * 244. szám Szerkesztőség: Olt. kerület, Erzsébeti ktrmd­. Kiadóhivatal: OH., Erzsébet*körut fi—10.s*. Fiók-kiadó hivatalok: O., Vilmos császárra* 14. szám és IV., Vácie utca 12. Wien. Kohlmarkt 7. volt betük óumnmezői közt vánszorol a fa gyár közvélemény, tajjmnel­­lünknek e kisértetie&jilkereszt­­iutján. Cenzúra nehp^dik min­iden szóra, a köz^ifemény egész I úthálózata íneglfenult. Bus for­­?atagábam^wTdőknek, a melye­it IQJ^rta megéltünk, a cen­zusnak nagyon sok színképét láttuk. Láttuk a cenzúrát, a­melynek csatárláncán egyetlen komoly betű sem siklott ki ; az­tán láttuk a cenzúrát, a mely még rosszabb vol­t am annál, mert csak egyetlenegy véle­ményt engedett ki ; láttunk cenzúrát, a mely eklektikusan mért, az egyik lapnak nem en­gedve meg, a­mit a másiknak megengedett. Láttunk cenzúrát, a­mely a fórumon nem is mu­tatkozott, de annál elszántab­­ban korteskedett, agitált, uszí­tott és rombolt a háttérben. Láttunk cenzúrát, a­mely való­ban csak az ország érdekét akarta, szolgálni és láttunk cen­zúrát, a­mely fölébe kerekedett az ország érdekeinek. Nos hát a­mit a mostani súlyos időkben láttunk, az mintha gyűjtemé­nyes kiadása lett volna a cen­zúra minden típusának, épp ak­kor, a­mikor az országnak leg­nagyobb szüksége lett volna szabad sajtóra. Halljuk, hogy a keresztény párt rendkívüli értekezleten akarja tárgyalni a cenzúra szomorú jelenségeit; lám, addig beszéltek nálunk — mint Franciaországban a for­radalom első esztendejében — jó sajtóról és rossz sajtóról, a­mely mélyreható disztinkcióban a jó sajtó természetesen az én sajtómat, a rossz sajtó a te sajá­todat jelentette, — addig köt­tettek szabadságot csupán egy­fajta vélemény számára, n­em gondolva meg, hogy a színpad­­ság jórészt az ellenvélemény szabadságát jelenti, — az agitáltak föl egy bizonyos poli­tikai véleményt a világ egyet­len elképzelhető hazafias politi­kájává, ... míg most végül a kormány táborában kell tilta­kozni e sajtópolitika elfajulása ellen. Ha a keresztény párt fel­emeli szavát a jelenségek ellen, bizonyára nem pártérdekből teszi,­­ nem pártérdekről van itt szó, de még csak nem is a sajtó érdekéről, hanem az or­szág érdekéről. A királyi párt e héten Dunaföldvárró­ szállítják tovább , , 00** E­ gységes fellépést várnak a nenpétgyűlésen Egys *0 — Az Es£ illető Saójától — A külpolitikai nyomás, a­mely a múlt napokban az országra helyet védett, enyhült, a nagy feszültség engedett és politikai körülíélen ma már megállapítják, hony a helyzet zátonyain nagyjáratírtul vagyunk: a kis-entente tgftepésével szemben a nagy-emlifte szinte egységesen foglalt­ Suást Magyarország abszo­lút igazai mellett. A nagy-entente jegyzéke és a kis-en­tente szóbeli demarsa közt, mint ismeretes, a különbség az, hogy a nagy-entente Károly király trónvesztésének pro­­klamálását követeli, míg a kis-en­­tente az egész Habsburg-ház detro­­nizációját akarja. Csernoch János hercegprímás tihanyi tárgyalásai csupán a nagy-entente által felál­lított követelményre vonatkoztak, beavatott helyen azonban meg­állapítják, hogy e tárgyalásaik ed­dig nem jártak sikerrel. Ennek da­cára még­sem mondható a tárgya­lás eredménytelennek, fonala nem szakadt meg, bár az a Mjtoilogyi hercegprímás újból Juranyba uta­­zott, nem felel r meg a valóság nert. Politikai körökben kizárólag a nagy-entente jegyzékében követelt lépésekkel számolnak f­el.A „ -­­ A királyi párt, mint értesülünk, még a hét folyamán elszállítják és a Dunaföld várait horgonyzó Gloworp­aiujat ágyunaszád foajtt felvenni. A királjjmpár elszállításáról a Ti­li a Muntáit időző angol, francia és féz ezredesek gondoskodnak. A magyar­ kormány leghatározottab­ban kikötötte, hogy az egész akció a király méltóságának és általában a királyság eszméjének sérelme nélkül történjék. . A­mi a nemzetgyűlés összehívá­sát illeti, e tekintetben semmiféle döntés még nem történt. Mint­hogy azonban a király lemondá­sát, vagy a nagy­ entente követelé­­kén­ek érvényesítését be kell cik­­kelyezni,­­ valószínű, hogy igen rövid idő múlva össze­ül a nemzet­gyűlés. A kormánypártok körében az győződve, hogy ad­­sikerül olyan alapot találni,­­a­melyet mindkét kormányzó vált elfogadhat s a törvényhozás egy­séget és erőt fog mutatni. Az egységes pártalakításra irá­nyuló tárgyalások újabban nem éledtek föl; azok a hírek, hogy a miniszterelnök erre vonatkozólag tárgyal több politikussal, nem felelnek meg a tényeknek, ilyen tárgyalások erőteljeseb­ben csak akkor indulnak meg, ha a kormány külpolitikai tár­gyalásai lezárulnak. Nagy figyelemmel várják politi­kai körökben a baranyai választások eredményét. A szavazatszedés csak hétfőn este nyolc órakor fejeződik . be, úgy hogy ,,Kedd reggel előtt alig adigitafi­teles eredményeket kifin­taani. Eddig csupán a dárdai csonkakerület választási eredmé­nye ismeretes, itt mindössze Sárok község szavazott és a jelöltek közül Márndy Samu volt országgyűlési képviselő, kisgazdapárti győzött 79 szótöbbséggel. A miniszterelnököt ma délelőtt meglátogatta Grant Smith ame­rikai és Castagneto herceg olajz főmegbízott. a háboru^kostik­tílus veszedelme A jugoszláv ^korThőjUynyilatkozód bejelenti, hogy a kis-entente megpróbálkozik a békés megoldással — A nagykövetek konferenciája ma tárgyalja a kis-entente kívánságait Belgrád, október 30 (Belgrádi sajtóiroda) A nemzetgyűlés szombati ülésén majdnem valamennyi képviselő részt vett. A karzatokat is kenesen megtöltötték. A közműségi"feszülten várta a kor­ján­y"nyilatkozatát a a másészztországi eseményekről. Tkovics belügyminiszter, a mi­niszterelnök helyettese, a követ­kező kormánynyilatkozatot tette : " A több esztendős háború után népünk békére vágyik. Kellemet­len csalódás ért bennünket április­ban, mikor Károly király első íz­ben tért vissza Magyarországba. Akkor szövetségeseinkkel egyet­értve meghiusitottuk Károly király puccskísérletét. Most Károly király újból megpróbálta, hogy a magyar trónt elfoglalja. Mi is, a cseh köz­társaság is, tekintettel népeink iz­gatottságára, kénytelenek­­ voltunk azonnal megtenni a szükséges diplo­máciai lépéseket, melyekben Ro­mánia is csatlakozott hozzánk. Elé­gedetten állapítjuk meg, hogy akciónk megnyerte a nagy­­Lntente hozzájárulását. Megegyeztünk abban, hogy Kár­­oly király magyarországi tartóz­kodását casus bellinek tekintjük, Románia is erre az álláspontra he­lyezkedett, sőt Olaszország is kije­lentette, hogy ennek a megállapo­dásnak értelmében kell befolyását érvényesíteni. Akciónk eddigi eredménye, hogy Károly királyt el kell távolítani Magyarország terü­letéről és ki fogják szolgáltatni a nagy­ ententónak. Ez azonban nekünk nem elég, sem a cseh köztársaság ezt el nem fogadja, a­m­íg azok a hivatalos magyar körök, a­me­lyek utolsó percig Magyar­­ország törvényes uralkodójá­­nak tekintik Károly királyt, to­vábbra is uralmon maradnak. ■­ Ha meggondoljuk, hogy’­ mi ná­lunk a végleges, tartós béke, ak-­­kor kormányunknak kötelessége, hogy szövetségeseivel egyetértve kivívja, az állandó béke szükséges biztosítékait. Megpróbáljuk ezt a kérdést békésen megoldani. Ha azonban szükségessé válnék, hogy nemcsak a magunk, hanem egész Európa békéje érdekében a legvégső eszközökhöz nyúljunk, attól sem fogunk visszariadni. Ezután az összes pártok képvi­selői szólaltak fel, a­kik egyhan­­­­gúlag helyeselték a kormány­ ma­gatartását. A legközelebbi ülés csütörtökön­­ lesz-

Next