Az Est, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-01 / 244. szám
Kedd, f92t. november /. Halottak napjára hiszitik a temetőket — Az Est tudósítójától — Holnapután lesz a halottak napja. A H temetőkert kapuja előtt koszorúkkal van Selitve a tér, zöld fenníjrt SJ sZoruk , fehér őszirózsák, messzi tijjíniumi bárányos szőnyeg. A J^Émető kapuján fjfépirásos cédula, hiwf halottak napján merre kell^b^menni és merre kell kimenni, rendetlenség legyen. ' A kapu(|^r?után mennek be az emberek^#^arándokló menetben mindegyik ifján koszorú, vagy csokor virág van, , viszik ’a sírokra. A villamosokmegállnak a temető kapuja előtt, olyanok, mint a temetések koszorús kocsijai. De van koszorú, ami autón jön vagy kocsin, talán így járt az is valamikor, akinek a sírjára teszik. Tegnap még panaszkodott mindenki , és úgy írták, hogy senki sem tud mai koszorút venni és üresek maradnak a sírok halottak napjára. És ma már látni, hogy minden síron, lesz virág,minden halott emlékének tud áldozni fáz élők kegyelete, mert jól esik az élőknek ezen a napon kedveskedni a halottaknak. 1. A sírokat tisztítják, díszítik, törülgetik, mosogatják a sírköveket. Aggódógonddal helyezik el a koszorúkat, acserepes fehér virágot és a pár szálcsokorba kötött őszi rózsát, ki mit tudott hozni. Egyforma az. Egy öreg nénikopott söprűvel tisztogat egy sirt s egy kis fehér csokrot igazgat rajta. [Háromszor-négyszer is hátra lép, semhogy se tetszik neki a csokor elhelyezése, mindig visszahajlik és újra igajfolt rajta. Hét leány jön egy csoportéban, 16—17 éves gimnazista leányok lehetnek, az előbb a kapuban vártákmég a Jucit, aztán az is megjött, mindegyik egy csokor virággal megy be messzire a temetőbe és egy legújabban bántott sír keresztjére rákötik a virágot. Nem is látni már, ki nyugszik alatta, csak annyit, hogy »Erzsébet,élt 19 évet«. Munkácsy sírján még nincs virág , »mellette sorban pici gyereksírok, ezekközül már majd mindegyikre került. Asszonyok hozták, akik úgy hajolnak a sírok fölé, mintha bölcső lenne, úgy igazgatják a virágot, mint a bölcső párnáját. Két éves Lacikát, öt éves Józsikát, csupa gyereket temettekezekbe a sírokba. Errefelé már vége van a temetőnek, elhagyott kockákban iszalag nőtte be a sírokat. Régi sírok, nemsokára taláníiásra temetnek ide, az egyik fa, derekánhivatalos hirdetés keres vevőket a kirrenterde keresztekre. Ide élő már nem hoz virágot, mégis szépek lesznek a sírok holnaputánra, sárga-pros avar és őszi iszalag fehér bóbitája fogjadíszíteni. Beljebb két obeliszk, az egyiket ki- kilenc, 1849-ben meghalt vértanú emlékének állította a honleányi kegyelet, a másikat Böszörményi László emlékének állították, a ki »meghalt Pesten sajtófogsága alatt, 1869 március 24-én. Törhet, de meg nem hajlik !« A temető kapuján most kis csapat gyerek fordul be, valamelyik elemi iskola növendékei, 6—8 éves kis leányok négyes sorokban jönnek egymásba karolva a tanitónénik vezetésével. Megkérdem az egyiket, hova mennek, kis szőke leány, apró copfja van, kopott ,bársonysapkája, reám néz nagyon komolyan és úgy mondja : — A nagy emberek sírjához. A tanitónénik vezetik őket, megnézik Jókai Mórné Laborfalvy Róza síremlékét, aztán Arany János sírja felé mennek s a tanitónéni mondja : — Ez itt Arany János síremléke. Tudjátok, ki volt Arany Jánost Tovább mennek Jókai Mór sírjához és kicsi gyermekkezek fehér virággal szórják tele az egyszerű sirt. Aztán megint tovább, sorra járják a kicsik a nagy emberek sírjait. Akinek a sírjára más nem hozna virágot, oda szórnak ők. Némelyik síron eldugva egy-egy mécses, apró viaszgyertya is van már, meggyújtják majd, hogy világítson halottak éjszakáján. Belicska Sándor honvédelmi miniszter intézkedett, hogy az ország területén való összes hősi és hadifogolytemetőkben a haroitok napját a kegyelet megfelelő formájában megünnepeljék. Utasította az alárendelt parancsnokságokat, hogy ezt az emléknapot a különböző felekezetek, társadalmi egyesületek és iskolák bevonásával minél kiterjedtebbé és melegebbé tegyék. Elhalasztották Károlyi Mihály vagyonelkobzási perét A magyar királyi kincstár jogügyi igazgatósága a budapesti királyi törvényszékhez keresetet adott be gróf Károlyi Mihály vagyonának elkobzása végett. A keresetben a kincstár hangsúlyozz, hogy Károlyi ellen ...............If Ti ri'Ayi ügyészség_J»tt«i*7mnyadt eljárást folyátt*fiezon nyomatékos gVIWir'Ttlapján, hogy Károlyi három évvel ezelőtt általános munkássztrájkot idézett elő a végből, hogy a kormányt a háború befejezésére és a minden áron való békekötésre kényszerítse.. A kereset felsorolja Károlyi Mihály bűneit. Károlyi Mihály céljának elérése érdekében külföldre utazott, ellenséges államok kémeivel érintkezett, anyagilag elősegítette a Galilei Kör működését, ellenséges nagyhatalmakkal tárgyalást folytatott, fogadást ajánlott arra, hogy Magyarországnak ő lesz az első köztársasági elnöke, katonatanácsot szervezett stb. Károlyi bűnei A kereset szerint gróf Károlyi Mihály szökésben van és e miatt a bűnvádas eljárást perrendszerűen ellene lefolytatni nem lehet az általa elkövetett felségsértét, hűtlenség, lázadás, az állam moldiereje ellen etkövetett imennek, az esküvel fogadott oimonai szolgálati kötelesség soegszegésére való csábítástjjmegákolás és zendülés bűntette miatt. A kincstár jogügyi igazgatósága Károlyi Mihály cselekedeteit, különösen pedig az októberi forradalom mibenlétét beadványában ekképpen méltatja : Károlyi Mihály eléggé meg nem bélyegezhető. Szereplésének sajnálatos eredménye az októberi forradalom kitörése, az alkotmány és a jogrendet felforgató és bomlasztó kormányzat volt,az ország katonai erejének szétzüllesztésével az ellenség szabad prédájául való odadobása, a szent korona eszméjéhez és a királyság intézményéhez ragaszkodó nemzet alkotmányos érzésének arculcsapásával és tudatos meghamisításával népköztársasági államformát létesített. Bűne még, hogy államfői hatalmat bitorolt, az országgyűlés mindkét házát feloszlatta és a magához ragadott állami főhatalom révén letiportak jogot, törvényt, vallást és erkölcsöt és átjátszotta a nemzetet a tanácskormány kezébe. E bűnök végeredménye a rombadöntött Magyarországnak egy megalázó és csaknem megsemmisítő békekötésbe való belekényszerítése, mindezek oly köztudomású tények, amelyek közelebbi bizonyítást nem is igényelnek. Károlyi Mihály — folytatja a beadvány — szökésében sem szűnt meg Magyarország ádáz ellenségeinél hazája ellen áskálódni és a jelenkor legrettenetesebb erkölcsi mételyét terjesztő kommunistákkal még most is öszszeköttetést tart fenn.« A KárfflKft^WyBtTempban^ A kr'fSsel ezután oldalakgy at fel -sorolja /gróf Kándjpr Hy Mihálynak szabad/es hitbÜMrfIffunyi vagyonát, végezetül ^»TOKéri a bíróságot, hogy a"Tmsorost ingatlanok tulajdonjogát telekkönyvileg az államkincstár javára kebelezzék be és kötelezzék Károlyi Mihályt még a perköltségek megfizetésére is. A keresetet a kincstár Károlyi Mihály, valamint kiskorú gyermekei, gróf Károlyi Ádám, Mihály ellen indította, de perbe vonta még gróf Andrássy Gyulát is, mint a Károlyi-féle hitbizományok gondnokát, nemkülönben a gróf Károlyi György által alapított hitbizomány összes ismert és ismeretlen város anyagait is. _____ gyaláson a kincstár képviseletében a kincstár jogügyi igazgatóságának vezetője, Marínovich Imre helyetes államtitkár és dr. Horváth Dénes jogügyi főtanácsos jelent meg. Gróf Károlyi Mihály képvisságha a betegen fekvő Nagyhagy helyett dr. Ács Jenő (szabadkai), gróf Andrássy Gyula hitbizományi gondnok képviseletében dr. Hellebrandt János, a várományosok: gróf Károlyi László és gróf Károlyi József képviseletében dr. Junker Pál, azonkívül dr. Schöpfler Aladár zárgondnok jelent meg. Pontban tiz órakor nyitotta meg a tárgyalást dr. Oswald prok. Dr. Marínovich államtitkár al lőtt fel elsőnek az elnök felszólítására és bejelentette, hogy az 1915. XVIII. t.-c. idevonatkozó paragrafusa és rendelkezése értelmében kényszerhelyzetben volt a kereset benyújtását illetőleg, a záros határidőt be kellett tartani anélkül, hogy az adatok teljes birtokában lenne a kincstár, hogy a keresetet tökéletesen megkonstruálhatta volna. Az 1915: XVIII. t.-c. értelmében gróf Károlyi Mihálynak szabad vagyona és a birtoklásában levő első számú hitbizomány kobozható el. Azonban az 1921. évi XLIII t.-c. értelmében módosítást tesz a kincstár és igényének kiegészítését kéri. Azért a következőképpen módosítja kereseti kérelmét. (Olvassa.) Az elkobzandó birtokok felsorolása Azt aVagyont, a melyre az állam igényt tart és a melynek elkobzáét kéri a kincstár érvényesig/gróf KárolyMSJjliiW^^^S 6J gróf Károlyi Mihál' birtokában lévő gróf Károlyi Györgytől 1874 évben alapított első számú hitbizományra. c) 1. gróf Károlyi Györgytől 1874-ben a Viktor-ág számára alapított második számú hitbizományra, a melynek jelenlegi elvezője gróf Károlyi József, 2. a gróf Károlyi József Ede által 1874-ben a László-ág számára alapított első számú hitbizományra, a melynek jelenlegi élvezője gróf Károlyi László, 3. a gróf Károlyi István által 1874-ben a Sándor-ág számára alapított második hitbizományra, a melynek jelenlegi élvezője gróf Károlyi László, 4. a gróf Károlyi Alajos által 1884-ben a Lajos-ág számára alapított hitbizományra, amelynek jelenlegi élvezője gróf Károlyi Lajos. Ezekre vonatkozólag igényli , a királyi kincstár a várományossági és az utódlási jogot. Marínovich államtitkár ezután kifejtette, hogy az 1915. évi XVIII. ,t.-c. és az 1921. évi XLIII. t.-c. erőselrében gróf Károlyi Mihály szabad vagyona és az élvezetében levő első számú hitbizomány már a bűncselekmény elkövetésekor átszállott az államra. A többi felsorolt hitbizomány összes ingó és ingatlan tiszta értékének kilenctized százalékát követeli a kincstár magának váltság fejében és ebből a birtokból a várományosoknak minden időre szóló kirekesztetését es a birtoknak a kincstár javára való bekebeleztetését. Gróf Károlyi Mihály szabad vagyonára és első számú hitbizományára vonatkozólag a kincstár követelését most is változatlanul fentartja. Károlyi^ képviselője, Dr. Ács Jenő (szabadkai i Jiflai iw^»» bíróságtól, hogy ijánt0 határnapot iiszzen ki az újabb perfe Wéi a M«^aból, mert a I } |, n i)l m" TP1"1 11 * ^esen j Vilii ;inifi^ alperes Károlyi Mihály f‘*tartózkodási helyét és ígyKárolyi a keresetet kézhez nem kaphatta, mivel ő nem Raguzában lakik, hanem Spalatóban. Ken Károlyi számára a keresetet kiadni, azonkívül a horribilis bélye- -igezési költségek miatt kéri a per. tárgyát képező értékek pontos megjelölését. A többi képviselő nyilatkozatának megtételére halasztást kért. Marinovich államtitkár Ács Jenőnek reflektálva kijelenti, hogy ő nagyon jól tudja azt, hogy a perben lévő birtokok olyan horribilis értéket képviselnek, hogy arra egyetlen törvényszék sem illetékes, egyedül a Kúria. Elismeri azt, hogy az 1921-ik évi XLIII. törvénycikk kötelezőleg előírja a per tárgyalása során a várományosok meghallgatását, ezért ő is kéri az újabb perfelvételi napra gróf Károlyi József, Gyula, Károly, Imre, Ferencz, Antal, László és Lajos megidézését és meghallgatását a hányadrész váltságdíjának kérdésére vonatkozólag. A bíróság tanácskozásra vonul vissza, majd félórai tanácskozás után kihirdeti végzését, amely szerint az újabb perfelvétel napjául november 28-át tűzi ki és arra gróf Károlyi Mihály elsőszülött fiának, gróf Károlyi Ádám Mihálynak Ács Jenő utján való megidézését is elrendeli. / — A mai tárgyalás. .J/i' tárgyalásra, küjtm^iftos bimi tanács alakulta&r^nsvMld IstvSH*»» kúriai polgári törvénys^ésr-űlnekének elnöklésével. A tár 3 oldal. Elveszi a nagy összeget, ha aranyát, briiliáns-éksaeeresiS eladja, mielőtt elmegy Singgepheac, Vili., Baross-utca 79. (Óriás-utca sarok). Briliánsokat aranyat, ezüstöt, platinát veszek V.,Sólyom u.22., 9. Telefon: 171-34. Nemzeti Royal Orfeum I A nagyszerű októberi műsor utolsó előadása Minden este */a8 órakor Sali*fitacHipidi* felléptével JS. 28-as» A Kefe- és seprőgyára Iirály u. 16., I. udvar, Tel. 13—65 Dr. Vadász Manó úgy saját, mint az alulírottak és az egész rokonság nevében számo- I mnan jelenti, hogy atyja Vadász Dezső életének 77. évében rövid szenvedés után elhunyt. A drága halottat október hó 31-én délelőtt helyeztük örök nyugalomra a rákoskeresztúri temetőben. Özv. Vadász Lajosné, dr. Vadász Manóna menyei, Szántó István és neje, Vadász Margit, Vadász Irén, Miklós, Imre, Kálmán unokái, Szántó Mártha dédunokája. Alulírottak elszomorodott fájó szívvel jelentik, hogy oroszpataki Feledy Miksa építész ur a köznek szentelt fáradhatatlan munkás élete 71. és legboldogabb házassága 30-ik évében október hó 27-én tragikus véletlen áldozata lett. Az elhunytban a legodaadóbb férjet, a leggondosabb apát, rajongó apóst, testvért és sógort siratjuk. Drága tetemét november hó 1-én d. e. 11 órakor helyezzük örök pihenőre a rákoskeresztúri izr. temetőben. Dárys emléka örökké él bennünk! Oroszpataki Füledy Miksáné, valamint gyermekei : Árpád és neje szül. Nágel Márta, Rezső, Sándor és neje szül. Spitz Gizi, Tibor és neje szül. Bichler Irén, nővére: özv. Stern Adolfna, fivére: Fuchs Mór és neje szül. Munkus Josefin, sógora: Fuchs Bála és neje szül. Kohn Józea és a nagyszámú gyászoló rokonság. Fájdalomtól porba sújtva jelentjük, hogy a mi drága fiunk, a mi kedves testvérünk, a mi szemünk fénye, életünk reménysége nyltra Lajos szigorló orvos, ma rövid, de fájdalmas betegség után 26 éves korában, az Úr ki nem fürkészhető akaratából elhunyt. Drága tetemeit november hó 1-én, d. u. 3 órakor a farkasréti temetőből fogjuk nyugalomra elhelyezni. Az engesztelő szentmise-áldozatot november hó 4-én d. e. 9 órakor fogják a Krisztinavárosi templomban az Urnák bemutatni. Budapest, 1921 október 29-én. Dr. Nyitrai Adolf és neje született Kniffer J . Cölestin, Krivosic Irma, Krivosic Néda, Krivosic Mária, Krivosic Leó.