Az Est, 1921. december (12. évfolyam, 270-289. szám)

1921-12-01 / 270. szám

. oldal ; Csütörtök, 1921 december h . azok a sérelmek, a­mik lehetetlenné­­ teszik Nagyatádi és gróf Bethlen együttműködését, beavatott helyé­ről a következő választ kaptuk: — Arról már tud a nyilvános­ság, hogy a kiviteli engedélyek botrányával kapcsolatosan mi­lyen hajsza indult meg és folyt le Nagyatádi Szabó István ellen, vannak azonban újabb esemé­nyek is, a­melyek Nagyatádi Sza­bót elhatározásában megerősí­tették. Tudomásunk szerint az egységes pártról megindított tárgyalások elején gróf Bethlen István arról biztosította Nagy­atádi Szabót, hogy a földmivelés­­ügyi tárcát mégis fel fogja neki ajánlani és Nagyatádig végleges válaszáig erről a tárcáról senki mással nem táránál. Ennek elle­nére a miniszterelnök néhány nap múlva elhivatta Mayer Já­nost és neki felajánlotta a föld­­mivelésügyi miniszteri állást. Mayer gondolkodási időt kért és miután Nagyatádi Szabó István­nal tanácskozott, közölte a mi­niszterelnökkel, hogy népi vál­lalkozik.­­ Ezt követte Bethlennek az a lépése, hogy most már I­aál Gasztont akarta megnyerni a tárca vezetésére. Gaál Gaszton azonban nyomban kijelentette, hogy csupán Nagyatádi Szabó István, Mayer János, továbbá a kisgazdapárt hozzájárulásával vállalkozhat. A miniszterelnök ekkor arra akarta kapacitálni Gaál Gasztont, hogy legalább elvben jelentse ki hajlandóságát a­ tárca vállalására. Gaál Gaszton azonban ezt megtagadta és mi­után a miniszterelnök felszólítá­sáról értesítette Nagyatádit, Mayert és a pártot, levélben kö­zölte gróf Bethlen Istvánnal, hogy a neki felajánlott földmi­­velésügyi m­in­isztersé'gett nem fo­gadja el­ f — Ezek után történt hogy gróf Bethlen István újból tárgyalt Nagyatádi S­zabócs Istvánnal és felajánlotta Kéke­ a tárcanélküli miniszterséget.^Nagyatádi csak­hamar értesült róla, hogy a mi­niszterelnökkel folytatott beszél­­getését követő napon gróf Beth­len István egy keresztén­yszocia­­lista küldöttség előtt állítólag azt a kijelentést tette, hogy a Nagyatádi Szabó Istvánnak tett újabb ajánlata nem bír fontos­sággal, miután Nagyatádi azt úgy sem fogadhatja el.­­ Később azután a miniszter-,­elnök egy másfélórás tárgyalá­son kapacitálni igyekezett Nagy­atádit, a­ki azonban most már kijelentette, hogy Bethlen kabi­netjében semilyen, formában sem óhajt részt venni. Erre követke­zett végül Betlen és Nagyatádi közös audienciája tegnap délelőtt a kormányzónál, a­hol Nagyatá­di feltárta azokat a mozzanato­kat, melyeket sérelmesnek tart. Bethlen válasza erre az volt, hogy majd a kisgazdapártban dön­­tés fog provokálni és meg fogják látni, hogy a pártban Nagyatádi-e erősebb, vagy a kibontakozásra való törekvés. Koalíció vagy pártszövetség­ ­i kisgazdapártban a tegnapi eseményeket nagyon élénken tár­gyalják. Rubinekék felhozzák, hogy nagyon kevesen voltak jelen az értekezleten és csak a szünet alatt is legalább 15 képviselő távo­zott. A pártnak egyik vezető tagja, a­ki a másik csoporthoz tartozik, a következőket mondta nekünk erről: — Az, hogy kevesen voltak jelen, tulajdonkép csak Rubinekéket erő­síthette volna, az egységes párt híveit, mert a távozók, köztük Szijj Bálint, Csontos Imre és má­sok, hozzájuk tartoztak és távozá­suk előtt kijelentették, hogy bár­mit is határozna most a többség, ők nem fogadják el az egységes párt koncepcióját. — Hogy mi lesz most ? Nem tör­ténhetik más, mint visszatérés a koalícióhoz. Nincs más hátra a de­­zignált miniszterelnök számára, mint hogy új programmal jöjjön még pedig koncentrációs, illetve koalíciós alpon, vagy pártszövet­ség alapján, a­mi hiszen lényegi­leg mindegy.­ Ez vonatkozik arra az esetre, ha Bethlen István ma­rad a miniszterelnök, eredeti programjának meghiúsulása miatt azonban számolni kell azzal is, hogy más valaki kap megbízást. Akkor is új helyzettel állunk szem­ben. Házfeloszlatás ? ii kisgazdapárti körökben arra az esetre, ha Bethlen István nem vállalna újabb megbízatást, Gaál Gaszton miniszterelnökségét tart­ják valószínűnek, szóba került Te­leki Pál gróf neve is, — minden ilyen kombináció azonban termé­szetesen túlkorai. Sokat beszélnek arról is, hogy a történtek után esetleg arra szánja el magát Bethlen István, hogy a nemzethez apellál. Ezt azonban kizártnak tartják, mint mondják, már csak azért is, mivel Bethlen István semmi esetre sem válasz­tatna a Friedrich-féle választási rendelet alapján, és kereszténypárton az egységes párt sorsát teljesen elintézettnek tartják a kisgazda­­párt tegnapi határozatával és jó­részt a kisgazdákra hárítják a fe­lelősséget is. Meg lehet állapítani, hogy már a tegnapi értekezleten is felülkerekedett az a felfogás, a­mely szemben áll a miniszterelnök eredeti koncepciójával, az egysé­ges párt tervével. E hangulatvál­tozás főképp Haller István nagy beszédének hatása alatt alakult ki; érdeklődéssel beszélnek Lin­gauer Albin felszólalásáról is, a­melynek egyes részletei a jelen­voltak szerint frappánsul hatottak a pártban. Lingauer 11 pontban foglalta össze ama tüneteket, a­melyeket a konszolidáció szempontjából aggá­lyosaknak és a letűnt forradalmi időkre emlékeztetőknek tart. Ezek kapcsán többek közt olyan fejtege­tésekbe is bocsátkozott, hogy Ra­­­­kovszkyt a királypuccsban az a­­ meggondolás is befolyásolhatta,­­ hogy ezzel esetleg egy más irányú puccsot előz meg. Különösen heve­sen kelt ki ama mód ellen, a­hogy a letartóztatott legitimista képvi­selők ügyét kezelik és ezt szembe­állította azzal a megbocsátó kimé­­lettel, a­melyet más bűntények el­követőinek van módjukban tapasz­talni. Szóvá tette azután az inter­nálások rendszerét, a­mi ma is megvan, a nyomdarombolásokat és más jelenségek* : ,, Egységes pártról már nem lehet beszélni“ A kereszténypárt ma délelőtti ér­t­ek­ez­le­te előtt Az Est munkatársa beszélgetett a pártnak egy tekinté­lyével, a­ki legélesebben exponálta magát az egységes párt mellett; kérdéseinkre a következőket mon­dotta: — Egységes pártról a kisgazda­­párt határozata után nem lehet már beszélni. Mondhatom, mi szív­­vel-lélekkel óhajtottuk annak lét­rejöttét, de állásfoglalásunkban mindig abból indultunk ki, a­mit gróf Bethlen a pártközi konferen­cián ki is jelentett; hogy soha, egy percre sem lehet szó másról, mint arról, hogy teljesen új párt alakul, a­melybe azonos feltétellel és azo­nos formák közt lépnek be mind­két párt tagjai. .• —­ A tegnapelőtt délután lefolyt pártközi értekezleten ezt Rubinek Gyula, Mayer János, Tomcsányi igazságügyminiszter, Rubinek Ist­ván, Meskó Zoltán, Sokosopátkai Szabó István jelenlétében nyoma­tékosan mondta meg újtaga a mi­niszterelnök is- és aztémlített kis­gazdapárti urak ezt t­udomásul vet­ték és elfogadták.Ezt a megálla­podást­ döntötte fel a kis­gazdapárt terénp­esti értekezlete és ezek után t­árgytalannak tekin­tik a fi­enész ügyet. Ezt a mai ér­tekezlet előreláthatólag ki is fogja mondani. Örgróf Pallavicini György a következőket mondta Az Est munkatársának: 4— A kisgazdapárt meghiúsította gróf Bethlen István koncepcióját, ez által uj helyzet támadt, a me­lyet nyugodt várakozással szemlé­lünk, megmaradva eddigi álláspon­tunkon, hogy a kormányt minden jogos törekvésében támogatjuk. Pártunk egysége, remélem, meg­marad és megállapíthatjuk, hogy a párt szétbontása, a­mire sokan törekedtek, nem sikerült. yi keresztény nemzeti egyesülés pártjának ma déli értekezletére a képviselők csak kis­­számban gyűltek össze, a­mi főképpen an­nak tulajdonítható, hogy a kis­gazdapárt tegnap esti határozata után a további állásfoglalást tárgytalannak tartják. Déli tizen­két óráig együtt volt a pártban Haller István, Prohászka Ottokár, Ernszt Sándor, Lingauer Albin, Schietzl Henrik, Bozsik Pál, Túri Béla, Hegyeshalmy Lajos. Az értekezlet megkezdése előtt arról beszéltek, hogy a mai össze­jövetelnek csak formai jelentősége lehet és nem hozhatnak más hatá­rozatot, mint azt, hogy minden to­vábbi tárgyalást felfüggesztenek, míg gróf Bethlen István újabb propoziciókkal nem jön. A kibontakozásra vonatkozólag a keresztény párt felfogása szerint csak három eshetőség lehet és pe­dig az, hogy Bethlen mostani meg-­­ bizatása alapján most már új ala­pon kísérli meg az egységes párt­­ megalakítását és pedig úgy, hogy­­ annak gerince a kereszténypárt­­ lesz; kérdés azonban, hogy ilyen­­ módon lehet-e egységet létrehozni. A másik eshetőség, hogy­ Bethlen visszaadja megbízatását, a­mire újabb­ politikai kihallgatások kö­­vetkezz­tek a korm­ányzónál. Ez lát­szik a VuisziásziHebbnek. Mi harmadik lehetőség az, hogy Bethlen ma beszámol a kormány­zónak és ez e Házfeloszlatás követ­kezik. Ezt tartják a legkevésbé valószínűnek. Déli tizenkét órakor a pártveze­tőség tanácskozásra ült össze és el­határozta, hogy határozati javasla­tot terjeszt az ezután összeülő párt­­értekezlet elé, a­mely szerint a párt álláspontját a következőkben szö­gezi le: 1. A párt ellenez minden legi­timista agitációt és azok, a­kik hasonló­­ agitációban részt vesz­­nek, a pártnak tagjai nem lehet­nek. 2. A párt támogatja gróf Beth­len Istvánt munkaprogramjának megvalósításában. 3. Az egységes pártot a Beth­­len-féle alapon a párt hajlandó támogatni. A kisgazdapárt teg­napi határozatát azonban a párt­közi értekezlet határozata meg­sértésének tekinti és ezen az ala­ pon további tárgyalásokra Matt hajlandók. Ehhez a határozathoz a párt va­lamennyi árnyalatának vezetői, úgy Haller, mint Huszár és Ernszt Sándor hozzájárultak és a javas­latot most szövegezik. Ezt az ér­tekezlet minden valószínűség sze­rint egyhangúlag elfogadja. Bethlen miniszterelnök délelőtti tárgyalásai Gróf Bethlen István­­ miniszter­­elnök ma délig nem volt a kor­mányzónál, hanem hivatalában po­litikusokat tárgyalt. Délben Tom­­csányi Vilmos Pál igazságügymi­niszter és Rubinek Gyula keresték fel a miniszterelnököt. Hír szerint Bethlen délután két órakor megy audienciára a kormányzóhoz. Közlekedési, képzőművészeti és sétányügy A főváros bizottságainak ülése — Az Est tudósítójától —* A városházán ma délelőtt egy­­időben hárfai bizottság tartott ülést. Ülésezett a közlekedésügyi, a képzőművészeti bizottság és egy kisebb házi bizottság, a sétányügyi bizottság." A közlekedésügyi bizottság ülé­­­sén Fo­k Ede tanácsnok elnök­ölt. Wolff Károly azt inditá­hyozta, hogy üzemekre felügyelő bizott­ságot felakítsanak. á­közlekedési bizottság erre a célr­a hattagú bi­zottságot választott. s Wolff Károly azt k­ívánta , ez a­-“bizottság egészitSB­ kiT­agát külső szakértők­kel is. : 1 "­­ .Pap Vilmos a Lánchídon és az Alagútban való rossz közle­kedési viszonyokat teszi szóvá. A bizott­ság elhatározta, h­ogy állt a rend­őrséghez, hogy feltűnő táblákat ál­lítsanak fel a közlekedés szabályo­zására, az automobilokat pedig szi­gorúbban ellenőrizzék. Ezután az omnibuszok fentarték­­ának vagy megszüntetésének kér­dése került szóba. Kincsfárusi bizottsági tag kifej­­­tette, hogy a jövőre való tekintet­tel feltétlenül fenn kell törtetni, az omnibuszt, még akkor is, ha most­­ráfizetnek. Hasonló szellemben beszélt Budai Dezső, a­ki élesen kritizálta az ügyosztály előterjesztését és az omnibuszok feltétlenül való fen­­n­tartását sürgette. A képzőművészeti bizottság ülé­sén Lobh­may­er tanácsnok elnökölt. Bejelentette, hogy az Ernszt-mú­zeum hat képet ajándékozott a fő­városnak és hogy megvásárolták Blaha Lujzának néhány erdélyi hímzéssel díszített selyem-kosz-­­ filmjét. Az újabb régészeti kutatá­sokra 50.000 koronát fordítanak, az aquincumi romok fentartási költ­ségére 60.000 koronát, a fővárosi múzeum fokozatos lefényképezé­sére 70.000 koronát, a­­múzeumok könyvtárszükségletének kiegészí­­tésére 10.000 koronát Az új kataló­gus 115.000 koronába fog kerülni. Horváth Károly bizottsági tag ja­vaslatára elhatározták, hogy nem csoportonként, hanem kortörté­nelmi szakok szerint állítják össze a katalógust, V Z/eá­v­i muzeum­ helyreállítási költségeire 40.000 ko­ronát szavazott meg a bizott­ság. AAWtA/VV\AAVV,,'yVVVW'/x^VWS •. p­ét szoba, konyhából álló lakást keresek m­iél-bbi ilví­elre»,N­agy -őrül közelében. Cse­ribe ad eev szoba és kis előszobából (eset­­leg konyhak­ép raisalkalma,)garzo,;hi­ásom Level eket kérem. »Féregsientes« jeliéért a Hadiba. Bútor el Hálószobáit és ebédlők legolcsóbban eladatnak Bálát, és Társa, VI. ker., Vilmos csdszdr­at 43. se.

Next