Az Est, 1922. március (13. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Szetda, 1922. március . Letartóztatták a vasárnapi verekedőket Egy négy évre elítélt gyilkos is van köztük — Az Est tudósítójától — . Az Ébredő Magyarok vasárnál­ délutáni gyűlések után történt vere­kedések résztvevőit a rendőrség tegnap délután két órakor letar­­tóztatta és intézkedés történt, hogy majd a hét letartóztatott még ma átkerüljön az ügyészségre. A letar­tóztatás indokolása, ézt hogy titkai zavargást rendeztek és hatóság el­leni erőszakot követtek el akkor, a­mikor Antimonies rendőrt megtor­mád­ták. A letartóztatottak közül csak Malik József ismerte be a dulako­dásban való részvételt és jóllehet hatan szemébe mondták a többiek­nek is, hogy ők voltak a verekedés résztvevői és kezdeményezői, hatá­rozottan tagadnak. A tegnap dél­előtti kihallgatások során dr. Guz­­mann rendőrfogalmazó megréllapí­­totta, hogy nemcsak Székely János műszerész ismerős már a rendőrsé­gen, a­ki ellen két esztendeje van elfogatási parancs kiadva, hanem Vas János cipésisegéd is, a­kit ré­gebben szándékos emberölés miatt, n­égy évre ítéltek és a­­ki büntetését annak idején ki is töltötte. Eddig nem sikerült­ nyomára jutni annak a fiatalembernek, a­ki a rendőrre rálőtt. Az eddigi tanúk csak személyleírást adtak, de sem­mi egyéb adatot nek­i­­tudnak a rendőrséggel közölni. A rendőrség mégegyszer kéri mindazokat, a­kik látták a vasárnap délutáni jelene­teket, hogy jelentkezzenek tanúval­lomás végett a főkapitányságon. A Nemzeti Hitelintézet ügye rendezés alatt Tisztázni akarják a Szájbéli-féle mi­­iós szindikátus részteleit — Az Est tudósítójától — A Nemzeti Hitelintézet anyagi ügyeinek felülvizsgálása szakadat- ■ Jahul folyik, azonban a revizorok kijelentései szerint még hetek is eltelhetnek, a­míg a vagyoni stá­tust végleg megállapíthatják. Ab­ból a 20 millió koronából, a­melyet felerészben a Pénzintézeti Központ adott a leszámított váltók ellené­ben és a­melyikek másik része az időközben értékesített vállalati részvények eladásából folyt be, az intézet fennakadás nélkül, rendes keretek között folytathatja üze­mét, úgy hogy a revizorok nyu­godtan folytathatják munkájukat. A legnagyobb nehézséget még ma is a részvénytőke valódi össze­gének megállapítása és a hátralé­kos részvénytőke behajtása okozza. A részvénytőke behajtása tulaj­donképpen nem a revizorokra, ha­n­em­ magára az intézetre tartozik. A revizorok csak azt állapítják meg, hogy mekkora a részvény­jegyzés és hogy a jegyzett össze­gekből mennyi folyt be és még mennyi van hátralékban. Hogy az­tán a hátralékos részvénybefizeté­sek­­ behajtassanak-e, a fölött a Hitelintézet igazgatósága, illetve közgyűlése lesz hivatva határozni. Bonyodalmak esetén természetesen a hitelezők is beleszólhatnak, mint­hogy azonban meg van­­ a teljes remény az ügyek sima és rendes elintézésére,­ ez a szempont termé­szetesen-.kikapcsolható. . Nem kapcsolható ki azonban a részvényesek érdeke, minthogy kö­rülbelül 10 millió részvénybefizetési hátralékról van szó. Azokra a rész­­­vényesekre, a­kik befizették az alá­írt­­részvényeket, nem lehet kö­zömbös,­ hogy ez a 40 millió körüli összeg befolyik-e az intézet pénz­tárába vagy sem, mert hisz a rész­vényeknek csak akkor vann értéke, ha,­a az ügyek simán elintézhetők, már­pedig ennek a 40 milliónak döntő befolyása lehet abban, hogy miként rendeződnek az ügyek. A 40 millió­­azonban csak úgy hajt­ható be, hogy ha az aláírók fizető-­­képesek, vagy ha az illetők el is ismerik, hogy az aláírás tőlük szár­mazik. • Mindebben az igazgatóság, illet­ve a közgyűlés lesz illetékes hatá­rozni. Úgy halljuk, hogy te részvé­é­nyesek egy csoportja erősen szer­vezkedik és víz igazgatóságot rend­kívüli közgyűlés összehívásával akarja kötelezni.­­Ennek a mozga­lomnak a legfőbb tényezői azok közül a vezetőtisztviselők közül kerültek ki, a­kik otthagyták az intézetet és a legjobban ismerik a belső állapotokat. Ezek különösen a Szájbély-féle szindikátusnak az ügyét akarják megvilágítatni és azt kívánják, hogy a szindikátus, a­melyhez az intézet több vezetője tartozik, fizesse be azt a több mil­­lió korona összeget, a­melylyel az átvett, de ki nem fizetett részvé­nyek után még ma is tartozik és a mely összeg még ma is nagyot lendíthet az intézet mai helyzetén. _ Ez a mozgalom azt is el akarja érni, hogy a jelenlegi vezetők, a­kik az ilyen szindikátusi üzleteket kötötték és az intézet anyagi erői­nek más irányú immobilizálásáért a kilépettek szerint felelősséggel tartoznak, hagyják el helyeiket. A mozgalomnak ez a része különösen a főbb vezetők ellen irányul. A személyi részen túl aztán azt az islvi döntést akarják biztosíta­ni, hogy nem volna-e alkalmas, és célszerű az intézet jellegének és ta­lán nevének esetleges megváltozta­tásával is egy­ meglévő vagy egy ú­j­ alakulás részére biztosítani azt az értéket, a­mely a revízió ered­ményeként az intézetnél mutatkoz­ni fog. Ebbe nyilván beleszólása­­ lesz a kormánynak is, a­mely a Pénzintézeti Központ útján az int­­­­tézet segítségére sietett, azonban a kormány részéről még semmi irányban sem történt még csak tájékoztató kijelentés sem. Zeisa-nap Hungária gsaMMi­ kizárólag férfiaknak minden szombaton reggel 6-tól este 8-ig Kedvezményes áron! Briliánst, mmmi ezüstöt a Stymaga- Viralit­­sabb napi áron veszek fcömt 16. EMKE-PINCE ÉTTEREM-RESTAURANT Közkívánatra már kedden, farsang utolján művészestély és hangverseny Zene reggel 5-ig­ Közismert művészek és Tomka Serafini zenekara közreműködésévd-Keidete Pétikor: Bí­lepi Sál­­r­in­es. A Közélelmezési Tanács megkezdi tárgyalásait az új ga­bona forgalombahozataláról A malomkartel újabb 30 milliót­­ követel a kormánytól — Az Est tudósítójától — A kereskedelem természetszerűen tájékozódni kíván az idei új ga­bona forgalombahozata­láról, mert régi szokás szerint egyes gazdák és uradalmiak már a tavasz elején tárgyalni kezdenek a termés eladá­sának feltételeiről. Erre való te­kintettel a Közgazdasági Társa­sághoz fordultak és kérték, hogy az ország szű­k férfi­aiból álló­ ta­nácskozást hívjon össze, a mélyen az új gabona forgalombahozatalá­­ról tárgyaltak volna. Miután azonban a Közgazdasági Társaság csak általánosságban fog­lalkozhatott volna a kérdéssel, a gabonakereskedelem­­ akciójára az Országos Közélelmezési Tanács vette kezébe az idei gabonaelosztás kérdésének előkészítését. T­gy érte­sülünk, hogy a tanács erre vonat­­­kozó tárgyalásait már a legköze­lebbi napokban gróf Hadik János elnöklésével megkezdik. A közélelmezési minisztériumban egyelőre nem alakult ki egységes­­terv arra néz­ve, hogy a teljes sza­badforgalom keretében a föltétle­nül ellátásra szorulók gabonáját miként biztosítsák. A malmokkal való szerződés ebben a kampányá­ban meglehetős csalódást hozott, miután tudvalévően igen sok ma­lom nem tartotta be a földmivelési miniszterrel kötött szerződést és­ a­­ vállalt gabonakontingenst nem szállította be az ellátatlanok szá­mára, úgy hogy közben a kormány kénytelen volt a szerződést felbon­tani. Növeli a kormánytényezők bi­zalmatlanságát az a körülmény is, hogy a budapesti malomkartel és igen Sok vidéki kereskedelmi ma­lom is a szerződéses ár revízióját követeli, a­mennyiben legutóbb ar­ra kértek a közélelmezési minisz­tériumot, hogy az ellátatlanok ré­szére beszolgáltatott gabona árát 600 koronáról emelje föl. A kor­­mány és különösen a pénzügymi­nisztérium mereven elzárkózik a kérés teljesítése elöl, legfeljebb arról lehet szó a jelenlegi tárgya­lások szerint, hogy az őrlési díjat 100 koronáról iíy koronára növel­jék. A fővárosi malomkartel újabb speciális követelésének teljesítése kedvezőtlenül áll. A kartél január végén nem fogadta el az ellenőrzés al­ól való felszabadítást, ennek oka csak i­oSt derült ki: a kartel ve­zetősége ugyanis 30 milliót követel megint a kincstáron az ellátatlanok részére már régebben beszolgálta­tott gabona ártöbblete fejében. A közélelmezési minisztérium egye­lőre erősen állja az ostromot és nem hajlandó a malom­koncentrá­­ció igényeit teljesíteni. 3. oldat Konstantin királyt felszólították hogy mondjon le „Nem !“ — volt a válasz Heidin, február 2án Konstantin görög király lemon­dásáról már­ régóta beszélnek. Franciaország sehogysem­ tudja­ megbocsátani, hogy H­ohenzollern Vilmos sógora ismét visszakerült a görög trónra. Ezenfelül a fran­cia-török egyezség és ennek vár­ható következményei a Konstan­­tin-párt másfél év előtti népszerű­ségéből sokat megemésztett. Z­ení­­zeiosz, a­kit a népítélet valósággal elsöpört a görög politikai szintér­ről, ismét erőre kezd­ kapni, pártja lassan, de biztosan hódít, ugyanvyy­­nyira, hogy a beavatottak már lát­­­ni vélik azt az időt, a­mikor a nagy száműzött ismét diadallal vissza­tér. ‘ ■ ' -V ■■ r Gu­na­rísz görög miniszterelnök, a­ki hetekig tartó európai körútján a hatalmak kegyét igyekezett Kon­stantin számára megnyerni, szin­tén ind­ja ezt. Ez a körülmény arra késztette, hogy rendkívül erélyes lépésre szánja el magát. Hogy Gö­rögországot megmenthesse, elhatá­rozta, hogy Konstantin királyt fel­áldozza. Mint a Berliner Tageblatt athéni levelezője jelenti, Gunarisz Parisból haza­sürgöny­özött minisz­tertársainak és ebben a táviratban határozottan re király lemondása mellett foglalt állást. A­ miniszter­tanács nyomban összeült s hosszas tanácskozás után­ a korm­ányelnök álláspontja mellett döntött, Cartali minisztert küldte ki, hogy közölje ezt a határozatot őfelségével. Car-­­' tali diplomatikus óvatossággal adta elő a kérést, de Konstan­tin mosolyogva félbeszakította : — I­gy­e azt akarnák, hogy le­mondjak a trónomról !’ !~ Igen, felség! — válaszolta, a miniszter. — A nemzet érdeke ezt­ kíván­ja! A király­­i ütenyezé­rre nézett és azután a miniszteréhez fordult­: rr- Nos, én nem mondok le... -Cartali ismét kérlelni kezdte, fel­­em­lítette, hogy olyan kis ország, mint a­milyen Görögország, nem állhat ellent a nagyhatalmak kí­vánságának, előbb-utóbb deferálni kell és ez a halogatás csak ártani fog. Konstantin király némán in­tett nemet a fejével. Erre Cartali miniszter ezt­­jegyezte meg : — Felség, a képviselőház, a­mely ugyanazon a nézeten van, mint a minisztertanács, esetleg szintén ki-­­ fejezheti ezt a kívánságát A királyt egy pillanatra mintha megdöbbentette volna ez a kijelen­tés. Hiszen ezt a képviselőh­ázat az ő,nevével és az ő­­ programjával választották meg­, szinte elképzel­hetetlen tehát, hogy most a válasz­tás után néhány hónappal ellene forduljon. A miniszter kijelen­tése azonban oly kategorikus volt, hogy alig lehetett benne kételkedni.­­- Ha a képviselőház kívánná, — szólt energikusan a király — még akkor sem mondanék le... Cartali még megpróbálkozott néhány­ argumentummal, de mert látta eredménytelenségüket, eltá­vozott. A király magatartásának m­i-a­­­gyarázatáról azt mondják, hogy elsősorban­­nagy­ népszerűségére ,és a másodsorban az őt titokban támo­gató Angliára támaszkodik. Kon­stantin király Valóban népszerű volt egy ideig­ Görögországban). Ez abban az időben volt, a­mikor Ve­­nígelosz emberei kíméletlenül leti­­porták a politikai ellenfeleket. Eb­­ben a kíméletlenségben odáig men­­tek, hogy a gyilkosságot is a ren­des politikai eszközök közé sorol­ták. A népnek látnia kellett, hogy gyilkosok szabadon járnal­, az ú­j igazságszolgáltatás nem üldözi őket, ez annyira fölháborít­ja a közvéleményt, hogy Konstantin pártja napról-napra növekedett, m­íg végül a választások alkotásá­­val Vénszeloszékat a népakarat megsemmisítené, Konstantin népszerűsége ekkor a tetőpontján állott. A szerencsétle­nül folytatott görög-török háború azonban kikezdte ezt a népszerű­séget, majd re nagy adó, s a kül­­­politikai kudarcok szintén m­egtet­­ték a magukét. A királynak ugyan még most is vannak hívei, de a­mint­­a beavatottak állítják, ezek a" hívek­ nincsenek, olyan számban,­­ hogy ne k­épviselőház akaratával, szembeszállani tudjanak. A Gimarisz-kabinet mindert való­színűség szerint lemond és helyét . Olyan kabinért foglalná el, a­mely­ben már Venizelosz emberei is he­lyet kapnának. Konstantin király­nak ez ellen semmi kifogása istenm lenne. Venizeloszék azonban még tartják azt­­a fogadalmukat, hogy — Vele egy úton nem mennek.

Next