Az Est, 1922. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
Péntek, 1922. szeptember 1. Újév napjára át kell venni a fővárosnak a Közútit 3Vines pénz tsz üzem folytatására — JS banktőke súlyos feltételekhez szabja részvételét Külön részvénytársaság vagy házi kezelés — Az Est tudósítójától — Az idén, Szilveszter éjszakáján, mikor azóra tizenkettőt üt, a főváros átveszi a Közúti vasutakat. Kégy hónapja van az átvétel előkészületeinek megtételére és csak érthető, ha a főváros illetékes ügyosztályában és a közúti igazgatóság irodáiban egyformán izgalommal várják ezt a nagyfontosságú pillanatot. A nagy kérdésnek két része van. Az egyik, amely a fővárost és a másit, amely a közúti vasutat mint részvénytársaságot illeti. Ebbe a másik részbe tartoznék a Városi Villamos Vasútnak mint részvénytársaságnak ügye is, azonban ennek a részvénytársaságnak a főváros a többségi részvénytulajdonosa, így hát ennek a társaságnak a sorsa is tulajdonképpen a főváros ügye. Ami a Közúti Részvénytársaság jövő sorsát illeti, erre nézve már hetekkel ezelőtt egy ízben közöltük, hogy a társaság nagyrészvényesei között — Hitelbank, Kereskedelmi Bank, Angol-Magyar Bank — már megvan a hallgatólagos megegyezés, hogy a KözútiRészvénytársaságnak abból a vagyonából, amely a fővárossal kötött szerződés értelmében most január 1-én nem megy át a főváros tulajdonába, külön részvénytársaságot , csinálnak. Ehhez a megváltásra nem kerülő vagyonhoz tartozik többek között a legtöbb helyiérdekű vasút, a sok ház és telek és egyéb ipari vállalkozás, amelynek fentartását, illetve üzemének folytatását fogja az új társaság végezni. A társaság vezetője, minden valószínűség szerint, Bódy Tivadar volt polgármester, a Helyiérdekű Vasutak mostani vezérigazgatója lesz. Ami a főváros által megoldandó problémát illeti, ez már sokkal keményebb dió. Elsősorban nincs még tisztázva a közúti tulajdonjogi kérdése és az ebből származó sok egyéb vagyonjogi kérdés. Erre vonatkozólag már több ízben volt tárgyalás a kormány, a Közúti és a főváros között, azonban eddig még semmiféle konkrét eredmény nincs és ha az illetékes tényezők megegyezni nem tudnak, akkor az utolsó szót a bíróság fogja kimondani. Amíg azonban ez el nem hangzik, addig Damokles-kardként fog ez a probléma a főváros feje felett függni, bár valószínű, hogy az ebből származható összes következményeket a főváros az államra fogja visszaháríthatni. Mit csinál majd azonban a főváros 1923 január 1-étől kezdve a közúti vasúti üzemmel ! Eddig az állam adott a deficit pótlására száz és száz milliókat. Mihelyt a főváros átvette a vonalakat, ez a szubvenció megszűnik és nem folyik be a főváros pénztárába az a pár millió korona sem, amelyet a Közúti mint részvénytársaság fizetett be haszonrész címén. Milyen tőkék fognak a főváros rendelkezésére állani, hogy az üzemet megkezdhesse és folytathassa ? Ez a legsürgősebben elintézendő kérdés, amelylyel a fővárosnál most behatóan kezdenek foglalkozni. Az úgynevezett »liberális« korszak nagy dicsőségére legyen mondva, minden jel arra vall, hogy ugyanazt a megoldást fogják választani, mint amit a régebbi rendszer idején ilyenkor választani szoktak: külön részvénytársaságot alakítanak, annak élére állítják azt a városatyát, aki e kérdésben a legtöbbet szónokolt, aztán keresnek hozzá egy bankcsoportot, amely a pénzt adja és aztán megindul a verkli, a gazdálkodásnak ugyanazzal a rendszerével, amelyet három év óta azok az urak támadtak legtöbbet, akik most majd a banktőkével egyesülve, közösen fogják igazgatni az új közútit. A városatya, akinek — hír szerint — a vezetés szerepe fog jutni, Breki Károly lesz, aki már be is van vonva az úgynevezett illetékes tényezők tárgyalásaiba. A banki tőke azonban, amely a milliókat ide fogja kölcsönözni, még nincs kiválasztva. Ajánlat van többféle. Jelentkező akad belföldi és küllföldi bank is elég, azonban — ez már a bankok természete — a milliókért mindegyiknek van valami súlyos kikötése és éppen ez az, ami miatt a választás a fővárosra nézve olyannyira nehéz. A bank elsősorban a részvénytöbbséget kívánja, aztán mentesítést kér a várható kártérítési perök minden következménye alól, továbbá független tarifajogot, a város haszonrészesedésének lehető legszűkebb körre való korlátozását vagy teljes megszüntetését, egyszóval csupa olyan követelése van, amely sehogyan sem egyeztethető, össze a mai fővárosi többség mai, még kevésbé három éve előtti jelszavaival. De hát bank nélkül ezt a kérdést a főváros meg nem tudja oldani — hisz százmilliókról van szó! — , és habár a főváros illetékes urai ma még váltig azt hangoztatják, hogy sem a részvénytöbbséget nem adják ki kezükből, sem a tarifajogról nem mondanak le, ebből a merevségből előbb-utóbb engedni fognak, hacsak el nem ejtik azt a gondolatot, hogy az üzemek folytatására külön részvénytársaságot alapítanak. A bankfeltételek később csak rosszabbodhatnak és ahogy mi a fővárossal tárgyaló néhány érdekelt előadásából tudjuk, engedmények ezen a téren nem igen várhatók. Ha pedig ez a terv meg nem valósítható, akkor marad a házikezelés, amitől azonban annyira fáznak a fővárosnál, hogy ezt csak mint végső lehetőséget emlegetik. Egyébként is annyi a személyes igény és oly sok az aspiráció, amely az új részvénytársaság körül akar hivatal dolgában kielégülni, hogy a részvénytársasági alakulás érdekében még talán a legkedvezőtlenebb feltételek elfogadása sincs kizárva. Tudnivalók felvilágosítások tájékoztatók !Az Est Hármaskönyvének közleményei Csak az szerezheti meg, aki előfizet a Pesti Naplóra AZ Estre vagy a Magyarországra A kereskedők ma délután nagygyűlésen tiltakoznak sérelmeik ellen Ha elmarad az orvoslás, bezárják a boltokat — Az Est tudósítójától — Alig néhány nappal ezelőtt foglalkozott az Omke rendkívüli köz-, gyűlése a magyar kereskedővilág legutóbbi sérelmeivel s rámutattak az adójavaslatokból a kereskedőkre háramló újabb nagy megterhelésekre, a Devizaközpont hibáira és az Árvizsgáló Bizottság legutóbbi árellenőrző razziáiból eredő bajokra. A közgyűlésen felszólalt Kállai Tibor pénzügyminiszter és Walkó Lajos kereskedelmi miniszter is. Mindketten megnyugtató kijelentéseket tettek, azonban az izgalmak nem csillapodtak le. Leginkább az uzsorabíróság legutóbbi ítéletei keltettek nagy elkeseredést a kereskedővilágban s a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete ma délutánra rendkívüli nagygyűlésre hívta össze a kereskedőket a régi képviselőházban. A nagygyűlés lefolyása előreláthatólag rendkívül izgalmas lesz. Eddig körülbelül négy-ötezeren jelentették be megjelenésüket a nagygyűlésre, ésmelyet Belopotoczky Kálmán kamarai tag fog vezetni. A határozati javaslatokat dr. Pártos Szilárd, az egyesület főtitkára terjeszti be. A nagygyűlésnek egyik legérdekesebb szónoka dr. Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő lesz, aki be fogja jelenteni, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén sürgős interpellációt terjeszt elő e magyar kereskedelmi kárt ért sérelmek sürgős orvoslása ügyében. A nagygyűlés elsősorban tiltakozni fog a hetek óta folyó és egyre elviselhetetlenebbé váló üldözések ellen, kifejezi szolidaritását és nagyrabecsülését azokkal a kereskedőkkel szemben, akik ezeknek az üldözéseknek a legutóbbi napokbann áldozatai lettek. Kérni fogják a kormányt, hogy a drágaság letörését a mezőgazdasági és nagyipari termelő ágaknál indítsa meg, amelyek teljesen zavartalanul folytatják az áremelést és a korona javulását egyáltalában nem veszik tudomásul. Kérni fogják az árellenőrző razziák beszüntetését, legalább is mai formájukban. Le fogják szögezni ismételten, hogy a kereskedők teljesen a szabadkereskedelem álláspontjára helyezkednek és ezzel a fogyasztóközönség érdekeit vélik szolgálni. Követelni fogják, hogy a razziák megfelelő szakértők közreműködésével történjenek, a detektívjelentéseket előbb mindig az Árvizsgáló Bizottság szakértői vizsgálják felül, ügyészi vád ez Árvizsgáló Bizottság szakértőinek meghallgatása nélkül ne legyen emelhető. A közgyűlés kéri a kereskedelmi miniszter intézkedését, hogy a Devizaközpont gondoskodjék megfelelő valutakészlet sürgős kiutalásáról, különben az egész kereskedelmi forgalom megbénul. A határozati javaslat utolsó pontjában kifejti, hogy amennyiben ezek a kívánalmak nem találnának meghallgatásra, abban az esetben a magyar kereskedelem el van határozva, hogy boltjait becsukja. A fűszerkereskedők gyűlésén kívül az Omke is gyűlésre hívta öszsze ma délután négy órára a Lloyd nagytermében az összes tranzitó raktártulajdonosokat mert úgy látszik, hogy a legutóbbi devizarendelet kibocsátása alkalmával ezeket nem vették figyelembe, minélfogva a magyar tranzitforgalom kellemetlen helyzetbe került. A délutáni nagygyűlésen elsősorban követelni fogják, hogy az előjegyzési raktártulajdonosoknak ne kelljen beszolgáltatniuk az exportvalutát, továbbá kérni fogják a kormányt, hogy a legutóbb elrendelt 1%-os behozatali és félszázalékos kiviteli illetéket a tranzitó- forgalomban az előjegyzési raktár- s tulajdonosoknak ne kelljen megfi-zetniök. ■ S. oldal Készülődés a velencei konferenciára Róma, augusztus 31 Giordino velencei polgármester Visszatért Pinerolóból, ahol Faola miniszterelnökkel tanácskozott a tervbe vett keleti konferenciáról, amelyet Velencében akarnak megtartani. A keleti konferencia egyidőben lesz a parlamenti konferenciával és a doge-palotát szemelték ki mindkettő színhelyéül. A konferencián több mint ötven nemzet lesz képviselve. Elnöknek Luzzatti , szenátort fogják az olasz delegáció részére kijelölni. ■ Az Iiterparlamentáris Unió 270 tagja érkezik Budapestre holnap este — Az Est tudósítójától — Az Interparlamentáris Unió tagjainak egy része holnap Bécsből Budapestre jön, ahol egy napot töltenek. A vendégek fogadtatását és budapesti látogatását a magyar külügyi társaság szervezte és irányítja. A magyar külügyi társaságnál ma délelőtt név szerint még nem tudják megnevezni az Unió ama nevezetes tagjait, akik Budapestre jönnek, annyi azonban bizonyos, hogy a Bécsből most érkezett távirat szerint 270-en látogatnak el hozzánk. Legnagyobb számmal lesznek az olaszok, akik 110-en vannak, utánuk következik a dánok csoportja. 15 taggal, a németek 10 taggal lesznek képviselve, de nagy számmal jönnek még el angolok, franciák, kanadaiak, kisebb számban finnek, bolgárok, törökök, lengyelek, hollandok, svédek, norvégok, spanyolok és chileiek. Az Unió 270 tagja pénteken este érkezik hajóval Bécsből. A hajóállomásnál ad hoc fogadóbizottság üdvözli őket. Minden csoportnak külön fogadóbizottsága lesz, így külön bizottság fogadja az angolokat, amerikaiakat, németeket, franciákat stb., minden csoportot saját anyanyelvén. Az Unió 270 tagját 15 szállodában helyezik el. Főként a dunaparti nagyobb hotelekben fognak lakni. Este 9 órakor lesz fogadtatásuknak parlamenti része. Ez már hivatalos fogadtatás, ahol Scitovszky Béla, a Ház elnöke üdvözli az Interparlamentáris Unió magyarországi látogatóit. Érdekes, hogy ezen a fogadtatáson Magyarország társadalmának minden rétege képviselve lesz. A Külügyi Társaság 1000 meghívót bocsátott ki politikusok, diplomaták, kereskedők, tisztviselők, magánemberek, gazdák között. Másnap délelőtt Budapest nevezetességeit mutatják meg a külföldi látogatóknak. A találkozó reggel fél kilenckor lesz a várban. Külön csoportokban szállítják őket az automobilok, mert a Külügyi Társaság nem akarja, hogy népvándorlási színezete legyen, amikor bemutatják Budapestet. Meglátogatják a királyi palotát, a Halász-bástyát, a Vár és Buda nevezetességeit. Azután a Városligetbe mennek, ahol előzőleg ebéd lesz valamelyik városligeti vendéglőben, majd megtekintik a múzeumokat, a borkiállítást, a vagonlakókat és egy-két nyomortanyát, mindenütt olyan kalauzok kíséretében, akik anyanyelvükön magyarázzák nekik meg a látni- és tudnivalókat. Szombaton este 9 órakor lesz a tulajdónkéneni fogadtatás a kormány részéről. Az Interparlamentáris Unió budapesti látogatóit a miniszterelnök fogadja a miniszterelnöki palotában, ahol jelen lesz a kormány és igen kis számú társaság, állami és polgári méltóságok. Vasárnap reggel az Interparlamentáris Unió vendégei mindnyájan elutaznak Budapestről.