Az Est, 1923. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

Szerda, 1923. augusztus 1. ■I—N­ Bl­­­­­m Ma déliben tíz percre meg­állt a mala az összes budapesti gy­árakban is munkahelyeken Átadták a msreászSaB’efeckinek a szocialisták memoran­dumát a munkabérek rendezésért? — Az Est tudósítójától — A­ Magyarországi Szakszer­vezeti Tanács ma délelőtt féltizenkettő­­kor a nemzetgyűlés épületében i­­­egjel­ent gróf Bethlen István mi­niszterelnök előtt. A Szakszerve­zeti Tanács átadta a miniszterel­nöknek azt a memorandumot, amelyben a létminimumnak megfelelő bért, a béregyeztető bizottságo­kat és a bérek hetenként való megállapítását kívánja a szo­ciáldemokrata munkásság. f A memorandumban foglalt kí­vánságok nyomatékául ma délben féltizenkét órakor Budapest valamennyi ipari üzemében és gyárában tíz percre megállt a munka. f A memorandum kifejti, hogy a munkáltató érdekeltségek kizáró­lag saját hatáskörükben kívánják a munkabéreket megállapítani. E­nnek a politikának a következ­ménye az, hogy a háború kezdete óta ez év június 30-áig a közszükségleti cikkek ára 1267-szeresre drágult átlago­san, míg a munkabérek átla­gos emelkedése csak 411-szeres. 1923 január 1 óta június 30-áig a közszükségleti cikkek 359 száza­lékkal drágultak meg, a munka­bérek csak 149 százalékkal, július 26-ig a közszükségleti cikkeknél 589 százalékos drágulás mutatko­zik, a munkabéreknél pedig csak 236 százalékos.­­ A Vas­művek és Gépgyárak Or­szágos Egyesülete az elsőrendű szakmunkások bérét június 1-étől a mai napig 96 százalékkal emelte, amíg a közszükségleti cikkeknél 129 százalékos emelkedés mutatko­zik. Ugyanez az állapot a más ipar­ágakban is, mint a malomiparban, vegyészeti iparban, textiliparban stb. Minden országban megadja a kormányzat a módot arra, hogy a bérért dolgozók a dolgoztat­ókkal szemben egyenlő erővel közölhesse­nek, sőt a kormány a gyengébbet támogatja is ebben, vagyis a mun­kásokat. Nálunk eddig az ellenkezője tör­tént, ezért van az, hogy ez év jú­lius 18-án egy munkáscsalád leg­­szükségesebb heti ellátására 07.688 korona kellett, ezzel szemben min­den iparágban a heti munkabér ennek az összegnek lényegesen alatta maradt és egyetlen iparág­ban sem érte el még ennek a felét sem. Ma a heti létminimum 95.069 koronánál is többet tesz ki, a munkabérek azonban egy szak­ma kivételével mind a júliusi 18-i nívón maradtak. Egészen más politikát követnek Németországban, ahol a márka sokkal gyorsabb leromlása dacára a munkabéreket igyekszenek arány­ban tartani. A beállott nyomor minden magyar munkásban a ki­vándorlás vágyát ébreszti fel, napról-napra tömegesen hagy­ják el az országot az elsőrendű szakmunkások. S ma már az egyes szakmákban ennek következtében munkáshiány állott be. Az utolsó két hónapban a szakszervezeteknél legális eluta­zást 3278-an jelentettek be. Ezt csak úgy lehet megakadályozni, hogy a dolgozók életfentartását biztosítják. Így a memorandum ki­jelenti, hogy a rideg magatartás következtében a munkások köré­ben uralkodó elkeseredésért a fe­lelősséget a továbbiakban nem vi­selhetik. Nem azt kérik, hogy a kormány állítsa meg a drágaság növekedését, hanem nyújtson mó­dot arra, hogy a munkások a vi­szonyoknak megfelelő béreket vív­hassanak ki, ezért adja meg a kormány a lehe­tőséget a munkások szervezke­désére és tegye lehetővé, hogy a­ törvény keretein belül megfelelő munka­béreket biztosíthassanak maguk­nak. Kérik a létminimumnak megfelelő béreket, béregyeztető bizottság intézményezésével és hogy a bérek indexszerű emelkedé­sének biztosításával a bérek ér­tékállandóságát biztosítsák. Végül ismét kijelenti a memoran­dum, hogyha a miniszterelnök ezt a kérést elutasítaná, a következ­ményekért a felelősséget nem­ vál­lalhatják. A memorandumot a Ma­gyarországi Szakszervezeti Tanács írta alá. Csak októberben akarják tárgyaltatni a M­ ÖSz igazságügyminiszter meg akarja szüntetni a rágalmazás és becsületsértés epidémiáját — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés az indemnitás vitáját folytatja. Ma a zárszó jo­gán szólalnak fel azok a képvise­lők, akik határozati javaslatot ad­tak be, azután pedig a benyújtott indítványok megokolása követke­zik. Mivel két határozati javaslat­nál név szerinti szavazást is kér­nek, továbbá pedig több szakasz­nál nagyobb vita várható, általá­ban azt hiszik, hogy az indemnitást részleteiben majd csak a hét végén szavaz­zák meg. A folyosón sokat beszéltek a ceg­lédi választás eredményéről, amit főként annak tudnak be, hogy a pártok nem állítottak megfelelő je­lölteket. Sok szó esik Nagy Emil ismere­tes javaslattervezetéről is. Az Est munkatársaa beszélgetett a folyo­són az igazságügyminiszterrel, aki azt mondotta, hogy a novellát csak októberben szándékozik tárgy­altatni. Addig még a javaslat ankéteken és többoldali megvitatáson megy át.­­Kifejtette a miniszter, hogy köz­te és a javaslat támadói között fő­képpen ott van a különbség, hogy igen sokan még ma is a békeidők gondolatkörében élnek és elfelejtik azt, hogy az öt év előtti állapotokat venni zsinórmértékül éppen any­­nyira képtelenség, mintha a két­­ezer év előtti állapotokat tartanák szem előtt. Mi ugyanis egészen új helyzetben vagyunk, gyökerében megváltozott körülmények között és ehez mérten kell a törvényeket alkotni. Főképpen arra dolgozik a mi­niszteri jogy megszüntesse a rágalmazásnak és becsületsértésnek azt az epi­démiáját, amely Magyarorszá­gon lábrakapott. Szerinte a sajtóra nem jelent különösebb veszedelmet ez a javas­lat, mert még számos módosítása és kiegészítése lesz a törvényja­vaslatnak, ami védelmet nyújt az ellen hogy tévedések és igazság­talanságok történjenek. — Engem — végezte a miniszter — hiúság, becsvágy nem tart ezen a helyen. Akarok valami jót csi­nálni, ha sikerül, örülni fogok ne­ki, ha nem sikerül, a legnagyobb lelki nyugalommal tudok eltávozni erről a helyről. 3. oldal Nagy házszabály vita a tíz elnök csak a határozati javaslatokhoz enged hozzászólást J£ nemzetgyűlés mai ülése - ’Az Est tudósítójától -A nemzetgyűlés mai ülését fél­tizenegy óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Strausz István személyes kér­désben szólal fel és reflektál Orffy Imre előadói beszédére. — Örffy Imre — úgymond —­ visszautasította az ő felfogásait, azonban a nagy hang nem fogja elnyomni az igazságot. Ő nem hagyhatja, szó nélkül az előadó té­ves megállapításait. Az előadó be­szédéből olvas fel részleteket, mire az elnök háromszor is figyelmezte­ti, hogy maradjon a személyes kér­dés keretein belül. — Strausz azzal fejezi be beszé­dét, hogy ő senkit sem bélyegzett meg, mindig megszokta gondolni azt, amit mondott és azért mindig helytáll. Visszautasítja azt a lec­két, amit az előadó neki adott. Az elnök jelenti, hogy az indem­­nitás általános vitája befejeződött, a zárszó joga megilleti azokat, a képviselőket, akik határozati javaslatot adtak be és ezt legalább kilenc képviselő aláírta. Jelenti, hogy Sokorópátkai Szabó István külön véleményt adott le a 13. szakaszra vonatkozóan, őt te­hát a szó ennek a szakasznak a tárgyalásánál illeti meg. Zárszó jogán először Baross Já­nos szólal fel, aki megismétli a földrefor­movella tervezetére be­nyújtott határozati javaslatát. Kéri annak elfogadását. A leg­utóbbi hetek eseményei csak meg­erősítették őt e hitében, hogy csak az a nemzet lehet erős, amelynek minél több tagja tulajdonosa a földnek. Őrffy Imre előadó személyes kér­désben válaszol Strausz Istvánnak. Kijelenti, hogyha valaki bebizo­nyítja azt, hogy ő megvádolta a számvevőszék tisztviselőit, akkor levonja ennek konzekvenciáit. Házszabályvita a zárszó körül Ezután Gaal Gaszton a zárszó jogán szólal fel. Az elnök figyelmezteti, hogy ál­talános vitának nincsen helye, fel­szólalása csak azon keretek között mozoghat, amelyhez határozati ja­vaslatai szólnak. Felkiáltások az ellenzéken: Ez nem áll, ez nóvum. Gaal Gaszton:: Az elnök úr figyelmeztetését köteles tisztelettel fogadom, a házszabályok értelmé­ben az elnök úrral nem vitatko­zom. Elállok a szótól, leülök, de nyomban szót kérek a házsza­bályokhoz. Erre Gaal Gaszton leül egy pil­lanatra, a következő pillanatban felkel a helyéről és a házszabá­lyokhoz kér szót, amit az elnök megad. Gaal Gaszton: A házszabályok nem mondják és ha a száz egész eddigi történetét nézzük, nem lát­juk sehol benne nyomát, hogy a zárszó jogán nem lehet felszólalni a vita egész anyagához. Megenge­dem, hogy lehet, olyan elnöki fel­fogás, amely az eddigi gyakorlat­tal szembehelyezkedik, de konsta­tálom, hogy ez az elnök egyéni felfogása, amely a Ház történeté­ben nem nyer fedezetet. Scitovszky Béla elnök kijelenti, hogy fentartja felfogását. Lehet, hogy régebben a zárszó jogán meg­engedték a tárgytól való eltérést akkor azonban nem tárgyaltak sürgősség alatt, mert a sürgősség­nél még csak kérni sem lehet a tárgytól való eltérést. Példákra hi­vatkozik állításának bizonyítására és azt mondja, hogy a házszabály szelleméből az következik, hogy a zárszó jogán felszólaló képviselő csak azon keretek között mozog­hat, amelyekhez határozati javas­latai szólaltak. Gaal Gaszton : A parlamentáris tanácskozás rendje az, hogy ha a nemzetgyűlés magáévá teszi az el­nök indítványát, akkor aszerint működik vagy tanácskozik, ,de mert ez lehetetlenné tenné azt, hogy a javaslathoz mé­gegyszer felszólalhasson bármely képviselő,, ennélfogva nem fogadhatja el az elnök álláspontját. Szakács Andor a házszabályok­hoz kér szót. Sérelem esnék, ha nem terjeszkedhetnék ki a határo­zati javaslatokra, ám­ az általános titkos választójog törvénybe iktatá­sáról terjesztettem be határozati javaslatot, azonkívül külpolitikai kérdésekről beszéltem. A külügyminiszter úr kijelenté­se szerint, amit én a külpolitikáról mondottam, az téves. A zárszó jo­gával akartam élni, hogy ezekre a miniszter úr részéről elhangzott vádakra megadjam a feleletet. Lehetetlenség, hogy a kormány­nyilatkozatokra ne lehessen reflektálni Kéri a Házat, hogy ebben az érte­lemben tekintse a házszabályokat és adja meg a lehetőséget ahoz, hogy azok, akik a vitában részt­vettek és részben határozati javas­latot is terjesztettek b­e, a vita tel­jes anyagára tehessék meg újra észrevételeiket. Scitovszky Béla elnök : A házsza­bályok megadják a jogot hogy bármely képviselő felszólaljon, de a határozati javaslatoknak nem lehet más céljuk, hogy a vita vé­gén a javaslatok indokait kifejt­hessék a képviselők. E tekintetben nem is enged semmiféle korlátozást az elnökség. Nem akar új eljárást statuálni csupán az eddigi prece­dens alapján kívánja jövőben is el­bírálni az egyes kérdéseket. Szilágyi Lajos a házszabályok­hoz szólva, sajnálja, hogy ezzel a vitával megint elhúzódik az egész tárgyalás, de különösen sajnálja, hogy olyan képviselő felszólalásá­val kapcsolatban nyúlik el most a vita, aki hosszú időn át elnöke volt a nemzetgyűlésnek. A miniszterelnök beszédje jófor­mán elejétől végig vitatkozás Gaal Gasztonnal. Hogyan reflektáljon Gaál Gaszton a miniszterelnök be­szédére, amikor előttünk teljesen új felfogással az elnök úr csakis a határozati javaslatokhoz enged szólni. Ha ezt előre tudtuk volna, ak­kor az ellenzék azonos szövegű határozati javaslatokat fogal­mazott volna, mind azokra a kérdésekre nézve, amelyek tárgyában még felszólalni kívánunk.

Next