Az Est, 1923. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
Szerda, 1923. augusztus 1. ■I—N Blm Ma déliben tíz percre megállt a mala az összes budapesti gyárakban is munkahelyeken Átadták a msreászSaB’efeckinek a szocialisták memorandumát a munkabérek rendezésért? — Az Est tudósítójától — A Magyarországi Szakszervezeti Tanács ma délelőtt féltizenkettőkor a nemzetgyűlés épületében iegjelent gróf Bethlen István miniszterelnök előtt. A Szakszervezeti Tanács átadta a miniszterelnöknek azt a memorandumot, amelyben a létminimumnak megfelelő bért, a béregyeztető bizottságokat és a bérek hetenként való megállapítását kívánja a szociáldemokrata munkásság. f A memorandumban foglalt kívánságok nyomatékául ma délben féltizenkét órakor Budapest valamennyi ipari üzemében és gyárában tíz percre megállt a munka. f A memorandum kifejti, hogy a munkáltató érdekeltségek kizárólag saját hatáskörükben kívánják a munkabéreket megállapítani. Ennek a politikának a következménye az, hogy a háború kezdete óta ez év június 30-áig a közszükségleti cikkek ára 1267-szeresre drágult átlagosan, míg a munkabérek átlagos emelkedése csak 411-szeres. 1923 január 1 óta június 30-áig a közszükségleti cikkek 359 százalékkal drágultak meg, a munkabérek csak 149 százalékkal, július 26-ig a közszükségleti cikkeknél 589 százalékos drágulás mutatkozik, a munkabéreknél pedig csak 236 százalékos. A Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete az elsőrendű szakmunkások bérét június 1-étől a mai napig 96 százalékkal emelte, amíg a közszükségleti cikkeknél 129 százalékos emelkedés mutatkozik. Ugyanez az állapot a más iparágakban is, mint a malomiparban, vegyészeti iparban, textiliparban stb. Minden országban megadja a kormányzat a módot arra, hogy a bérért dolgozók a dolgoztatókkal szemben egyenlő erővel közölhessenek, sőt a kormány a gyengébbet támogatja is ebben, vagyis a munkásokat. Nálunk eddig az ellenkezője történt, ezért van az, hogy ez év július 18-án egy munkáscsalád legszükségesebb heti ellátására 07.688 korona kellett, ezzel szemben minden iparágban a heti munkabér ennek az összegnek lényegesen alatta maradt és egyetlen iparágban sem érte el még ennek a felét sem. Ma a heti létminimum 95.069 koronánál is többet tesz ki, a munkabérek azonban egy szakma kivételével mind a júliusi 18-i nívón maradtak. Egészen más politikát követnek Németországban, ahol a márka sokkal gyorsabb leromlása dacára a munkabéreket igyekszenek arányban tartani. A beállott nyomor minden magyar munkásban a kivándorlás vágyát ébreszti fel, napról-napra tömegesen hagyják el az országot az elsőrendű szakmunkások. S ma már az egyes szakmákban ennek következtében munkáshiány állott be. Az utolsó két hónapban a szakszervezeteknél legális elutazást 3278-an jelentettek be. Ezt csak úgy lehet megakadályozni, hogy a dolgozók életfentartását biztosítják. Így a memorandum kijelenti, hogy a rideg magatartás következtében a munkások körében uralkodó elkeseredésért a felelősséget a továbbiakban nem viselhetik. Nem azt kérik, hogy a kormány állítsa meg a drágaság növekedését, hanem nyújtson módot arra, hogy a munkások a viszonyoknak megfelelő béreket vívhassanak ki, ezért adja meg a kormány a lehetőséget a munkások szervezkedésére és tegye lehetővé, hogy a törvény keretein belül megfelelő munkabéreket biztosíthassanak maguknak. Kérik a létminimumnak megfelelő béreket, béregyeztető bizottság intézményezésével és hogy a bérek indexszerű emelkedésének biztosításával a bérek értékállandóságát biztosítsák. Végül ismét kijelenti a memorandum, hogyha a miniszterelnök ezt a kérést elutasítaná, a következményekért a felelősséget nem vállalhatják. A memorandumot a Magyarországi Szakszervezeti Tanács írta alá. Csak októberben akarják tárgyaltatni a M ÖSz igazságügyminiszter meg akarja szüntetni a rágalmazás és becsületsértés epidémiáját — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés az indemnitás vitáját folytatja. Ma a zárszó jogán szólalnak fel azok a képviselők, akik határozati javaslatot adtak be, azután pedig a benyújtott indítványok megokolása következik. Mivel két határozati javaslatnál név szerinti szavazást is kérnek, továbbá pedig több szakasznál nagyobb vita várható, általában azt hiszik, hogy az indemnitást részleteiben majd csak a hét végén szavazzák meg. A folyosón sokat beszéltek a ceglédi választás eredményéről, amit főként annak tudnak be, hogy a pártok nem állítottak megfelelő jelölteket. Sok szó esik Nagy Emil ismeretes javaslattervezetéről is. Az Est munkatársaa beszélgetett a folyosón az igazságügyminiszterrel, aki azt mondotta, hogy a novellát csak októberben szándékozik tárgyaltatni. Addig még a javaslat ankéteken és többoldali megvitatáson megy át.Kifejtette a miniszter, hogy közte és a javaslat támadói között főképpen ott van a különbség, hogy igen sokan még ma is a békeidők gondolatkörében élnek és elfelejtik azt, hogy az öt év előtti állapotokat venni zsinórmértékül éppen anynyira képtelenség, mintha a kétezer év előtti állapotokat tartanák szem előtt. Mi ugyanis egészen új helyzetben vagyunk, gyökerében megváltozott körülmények között és ehez mérten kell a törvényeket alkotni. Főképpen arra dolgozik a miniszteri jogy megszüntesse a rágalmazásnak és becsületsértésnek azt az epidémiáját, amely Magyarországon lábrakapott. Szerinte a sajtóra nem jelent különösebb veszedelmet ez a javaslat, mert még számos módosítása és kiegészítése lesz a törvényjavaslatnak, ami védelmet nyújt az ellen hogy tévedések és igazságtalanságok történjenek. — Engem — végezte a miniszter — hiúság, becsvágy nem tart ezen a helyen. Akarok valami jót csinálni, ha sikerül, örülni fogok neki, ha nem sikerül, a legnagyobb lelki nyugalommal tudok eltávozni erről a helyről. 3. oldal Nagy házszabály vita a tíz elnök csak a határozati javaslatokhoz enged hozzászólást J£ nemzetgyűlés mai ülése - ’Az Est tudósítójától -A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Strausz István személyes kérdésben szólal fel és reflektál Orffy Imre előadói beszédére. — Örffy Imre — úgymond — visszautasította az ő felfogásait, azonban a nagy hang nem fogja elnyomni az igazságot. Ő nem hagyhatja, szó nélkül az előadó téves megállapításait. Az előadó beszédéből olvas fel részleteket, mire az elnök háromszor is figyelmezteti, hogy maradjon a személyes kérdés keretein belül. — Strausz azzal fejezi be beszédét, hogy ő senkit sem bélyegzett meg, mindig megszokta gondolni azt, amit mondott és azért mindig helytáll. Visszautasítja azt a leckét, amit az előadó neki adott. Az elnök jelenti, hogy az indemnitás általános vitája befejeződött, a zárszó joga megilleti azokat, a képviselőket, akik határozati javaslatot adtak be és ezt legalább kilenc képviselő aláírta. Jelenti, hogy Sokorópátkai Szabó István külön véleményt adott le a 13. szakaszra vonatkozóan, őt tehát a szó ennek a szakasznak a tárgyalásánál illeti meg. Zárszó jogán először Baross János szólal fel, aki megismétli a földreformovella tervezetére benyújtott határozati javaslatát. Kéri annak elfogadását. A legutóbbi hetek eseményei csak megerősítették őt e hitében, hogy csak az a nemzet lehet erős, amelynek minél több tagja tulajdonosa a földnek. Őrffy Imre előadó személyes kérdésben válaszol Strausz Istvánnak. Kijelenti, hogyha valaki bebizonyítja azt, hogy ő megvádolta a számvevőszék tisztviselőit, akkor levonja ennek konzekvenciáit. Házszabályvita a zárszó körül Ezután Gaal Gaszton a zárszó jogán szólal fel. Az elnök figyelmezteti, hogy általános vitának nincsen helye, felszólalása csak azon keretek között mozoghat, amelyhez határozati javaslatai szólnak. Felkiáltások az ellenzéken: Ez nem áll, ez nóvum. Gaal Gaszton:: Az elnök úr figyelmeztetését köteles tisztelettel fogadom, a házszabályok értelmében az elnök úrral nem vitatkozom. Elállok a szótól, leülök, de nyomban szót kérek a házszabályokhoz. Erre Gaal Gaszton leül egy pillanatra, a következő pillanatban felkel a helyéről és a házszabályokhoz kér szót, amit az elnök megad. Gaal Gaszton: A házszabályok nem mondják és ha a száz egész eddigi történetét nézzük, nem látjuk sehol benne nyomát, hogy a zárszó jogán nem lehet felszólalni a vita egész anyagához. Megengedem, hogy lehet, olyan elnöki felfogás, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, de konstatálom, hogy ez az elnök egyéni felfogása, amely a Ház történetében nem nyer fedezetet. Scitovszky Béla elnök kijelenti, hogy fentartja felfogását. Lehet, hogy régebben a zárszó jogán megengedték a tárgytól való eltérést akkor azonban nem tárgyaltak sürgősség alatt, mert a sürgősségnél még csak kérni sem lehet a tárgytól való eltérést. Példákra hivatkozik állításának bizonyítására és azt mondja, hogy a házszabály szelleméből az következik, hogy a zárszó jogán felszólaló képviselő csak azon keretek között mozoghat, amelyekhez határozati javaslatai szólaltak. Gaal Gaszton : A parlamentáris tanácskozás rendje az, hogy ha a nemzetgyűlés magáévá teszi az elnök indítványát, akkor aszerint működik vagy tanácskozik, ,de mert ez lehetetlenné tenné azt, hogy a javaslathoz mégegyszer felszólalhasson bármely képviselő,, ennélfogva nem fogadhatja el az elnök álláspontját. Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. Sérelem esnék, ha nem terjeszkedhetnék ki a határozati javaslatokra, ám az általános titkos választójog törvénybe iktatásáról terjesztettem be határozati javaslatot, azonkívül külpolitikai kérdésekről beszéltem. A külügyminiszter úr kijelentése szerint, amit én a külpolitikáról mondottam, az téves. A zárszó jogával akartam élni, hogy ezekre a miniszter úr részéről elhangzott vádakra megadjam a feleletet. Lehetetlenség, hogy a kormánynyilatkozatokra ne lehessen reflektálni Kéri a Házat, hogy ebben az értelemben tekintse a házszabályokat és adja meg a lehetőséget ahoz, hogy azok, akik a vitában résztvettek és részben határozati javaslatot is terjesztettek be, a vita teljes anyagára tehessék meg újra észrevételeiket. Scitovszky Béla elnök : A házszabályok megadják a jogot hogy bármely képviselő felszólaljon, de a határozati javaslatoknak nem lehet más céljuk, hogy a vita végén a javaslatok indokait kifejthessék a képviselők. E tekintetben nem is enged semmiféle korlátozást az elnökség. Nem akar új eljárást statuálni csupán az eddigi precedens alapján kívánja jövőben is elbírálni az egyes kérdéseket. Szilágyi Lajos a házszabályokhoz szólva, sajnálja, hogy ezzel a vitával megint elhúzódik az egész tárgyalás, de különösen sajnálja, hogy olyan képviselő felszólalásával kapcsolatban nyúlik el most a vita, aki hosszú időn át elnöke volt a nemzetgyűlésnek. A miniszterelnök beszédje jóformán elejétől végig vitatkozás Gaal Gasztonnal. Hogyan reflektáljon Gaál Gaszton a miniszterelnök beszédére, amikor előttünk teljesen új felfogással az elnök úr csakis a határozati javaslatokhoz enged szólni. Ha ezt előre tudtuk volna, akkor az ellenzék azonos szövegű határozati javaslatokat fogalmazott volna, mind azokra a kérdésekre nézve, amelyek tárgyában még felszólalni kívánunk.