Az Est, 1925. május (16. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

2. oldal, Péntek, 1925. május 1. rázza többek­ között Zachár bíró. — Ezen mentek a merénylet előtt. Itt a Csemegi ucca, amelyen végig kellett haladniok, hogy Kókay la­kásához érjenek. Tehát amikor a vádlottak Kókayhoz mentek, el kellett haladniok a Magyar Kirá­lyi Szálloda előtt. Itt van a Pa­csirta ucca, Bölönyi lakása. Itt lak­nak Piroskáék, egymásután mu­tatja­ a táblabíró a vádlottak laká­sait a helyszínrajzon. — Most ismertetem, — folytatja a bíró, — a »Magyar Király Szálló« külső látképek Ez a bálterem. Há­rom ablaka nyílik a Szenthárom­ság térre, három pedig a Csemegi utcára. Itt van az a bizonyos vil­lanyoszlop, amely mellől a bombát állítólag a terembe dobták. Hogy az ablak melyik részén esett be a bomba, nem tudjuk. — Odry Zuárd tanú azt vallotta, ■hogy két bomba repült be a bál­terembe. A helyszínrajzot hosszasan ma­gyarázza a táblabíró, majd rátér az egyes vádlottak vallomásaira, amelyeket a nyomozati hatóságok és a lőtárgyalás során tettek. El­sorolja a táblabíró, h­ogy a vádlottak legnagyobb része hét-nyolc-kilenc vallomást tett. Csongrádon december 28., 29., 30-án, Szegeden január 1-én, azután a vizsgálóbíró előtt január 4., 5., 6. és 11-én hallgatták ki őket, majd február 27-én történt visszavonó vallomásuk. Végül kihallgatták őket, márciusban, áprilisban,­­ jú­­niusban, különböző vizsgálóbírók, végül a főtárgyaláson tettek val­lomást. s ■Sinkó vallomásának is­merte­z­ése Elsőnek Sinkó László _ vallomá­sát ismerteti a táblabíró. — Figyeljenek a vádlottak figyelmezteti a referáló táblabíró a némán ülő vádlottakat. — Sinkó először december 30-án tett vallomást Csongrádon Bokor,­ rendőrfogalmazó előtt­ Ebben a vallomásában tagadott mindent. Aznap este — mondotta — elment a »Magyar­ Király« kávéházba, beszélgetett Fülöppel, Ságival, Forgóval és Bölönnyel, a kávéház­b­ól ittasan ment haza, nem tud semmiről. —• 31-iki vallomásában már beismerte a bombame­rényletet. A tárgyaláson azonban arra hi­vatkozott Sinkó, hogy ezt a decem­ber 31-iki beismerő vallomását ki­bírhatatlan kínzások előzték meg. Éjszakai beismerő vallomás Ezekben a napokban tartóztatták­ le a vádlottakat. Ekkor történt, hogy Diószegiig miniszteri taná­csos lement és a Vádlottak szerint a vizsgálat ettől kezdve szigorúb­bá vált. Ekkor történtek a beisme­rő vallomások is. Sinkó december 31-én így vallott: — Bölöny adta át nekem a bom­bát, hogy dobjam be a zsidó bálba. Azzal biztatott engem, hogy a bom­ba nem veszélyes, egész nyugod­tan bedobhatom. Az ablak alá áll­tam, meg­gyújtottam a gyutacsot, aztán behajítottam a bombát, de utána azonnal elfutottunk. Három házzal értünk odébb, mikor hallot­tuk az irtózatos robbanást. — Ne vállald — mondotta nekem futás közben Bölöny — én sem fo­gom vállalni. Aznap elmondtam Piroskáéknak az egészet, akik szintén arra intettek, hogy ne vállaljak semmit, ha esetleg be­visznek a rendőrségre. — Ez a beismerő vallomás éj­szaka történt — állapítja meg a referáló táblabíró. — Sinkót átvitték a szegedi rendőrségre, néhány nap múlva ott is beismerő vallomást tett. Ja­nuár 4-én a vizsgálóbíró előtt ugyancsak beismerte a bűnösségét és részletesen elmondotta a bomba bé­ka­­itását. — Bölöny azzal biztatott, — val­lotta a vizsgálóbíró előtt — hogy akár begyullad, akár nem, csak­ dobjam be, mert legalább megijed­nek a zsidók. Az előadó táblabíró most rámu­tat azokra az eltérésekre, amelyek Sinkó különböző beismerő vallo­másaiban mutatkoznak, majd kitér arra a vádra, amely szerint Piros­káék. Bölöny és Forgó a kereske­dők bálját is meg akarták zavarni bűzbombával, majd ismét vissza­tér Sinkónak a hatóságok előtt, tett további vallomásaira. Február 27-én a vizsgálóbíró előtt Sinkó minden beisemerő vallomását visz­­szavonta. Ettől kezdve mindent tagadott és úgy adta elő a dolgokat, ahogy a fő tárgyal­áson. Semmit nem tud az egészről, beismerő vallomást azért tett, mert a detektívek fe­nyegették, hogy összetörik, mint a tököt, ha nem váll, de így fenye­gette őt a rendőrkapitány is. Jú­lius 7-én a szolnoki vizsgálóbíró előtt tett vallomást, ott is tagadott mindent. Ott már azonban nem­csak azt adta elő, hogy a detektí­vek fenyegették, hanem azt is hogy bántalmazták. Főtárgyalási vallomását ismer­teti most az előadó bíró. Sinkó a f­őtárgyaláson is tagadott min­dent, megerősítette a kínzásokról tett előzetes vallomását, elmon­dotta, hogy a detektívek leteneztek a földre, verték, ütötték, a jegyző­könyvet úgy vették fel, hogy ők diktálták és neki csak igent kellett mindenre mondani. Ugyancsak verte őt Borbála rendőrtanácsos is. — December 30-án — vallotta a főtárgyaláson, —­ délután hallot­■ tam, amikor Diószeghy tanácsos bíztatta a detektíveket, hogy lázadásig kell verni a terhelteket, ki kell vinni a határba és ott ad­dig ütlegelni, amíg magukra nem ■vállalják a bomba vetést. Százszázalékos valorizációt ítéltek meg a Weisz Manfréd-gyár nyugdíjasainak — 'Az Est tudósítójától — 'A' Weisz Manfréd gyár tizenhá­rom tisztviselője közösen perelte a vállalatot és nyugdíja valorizálá­sát kérte. Ebben az ügyben már­ négy tárgyalást tartottak. A leg­­utolsó tárgyalási napon a kerese­tet­ indító tisztviselők értesítést kaptak a gyártól, hogy hajlandó nyugdíjukat hatvan­százalékos arányban valorizálni­­és a valorizált nyugdíjat 1923 ja­nuár 1-étől kifizetni nekik. A tiszt­viselők akkor felvették a kiutalt nyugdíjakat, azonban jogfentar­­tással éltek, a pert tovább folytat­ták, annál is inkább, mert megál­lapították, hogy a vállalat által jelzett 60 százalékos valorizáció a valóságban csak 23 százalékos va­lorizációnak felel meg. Ma tárgyalta ezt az ügyet ismét a munkaügyi bíróság és dr. Né­­gyessy jár­ásbíró rövid tárgyalás *3394 ___fraX-­.. után ítéletet hozott a valorizáció kérdésében. A tisztviselők előad­ták, hogy a Weisz Manfréd-gyár nyugdíjintézete 1921 június 11-én ülést tartott és ezen felemelte a nyugdíjszázalékot, egyben pedig tudomásul vette, hogy, a gyár kö­telezte magát arra, hogy évente 100.000 aranykoronával dotálja a nyugdíjalapot. Ezt a hozzájárulást azonban nem fizette be, pedig az elmaradt befizetések összege mai értékben 7,5 milliárd papírkoroná­­val volna egyenlő. A munkaügyi bíróság ítéletében kötelezte a Weisz Manfréd gyárat, hogy kilenc tisztviselőnek nyugdíját 100 százalékos arányban valori­zálja, a többieket újabb igazolóirat be­szerzésére utasította és ezeknek az ügyében újabb tárgyalást tűzött ki. Elfogták a törökszentmiklósi gőzmalom négyszázötvenmilliós csalóját 30 millió a tényleges kár — Szélhámosságok egész sorozatával vádolják Bartha Gyulát — Az Est tudósítójától — A­ Törökszentmiklósi Gőzmalom r.-t. vezetőinél néhány héttel ez­előtt egy elegáns úr jelent m­eg és mint Szinyei-Merse Félix bugyi uradalmának kezelője és intézője mutatkozott be. A Szinyei-Merse Félix-féle bugyi uradalomnak nagyon jó híre van, az uradalmi intézőt szívesen fo­gadták és megállapodtak vele ab­ban, hogy 150 millió korona érték­ben vásárolnak gabonát. Készpénzben azonnal kifizettek Barthának 50 millió koronát és váltóban 490 milliót azzal, hogy a váltót ott és akkor értékesítheti, ahol és amikor akarja. Bart­a Gyula a pénz átvétele után eltávozott. Mivel napokig nem jelentkezett, a malom érdek­lődni kezdett a bagyi uradalomban és akkor kiderült, hogy az urada­lomnak soha Barta Gyula nevű alkalmazottja nem volt. A malom nyomban feljelentést tett a buda­pesti főkapitányságon. A­ nyomo­zás megindult, a szélhámosról pon­tos személyleírást adtak s az elmúlt, éj folyamán sikerült a detektíveknek Bartha Gyulát szállodai szobájában elfogni, éppen akkor, amikor csomagolni és­ Budapestről elutazni készült.­­­ Kiderült, hogy a kicsalt ötvenmil­lió koronából húszmillió értékű árut­­már bevásárolt különböző belvárosi cégeknél, selyemingeket, selyemharisnyákat vett magának és más finomabb tárgyakat, tíz mil­lió koronát pedig elmulatott. Be­­vitték a főkapitányságra, ahol eleinte a bolondot adta és azt han­goztatta, hogy a megmaradt húsz­milliót és a négyszázmilliós váltót vissza akarta vinni a malomba. A zavarosan viselkedő embert is hamarosan észretérítették, figyel­meztették, hogy felesleges az őrüle­­tét adnia, mert hiszen már nyolc-tíz priusza van a főkapitányságon. Sokszor keresték már a detektí­vek különféle csalások és vissza­­élések miatt. A törökszentmiklósi malom ká­ra mindössze az a harmincmillió korona, amit a szélhámos már el­költött. Bartha Gyulát, aki a rend­őrségi adatok szerint a szélhámos­ságok egész seregét követte el, az főkapitányságon ma délelőtt előzetes letartóz­tatásba helyezték, egyben értesítették a Törökszent­miklósi Gőzmalom Ti. T.-ot, hogy a váltója és a lefoglalt húszmillió korona készpénz a rendőrségen le­vétben van. ­ A zárszámadási bzottság jelentése az első forradalom, a kommün és a szegedi kormány működéséről A kommün számadásait nem veszik tudomásul A szegedi kormányét hazafias okokból tudomásul veszik — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés zárszámadási bi­zotts­ágának jelentéseit kinyomat­ták és a nemzetgyűlés elé terjesz­tik. Ezek közül a jelentések közül érdemes megemlítenünk azt, amely a Károlyi-forradalomra, továb­bá amely a proletárdiktatúrára és végül az Aradon, majd Sze­geden működött kormányok gazdálkodására vonatkozik. A zárszámadási bizottság a Károlyi kormány számadásaira vonatko­zólag ezt mondja: A­, úgynevezett népköztársaságnak forradalmi kormánya kizárólag saját felelősségére intézkedett az állam pénzügyeiről; az úgynevezett nép­köztársaság kia­dásai között n­agyobb­­­számban fordulnak elő olyan előleg jellegű­es bíró utalványozások, ame­lyeknél az utalványozás jogcímének megfelelő tényleges felhasználás két­séges.. A kommün számadásairól végül a k­övetkezőket mondja a bizottság: •­A zárszámadást vizsgáló bizottság a magyar királyi legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam­háztartásának 1919 március 21-étől 1919 augusztus 6-áig terjedő időszaká­ról beterjesztett kimutatások alapján, az úgynevezett tanácsköztársaság pénzügyi gazdálkodásának eredmé­nyeit a folytonosság fentartása cél­jából a I. Nemzetgyűlésnek bejelenti, azzal a javaslattal, hogy az úgyneve­zett, tanácsköztársaság működését az 1920. évi X. te. rendelkezései értelmé­ben az 1848. évi XII. te.-ben megálla­pított felelősség szempontjából tár­gyalás alá­ venni ne méltóztassék.« Végül ami az ár­iai, majd szegedi kormányok működését illeti, erről a bizottság a következőket mondja: A zárszámadási vizsgálóbizottság az Aradon, majd Szegeden alakult nemzeti kormányok működésére nézve megállapítja : habár az illető kormányok törvé­nyes felhatalmazás nélkül működtek is, de kétségtelen, hogy működésükben hazafias frrzé-­ sektől vezéreltettek, az állami élet­ jogfolytonosságának helyreállítására törekedtek, éppen ezért javasolja az t. Nemzetgyűlésnek, hogy a m. kir.­ legfőbb állami számvevőszék által ara Aradon, majd Szegeden működött­ magyar nemzeti kormánynak a kor­mányzata alatt álló terület pénzügyi, gazdálkodására vonatkozó és­­1919 májusától augusztusig­­ terjedő idő-’­rőt beterjesztett kimutatásait, az es-, v­el kapcsolatos jelentéseit tudomásul venni méltóztassék«. WWWAWWWk­VWWWWWWW Milyen idő várható ? — A Meteorológiai Intézet jelentése — Ma reggel hét órakor Budapes­ten 10, Szegeden 9, Debrecenben 9, Bécsben 9, Zürichben 4, Párizsban 7, Londonban 6, Brüsszelben 8, Berlinben 8, Varsóban 4, Pétervá­­rott 0, Moszkvában 11, Madridban 11, Rómában 11, Szófiában 12 C­ fok volt a hőmérséklet. Budapest déli hőmérséklete ma 16.3 C. fok volt. Jóslat: Szárazabb idő hőemelke­déssel. A TEXTILIPAR A szövés-fonás anyagai és technikája, írta: Thisring Oszkár 1 képmelléklettel és 67 képpel, ára 35.000 kor. Kapható »Az Est« könyvkereskedéseiben „ 10.000 IDEGEN szó pontos magyarázatát tartalmazza a Radó: Idegen szavak szótára. Ára 63.000 korona Kapható Az Est könyvkereskedéseiben -

Next