Az Est, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

2. oldal 376. §-a szerint minősülő bűn­pártolás vétsége miatt azzal vádolja, hogy anélkül, hogy a bűntett elkövetése előtt fivéré­vel és sógorával az iránt meg­egyezett volna, a bűntettekből származó előny biztosítására azon célból, hogy magának vagyoni hasznot szerezzen, közreműködött az által, hogy a jelzett 70 millió koronából 65 millió koronát elrejtett, 5 mil­lió koronát pedig kölcsön cí­mén magának megtartott. Léderer Sándorral szemben az ügyészség a bűnpártolás vétségé­nek vádját elejtette, mert nem látta bebizonyítottnak azt, hogy amikor sógornőjének a hulla­kofferek elszállításában segédke­zett, tudta volna, hogy azok Ko­­delka Ferenc holttestének egyes részeit tartalmazzák. A terjedelmes vádirat végén az ügyészség így festi meg Léderer Gusztávniét: az alacsony sorból származó, vagyontalan, szegény­ségben felnőtt, tizenöt éves kora óta önálló, hat éven át _ férjével házasságon kívüli együttélést foly­tató, nagyzoló természetiig magát előkelő családból _ származónak és vagyonosnak valótlanul feltüntető, a fényűzést szerető és arra tö­rekvő, de vágyait kielégíteni már nem képes, adósságot adósságra halmozó, berendezéseit gyakran változtató, fizetési ígéreteit be nem tartó, hazudozó természetű Léde­rer Gusztávné a bűnügy összes adatai szerint a szokottnál is na­gyobb befolyást gyakorolt,­­ min­denesetre szerényebb igényű, in­gadozó jellemű, habozó termé­szetű, csekély ellenálló képesség­gel bíró és könnyen befolyásol­ható férjére. Rendőrök és detektívek vigyáznak a rendre A nagy főtárgyalások izgalmai már a törvényszéki palota külső képén meglátszanak. Reggel nyolc órakor az ötödik kerületi kapi­tányságról nagy rendőrcsapat vo­nult fel felügyelni a Lédererné tárgyalás rendjére. Nyolc óra után már a tájékára sem mehet a II. emeleti esküdt­széki nagyteremnek az, aki nem szerzett jegyet az első tárgyalási napra. Harminc rendőrt vezényel­tek ki Domokos rendőrfőtanácsos és Mihály főfelügyelő parancsnok­sága alatt a főtárgyalásra. A rendőrök az esküdtszéki nagy­terem nagy szárnyas ajtaja előtt állanak és szigorúan igazoltatnak mindenkit.­­Bent a teremben is rendőrök és detektívek serege őr­ködik a rendre. Kinyitják a tárgyalótermet . Fél kilenckor nyitják ki az össze­torlódott közönség előtt az ajtó­kat. Az első, aki a tárgyalóterem­ben helyet foglal, Csortos Gyula. Két fiatalképű fekete reverendás pap is ott tülekedik a tömegben, hogy jó helyet biztosítson magá­nak. Fél kilenc után maga a tör­vényszék elnöke Langer kúriai híre jön a tárgyalás vezetőjével Megnyitom a főtárgyalást, — hangzik fel Denk tanácselnök szava a nagy csendben — Léderer Gusztávné szül. Schwartz Mária és Léderer Sándor vádlottak bűn­ügyében. Léderer Gusztávné ügyé­ben, akit a királyi ügyészség csa­lás, gyilkosság, lopás bűntettével vádol és Léderer Sándor ügyében, aki ellen a királyi ügyészség bűn­pártolás miatt emelt vádat. — Léderer Gusztávné álljon fel, — hangzik az elnök szava a tár­gyalóterem nagy csendjében és a feketeruhás szőke asszony a két fegyőr között odaáll szorosan az elnöki emelvény elé. Ismét a tanácselnök hangja hal­latszik, aki feltűnő halkan beszél: — A neve, úgy-e bár, Léderer Gusztávné ? — Igen, — mondja­­magyarul az asszony. — Beszél annyira magyarul, — folytatja a tanácselnök hogy amit mondok megérti? — Nagyon keveset tudok ma­gyarul, — válaszolja Lédererné, jó magyaros kiejtéssel. — A kérdéseimet­­ érti annyira, — folytatja az elnök — hogy tudja miről van szó? Amennyiben nem értené meg, jelen van a tol­mács úr, mindent tolmácsolni fog. — Figyelmeztetem azonkívül, hogy felelhet németül is, amíg azonban nincs rá szükség, addig a lehetőséghez képest magyarul igyekezzék beszélni. Ezután a nacionáléra kerül a sor. — Apja neve, ugyebár József ! — kérdezi az elnök, majd így foly­­tatja: — Anyjának neve: Beer An­na. 1893 január 11-én született je­lenlegi lakása Tölgyfa ucca 4 TI emelet 12., vallása római katolikus, csendőrfőhadnagy felesége négy elemit végzett, anyanyelve német, magyarul beszél, büntetve nem volt? — Igen, — feleli Léderer Gusz­távné ismét magyarul, mire az elnök a tanács felé fordul és az előtte fekvő iratokból megállapít­ja, hogy a bűnügyi nyilvántartó kimutatása szerint 1921 január 22-éig Léderer Gusztávné neve a bűnügyi nyilvántartóban nem fordul elő. — Álljon elő Léderer Sándor,— mondja ezután az elnök, mire a vádlottak padjáról a derékban szabott, elegáns, divatos kék za­kóba öltözött másodrendű vádlott Léderer Sándor a tanács elé áll és katonásan meghajtja magát. Nacionáléjának felvétele után azt kérdezi tőle az elnök: — Mi a foglalkozása ? Léderer Sándor némi habozás után így válaszol: — Állás nélkül vagyok. Denk tanácselnök megállapítja, hogy foglalkozása ezelőtt bank­tisztviselő volt a Nemzeti Bank­nál és ebből az ügyből kifolyólag bocsátották el állásából. —­ Mi az iskolai képzettsége? — kérdezi tovább. Léderer Sándor így felel: — Felső kereskedelmi iskolát végeztem. Az elnök megállapítja, hogy a bűnügyi nyilvántartóban Léderer Sándor neve sem szerepel 1925 ja­nuár 22-ig. Az elnök ezután így folytatja: — A mai tárgyalásra megidéz­tem Léderer Gusztávné védőjeként dr. Lévay Tibort, Léderer Sándor védőjeként dr. Schubert Zoltánt, a sértettek képviseletében dr. Szi­­lassy Nándort. A tolmács tisztét dr. Gruber Károly látja el. Megkezdődik a főtárgyalás Lédererné a „szép Mici" Kodelka, az áldozat Denk Tivadar tanácselnökkel in­­spiriálni. Az oldalfolyosók is feketéllenek a sok embertől, akik mindenáron, ha már jegyük nincs, legalább Léderernét szeretnék látni, amint a fogházból elővezetik. Léderernét azonban egy mel­léklépcsőn már nyolc óra után felhozták őrei a vádlottak szo­bájába. Az esküdtek padsorában foglal helyet Apáthy Jenő ezredes-had­Kilenc óra tíz percet mutatnak­­ az órák, amikor nyílik a nagyte­rem oldalsó Szárnyas ajtaja és I bíró, aki a katonai törvényszéken a Léderer-ügy tárgyalását vezette. A mai tárgyalási napra százötven belépőjegyet bocsátottak ki a tör­vényszék elnökségén. Még a nagy­terem emeleti karzatai is roskadá­­sig zsúfolva vannak. Már negyedtízre jár az idő, de még mindig késik a tárgyalás megnyitása, mert Denk tanácsel­nök a mai napra, mielőtt még a Léderer-ügyet kiosztották volna a tanácsnak, hat főtárgyalást tűzött ki. Ezeket kell előbb az elnöknek elnapolnia, fekete selyemtrikóruhába öltözve, barnabetétes lakáscsipőben, simán hátrafésült hajjal, sápadt, lefo­­gyott képpel, lassú léptekkel bejön a tárgyalóterembe két szuronyos fogházőr kíséretében Léderer, Gusztávné. A per másik vádlottja: Léderer Gusztáv fivére és az asszony só­gora, Léderer Sándor bankhiva­­talnok, aki jelenleg szabadlábon van, már ott ül a vádlottak pad­ján. Az asszony üdvözölni próbálja sógorát, az azonban reá sem te­kint és elfordul a melléje települő asszonytól. Pár perc és már nyí­lik a bírói visszavonuló szoba aj­taja és bevonul Denk Tivadar ta­nácselnök vezetésével a bíróság. A vádat dr. Makai Jenő ügyész­ségi alelnök képviseli. Halálos csend fogadja a bírák belépését. Bevezetik Léderernét Szerda, 1925 július . Déli 12 órára idézték meg Léderer Gusztávot Az elnök megkérdezi a tolmá­csot, hogy tett-e esküt. A tolmács kijelenti, hogy igen, mire az elnök a tolmácsot figyelmezteti esküjére és enunciációját így folytatja: * — Tanúként megidéztem a mai nap déli 12 órájára ezenkívül Léderer Gusztávot. A hallgatóságot figyelmeztetem, hogy csendben, rendben viselked­jen, nehogy valami kényszerítő vagy büntető rendszabályt kelljen önökkel szemben alkalmaznom. A tárgyaláson hozandó esetleges ha­tározatokat dr. Czirer Ágost bíró úr foglalja írásba. Az elnök ismerteti a vádiratot Az elnök most utasítást ad a börtönőröknek, hogy üljenek le és a tanács előtt csupán a fekete­­ruhás Lédererné és a feszes vi­­gyázzban álló Léderer Sándor marad. Denk tanácselnök kezébe veszi a rózsaszínű vádiratot és az ügyet a következőképpen kezdi ismertetni. — A királyi ügyészség vádiratot adott Léderer Gusztávné ellen, aki az ellen kifogásokkal élt. Ellene a vádtanács vádhatározatot hozott és ebben Léderer Gusztávnét egyrend­­beli csalás bűntettével , mint tettestársat, egyrendbeli gyil­kosság bűntettével mint fel­bujtó bűnrészest, egyrendbeli lopás bűntettével pedig mint tettestársat vádolja. Léderer Sándor ellen egyrend­beli bűnpártolás vétsége címén folyik eljárás.­­ Léderer Gusztávné ellen azért adott ki vádhatározatot a vádta­nács, mert az ott megállapított tényállás szerint a jogtalan va­gyoni haszonszerzés céljából 1924 december végén és 1925 január elején fondorlattal elhitette Ko­deiba Ferenccel hogy Léderer Gusztávnak egy villát vásárló an­gol úrtól megbízása van négymil­liárd koronát érő dollár beváltá­sára — ehez azonban száz millió korona kell. Hogy az üzletben ré­szesedjék, Kodelka Ferenc 1925 január 6-án egy napra hetven millió koronát adott­ át. Másod­szor vádolja a vádtanács határo­zata Léderer Gusztávnét azért, mert 1924 december végén és 1925 január elején, legkiváltképpen pe­dig 1925 január 7 én Léderer Gusztávné előre megfontolt szán­dékkal és fenyegetésekkel — hogy különben elválik tőle, — rávirta arra, hogy Kodelk­át megölje. Léderer Gusztáv a tettet saját lakásán végrehajtotta, Frommer­­pisztolyával főbelőtte Kodelka Fe­­rencet. Ezenkívül vádolja a vád­­tanács határozata Léderer­­hisz-. Léderer Gusztáv

Next