Az Est, 1925. augusztus (16. évfolyam, 171-194. szám)
1925-08-01 / 171. szám
4L oldal Tapolca mépe fél az elsüllyedéstől A nagykanizsai földrengés óta katasztrófától retteg a földalatti üregekkel aláaknázott város Tapolca, július 31 Pár héttel ezelőtt Nagykanizsán megremegett a föld. A nagykanizsai földrengés elmúltával azonban csodálatosan éppen Nagykanizsán ért véget az ijedtség, míg onnan ■ felfelé északra tűrmellék. Keszthely, Bucsa Szent László, Kővágóörs, Badacsonytomaj, Nyiród, Sümeg, de különösen Tapolca vidékén és legfőképpen Tapolcán, ebben a 8000 főnyi lakosú községben, még ma is remegnek az emberek. Tapolcán egyébről sem beszélnek az emberek, mint hogy előbbutóbb rájuk következik a földrengés sora. Főleg azért nyugtalanok a tapolcaiak, mert a város földalatti barlangok fölé van építve! „Hassan Hajts !** Elmentem az ijedt várost megtekinteni. Az első impresszió, amit az ember a vasúttól pár száz lépésnyire , fekvő főucca bejáratánál kap, az, hogy itt csakugyan nincs valami rendjén. A főuccán két oszlop között hatalmas vörösbetűs tábla függ: Lassan hajts ! Auto Sóm sebességgel Megkérdezem a községi rendőrt, aki az ucca sarkán pipázgat, mi az oka ennek a Szokatlan figyelmeztetésnek. A rendőr készséggel magyarázza: — Neni hogy tppeg attól, félünk,, hogy elmegy a főd alulunk. Dübörög itt mindenütt. Most is erre ment egy szekér, oszt akkorát zörgött a főd, hogy azt hittem menten beszakad. Jobbadán csak abba’ áll a szógálatunk, hogy a kocsikat, motorokatutasítjuk a lassúságra... Hogyan fedezték fel az tapolcai va&Camgofcat A földalatti Tapolcának megvan a maga szakértője: Beuger Károly, a Tapolca vidéki Gazdasági Takarékpénztár igazgatója. Tőle tudjuk meg a következőket: 1906 tavaszán történt, hogy a Kisfaludy utcában levő egyik ház udvarán — Tóth Pál pékmesternél — kutat ástak. Az egyik munkás kutatás közben egy követ mozdított el a helyéről. A lyukból, amely így támadt, erős léghuzam csapott, rá, úgy hogy alig tudott a lábán állva maradni. Egy pillanattal később pedig hatalmas vízsugár tört elő a résen és az üreg a föld színéig megtelt vízzel. A munkás jelentette az esetet Keszler Aladár tapolcai építőmesternek, aki, mikor a víz már visszahúzódott, bemászott az üregbe. Csodálatos látvány tárult a szeme elé. Hatalmas, hófehér, csillogó mészkőbarlangba jutott. Az építőmester szólt a dologról a község előjáróságának, majd tudomást szerzett a barlangról Berger Károly is, aki tíz emberből konzorciumot szervezett, megalakította a Tapolca Tavasbarlang Társulatot. A társulat minden tagja 100.000 koronát adott össze és ezen a pénzen nekiláttak a barlang feltárásának, amely három esztendő alatt annyira sikerült is, hogy a barlangot megmutathatták az azóta elhunyt Lóczy Lajos egyetemi tanárnak, aki azután szakértői véleményt is adott Tapolca barlangjáról. Megállapította, hogy a barlang úgynevezett harmadkorbeli képződmény. A barlangnak az a része, amely ebben a pillanatban ismeretes, mintegy 100 méter hosszúságú, legnagyobb szélessége 26 méter, a magassága pedig átlag 12 méter. Efölött ,a magasság fölött mintegy 18 méternyire van a föld színe, helyesebben idáig nyúlik le a barlang szétágazó üregei felett épült házak alapzata. Különös érdekesége a barlangnak és ebben a tekintetben egyedülálló Európában az azÖzönvizű-korbeni humuszréteg, amely a földtől mintegy 12 méternyi mélységben feketénik ki a hófehér mészkristályok között. A titokzatos „fürge csele" Berger Károllyal lemegyek a barlangba. Ék alakban terül el a Kisfaludy, a Viola és Kossuth uceák összeszögellésénél. Hatalmas vasajtó zárja el a külvilágtól. A vasajtótól a barlang mélyéig 96 betonlépcső vezet le. Itt terül el a hatalmas »Lóczy-terem«, több melléküreggel. A falakon kagylók, csigák, ősnövények, páfrányok lenyomatai. Egy másik nagy üreg, a »Darányi-terem«,a tóban végződik. A tó kristály tiszta és sziporkázón veri vissza a belevilágított karbidlámpa fényét. A tóban nincs szerves élet. Mikor azonban a barlangot feltárták, 19 évvel ezelőtt, még találtak benne apró alig 2—3 cm. hosszúságú halacskákat. A halakról Budapesten megállapították, hogy ez a halfajta a tapolcai Tavasbarlang specialitása, másutt seholsem található. Elhelyezték fürge cserének és a pontyfélékhez sorozták. Akkoriban nem is sejtették, hogy ez a kis halfajta fog idővel nagy ijedelmet kelteni Tapolca népében. Pedig így történt. A halacskák egy szép napon eltűntek a földalatti tóból és egy másik földalatti tóban jelentek meg, mégpedig hihetetlen mennyiségben. Abban a tóban, amely emberemlékezet óta hűsíti a tapolcaiakat és ott terül el a község közepén, az úgyneve-ezett Halastóban, amely 4—5 hold területet foglal el a község közepén. Látták jól már a dédnagyapákis,hogy a tó vize a házak alatt tűnik el a szem elől, de nem tulajdonítottak nagyobb fontosságot a dolognak. Az sem okozott Tapolcán nagyobb , fejtörést, hogy itt is, ott is gödrök szakadnak be az utak alatt, a kutak pedig minden különösebb ok nélkül hol kiapadnak, hol pedig egészen a kút kávájáig megtelnek. A barlanglakó fürge csere váratlan megjelnése a Halastó vizében nagy riadalmat okozott. Kutatni kezdték, milyen úton került a hal a község tavába . Csónakon mentek végig a barlang taván és megállpították, hogy a földalatti tó mintegy 25 kilométernyi hosszúságban ágazza be a város alatti részt. Más szóval a városnak szinte az egész úgynevezett felvége üreges részén, a tó medre fölött épült. 11 kanizsai földrengés megijeszti TancSctít A kanizsai földrengés aztán teljessé tette az izgalmat. Minden tapolcai ember tudja, hogy a Tapolca körüli hegyek : Hegyesd, Zalahalap, Szentgyörgy, Gulács, Tót stb. mind vulkanikus alakulatok és még a hegyek alatt elterülő szántóföldeken szorgoskodó földművesek is félszemmel ezeket a hegyeket lesik, nem »dühödnek« meg ? Tissatsért&fc assist tarjainak közvetlen veszélyről Alkalmam volt beszélni egy éppen ezen a vidéken nyaraló geológussal, aki tapasztalatairól a következőket mondotta: Dr. Jordán Károly egyetemi tanár valóságos tömkelegét találta Tapolcán a földalatti tornáknak, csapásoknak, folyóknak és folyosóknak, amelyek úgyszólván áterezik egész Tapolcát. A puskaporos torony alatt például két hatalmas beszakadás tá-madt évekkel ezelőtt. A beszakadást az alattuk lassan folyodgáló földalatti tó okozta. Ugyanilyen beszakadástól tartanak még öt helyen. ■Ezek lassan-lassan süllyednek, klasz■szikus példáia földalatti víz dinamikus munkájának. A Felsőmalomhoz vezető úton két esztendővel ezelőtt egy teherkocsi alatt hat méter szélességben nyitotta meg a földet a földalatti vízmosás. Hogy a községet közvetlen veszély fenyegeti-e vagy nem, arról komolyan nem lehet beszélni. Hiszen ki tudná megmondani, melyik tudós, hogy mit rejt a föld méhe magában? Csak tapogatóznak. Emberi számítás szerint semmivel sem fenyegeti nagyobb veszély Tapolcát, mint akár 190 esztendővel ezelőtt... 71 tapolcai felvégen elütépeli a hiszakat így a szakvélemény. Más véleményen vannak azonban a tapolcaiak, akik már, ott tartank idegességükben, hogy a rendes alsós parti helyett tektonikus földrengésekről, vulkánokról, szeizmográfról és más a földrengéssel kapcsolatos tudományos dolgokról beszélnek a kávéházban. Ezenkívül a házakat kínálják az emberek eladásra. Különösen a község szebb, jobban kiépített úgynevezett felvégén épült házakat. Az alvégiek, azok rátartjak. Nem kínálják földszintes házikóikat. Azt tartják, hogy ott tömör a föld méhe. Ők biztosnak érzik a talajt a lábuk alatt. Ezért háromszor olyan drágák is itt a házhelyek árai mint a Felvégen, pedig még pár hónappal ezelőtt feleáron lehetett Tapolcának ezen a részén házhelyet vásárolni. Tizet ver a tapolcai Vincent.. 1 apácák kápolnája tornyának, az órája, mikor a temető mellett a vasúthoz botorkálok a korom. sp . tétben. Pislákoló meccsei mellett sem baktat szűrrel a vállán a temető faaktorja. Szóba hoztam a tapolcai földalatti barlangokat. . Megrántja az öreg bakter szűrjét, vállat von és alig hallik aj, hangja, amint motyogja : — Ühüm! Há’ itt is lenne már a dürgésnek az ideje... Hetvenkilenc óta nem dürgött... Azóta pedig még rosszabb lett a világ... nagyon rossz... csúfságosA. Szűcs Nándor. Szombat, 1925. augusztus. Megszakadtak az angol-francia adósságtárgyalások A Az angolok keresették a francia ajánlatot, a franciák új utasításokat kérnek Caillaux-tól Párizs, július 31 (Az EU tudósítójának jelentése) A francia-angol adósságtárgyalásokat tegnap félbeszakították. Az esemény Párizsban nagy meglepetést keltett. A Petit Párissért, a következőket írja: Valószínűnek látszik, hogy az adósságok kifizetésének problémájában az angol kormány olyan álláspontra helyezkedett, amely az angol pénzügyminiszter részéről régebben kifejtett állásponttól élesen különbözik. Ilyen körülmények között természetesnek kell találni, hogy a francia delegátusok az új helyzetről köteles,ésszerűen jelentést tesznek Caillaux pénzügyminiszternek és tőle kérnek új utasításokat. A Matin a következőket írja: Thion de Chaume pénzügyi szaksértő, aki részletes tanulmányt dolgozott ki az adósságok kérdésében, azzal vezette be a tárgyalásokat, hogy a kifizetendő francia adósságok végösszegére vonatkozólag bizonyos fentartással kell nyilatkoznia. Különösen arra mutatott rá, hogy az angol hatóságok a háborús szállítások díjtételeit nagyon magas összegben számították fel A fizetés kérdésében már a tárgyalások elején nagy ellentétek mutatkoztak. A franciák azt kérték, hogy márkában vagy papírpénzben fizethessenek és hogy a fizetés összege nem haladja meg az évi 6 millió fontsterlinget. Az angol delegátusok ezt az ajánlatot elégtelennek tekintették, a francia kiküldötteknek azonban nem volt módjuk, hogy magasabb ajánlatot tegyenek. (W. F.) Beteges tünet: nagyon elszaporodtak a gyerekmunkások Rossz helyzetüket törvénynek kell megjavítani — Az Est tudósítójától — A szakszervezeti tanács az utolsó hetekben fokozott érdeklődéssel foglalkozott a gyermekmunka kérdésével. Vizsgálódásának eredménye az lett, hogy Magyarországon ennek a kérdésnek elbírálása ma még fontosabb, mint a háború előtt, mert az ipari üzemekben több gyermekmunkás dolgozik, mint háború előtt és a gyermekek életkörülményei rosszabbak. A háború előtt — mondották munkatársunknak — az ipari üzemekben foglalkoztatott munkások közül átlag 10 százalék volt 16 éven aluli, ami már akkor is nagyon sok volt, mert azonban a helyzet még rosszabb. Ha volnának pontostatisztiai adataink, kétséget kizáróan igazolni lehetne azt, amit így magánadatok figyelembevételével állapítottunk meg,hogy tudniillik a dolgozó gyermekek arányszáma a legtöbb üzemben 15 százalékra, néhol azonban 20 százalékra emelkedett, a szaporulat tehát SOKK) százalékos. — Minthogy pedig — folytatta e kérdés szakértője — a gyermekmunkáról szóló törvény már elavult, nyilvánvalóan szükséges, hogy a háború utáni változott helyzetnek megfelelő új törvény szabályozza ezt a fontos kérdést. Ma a dolgozni kényszerülő fiatalok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint azelőtt, mert fizikumuk is kevésbé bírja a munkát. Ezt is tekintetbe kell venni az új törvénynek, amelyet minél hamarabb igyekszünk majd megszavaztatni és életbeléptetni. Map&amftős, saeply és pattanás ellen kiváló jó a Dr. Bíró-féle „Havasi kéme, púder, slappmr, m©siiőviz Kapható minden gyógyszertárban és drogériában