Az Est, 1925. december (16. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
Kedd, 1925. december 13*Z\jST 3 oldal Rakovszky éles támadása a baloldali pártok ellen lenna állítani az inga kilengéseit — „A nép az egészraenizáns — a juszé kereszténnyel és a zsidó honpolgárral együtt** város lesz .'v Nyíregyháza, november 29 (Az Est kiküldött tudósítójától).. trafcoovszky Iván belügyminiszter szórabaton ,este kétnapi tartózkodásra választókerületébe, Nyíregyházára, érkezett. Vele együtt jött Pesihy Pál igazság clmminiszter és gróf. Teleki Pál volt miniszterelnök , több egységespárti képviselő társaságában. A Kozma-szállóban, ahol az egységespárti képviselők és Stakovszky kísérete szálltak meg, vasárnap reggel mulatságos jelenet történt az egyik szobában. A portás ugyanis a budapesti vendégeknek a szobájába vitte a beszámológéppel írott programját és mivel ugyancsak a Koronában szállt meg Batiz Gyula szociáldemokrata képviselő, aki történetesen ugyanerre a napra érkezett a városba. Batitz szobájába is bekopogtatott és tisztelettel átnyújtottata programot. Batitz átolvasta és azután mosolyogva így szólt a portáshoz: — Kérem, én ebből legfeljebb csak az ebédet tehetem magamévá, de a programot, azt már nem. A beszámolót a Gazda-Otthon nagytermében tartották meg. Sasés Szabó László helyi pártelnök megnyitóbeszéde után Rakovszky Iván belügyminiszter tartotta meg be-számolóbeszédét. Egy óra hosszat beszélt a minisz- ter és kitűnően, felépített beszédet mondott, Jakovzky Iván amely fomailag " még azoknak is tetszett, akik "megállapításait talán nem mindenben helyeselték. A belügyminiszter behatóan foglalkozott a belpolitikával is. Beszédének ezt a részét a hallgatóság gyakran szakította félbe éljenzéssel és helyesléssel. — A háború és a forradalmak után — mondotta Rabovszky — a nemzeti érzésnek hatalmas hulláma csapott keresztül az országon és a nemzeti élet fellángolásával következett be. Kotry elvesek súlyos bűnöket és hibákat követtek el, nem kilengéseket, mert ezek sokkal súlyosabb bűncselekmények voltak. Mi arra vállalkoztunk, hogy ezeket a hibákat és bűnöket kiirtsuk, de sohasem vállalkoztunk arra, amit egyesek számon kérnek tőlünk, hogy letörjük ezt a nemzeti lelángolást. Minduntalan hangzanak fel olyan kijelentések, nem elég, hogy a közrendet helyreállítottuk, biztosítsunk szabad mozgást a nemzetköziségnek, ismerjük el a kommunizmust törvényes, mozgalomnak. (Felkiáltások: Soha!) A nemzeti fellendülést nem ellensúlyozni akarjuk, de erősíteni tovább, mert ennek köszönhetjük, hogy élünk és vagyunk és csakis és kizárólag ennek a nemzeti lángolásnak fogjuk köszönhetni, hogy újabb ezredév múlva itt áll a nemzet a maga teljes életerejében. (Éljenzés.) Az egyik, irányban való túlzás kiváltja a másik irányban való kilengést, de a kormány nem nézheti nyugodtan, hogy fog ingani az inga jobbra és balra, kötelessége, hogy megállítsa az egyensúlypontján. Én nem vagyok hajlandó a jobboldali kilengés után teret engedni a baloldali kilengésnek, én az egyensúlyt akarom helyreállítani. (Élénk éljenzés.) Azt halljuk,a kormány játszik a forradalmak és a bolsevizmus létével és hogy mi csak ürügynek használjuk fel a veszedelmek emlegetését, hogy ennek a fejében, mint mondják, megnyirbáljuk a szabadságot. Kérdem, lehet-e rémlátás atrtt nevezni aggódásunkat akkor, amikor hazaérkezett Magyarországra az első népbiztos és ismét mintnyílt programpontot kezdik dicsérni és hirdetni az októbrizmust. Hiába akarják parlamentárissá, szalonképessé tenni az oktobrizmust, nem hagyjuk, hogy az inga ellenkező irányba lengjen ki. Mi rendet, egyensúlyt akarunk és ezt azokkal az eszközökkel fogjuk biztosítani, amelyek rendelkezésünkre állnak. — Azt mondják, ők voltak, akik megvalósították a birtokreformot. Katonazenével vonultak le és Károlyi Mihály közel százezer holdas birtokából elosztottak tizenhat holdat. Azt hitték, hogy odaadták a birtokot a népnek. És amidőn az államkincstár most rá akarja tenni kezét a birtokra, ügyvédek serege vonul föl és védelmezi azt a birtokot, amelyet állítólag Károlyi a nemzetnek ajándékozott. — Vannak ellenzéki pártok, amelyeknek a bolsevizmushoz, oktobrizmushoz semmi közül, de akikkel mégsem tudunk egyetérteni. Ezek a pártok demokratikusnak nevezik magukat, a külszín azt mutatná, hogy együtt vannak, mégis szembeszállanak egymással. Minden párt máskép értelmezi a demokrácia szót. A demokrácia jelenti a néppel és a népért való uralmat.Ez a nép az egész nemzet, abba beletartozik az a gróf is, nemcsak a napszámos és beletartozik a városi polgár és a falusi lakos és beletartozik a túlzó keresztény, de beletartozik a zsidó honpolgár is. (Úgy van! Úgy van !) Az agrárdemokrácia olyan demokrácia, amely az ország agrár jellegének figyelembevételével, de az egész népért és a mzaze minden tagjáért dolgozik. Lehet-e elképzelni keresztény demokráciát ? Ebben az országban, ahol nem mindenki keresztény, az erkölcsi élet ideáljainak feláldozása terén kell kereszténynek lenni, de ha keresztény az a demokrácia és demokrata akar lenni, akkor nem szabad megfeledkezni másokról és a nemzet olyan tagjairól, akik ebben a szőkébb körben nincsenek benne. Vannak demokratikus pártok az ellenzéken, akik a városi lakosságbanlátják a demokráciát. Vannak pártok, akik a demokrácia érdekeinek védelme alatt a zsidóság érdekeit védik. Nem kifogásolom, hogy a zsidóság érdekei megfelelő védelemre találjanak, de egyoldalú demokrácia nem demokrácia. Általános, a nép minden rétegét felölelő program nélkül nincs demokrácia. Nekünk nem a háborúelőtti formákat kell keresni, hanem ezt hogy a békebeli állapotokat állítsuk üdvre és helyre is fogjuk állítani. (Éljenzés.) Ax 'giitán Carm’nhxter a felekezeti békéről Itakovszky után , Pesthy Pál igazságügyminiszter beszélt röviden és arról szólt, hogy a konszolidáció munkájának egyik fontos része az egyetértés helyreállítása a társadalmi osztályokban és felekezetekben. A beszámológyűlésen felszólalt gróf Teleki Pál is és hangsúlyozta, hogy a politikának csak vendége. Külföldi tapasztalatairól szólt és azt a konzekvenciát vonta le, hogy a külföldön konszolidációnkat Bethlen egyéniségéhez fűzik s Bethlen nevével kapcsolják össze. Utána Barabás Samu képviselő vont párhuzamot Bethlen és Széchenyi között. A különbség Bethlen és Széchenyi között — mondotta, — csak az, hogy életét nem Düblingben, hanem a szabad Erdély földjén, régi portáján fogja bevégezni. A beszámolót a Korona dísztermében társasebéd követte és ezen ismét felszólalt Stakovszky Iván belügyminiszter. Itt bejelentette, hogy Nyíregyháza törvényhatósági város lesz. Délután Teleki Pál gróf a Bessenyey körben tartott előadást kisázsiai útjáról és vetített képeket is mutatott be. B. S. Sárga János cs. és Mr. udvari szállító ékszerész, ántos, mi Eötvös /V. Kissvn ucca 5 filóit id-palotai Karácsonyi ajánáérmunk a legdivatosabb arány briliáns ékszerek ezüstök evőeszközök, dzsiny és dísztárgyak tutndénbeniú ótak a tejffit'tinyasabb di*ain saumaz/ketök ben.kott- (a órajelűitosas. litn'akkasol: vitelben készülnél.. — Alapítva: Kolozsvár 180.7. . hifii» Ez a tapasztalati megállapítás különösen időszerű most, amidőn az alant jegyzett cég az e hó 23-án meginduló ■ • alkalmából eladásra kerülő kelméinek árait olyan szemmel látthatóan olcsóra csökkentette, hogy ezen áruknak ez alkalommal vló beszerzése egyrészt a gazdaságos és takarékos vásárlás szempontjából, másrészt a minőségekre való tekintetből, a verőre nézve mindenképpen ajánlatos. Az áruknak e cégnél szinte hagyományos jóságát, elsőrendű mivoltát bizonyítja az alanti jegyzék is, amelyben az árak mellett a cikkek honnan való származása is fel van tüntetve,a textilipar terén megannyi európai hírű vezető márka , védjegye. Dupla szélességű méterje ! Velour-Labardine, a »Zsolna- Losonci" fir.cingyapiúárugyár Conzerm garantáltan príma,tiszta gyapjból gyártott pehelysúlyú és mégis meleg kabátos kosztfim-velnrp. Rövidre aprott sgy nem kopik. Az összes divatos barna es mas arm ala y3 fig. tökben. Teljes 140 cm szélességben ára |nl most csak...........................................K Kru drezer, „Goldberger * (Óbuda? karton és n?ír íróné. Színtartó volta és perfekt sikszttésénél fogva manapság a « B» kontinens egyik legjobb minősége. R 'T1, Méterje most csak............K Ho»óta(i»«w*...Étejek és újszerű minták, a tisztír, «W p)a desame.-i teljesen pollóanyag A világhírűsörös Román francia cég gyártmánya. A jöl moshatóságért szavatosság. Minden végén 90 ■ a világcégetiquettéje-Méterje most csak kettii ezer' Odoman szövésű selyemtrikó. Eddigele csak,a külföldön volt kapható.Fekete Ivpir tería-Costa, bleu Natur, levendula boisdérose, bélge és az öszes (stvato barna árnyalatokban. 70 cm széles, sT* áfa. Érté é lOO.OOn koronának felel meg. Mé-MI terje most csak......................................KHl ír ezer Velour.Ratiné minden színben. Ideális téli pong ig,da kelme: puha, könnyű meleg Teljes no cm széleségi lévén, egy pongyolára,L0 centi- mé értől 2 méterig elégséges. Méterje must , csak.......................................K , Enonge-azsite. A nyárról visszamaradt menmiség apasztás* céljából igen olcsóra szabott ára. 105 cm széles, méterje K stau cm . 85 ______31. Sponge unt. finom pasztelsziekben, ez a n..n feltétlenül is mosható. Teljes 10) cm széles, ára K 36.000 helyet most csak....................................K Grenadine Sylphide. Finoman sodrott szálú cérnaanyagból, puha pajzseszínek , ben.elhintelt finomvirágmmfákjai. Méterje most csak.................... K ] Sergo diagonale, egyszínű sötétkék,arna, lékeléste praktikus színekben, mindennnapi használatra. 100 cm széles, Ejt 9 *SPiS8 meterre most csak .....................K vjr WitFir W *) Perkúl, puhán kikésítve, jólntíl fff /V\ mosható Célszerű, hasznos ajándék. || AfeEUH Ara most csal:................................k | B«Wlg W *) Tenisz-flaneil, nem csonka, hanem teljes 70 cm *|«14.800.18100 nm sodrott szála 18.5W Ezenkívül egy hosszú sora a divatos velour, eolienne, ottoman stb finom gyapjúkéméknek, melyeknél az árleszállítás éppen olyan messzemenő, mint a felsorolt többi cikknél A *) jelzésű cikkeknél a cég szükségesnek tartja megjegyezni, hogy ezekben a minőségekben olcsóbb áruk is vannak forgalomban; ezek azonban csak látszólag olcsók, mert olyan a minőségük, hogy jár a megvacrálásukért. —1— Az okszolikizimus és a demokrácia