Az Est, 1926. február (17. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

Kedd, 1926. február 2. 3. oldal. Kiadták a frankvádiratot Windischgrätz Lajos a tettes, Nádosy országos szepiu­si bűnsegéd! bűnrészes, Baross Gábor bűnpártoló, Zadravetz püspök bűnsegéd! bűnrészes A f­rankhamisítók bűnlajstroma az ügyészség vádiratában —­­Az Est tudósítójától — A királyi ügyészség ma nyilvá­­nosságra hozta a nagy izgalom­mal várt ügyészi vádiratot, amely sok ismert adat mellett újabb is­meretlen és rendkívül érdekes egyben igen súlyos adatokat tar­talmaz a vezetők: Windischgrätz, Nádosy, Zadravetz és társaik el­len.­­ ‘ ' ' '• A vádirat főleg a terheltek be­ismeréséből állapítja meg a bűnös­séget, azonban a tanúval­lom­á­sok is annyira súlyosak, hogy még be­ismerés nélkül is bizonyítani le­hetne valamennyi vádlottal szem­ben a bűnösség fenforgását. Mindenesetre itt van végre a nyilvánosság előtt a tényállás első hivatalos ismertetése, amely most már alapul szolgálhat mindenki számára úgy a politikai, mint­ • a büntetőjogi következtetések levo­­­­nására. , " * A vádirat" szerint“ a bűnc­selek­­ménye­k hár­om­ csoportba osztha­tók. Első csoportba ta­rtozik " a pénzhamisítás mindenféle bűntet­te, és pedig szövetség pénzhamisí­tásra (Btk. 205. A), hamis pénz forgalomba tétele (206—207. §­) és maga a pénzhamisítás (203—204 A) Ezekben a­ csoportokban vannak tettesek, bűnrészesek, bűnsegédek és felbujtók, akikre a büntetőtör­vénykönyv külön-kü­lön szakaszai intézkednek. Azután van egy csoportja­­a bűntetteknek amelyeket a terhel­tek közhivatalnoki működésükben közhivatali állásuk és tekintélyük kihasználásával követtek el. Ezek közé tartozik a közokirathamisí­­tás (391—400. szakasz), továbbá a feljelentési kötelezettség elmulasz­tásával járó különböző bűncse­lekmények. A pénzhamisításra vonatkozó rendelkezéseket a büntetőtörvény­­könyv 203-ik szakasza így hatá­rozza meg: A pénzhamisítás bűntettét követi el, aki azon célból, hogy a valódi, ille­tőleg teljesértékű pénz gyanánt forga­lomba tétessék, bel- vagy külföldön folyamatban lévő 1. fém- vagy papírpénzt utánoz, vagy utánoztat; 2. valódi fém- vagy papírpénzen olyan változást eszközöl, vagy eszkö­zöktet, hogy az nagyobb értékűnek látszassák; 3. valódi arany- vagy ezüstpénz fémtartalmát bánni módon csökkenti, vagy csökkenteti. Az ügyészi vádirat az 1. pontba ütköző bűncselekményen alapul. E bűncselekmény büntetése te­hát Windischgrätz és Nádosy ese­tében 5 évtől 10 évig terjedhető fegyház. Ugyanez a büntetés terheli azo­kat is, akik az így készült hamis pénzt forgalomba hozták, vagy akik a tettesnek vagy ennek része­sével egyetértve a hamis vagy hamisított pénzt forgalombahoza­­tal céljából átvették vagy megsze­rezték. (206.­­) . Szabadságvesztésen kívül mind­azokat, akiket az előbb említett bűncselekményekben bűnösnek ta­lál a bíróság, még hivatalvesztés­sel és a politikai jogok gyakorla­tának felfüggesztésével is büntetni kell. A vádirat szerint a pénzhamisí­tás bűntettét követte el mint tet­tes és felbujtó herceg Windisch­­grü­tz Lajos, aki ezt a bűncselek­ményt beismerte és a cselekmény­ben mint bűnsegédi bűnrészesek saját beismerésük szerint is bűnö­sök: Nádasy Imre, továbbá a Tér­képészeti Intézet vezetői és alkal­mazottai és Bába Dezső, a herceg titkára. • A legsúlyosabb büntetés vár...te­­hát a Windischglatzre, akit mint tet­test és felbujtót vádol az ügyész­ség. .......­­.A bűnsegédek és a bűnsegédség­­ben részesek büntetése a Btk. 72. és 66. §-sa szerint, enyhébb mint a tet­teseké és a felbujtóké és ezekre a bűntettekre megállapított büntetés legkisebb mértékén alul is, sőt a megállapítottnál enyhébb büntetési nemben is kiszabható. Nádosy és társaira a pénzhamisí­tásban való segédkezésért tehát 5 évnél rövidebb ideig terjedő fegy­házbüntetés, illetve ha a bíróság nyomatékos enyhítő körülmények fennforgását állapítja meg, úgy két évnél kisebb időre terjedő börtön­­büntetés is kiszabható volna. Azonban Nádosy Imrével szem­ben a királyi ügyészség a közok­irathamisítás bűntettének vádját is emeli, amelyért öt évig terjedhető börtön szabható ki. Nádosyval szemben tehát fennforog a bűnhal­mazat, amelyre nézve a Btk. 95. A úgy intézkedik, hogyha valamely cselekmény a büntetőtörvény több rendelkezését sérti, úgy ezek közül a súlyosabb büntetés, illetve bün­tetési nem alkalmazandó, ami Ná­dosy helyzetét lényegesen súlyos­bítja. Azok, akik a hamis­ pénzt forga­lomba hozták, külföldön vagy bel­földön elhelyezték, (Ardor Endre, Schwetz Tibor, stb.) ugyanolyan büntetéssel sújthatók, mint a pénz­­hamisítás elkövetői. A bűnügy szabadlábon lévő vád­lottai közül Zadravetz püspököt a királyi ügyészség bűnsegédi bűn­részességgel vádolja, amelyre a jelen esetben öt évi fegyháznál ki­sebb és ha a bíróság nyomós eny­hítő körülmények fenforgását látja, még a fegyháznál is enyhébb büntetési nem is szabható ki, Baross Gábor várható büntetése (Btk. 374.) mint bűnpártolóé, leg­feljebb egy évi fogház. Mindkettejüknél a bűnösség meg­állapításával egyidejűleg ki kell mondani a hivatalvesztést és a po­litikai jogok felfüggesztését. A vádirat szerint a vezetők úgy­szólván valamennyien beismerés­ben vannak. Windischgrätz beismerte, hogy már 1923-ban határozta el ő és néhány barátja, hogy valamely külföldi állam papírpénzét hami­sí­tani fogja. Nádosy beismerte, hogy részt vett a cselekmény elkö­vetésében. Beismeri, hogy több íz­ben részt vett a forgalombahozatal­­ra vonatkozó megbeszéléseken. Többször járt a Térképészeti Inté­zetben és megtekintette a hamisít­ványok készítését; beismerte, hogy a miniszterelnöktől utasítást ka­pott a nyomozat megindítására, de ezt a parancsot nem teljesítette és beismeri, hogy hamis útleveleket és futárigazolványokat szerzett. Zadravetz beismerte, hogy a hozzá küldött fiatalembere­ket megeskettette, beismeri, hogy lakására több ládában elhozták a hamis bankjegyeket, amelyek hosz­­szabb ideig ott maradtak, azonban azt állítja, hogy nem tudta, hogy a bankjegyek hamisak. Baross Gábor beismerte, hogy 1925 augusztus végén Nádosy­­tól megtudta, hogy hamisfrankoso­­kat gyártanak, beismerte, hogy 400 millió kölcsönt adott a Hágában le­tartóztatott Mankovics György fi­vérének, Mankovics Bélának, hogy ez a Tűzhelybankban elzálogosított hamis bankjegyeket kiválthassa, azzal védekezik azonban, hogy ő volt az, aki a bűncselekményről a Genfbe utazó miniszterelnököt két nappal utazása előtt értesítette. Az ügyészség vádirata Nádosy is társai ellen A frankhamisítók ügyében va­sárnapra elkészült a budapesti kir. ügyészség 77 gépírásos oldal­ra terjedő vádirata, melyet még aznap kézbesítettek a vádlottak­nak és egyidőben a sajtóval hiva­talosan közöltek. 1923-ban a h­amisítás Az ügyészi vádirat herceg Windischgrätz Lajost, mint tettest, Gerő László mérnök altanácsno­­kot, Virágh Jánost, az állami Tér­képészeti Intézet fényképészeti osztályának vezetőjét, Parragh Fe­rencet, a t­érképészeti Intézet fő­művezetőjét, Haála Józsefet, az intézet főelőadóját, Ágoston Árpá­dot, az intézet művezető tisztvise­lőjét, Kiss Lajos Kornélt, az inté­zet tisztviselőjét, Velősy Bélát, térképészeti intézeti segédműveze­­tőt, Scharf Nándor térképésze­ti intézeti tisztviselőt, Hampel Fe­renc térképészeti intézeti műveze­tőt, Spannring László térképészeti intézeti művezetőt, dr. Nádosy Im­rét, állásától felfüggesztett ma­gyar kir. álamrendőrségi országos főkapitányt, Rába­ Dezső magán­­titkárt, Hants Lajos nyugalmazott vezér­tanácsnokot és Kurtz Sán­dort, a térképészeti intézet főta­nácsnokát, mint bűnsegédi bűnrészeseket, a Btk. 203. paragrafusa 1. pontjába ütköző pénzhamisítás bűntette cí­mén azzal vádolja, hogy herceg Windischgrätz Lajos 1923, 1924. és 1925. években közelebbről meg nem határozható időben, főleg azonban 1925 nyarán Budapesten abból a célból, hogy valódi értékű pénz gyanánt forgalomba tétessenek, külföldön forgalomban levő mint­egy 28—30.000 darab francia ezer­frankos papírpénzt utánoztatott azáltal, hogy 1923. év elejétől kezdve francia ezerfrankosok utá­noztatását elhatározván, evégből külföldről, még pedig Németor­szágból és Ausztriából (Kölnből és Bécsből, esetleg más városok­ból is) a pénzhamisításhoz szüksé­­ges anyagszereket, gépeket és más eszközöket Gerö és Rába útján megszerzett, Budapestre szállítta­tott és az állami Térképészeti In­tézetben az erre vállalkozó Gerö által végzett hosszas kísérletezés után (férővel, továbbá az általa és Gerő által felkért és arra vállal­kozó fentemlített térképészeti al- É^VVWWAlVVVWVAf^VVOWV»­ CiiSicficr men, 1.. Opernring II Naponta L­órai tea és tánc Este tánc Magyarok találkozóhelye

Next