Az Est, 1926. március (17. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

4. oldal. Farkas István hevesen támadja a kormányt és gróf Teleki Pált Zajos frankvita a nemzetgyűlésen — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés mai ülését dél­előtt 11 óra 35 perckor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden van a frank bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Farkas István : A frankhamisí­tás két hónapja foglalkoztatja Ma­gyarország és Európa közvélemé­nyét. Ez a nagy világbotrány, ez a nagy gazság bűne a kormány­nak és a kormányzati rendszernek, amely ezt lehetővé tette. A kor­mány kezdettől fogva a titkolód­zás álláspontjára helyezkedett, megvalósította ezzel magára néz­ve azt a közmondást, hogy akinek vaj van a fején, ne menjen a nap­ra. (Zaj a jobboldalon.) Esztergályos János: Vagy leg­alább is ne menjen vadászni. Kabók Lajos : Ne menjen Génf­be ! . Farkas István: Látjuk, hogy a kormány már a frankhamisítás fel­bukkanásakor arra az álláspontra helyezkedett, nem akart belemenni a parlamenti vizsgálóbizottságba, azután pedig kimondotta, hogy a bizottság tárgyalása titkos legyen. Ha valami kikerült a nyilvános­ságra, bűnbakot kerestek és min­dig erre a vicinális vágányra igye­keztek terelni az ügyet. A kormány úgy a rendőrségi, mint az ügyészségi eljárás során titkolódzott­, a bűncselekményt el akarta titkolni, mint ahogy el akarták titkolni az­okat a bűncse­lekményeket, amelyek kapcsolato­sak voltak a titkos szervezetekkel. A többség tagjai arra az álláspont­ra helyezkedtek, hogy ha már mu­száj valamit cselekedni, az minél kevesebb legyen. Itt ma csak a két bizottsági jelentésben lefektetett té­nyeket kell kutatni, hanem azt az atmoszférát is, amelyben ilyen bűncselekmény keletkezhetett. 1919 óta azon a hipotézisen épült fel a kormányzat, hogy itt forradalmi, illetve ellenforradalmi állapot van, amelynek szüksége van terrorcsa­patokra. Ezek a terrorszervezetek megvannak, ezektől a kormány nem tud szabadulni. Ezzel szemben meg akarom állapítani, hogy itt nincs forradalmi állapot. A dikta­túra annak idején önmagától om­lott össze, már akkor, amikor az antant parancsára Kassát kiürí­tették.­­ Mindaz az ellenforradalmi meg­torlás, ami itt történt, hazug­ságon alapult. A diktatúra magában a munkás­osztályban omlott össze. Ezt ve­gyék tudomásul az urak. (Zaj a jobboldalon.) Kovács Nagy Sándor: Azért bu­kott meg, mert a parasztság nem akart beállani. Malasics Géza: Talán Héjjas buktatta meg, az önök kedvence. Pikter Emil: Önöktől még ma is itt lehetne Kun Béla. Malasits Géza: Román fegyverek árnyékában könnyű volt hősködni. Farkas István: Abból indulnak ki, hogy szükség van a terrorra. Az állami közigazgatást is tisztá­ra ezen az alapon irányítják. Amikor a románok 1919-ben be­vonultak, akkor itt nem volt már proletárdiktatúra. A románok el­szedték mindenkitől a fegyvert, mégis azt a hazug hírt terjesztet­ték, akiknek ez érdekében állott, hogy a munkásosztályt, amely fel van fegyverezve, féken kell tar­tani. Csak így sikerült terrorista­csapatok alakjában a szerveze­teket továbbra is fentartani. hazafiságot soha annyira nem kompromittálták, mint ebben a korszakban, a haza nevével soha annyi becstelenséget el nem követ­tek, mint ebben a korszakban. A keresztény gondolatot ép úgy sár­­ba taposták és meggyalázták, mint a hazafiság fogalmát. Mindez egy kormányzati rendszer kitermelése és ezen a rendszeren a Bethlen­­kormány mit­ sem változtatott, sőt azt intézményessé tette. (Helyeslés a baloldalon, ellentmon­dások a jobboldalon.) Gróf Hoyos Miksa: Dehogy! Malasics Géza: Ez így van, ké­rem. . Farkas István: A bíróságnál in­­júriák csak ilyen kormányzati rendszer mellett történhettek. A különféle szervezetek elhelyezték embereiket hivatalokban, társadal­mi szervezetekben, a leventeokta­tásnál és mindenhol. A kormány nem tud tőlük szabadulni. Pikter Emil: Fütyülnek a kor­mányra. Propper Sándor: Nádosy négy évig lehetett országos főkapitány! Farkas István: Ilyen kormány­zati rendszer mellett történhetett meg, hogy amikor Nádosy orszá­gos főkapitánynál feljelentést tet­tek különböző atrocitások miatt, akkor Nádosy az atrocitások elköve­tőit magához hívatta és így szólt hozzájuk: »Pajtások, ezt ne csináljátok, mert lecsukat­­lak benneteket. Ha bántjátok a zsidót, úgy csináljátok, hogy senki se tudja.« Malasics Géza : Először cigaret­tával és likőrrel kínálta a terroris­tákat az országos főkapitány. Felkiáltások a jobboldalon: Élénk fantáziájuk van. Farkas István: A kormány fele­lőssége kétségtelenül megállapít­ható. Utal azokra a titkos utasítá­sokra, amelyeket, különféle szerve­zetekre vonatkozóan, egyes politi­kai intézményekkel szemben való magatartásuk kapcsán küldtek a minisztériumok a hatóságoknak. Nem kell-e kétségbeesni, hogy a magyar vármegyék, a tra­díciók őrzői, március idusán odaállnak és a sajtószabadság eltiprását követelik?! (Nagy zaj a baloldalon.) Megta­gadják a­ nemzet legszentebb ideál­jait, elfelejtik, hogy ideálok nél­kül meghal, elvész a nemzet. (Za­jos helyeslés a baloldalon.) Azok az öreg urak, akik 15 éve ülnek a törvényhatósági bizottságokban, azt hiszik, hogy mindenki annyira elmaradt, mint ők. Láng János: A magyar nemzet­nek nem ez a sajtó az ideálja. Le­gyen szabadsajtó, de ne ez! Patacsy Dénes valamit közbe­szól. Malasics Géza: Magának nem kell sajtó, maga úgysem érti. Propper Sándor: Patacsi még a lőcsei kalendáriumnál tart. Farkas István: A legnagyobb szegénység egy kormányzati rend­­szerre, ha nem bírja el a kritikát. Ahol kritika nélkül kormá­nyoznak, ott csak becstelenség tenyészhet. De ilyen rendszer mellett becsüle­tes, az ország érdekeit szolgáló kri­tika nem fejlődhet ki. Láng János ismét közbeszól va­lamit. Klárik Ferenc: A Szózatnál pisz­kosabb sajtó nincs. (Helyeslés a baloldalon.) Malasics Géza: A Szózatot a pub­likum fogja betiltani. Propper Sándor: Mint ahogy megszüntette a közönség A Nép­e­t. Klárik Ferenc: Hiába támogatta a kormány. Farkas István: A kormány két és fél hónapon keresztül tussolta az ügyet, kompromittálta Magyarorszá­got az egész világ előtt. Utalni kell gróf Károlyi Imre val­lomására, amelyben Teleki Pál sze­repét világítja meg. (Nagy zaj a szocialistáknál.) Pikter Emil: Teleki a főbűnös! Klárik Ferenc: Belépett az egy­séges pártba. Farkas István: Telekiről kiderült, hogy ő volt az egyik szervezője és irányí­tója az egész ügynek Károlyi Imre a rendőrségben tett vallomásában elmondta, hogy Te­leki csak akkor állott el a frank­ügyben való további részvételtől, amikor a technikai előkészületeket már befejezték. (Nagy zaj a bal­oldalon, felkiáltások a szocialisták­nál: Az egységes párt dísze!) Malasics Géza: Pali barátja. Farkas István: A miniszterel­nök, nem mint vallomásában mon­dotta, 1924-ben szerzett tudomást a frankügyről, hanem már 1922- ben. A miniszterelnök és az ügy­ben kihallgatott más tanuk vallo­másából kiderült, hogy­­ az egész ügyet el akarták tussolni. Már de­cember 17-én beismerte Nádosy Bethlen előtt, hogy mulasztást kö­vetett el, mégis csak december 21-én szólította fel Rakovszky bel­ügyminiszter Nádosy­t, hogy ne járjon be hivatalába. A belügymi­­niszte­r nagyon kedélyesen fogta fel a dolgot. Úgy látszik, hogy a csongrádi és az erzsébetvá­rosi bombamerényleteket is igy­e­kezték el, másként ez a puszipajtáskodás a belü­gymi­is­zt­er és Nádosy között el sem képzelhető. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Meskó Zoltán belépett az egységes pártba — Az Est tudósítójától — Meskó Zoltán nemzetgyűlési kép­viselő, aki néhány nappal ezelőtt felszólította a vele együtt a 48-­as kisgazdapártban helyet foglaló kép­viselőket, Rákóczi Ferencet és Beck Lajost, hogy tüntetésszerűen lép­jenek be az egységespártba, ma délelőtt a maga részéről levelet in­tézett Almás­sy Lászlóhoz, az egy­ségespárt ügyvezető elnökéhez, amelyben közölte, hogy belép az egységespártba. Zürichi deviza-árfolyamok Budapest: 0.007289 Zürich, március Szombati Mai zárlat megnyitás Budapest 0.0072800.007280 Berlin 123.70 123.75 Newyork 519.75 5185/s London 25.2625 25.2575 Párizs 19.07 19.15 Milánó 20.875 20.875 Prága 15.325 15.395 Bukarest 2.195 2.20 Bécs 0.0073250.007330 özv. dr. Szegvári Sándorné szül. Signer Szidónia úgy maga, mint gy­rmek­ei dr. Szegvári Andor és Szegvári Edith, annak vőlegénye dr. Dobai Pál, valamint az egész rokonság nevében fájdalmas szívvel jelentik, hogy szeretett férje, atyjuk, fivérfik, sógoruk, illetőleg nagybátyjuk február hó 28-ált, szakadatlan munkában eltöl­tött életének 71-ik évében, boldog házasságá­nak 29-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat e hó 2-án, kedden dél­után­­/­4 órakor a rákoskeresztúri izraelita te­m­e­őben kísérjük utolsó útjára. Ozv. Weiea Ida szül. Szegvári Ida, özv. Goldschmidt Samuna s­ül. Szegvári Jeni, Szegvári Ernő testvérei. Dr. Szegvári Lászlóné, Szegvári Ernőné, Sif­fer Fri­­gyes (Pozsony), Signer Richard ev neje (Pozsony), Ketferm­an Sophie szül. Signer (Wien), Taussig Minna szül. Signer (Wien), Signer Hugó (Wien) sógorai és sógornői, Unokaöccsei és unokahúgai Drága emléke örökké élni fog közöttünk Kedd, 1926. március 2. LóSPORt »Heimatschutz«-ról szónokolnak Ausz­tria sportegyleteiben. Heimatschutz tu­lajdonképpen annyi mint honvédelem. De úgy, ahogyan az osztrák sportban jelentkezik, inkább zsebvédelemnek lenne nevezhető. Hogy az osztrák te­nyésztők jobb árt kaphassanak a rossz lovaikért, az osztrák istállótulajdono­­sok pedig ezekkel a rossz lovakkal több pénzt nyerhessenek, tehát a galopsport­­ban is, az ügetőüzemben is a versenyek nagy részéből teljesen kizárják, a töb­biben pedig külön pönalitásokkal sújt­­ják az »idegen«, értsd magyar lovakat. Nem marad más hátra, ezzel a »véde­­lem«-mel szemben nekünk is védekez­nünk kell. Nem úgy, hogy mi is kizár­juk az »idegeneket«. Ez először is sport­szerűtlen eljárás, másodszor nem szo­rultunk rá és harmadszor kétélű fegy­ver, mert a komoly konkurenciától megszabadított versenyző rendszerint hamar jut dekadenciába. Ellenben igenis támogatni, erősíteni, segíteni kell a mi versenyüzemeinket. Terhei­ken könnyíteni, a közvetítésükkel be­szedett adók egy részét nekik szubven­ció alakjában visszaadni. Örömmel ál­­lapítjuk meg, hogy földművelési mi­nisztériumunkban meg is van erre a hajlandóság. Csak azt kérjük, hogy amikor a hajlandóságot tettre váltják, az ügetőüzem ne jusson megint a ha­nt­upipőke szerepére. Gacsina Bécsben favoritja­ lett a jövő vasárnap Budapesten futandó Tavaszi hendikepnek. Minthogy nálunk nincse­nek ügetőbukmékerek, úgy látszik, Bécsben helyeztek el nagyobb összeget a Pusztaberényi ménes kancájára. Ga­­csina bécsi oddsza már csak 2 is. A kanca vasárnap reggel Maszár Ferenc kezében igen jó munkát végzett, a »ki­­bicek« mérése szerint 1.29 alatt járt be egy pályakört. A Tavaszi hendikep­ben az előkészí­tést figyelemmel­­ kísérő szakemberek nézete szerint a következő lovak lesz­nek elől: Kairo, Gacsina, Isti és Novak választottja: Fremont vagy Wienerin. A versenytéri beléptijegyek árát a Magyar Lovaregylet nem szállította le, mint egyesek túlbuzgósága máris je­lentette, h­anem­ éppen ellenkezőleg föl­emelte. Idén vasárnap és hétköznap egyaránt az első helyen 109.000, a má­sodik helyen 10.000 és a harmadik he­lyen 15.000 korona lesz a belépőidíj. Hogy a lovaregylet, melynek idén 50 százalékkal nagyobb költségvetése van, mint tavaly, nem csökkentheti bevéte­leit, az érthető. Csak attól tartunk, hogy amennyiben a bukmékerirodák létmi­nimuma változatlanul 50.000 korona marad, a beléptidíjak emelése még több embert fog a versenytértől távoltartani és a könyves­kartel irodájába kergetni. Az üzem érdeke nem tűri a beléptidíj leszállítását, de ugyancsak az üzem érdeke követeli az irodai létminimum fölemelését. Másfélszeres pénzt kínálnak a buda­pesti bukmékerek Naplopóra a négy hónap múlva lefutandó magyar derby­­ben! A bécsi bukmékerek sem rossz üzletemberek, de őnáluk ugyanezt a fogadást négyszeres pénz ellenében le­het megkötni. Ha most másfélszeres pénzen fogadom Naplopót, akkor négy hónap múlva az adó levonása után egymillióra kapok kétmillióháromszáz­ezer koronát,­­ ha a ló nyer! Ha ezt az egymilliót most­ kosztba adom és a kamatot hétről-hétre hozzácsatolom, körülbelül ugyanannyit kapok, — még ha Naplopó nem is nyeri meg a der­­byt! Ami pedig ennek a győzelemnek a sokat emlegetett bizonyosságát illeti: Oktondi 1923-ban és Ingram 1924-b­en éppen annyival álltak a többi kétéves fölött, mint Naplopó 1925-ben — és a későbbi derbynyerőket mégis máskép­pen hívták ... Alagon jövő héten már a gyeppályán fog folyni a­ munka, sőt március köze­pére tervezik már az első komoly ga­loppokat. Ma este van teherelfogadás a nyílt hendikepekre és nevezés a Pestmegyei hendikepre, valamint a Káposztásme­gyeri díjra. Szóval, már most kialakul az első budapesti míting rőfulaujain­al fó képe. ' '

Next