Az Est, 1926. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
Szerda, 1926. szeptember 1. Ritka „műszaki probléma“ a tegnapi szerencsétlenség Az egyetemi tanár információja alapján a bizottság tanácskozást kezdett. Általában úgy a szakértők, mint az ellenőrző szakértők véleménye a következőkben foglalható össze: A Hungária Jacquard-gyár tegnapi szerencsétlen beomlása, mely nyolc emberéletet követelt áldozatul, — műszaki probléma! A bűnösség megállapítása rendkívül nehéz. : "fl*—**ft»*«*"*~fr Párisi Kalita fényesen átalakítva megnyílik szeptember 1-én Fellépnek: Goode Sisters a Theatre des Champs Elysée, Paris csillaga Frisco a charleston-király Ellynor Si Eugen Kőváry Budapest kedvencei Párisien Band: Thompson a néger énekes-dobossal Telefon: 83-74 Az eset ugyanaz — beszélték a bizottság tagjai, — ami egy évvel ezelőtt Berlinben történt, amikor a Rudolf Mosse cég egy ráépítkezése alkalmával összedőlt a palota és ez a szerencsétlenség is éppen nyolc emberéletet követelt áldozatul. Akkor is hónapokig tartott, amíg vegyileg kutatták és különböző méréseket eszközöltek hogy a szerencsétlenség okát kiderítsék, de végül is nem tudták megállapítani, hogy mi idézte elő a katasztrófát. A törvényszék sem tudta eldönteni, hogy ki felelős a szerencsétlenségért. A szakértők szerint ilyen baleset nagyon ritkán fordul elő, úgyhogy a vasbeton-irodalomban egyetlen példa sincs erről felemlítve. Egészen bizonyos, hogy ez a katasztrófa a külföldi betonmérnökök érdeklődését is fel fogja kelteni és egészen bizonyos, hogy a közeli napokban már a külföldről többen fognak érdeklődni a szerencsétlenség iránt és a helyszínére is el fog jönni néhány külföldi szaktekintély, hogy a szerencsétlenséget a helyszínen közvetlen tapasztalatok alapján tanulmányozhassa. Miközben a szakértők így elmondották a különböző véleményeket és egymás között beszélgettek, megérkeztek a Hirschik—Vámos cég megbízottai, akiket Sándy ,egyetemi tanár rendelt ki a romok 17 •• '• .... a eltakarítására. A műegyetemi tanár maga a legpontosabban és precízebben adja ki az utasításokat a romok eltakarításához. Ezek az utasítások főleg arra szorítkoznak, hogy nagyon óvatosan végezzék a deszkák és egyéb alkatrészek eltakarítását és ne dobják el azokat az alkatrészeket, amelyekre a szakértőbizottságnak szüksége van. Ma megtartották a szakértői szemét. Eddig csak Berlinben fordult elő hasonló, rejtelmes betonszerencsétlenség A kispesti gyáromlást nagyon nehéz megmagyarázni A romok között levő különböző területekről összeszedett egyes cetmentoszlopdarabokat azonnal bevitték a műegyetemi laboratóriumba, ahol az anyagot azonnal vizsgálatnak fogják alávetni és meg fogják állapítani, hogy meg van-e a megfelelő kötelező sűrűsége? A bizottság tizenegy óra után befejezte munkáját. Amikor a helyszínt elhagyták, kint az utcán még mindig hatalmas tömeg állott. —• Az Est tudósítójától — Hatósági kiküldöttek, aktás urak, rendőrtisztviselők, mérnökök mérőlécekkel és egyéb műszaki szerszámokkal állnak a szörnyű romhalmaz tetején, amely alatt tegnap pontosan ebben az órában, tíz órakor nyolc munkás vívódott a halállal, vagy már onnan felülről a csillagos egekből nézte, hogy mi történik itt a földön. A hatósági emberek vigyázva lépkednek, mert a deszkák és betontörmelékek alatt gödrök vannak. A deszkákat csak néhány drót fűzi össze és vigyázni kell, hogy be ne szakadjanak. Két autón érkeztek az ellenőrző szakértők, hogy a szerencsétlenség okát megállapítsák. Megérkezett Sándy műegyetemi tanár, törvényszéki hites szakértő, vele jött Wellisch Győző, a műegyetem vizsgálati osztályának vezetője, továbbá Gergely Jenő és dr. Méhes Emil mérnökök, mint ellenőrző szakértők, továbbá Sterbinszky Lipót, a MEMOSz kiküldötte, aki a munkások érdekeit képviseli a szakértő-bizottságban. A bizottság első dolga az volt, hogy bejárta a romokat, az első vizsgálat során semmi pozitívet megállapítani nem tudtak. Meg-megálltak, tanácskoztak, de konkrét eredményt még csak megközelítően sem értek el. Megkérdeztük Sándy egyetemi tanárt, hogy mi lehet ennek az oka ? A professzor a következőket mondotta: — Még tulajdonképpen semmit sem mondhatok, mert amit most mondanék, azt később esetleg meg kellene cáfolnom. Amíg az alapépítményt ki nem ástuk, semmit sem lehet mondani. Egyetlenegy dolog bizonyos, és az az, hogy az eddig látottak alapján, a betonhoz használt vasanyag tekintetében az eredeti rajzaidhoz viszonyítva egy milliméter eltérés sincs. Majd ha az alapot és az egész törmeléket kiásattam, csak akkor leszek abban a helyzetben, hogy valami véleményt mondjak. A romok eltakarítására vonatkozóan már intézkedtem, de hogy ez a munka meddig tart, azt nem tudom, lehetséges, hogy szakértői véleményünk elkészítése heteket fog igénybe venni. Ennek az oka igen egyszerűen az, hogy a cementanyagot laboratóriumban kell pontosan megvizsgálni, mert így tudjuk csak pontosan megállapítani, hogy az anyag keverése az előírásnak megfelelő volt-e. Mindenesetre ki fogjuk kérni az építési szerződéseket, az úgynevezett építkezési naplót és össze fogjuk állítani az elvégzett munkák lényegét. Ezután el fogjuk kérni a rendőrségtől a kihallgatási jegyzőkönyveket is, mert a szemtanúk közvetlen tapasztalatai rendkívül fontosak lehetnek az eset elbírálásánál. Borzalommal, visszafojtott lélekzettel nézik a romokat, az asszonyok könnyes szemmel, sóhajtva nézegetnek befelé. Egy rendőr áll a kapuban, aki vigyáz, hogy a tömeg be ne menjen. De szinte felesleges itt állnia, mert az emberek annyira meg vannak riadva és annyira félnek, hogy még talán akkor sem mennének be, ha küldenék őket a katasztrófa színhelyére. 3. oldal Mit mond Bálint Zsigmond? A kispesti kapitányság két főtisztviselője, Dobroviczky rendőrfőtanácsos és dr. Juhász rendőrfogalmazó a késő éjszakai órákig folytatták a két gyanúsítottnak: Bálint László építésznek, a Bálint Zsigmond építési cég beltagjának és Németh pallérnak a kihallgatását. A kihallgatást ma reggel folytatták. A kispesti kapitányság sürgősen megidézte ma reggelre az Újpesten lakó Bálint Zsigmondot, az építkezési vállalkozás finanszírozóját-Bálint Zsigmond ma reggel két ügyvédje, Rajna Dezső és dr. Waldmann Elemér kíséretében megjelent a főkapitányságon, ahol dr. Juhász rendőrfogalmazó azonnal megkezdte a kihallgatást: — A lelkiismeretem teljesen nyugodt, — mondotta a vállalkozó — a borzalmas katasztrófáról én nem tehetek. Ezt a szakértők is meg fogják állapítani. Én nem vagyok építész, nincs építészi diplomám sem, én csak az anyagi ügyeit intézem a cégnek. Én nem adhattam ki parancsokat de ha még tettem volna is intézkedéseket, azt se teljesítette volna senki, mert hiszen Németh pallér is tudja, hogy nekem a dolog műszaki részéhez semmi közöm sincs. — Éppen ezért törekedtem arra, hogy fiam, Bálint László mérnöki diplomát szerezzen és az építkezéseknek ő legyen a vezetője. 37 év óta vagyok a szakmában, 18 év óta építek, számtalan épületet emeltem és soha a legkisebb kellemetlenségem sem volt, nemhogy szerencsétlenség történt volna. Én magam is ott tartózkodtam egy perccel az összeomlás előtt az épület tetején. Nem azért voltam ott, mintha építkezési szakutasítást akartam volna adni, mert, mint mondom, erre sem jogom, sem szakértelmem nem volt, hanem azért, mert előzőleg telefonált a Hungária Jacquard Részvénytársaság, hogy intézkedjem a csatornázáshoz szükséges anyagok szállítása iránt. Az anyagmenyiség kiszámítása céljából mentem fel a pallérral együtt az épületre, ahol méréseket eszközöltem, amelynek alapján, ki akartam számítani, hogy mennyi bádogra és egyéb anyagra van szükségem a csatornázáshoz ? Amikor ezzel elkészültem, elhagytam azépületet. 34 másodperccel később történt a borzalmas összeomlás. Bálint kihallgatása során elmondta még azt is, hogy bár ő nem felelős a dolgokért, annyit mégis tud, hogy az összes terveket a kispesti városi mérnöki hivatal átvizsgálta, magukat a terveket egy egyetemi adjunktus készítette, aki Magyarország egyik legügyesebb betonszakértője. A vasalapot, a dúcolásokat, az alátámasztásokat, mindent a tervek szerint készítettek, amint ezt az időnként megjelenő kispesti városi mérnöki hivatal meg is állapította. Ellenőrizték még azt is, hogy milyen a beton keverése. — Tudtommal tehát semmiféle szabálytalanság nem történt, — mondja Bálint. — Ha szerkezeti hiba lett volna, akkor feltétlenül szóltak volna az időközben kijövő kispesti városi mérnökök. Egyébként véleményem szerint az összedűlés oka nem is az, amit tegnap az első pillanatban laikus körök elterjesztettek, hogy vékonyak voltak a falak, mert ezek a falak tisztán bérlésfalak, amelyek egyáltalán nem tartják a mennyezetet és nem szilárdítják meg jobban az épületet. Ha ezeket a falakat deszkából építenék, akkor is olyan volna, mintha 80 centiméter vastagságú volna. Kihallgatása végén Bálint igen érdekes kijelentést tett, amely úgy lehet, hogy a szakértőket is alaposabban foglalkoztatni fogja. Azt mondotta ugyanis, hogy Kispest homokos talaj. Könnyen lehetséges, hogy az utóbbi idő esőzései a talajt meglazították, hogy a hajszálcsövesség törvénye alapján a talajvíz elterjedt az épület alatt és így történhetett, hogy valami földcsuszamlás állhatott be és ez ránthatta magával a már készen álló épületet. Segélyt kapnak az áldozatok hozzátartozói Amíg Bálint kihallgatása folyt a rendőrségen, azalatt megjelent a helyszínen a Hungária Jacquard gyár igazgatója és a kispesti városháza több tisztviselője, akik afelett tanácskoztak, mi legyen az első teendő? Elhatározták, hogy a szerencsétlenül jártak hozzátartozói, a szükséghez képest azonnal segítséget kapnak a városházáról, és ezeket az összegeket a Hungária Jacquard-gyár, illetve a Bálint-cég fogja visszatéríteni, ha az erre vonatkozó döntés megtörténik. Ezt természetesen a felelősség megállapításának kell megelőznie. A Bálint-cég