Az Est, 1927. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

2. oldal IP Közgazdasági széljegyzetek írta: Vázsonyi Jenő, a MÁ­V volt elnöke Aki most­ aggódott a Talbot-féle elektromos centráló miatt, meg­­nyugodhatik." Tizenöt szakértő dolgozik a hivatalos híradás sze­rint az energiatermelő-telep kér­désein. Tizenöt ? Mintha némi energiapazarlással kezdenik az energiagazdálkodás alapvető mun­kálatait? Nem sózza el a sok sza­kács a levest, vagy nem vész el a sok bába közt a gyerek"! Keve­sebb szakács és kevesebb­­ bába nem volna elegendő? «■ Az elektrifikálást propagáló írá­saimban évek óta többször hangsú­lyoztam, hogy az elektrifkáláshoz szükséges energia megszerzése nagy megfontolást, üzleti értéket és energiát követel majd az inté­zőktől. Rámutattam arra, hogy az ország gazdasági szanálásának be­tetőzése csak a vasút, a mezőgaz­daság és az ipar elektrifikálása ré­vén érhető el. Megírtam azonban­­ azt is, hogy az elektrifikálásért va­ló minden rajongásom mellett sem kérek abból az elektrifikálásból, amely kiszolgáltatná a vasutakat s az áramfogyasztókat a­­ bányák­nak. Négy évvel ezelőtt­ írtam e he- Icyn, hogy »e­z elektrifikálás nem lehet a magánvállalkozás részére juttatott olyan kövér falat, amelyen az állam rontja el a gyomrát­. Az a kérdés tehát, hogy van-e a szak­értők előttem ismeretlen lajstro­mában valaki, aki elég üzleti, ér­zékkel és eréllyel rendelkezik ahoz, hogy megvédje a több évtizedes szénszállítási szerződés kötésénél, mert hiszen első­sorban erről van szó, az állam jogos érdekéül . Németországban egyáltalán nem szokatlan, hogy a tekintélyesebb részvénytársaságok közgyűlésein — amelyek a nálunk dívó rendszertől eltérően, nem­ ötperces formaságok­ba merülnek ki — néha feltűnést keltő közgazdasági beszédek hang­zanak el az elnöki székből. Ezek a közgazdasági értekezések rendesen messze túlvilágítanak a részvény­társaságok tanácskozótermein, hi­szen a tekintélyesebb vezetői szé­kekbe rendszerint közgazdasági ki­válóságok kerülnek, tekintet nél­kül arra, hogy az illetők neve elő­fordul-e a Gothai Almanachban, vagy a politikusok és volt minisz­terek hiteles lajstromában ? Emlékezetes, hogy annak idején az európai gazdasági politika szá­mára irányt kitűző beszédet mon­dott Bathenau az A. E. G. közgyű­lésén. Most a Siemens-koncern köz­gyűlésén dr. Karl Friedrich Sie­mensnek elnöki megnyitója keltett jogos figyelmet. Siemens arra utalt beszédében, hogy újra meg kell teremteni az érdekszolidaritást a részvényes és a részvénytársasági vezetőség kö­zött, mert az infláció óta a nagy részvénytársaságok­­papírjai is spe­kulációs és nem befektetési­­papi­rosokká lettek. A rövidlátó osztalék­­politika azt a­ hitet ébresztette­ a részvényesben, h­ogy­ a vállalat, jö­vedelmei nem az ő javára szolgál­nak, tehát egyedül a spekuláció az, ami a részvénybe fektetett tőkét kamatoztathatja. Siemens szerint elősegítené a bajok orvoslását, ha az igazgatók javadalmazását szorosabb kapcso­latba hoznák a részvényeknek jut­tatott­ osztalék nagyságával. A ve­zető tisztviselők részére az inflá­ció alatt rendszeresített magas fizetések hozzájárultak ahoz, hogy az igazgatóságnak a részvényesek­hez való viszonya mindjobban el­homályosuljon. »Végre talán mégis a részvényeseknek alkalma­zottjai az igazgatók!« — mondja Siemens.­­»Az igazgatók a részvényesek alkalmazottjai?« — Ki hallott ilyet nálunk csak valaha?­­»Az osztalék nagyságával legyen arányban a vezérigazgató javadal­mazása iz? — Hát ezt a »felforgató« eszmét nem csupán a lebecsült, félretolt kisrészvényesek hangoz­tatják Németországban, hanem a legnagyobb részvénytársasági kon­­cern­ek elnökei is? Forradalmárnak nevezik mára a magyar vezérigazgató­­urak, akiknek jövedelme nincsen­ arány­ban az osztalékkal, a német­ rész­vénytársasági elnököt, aki fel meri vetni azt a tételt, hogy: »a rész­vénytársaság a részvényeseké!« Dr. Karl Friedrich von Siemens! Ön, elnök úr, bizonyára eljátszotta kis játékát e miatt a forradalmi nyilatkozat miatt a magyar vezér­­igzgatók előtt, akiknek a többsége azt a hasznos elvet vallja, hogy: »a részvénytársaság — én vagyok­« Siemens elnöki megnyitójával majdnem egyidőben hangzott­ el minálunk az a cégbírósági határo­zat, amely más szóval mint Sie­mens, de ugyancsak az érdekszoli­daritás hiányára mutat rá nem a részvénytársasági, de a szövetke­zeti életben. Kifogásolja a magyar cégbíróság, hogy a köztisztviselők fogyasztási szövetkezetében lehe­tővé vált a vezetőség eljárása foly­tán, hogy :»egyesek,többezer üzlet­részt jegyezhessenek , és többszáz vagy ezer szavazati jogot gyako­rolhassanak.« Mi tehát előbbre vagyunk, mint Németország! Nálunk már a szö­vetkezetekben is megvan a rész­vény­társaság­i gyakorlat, vagy mi még a részvénytársasági gyakor­latot is messze túlszárnyaljuk. Kí­vánatos volna,­ hogy akadjon ná­lunk is most már egy külön rész­vénytársasági és egy külön szövet­kezeti Siemens, aki tekintélyének súlyával a bajokra rámutasson." Az angol munkáspárt, amely a termelői és közvetítői szindikátu­sok ellen a fogyasztók kontinentá­lis szövetségét szeretné megal­kotni, küldje hozzánk tanulmány­útra szervezőit, hogy okuljanak a mi tapasztalatainkon! * Habár kissé messze jutottunk a szövetkezeti élet terén, annak az újsághírnek még­sem adok hitelt, hogy egy tisztviselői szövetkezet több milliárdos végkielégítést ad nyugalomba vonuló vezérigazgató­jának, aki néhány éve vezeti csu­pán a­­ szövetkezetet- és aki egyéb­ként is­­már állami nyugdíjat élvez. Nem hitetem, hogy a tisztviselői szövetkezet, amely eredetileg még­is a tisztviselői nyomorból fakadt, az újsághírben említett több mil­liárdos összeget képes volna kiiz­zadni. Hiszen tudvalevő egy em­beröltői keserves állami szolgá­latért sem kap ennyit az állami tisztviselő. Csak ép a tisztviselői szövetkezet ne tudná ezt? Nem hi­szem el az újsághírt. Ha Siemens szerint kapcsolatba kell hozni a részvénytársaságoknál a vezérigaz­gató javadalmazását az osztalék­kal, mennyivel,indokoltabb ennek az elvnek az alkalmazása az altruista tisztviselői egyesülések­nél, ahol a tagok részére nyújtott kedvezménnyel állhat csak arány­ban a vezérigazgató javadalmazása. WWVVM­AWWV/WWWVWVWV p ­ Velencés íj és egyéb régi Históriák Raggamby András novellái. 1­3%ra3.20 Pf. IKapható »Az Est« könyvkereskedéseiben, Erzsébet körút IS— 20 és Vilmos császár út lb.■ben Papius: f tUTSB „ - I [ megragadó vallomásai. Egy nyugtalan élet és­­nyugtalan lélek regénye. Kapható» Az Est* könyvkereskedéseiben JS*­­ Erzsébet körút 18—20, Vilmos császár út Vasárnap, 1927. május 11 M­ájus ermanens sz lesz a ■pemdérségen Tilos minden gyűlés és felvonulás Nem szabad feltűnően viselni a piros színeket — Az Est tudósítójától — Május 1-ére a főkapitányság* megtette a szükséges intézkedése­ket. A holnapi napon minden fel­vonulón, gyűlés vagy tüntetés a legszigorúbban tilos. Ugyancsak tilos a piros színnek feltűnő módon való viselése, vagy az ezzel való tüntetés. A főkapitányság ma este fél hét órától kezdve a főváros egész te­­­rületén permanenciába lép és hol­nap reggel hat órától az állam­­rendőrség egész őrszemélyzete és tisztikara permanens szolgálatot tart. Ez a permanens szolgálat holnap május 1-je reggel hat órá­tól holnapután, tehát május 2-n­ka reggel hat óráig tart. Dollármilliomos felesége lett a gépírókisasszony A becsületesség, a szerénység és a szorgalom diadala Newyork, április hó (Az Est alkalmi tudósítójától) McCormick — ez a név a magyarok előtt is ismeretes. A budapestiek kö­zül talán csak azok vésték emlékeze­tükbe, akik a Váci úton szoktak vé­gigröhögni a villamoson. Ott van ugyanis a híres McCormick aratógép­gyár egyik fiókja. A vidéki gazdák az aratógépekbe bevésett McCormick-ről ismerik Cyrus H. McCormick gyárost. Ez a McCormick úr ezúttal nem a gyártmányai révén került a nyilvános­ság elé, hanem azért, mert 67 éves ko­rában ismét megházasodott. Persze, még ennyi nem volna elég ahoz, hogy az érdeklődés középpontjába jusson az ember. Elég sokan házasodnak meg 67 éves korukban, de azért senki sem be­szél róluk. McCormick azonban az ame­rikai Egyesült­ Államok leggazdagabb emberei közé tartozik. 58 millió dollárra becsülik a vagyonát... legalább is ennyi után fizet adót. Csak fokozta a házasság nyomán ke­letkezett feltűnést az a körülmény, hogy McCormick «... titkárnőjét vet­te feleségül. A titkárnő, Miss Alice, nem valamilyen ragyogó szépségű, üde, fiatal leány volt. Miss Alice ko­moly, meglett és amint a házasságkö­tésnél kitűnt, a 45-ik életévét betöltött leányzó volt. — Persze, — világosította fel egyik barátját McCormick — most mindenfelé azért ostromolnak, hogy miért éppen a ■ titkárnőmet vettem feleségül?... Hi­szen nem is szép és aztán nem is fiatal... Azt is mondják, ha már meg akartam nősülni, miért nem vettem el egy vi­lághíres szép leányt, vagy asszonyt, hi­szen százan és százan boldognak érez­ték volna magukat, ha hozzám jöhettek volna. Az aratógépgyáros mosolyogva mon­dotta ezeket a szavakat, majd így foly­tatta: — A dolognak nagyon egyszerű a ma­gyarázata: szerettem Alicet, ezért vet­tem feleségül. Arra a kérdésre, hogy mi ébresztette fel a szerelmét, így válaszolt: — A határtalan becsületessége, a ha­tártalan szerénysége és a határtalan szorgalma. Alice kilenc esztendővel ezelőtt ke­rült a milliomos gyáros irodájába. Eleinte csak gépírókisasszony volt, de a gyáros nyomban észrevette, hogy »több« lakozik benne. Közvetlen kör­nyezetébe osztotta be tehát s itt fonto­sabb dolgokat bízott reá. A komoly, kissé sovány, fekete leány a lehető leg­nagyobb lelkiismeretességgel végeztéi el a rábízott munkákat. Két év múlva a már titkárnő lett. — Magától értetődik, —­ mondotta McCormick — mint titkárnőm, minden, üzleti titkomba be volt altatva. A gyáros a jövő terveiről így nyilatkozott: — Mindenekelőtt nászútra megyünk. Legelső állomásunk Párizs lesz, ott meglátogatjuk az első házasságomból született fiamat, aki a párizsi egyete­men tanul. Aztán tovább utazunk. Egyelőre az a szándékunk, hogy Ber­linbe, Bécsbe, Budapestre és Rómába megyünk. Sikerül ezt a tervünket vég­rehajtani, vagy nem, ezt persze nem tudjuk. McCormickné asszony szintén nyilat­kozott. — Mint titkárnőnek — jelentette ki — heti 150 dollár fizetésem volt. Ebből bőven futott mindenre. Sohasem vol­tam a toalett bolondja.., most sem va­gyok. Nem hiszem, hogy sokat változ­na az életmódom. Megkérdezték tőle, várjon be fog a járni az irodába? McCormickné nagyot nevetett. — Persze, hogy be fogok járni, csak­hogy nem olyan pontosan ... Hébe-hó­ba ... Amikor kedvem szottyan, hogy meglátogassam az uramat... McCormick a legnagyobb titokban tartotta meg az esküvőjét és a nyilvá­nosság csak akkor értesült róla, ami­kor ő az esküvő megtörténtét, néhány sorban közölte a lapokkal. " . Zürichi deviza-árfolyamok Budapest 90.625 Zürich, április 30 Tegnapi Mai zárlat megnyitás Budapest 90.6375 90.6425 Berlin 123.25 123.225 Neiwyork 519.875 519.875 London 25.2562525.25625 Párizs 20.365 20.365 Milánó 27.70 27.60 Prága 15.40 15.40 Bukarest 3.29 3.30 Varsó 58.12 58.­ Bécs 73.162573.19125 Szófia 3.76 3.75625 Belgrád 9.13125 9.13125 A­msterdam 208.0125208.0375 Brüsszel 72.287572.30875

Next