Az Est, 1927. május (18. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
2. oldal IP Közgazdasági széljegyzetek írta: Vázsonyi Jenő, a MÁV volt elnöke Aki most aggódott a Talbot-féle elektromos centráló miatt, megnyugodhatik." Tizenöt szakértő dolgozik a hivatalos híradás szerint az energiatermelő-telep kérdésein. Tizenöt ? Mintha némi energiapazarlással kezdenik az energiagazdálkodás alapvető munkálatait? Nem sózza el a sok szakács a levest, vagy nem vész el a sok bába közt a gyerek"! Kevesebb szakács és kevesebb bába nem volna elegendő? «■ Az elektrifikálást propagáló írásaimban évek óta többször hangsúlyoztam, hogy az elektrifkáláshoz szükséges energia megszerzése nagy megfontolást, üzleti értéket és energiát követel majd az intézőktől. Rámutattam arra, hogy az ország gazdasági szanálásának betetőzése csak a vasút, a mezőgazdaság és az ipar elektrifikálása révén érhető el. Megírtam azonban azt is, hogy az elektrifikálásért való minden rajongásom mellett sem kérek abból az elektrifikálásból, amely kiszolgáltatná a vasutakat s az áramfogyasztókat a bányáknak. Négy évvel ezelőtt írtam e he- Icyn, hogy »ez elektrifikálás nem lehet a magánvállalkozás részére juttatott olyan kövér falat, amelyen az állam rontja el a gyomrát. Az a kérdés tehát, hogy van-e a szakértők előttem ismeretlen lajstromában valaki, aki elég üzleti, érzékkel és eréllyel rendelkezik ahoz, hogy megvédje a több évtizedes szénszállítási szerződés kötésénél, mert hiszen elsősorban erről van szó, az állam jogos érdekéül . Németországban egyáltalán nem szokatlan, hogy a tekintélyesebb részvénytársaságok közgyűlésein — amelyek a nálunk dívó rendszertől eltérően, nem ötperces formaságokba merülnek ki — néha feltűnést keltő közgazdasági beszédek hangzanak el az elnöki székből. Ezek a közgazdasági értekezések rendesen messze túlvilágítanak a részvénytársaságok tanácskozótermein, hiszen a tekintélyesebb vezetői székekbe rendszerint közgazdasági kiválóságok kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy az illetők neve előfordul-e a Gothai Almanachban, vagy a politikusok és volt miniszterek hiteles lajstromában ? Emlékezetes, hogy annak idején az európai gazdasági politika számára irányt kitűző beszédet mondott Bathenau az A. E. G. közgyűlésén. Most a Siemens-koncern közgyűlésén dr. Karl Friedrich Siemensnek elnöki megnyitója keltett jogos figyelmet. Siemens arra utalt beszédében, hogy újra meg kell teremteni az érdekszolidaritást a részvényes és a részvénytársasági vezetőség között, mert az infláció óta a nagy részvénytársaságokpapírjai is spekulációs és nem befektetésipapirosokká lettek. A rövidlátó osztalékpolitika azt a hitet ébresztette a részvényesben, hogy a vállalat, jövedelmei nem az ő javára szolgálnak, tehát egyedül a spekuláció az, ami a részvénybe fektetett tőkét kamatoztathatja. Siemens szerint elősegítené a bajok orvoslását, ha az igazgatók javadalmazását szorosabb kapcsolatba hoznák a részvényeknek juttatott osztalék nagyságával. A vezető tisztviselők részére az infláció alatt rendszeresített magas fizetések hozzájárultak ahoz, hogy az igazgatóságnak a részvényesekhez való viszonya mindjobban elhomályosuljon. »Végre talán mégis a részvényeseknek alkalmazottjai az igazgatók!« — mondja Siemens.»Az igazgatók a részvényesek alkalmazottjai?« — Ki hallott ilyet nálunk csak valaha?»Az osztalék nagyságával legyen arányban a vezérigazgató javadalmazása iz? — Hát ezt a »felforgató« eszmét nem csupán a lebecsült, félretolt kisrészvényesek hangoztatják Németországban, hanem a legnagyobb részvénytársasági koncernek elnökei is? Forradalmárnak nevezik mára a magyar vezérigazgatóurak, akiknek jövedelme nincsen arányban az osztalékkal, a német részvénytársasági elnököt, aki fel meri vetni azt a tételt, hogy: »a részvénytársaság a részvényeseké!« Dr. Karl Friedrich von Siemens! Ön, elnök úr, bizonyára eljátszotta kis játékát e miatt a forradalmi nyilatkozat miatt a magyar vezérigzgatók előtt, akiknek a többsége azt a hasznos elvet vallja, hogy: »a részvénytársaság — én vagyok« Siemens elnöki megnyitójával majdnem egyidőben hangzott el minálunk az a cégbírósági határozat, amely más szóval mint Siemens, de ugyancsak az érdekszolidaritás hiányára mutat rá nem a részvénytársasági, de a szövetkezeti életben. Kifogásolja a magyar cégbíróság, hogy a köztisztviselők fogyasztási szövetkezetében lehetővé vált a vezetőség eljárása folytán, hogy :»egyesek,többezer üzletrészt jegyezhessenek , és többszáz vagy ezer szavazati jogot gyakorolhassanak.« Mi tehát előbbre vagyunk, mint Németország! Nálunk már a szövetkezetekben is megvan a részvénytársasági gyakorlat, vagy mi még a részvénytársasági gyakorlatot is messze túlszárnyaljuk. Kívánatos volna, hogy akadjon nálunk is most már egy külön részvénytársasági és egy külön szövetkezeti Siemens, aki tekintélyének súlyával a bajokra rámutasson." Az angol munkáspárt, amely a termelői és közvetítői szindikátusok ellen a fogyasztók kontinentális szövetségét szeretné megalkotni, küldje hozzánk tanulmányútra szervezőit, hogy okuljanak a mi tapasztalatainkon! * Habár kissé messze jutottunk a szövetkezeti élet terén, annak az újsághírnek mégsem adok hitelt, hogy egy tisztviselői szövetkezet több milliárdos végkielégítést ad nyugalomba vonuló vezérigazgatójának, aki néhány éve vezeti csupán a szövetkezetet- és aki egyébként ismár állami nyugdíjat élvez. Nem hitetem, hogy a tisztviselői szövetkezet, amely eredetileg mégis a tisztviselői nyomorból fakadt, az újsághírben említett több milliárdos összeget képes volna kiizzadni. Hiszen tudvalevő egy emberöltői keserves állami szolgálatért sem kap ennyit az állami tisztviselő. Csak ép a tisztviselői szövetkezet ne tudná ezt? Nem hiszem el az újsághírt. Ha Siemens szerint kapcsolatba kell hozni a részvénytársaságoknál a vezérigazgató javadalmazását az osztalékkal, mennyivel,indokoltabb ennek az elvnek az alkalmazása az altruista tisztviselői egyesüléseknél, ahol a tagok részére nyújtott kedvezménnyel állhat csak arányban a vezérigazgató javadalmazása. WWVVMAWWV/WWWVWVWV p Velencés íj és egyéb régi Históriák Raggamby András novellái. 13%ra3.20 Pf. IKapható »Az Est« könyvkereskedéseiben, Erzsébet körút IS— 20 és Vilmos császár út lb.■ben Papius: f tUTSB „ - I [ megragadó vallomásai. Egy nyugtalan élet ésnyugtalan lélek regénye. Kapható» Az Est* könyvkereskedéseiben JS* Erzsébet körút 18—20, Vilmos császár út Vasárnap, 1927. május 11 Május ermanens sz lesz a ■pemdérségen Tilos minden gyűlés és felvonulás Nem szabad feltűnően viselni a piros színeket — Az Est tudósítójától — Május 1-ére a főkapitányság* megtette a szükséges intézkedéseket. A holnapi napon minden felvonulón, gyűlés vagy tüntetés a legszigorúbban tilos. Ugyancsak tilos a piros színnek feltűnő módon való viselése, vagy az ezzel való tüntetés. A főkapitányság ma este fél hét órától kezdve a főváros egész területén permanenciába lép és holnap reggel hat órától az államrendőrség egész őrszemélyzete és tisztikara permanens szolgálatot tart. Ez a permanens szolgálat holnap május 1-je reggel hat órától holnapután, tehát május 2-nka reggel hat óráig tart. Dollármilliomos felesége lett a gépírókisasszony A becsületesség, a szerénység és a szorgalom diadala Newyork, április hó (Az Est alkalmi tudósítójától) McCormick — ez a név a magyarok előtt is ismeretes. A budapestiek közül talán csak azok vésték emlékezetükbe, akik a Váci úton szoktak végigröhögni a villamoson. Ott van ugyanis a híres McCormick aratógépgyár egyik fiókja. A vidéki gazdák az aratógépekbe bevésett McCormick-ről ismerik Cyrus H. McCormick gyárost. Ez a McCormick úr ezúttal nem a gyártmányai révén került a nyilvánosság elé, hanem azért, mert 67 éves korában ismét megházasodott. Persze, még ennyi nem volna elég ahoz, hogy az érdeklődés középpontjába jusson az ember. Elég sokan házasodnak meg 67 éves korukban, de azért senki sem beszél róluk. McCormick azonban az amerikai Egyesült Államok leggazdagabb emberei közé tartozik. 58 millió dollárra becsülik a vagyonát... legalább is ennyi után fizet adót. Csak fokozta a házasság nyomán keletkezett feltűnést az a körülmény, hogy McCormick «... titkárnőjét vette feleségül. A titkárnő, Miss Alice, nem valamilyen ragyogó szépségű, üde, fiatal leány volt. Miss Alice komoly, meglett és amint a házasságkötésnél kitűnt, a 45-ik életévét betöltött leányzó volt. — Persze, — világosította fel egyik barátját McCormick — most mindenfelé azért ostromolnak, hogy miért éppen a ■ titkárnőmet vettem feleségül?... Hiszen nem is szép és aztán nem is fiatal... Azt is mondják, ha már meg akartam nősülni, miért nem vettem el egy világhíres szép leányt, vagy asszonyt, hiszen százan és százan boldognak érezték volna magukat, ha hozzám jöhettek volna. Az aratógépgyáros mosolyogva mondotta ezeket a szavakat, majd így folytatta: — A dolognak nagyon egyszerű a magyarázata: szerettem Alicet, ezért vettem feleségül. Arra a kérdésre, hogy mi ébresztette fel a szerelmét, így válaszolt: — A határtalan becsületessége, a határtalan szerénysége és a határtalan szorgalma. Alice kilenc esztendővel ezelőtt került a milliomos gyáros irodájába. Eleinte csak gépírókisasszony volt, de a gyáros nyomban észrevette, hogy »több« lakozik benne. Közvetlen környezetébe osztotta be tehát s itt fontosabb dolgokat bízott reá. A komoly, kissé sovány, fekete leány a lehető legnagyobb lelkiismeretességgel végeztéi el a rábízott munkákat. Két év múlva a már titkárnő lett. — Magától értetődik, — mondotta McCormick — mint titkárnőm, minden, üzleti titkomba be volt altatva. A gyáros a jövő terveiről így nyilatkozott: — Mindenekelőtt nászútra megyünk. Legelső állomásunk Párizs lesz, ott meglátogatjuk az első házasságomból született fiamat, aki a párizsi egyetemen tanul. Aztán tovább utazunk. Egyelőre az a szándékunk, hogy Berlinbe, Bécsbe, Budapestre és Rómába megyünk. Sikerül ezt a tervünket végrehajtani, vagy nem, ezt persze nem tudjuk. McCormickné asszony szintén nyilatkozott. — Mint titkárnőnek — jelentette ki — heti 150 dollár fizetésem volt. Ebből bőven futott mindenre. Sohasem voltam a toalett bolondja.., most sem vagyok. Nem hiszem, hogy sokat változna az életmódom. Megkérdezték tőle, várjon be fog a járni az irodába? McCormickné nagyot nevetett. — Persze, hogy be fogok járni, csakhogy nem olyan pontosan ... Hébe-hóba ... Amikor kedvem szottyan, hogy meglátogassam az uramat... McCormick a legnagyobb titokban tartotta meg az esküvőjét és a nyilvánosság csak akkor értesült róla, amikor ő az esküvő megtörténtét, néhány sorban közölte a lapokkal. " . Zürichi deviza-árfolyamok Budapest 90.625 Zürich, április 30 Tegnapi Mai zárlat megnyitás Budapest 90.6375 90.6425 Berlin 123.25 123.225 Neiwyork 519.875 519.875 London 25.2562525.25625 Párizs 20.365 20.365 Milánó 27.70 27.60 Prága 15.40 15.40 Bukarest 3.29 3.30 Varsó 58.12 58. Bécs 73.162573.19125 Szófia 3.76 3.75625 Belgrád 9.13125 9.13125 Amsterdam 208.0125208.0375 Brüsszel 72.287572.30875