Az Est, 1927. december (18. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

Előfizetési árak • Egy hónapra : 3 pengő Három hónapra , 7 pengő K­üülfö­ld­ö­n a fenti árak másfélszerese Egyes szám ára a fővá­­rosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Ausztriában 20 garas Ara­dO Budapest 1927 * Csütörtök * december­­. sk Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor évfolyam * 273. szám. sz­erkeszt­őségi Olt. kerület Rákoczi út »4. Kladihtpatah Olt., Erzsébet körút 18—97.sm Plók­ kladihtoatah 0., Vilmos császár út *4. Szerkesztőség Bicském I., Kohlmarkt 7. Újság nél­­ül ma nem élhet a világnak egyet­lenegy népe sem — vaksötétben tapogatózna az egész élet és a technika minden vívmányával felszerelt századra az örök­éjszaka borulna, ha egy szép napon letűnne, vagy megsem­misülne a nyilvánosság nap­rendszere, a sajtó. Még fülünk­be csengenek azok a beszédek, amelyeket a Népszövetség múlt­kori ülésezése alkalmával a saj­tóról mondtak a világ hatalma­sai. »A főlépcsőn megy előre a sajtó a világpolitikában« — mondták akkor. És ha körül­nézünk azon a főlépcsőn, amely a jobb jövő magaslatai felé ve­zet fel, ott látjuk a magyar sajtót is, amely méreteiben és szellemében az integritás hatal­mát őrzi most is. Azt a magyar integritást, amelyért küzd benn és küzd a külföldön, a közvéle­mények szakadatlan világhábo­rújában. Világközvéleményeket hódított az újság-betű a magyar igazság mellé, szinte minden­napi inspekciós utat és földerítő utat és szolgálatot végez a ma­gyar újságbetű a világ lelki­­ismeretében. Harcosa és diplo­matája a magyar ügynek, a ma­gyar igazságnak odakint és éleszti és ébrentartja a lángot, a hitet, a reményt, a bizalmat és optimizmust idebenn. A magyar sajtónak azt a mun­káját, amelyet nehéz időkben, hihetetlenül nehéz körülmények közt, képtelenül sajtóellenes po­litikák mély depressziójában teljesít, igazán csak történelmi mértékkel lehet mérni. Csak­hogy a sajtó fizetési mérlegét ma más mértékkel állítják ösz­­sze és ebben a fizetési mérlegben bizony nagyon fájdalmasan f­üt ki az elszámolás. Itt a sajtó jó­részt csak »tartozik« — tartozik szabadságvesztési büntetésekkel és szédítő summájú pénzbünte­tésekkel. Tegnap a büntetőno­­vella tárgyalásánál rettenetes adatokat soroltak fel erről. Ha ezeket az adatokat halljuk, szin­te azt az abszurdumot kellene elilni, hogy a sajtóban csak egy óriási bűnhalmazatot lát­nak, egy vészes büntetőjogi komplekszumot és semmit abból a roppant történelmi munkából, amelyet a sajtó a magyar igaz­ságért, a magyar kultúráért, a magyar feltámadásért folytat. Ideges hangulatban tárgyalták a­lá a tegnap esti szocialista tüntetéseket A mai ülésem szerinteszik beavatkozását — Az Est tudósítójától — A parlament folyosóján a balol­dali pártokat erősen foglalkoztatja a tegnap esti szocialista tüntetés, amely több sebesüléssel végződött. Az eset nemcsak a szocialistákat, hanem a polgári ellenzéket is meg­lehetősen foglalkoztatta, annyira, hogy ezt a kérdést a szociáldemokra­ták a polgári ellenzékkel közö­sen akarják ma a parlament elé vinni. A szocialisták korán megjelen­tek a folyosón Peyer Károly veze­tésével, aki Propper Sándorral, Györki Imrével és Malasics Gézá­val kezdett tanácskozni. A polgári ellenzék részéről Gál Jenő vett részt a megbeszélésen, aki minde­nekelőtt megkérdezte, megfelel­nek-e a tényeknek a lapok tudósí­tásai a tüntetésről? Propper Sándor, aki jelen volt a tüntetésen, a kö­vetkezőképpen adta elő a történte­ket: — A mi tudomásunk szerint a tüntetés spontán megnyilat­k­ozás volt abból az alkalomból, hoggy har­madik éve nincs kolportázs joga a Névszavának. A tüntetésről csak akkor értesültünk, amikor az már folyamatban volt. Azonnal lemen­tünk a szerkesztőségből a tünte­tőkhöz, hogy nyugalomra intsük őket. Ez sikerült is, mert a tömeg nyugodtan viselkedett és semmi sem történt volna, ha a rendőrség nem avatkozik be indokolatlanul a tüntetésbe. — Itt látszott meg, hogy kétféle elbánásban részesíti a rendőrség a tüntetéseket. Teljesen indokolatla­nul használta a rendőrség fegyve­rét. Minden alkotmányos ország­ban lehet tüntetni, ha a tüntetés nem államellenes és nem veszé­lyezteti a közrendet. Tegnap a tüntetők nem tettek mást, csak a Népszava kolportázsjogát követel­ték és a sajtószabadságot éltették. — Jogtalanoknak tartjuk a fog­va­tartásokat, amikor azt látjuk, hogy most előállításokat, magas pénz­­büntetéseket és fogvatartásokat csinált a rendőrség, a legutóbbi tüntetéseknél pedig a tüntetőket egy-két pengőre büntették Peyer Károly . A parlamentben feltétlenül szóvátesszük a történteket, — vet­te át a szót Peyer — és nagyon különösnek tartjuk, hogy ezeket a tüntetéseket ilyen nem megfelelő módon fojtja el a kormány. Nem tudjuk, ki teszi szóvá a dolgot, ma délelőtt a parlamentben tanács­koznak arról, hogy a napirend so­rán vagy máskor beszéljünk-e erről a kérdésről. — Különös egyébként a Ház munkarendje is­ — folytatta Peyer — mert folyton szünetről beszél­nek és ezért akarják a Háznak a szünetet adni, hogy Bethlen Genf­be mehessen és ott a nu­merus clausus ügyében hangu­latot csináljon s igazolja, hogy Magyarországon teljes a konszolidáció, a rend akkor, ami­kor az őt támogató keresztény gaz­dasági párt a numerus clausus ügyében a kormánnyal ellentétes álláspontot képvisel és a miniszter­­elnök leghívebb barátja, gróf Te­leki Pál, a kormány á­lsápontjával szemben nemcsak hangulatot csi­nál, hanem a módosításokra vonat­kozóan a közvetítő szerepét is inaugurálja magának, ami­t a kor­mány úgy látszik akceptálni óhajt. Ezt szintén meg fogjuk ma állapí­tani a kormányra vonatkozóan. — Jó lenne, ha a polgári ellen­zék is szót emelne ebben az ügy­ben, Gál Jenő Gál Jenő erre kifejtette a maga álláspontját, különösen a szünettel kapcsolatban, amelyet a polgári ellenzék is kifogásol. — A parlament üléseinek és a jogfolytonosságnak alapfeltétele, — mondotta Gál Jenő, — hogy az országgyűlés tanácskozásai per­manensek legyenek. A gyakori szünetek, megszakítják a Ház kap­csolatát az eleven élettel, pedig az események bírálata akkor szüksé­ges, amikor történnek, nem pedig akkor, amikor már csak a történet­írók számára van jelentőségük. — A parlament csinálja a törté­nelmet, nem pedig regisztrálja az eseményeket. Feltétlenül igazatok van, — fordult a szocialisták felé — ha erről is beszéltek a mai napi­rend alkalmával és ha szóvá teszi­tek a tegnapi tüntetést. Mert ha a sajtószabadságért tömegmozgalom keletkezik, ez alkotmányos meg­mozdulás, amellyel szemben rend­őri attakkal, előállítással és őri­zetbevételekkel fellé­pni annyit je­lent, mint kimozdítani az alkot­mányos mozgalmat törvényes ke­reteiből.­­ Ha szabad tüntetni a nume­rus clausus ellen a középkori azi­lamokká változott egyetemeken, akkor legyen szabad ellentüntetést is rendezni, különösen abból az al­kalomból, ha a sajtószabadságért az Isten szabad ege alatt folytatnak békés tüntetést. A polgári szemé­lyes szabadság korlátozásának ese­te forog fenn és nagyon kevés poli­tikai belátásra vall, ha az ilyen tüntetéseket a kormány csírájában akarja elfojtani, amint tegnap este történt. Igaz-e, hogy egy fővárosi bizottsági tagot is előállítottak. A szocialisták Gál Jenő kérdé­sére megállapították, hogy Kiss Jenő ügyvédet, aki fővá­rosi bizottsági tag, előállítot­ták a VIII. kerületi kapitány­ságra és órákon keresztül őri­zetben tartották. — Akkor ezt is szóvá kell tenni, — mondotta Gál Jenő — nemcsak itt a Házban, hanem, a főváros közgyűlésén is, ahol most­an­á­ban folyton hangoztatják a városi autonómiával kapcsolatban, a fő­városi bizottsági tagok immunitá­sát. A kérdés mellett nem szabad közömbösen elhaladni és a szemé­lyi szabadság olyan súlyos korlá­tozását, mint amilyet tegnap este Kis ügyvéddel szemben alkalmaz­tak, szóvá kell tenni. Az én véleményem az, hogy a kormánynak saját jól felfogott ér­dekében meg kell óvnia a gyüleke­zési szabadságot, különösen akkor, ha Genfben a konszolidált magyar viszonyokra akar hivatkozni. A szociáldemokraták, értesülé­sünk szerint, a déli órákban fog­nak tanácskozni arról, hogy a napirend kapcsán tegyék-e szóvá az ügyet. A polgári ellenzék részé­ről Gál Jenő fog felszólalni.

Next