Az Est, 1927. december (18. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
Előfizetési árak • Egy hónapra : 3 pengő Három hónapra , 7 pengő Küülföldön a fenti árak másfélszerese Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Ausztriában 20 garas AradO Budapest 1927 * Csütörtök * december. sk Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor évfolyam * 273. szám. szerkesztőségi Olt. kerület Rákoczi út »4. Kladihtpatah Olt., Erzsébet körút 18—97.sm Plók kladihtoatah 0., Vilmos császár út *4. Szerkesztőség Bicském I., Kohlmarkt 7. Újság nélül ma nem élhet a világnak egyetlenegy népe sem — vaksötétben tapogatózna az egész élet és a technika minden vívmányával felszerelt századra az örökéjszaka borulna, ha egy szép napon letűnne, vagy megsemmisülne a nyilvánosság naprendszere, a sajtó. Még fülünkbe csengenek azok a beszédek, amelyeket a Népszövetség múltkori ülésezése alkalmával a sajtóról mondtak a világ hatalmasai. »A főlépcsőn megy előre a sajtó a világpolitikában« — mondták akkor. És ha körülnézünk azon a főlépcsőn, amely a jobb jövő magaslatai felé vezet fel, ott látjuk a magyar sajtót is, amely méreteiben és szellemében az integritás hatalmát őrzi most is. Azt a magyar integritást, amelyért küzd benn és küzd a külföldön, a közvélemények szakadatlan világháborújában. Világközvéleményeket hódított az újság-betű a magyar igazság mellé, szinte mindennapi inspekciós utat és földerítő utat és szolgálatot végez a magyar újságbetű a világ lelkiismeretében. Harcosa és diplomatája a magyar ügynek, a magyar igazságnak odakint és éleszti és ébrentartja a lángot, a hitet, a reményt, a bizalmat és optimizmust idebenn. A magyar sajtónak azt a munkáját, amelyet nehéz időkben, hihetetlenül nehéz körülmények közt, képtelenül sajtóellenes politikák mély depressziójában teljesít, igazán csak történelmi mértékkel lehet mérni. Csakhogy a sajtó fizetési mérlegét ma más mértékkel állítják öszsze és ebben a fizetési mérlegben bizony nagyon fájdalmasan füt ki az elszámolás. Itt a sajtó jórészt csak »tartozik« — tartozik szabadságvesztési büntetésekkel és szédítő summájú pénzbüntetésekkel. Tegnap a büntetőnovella tárgyalásánál rettenetes adatokat soroltak fel erről. Ha ezeket az adatokat halljuk, szinte azt az abszurdumot kellene elilni, hogy a sajtóban csak egy óriási bűnhalmazatot látnak, egy vészes büntetőjogi komplekszumot és semmit abból a roppant történelmi munkából, amelyet a sajtó a magyar igazságért, a magyar kultúráért, a magyar feltámadásért folytat. Ideges hangulatban tárgyalták alá a tegnap esti szocialista tüntetéseket A mai ülésem szerinteszik beavatkozását — Az Est tudósítójától — A parlament folyosóján a baloldali pártokat erősen foglalkoztatja a tegnap esti szocialista tüntetés, amely több sebesüléssel végződött. Az eset nemcsak a szocialistákat, hanem a polgári ellenzéket is meglehetősen foglalkoztatta, annyira, hogy ezt a kérdést a szociáldemokraták a polgári ellenzékkel közösen akarják ma a parlament elé vinni. A szocialisták korán megjelentek a folyosón Peyer Károly vezetésével, aki Propper Sándorral, Györki Imrével és Malasics Gézával kezdett tanácskozni. A polgári ellenzék részéről Gál Jenő vett részt a megbeszélésen, aki mindenekelőtt megkérdezte, megfelelnek-e a tényeknek a lapok tudósításai a tüntetésről? Propper Sándor, aki jelen volt a tüntetésen, a következőképpen adta elő a történteket: — A mi tudomásunk szerint a tüntetés spontán megnyilatkozás volt abból az alkalomból, hoggy harmadik éve nincs kolportázs joga a Névszavának. A tüntetésről csak akkor értesültünk, amikor az már folyamatban volt. Azonnal lementünk a szerkesztőségből a tüntetőkhöz, hogy nyugalomra intsük őket. Ez sikerült is, mert a tömeg nyugodtan viselkedett és semmi sem történt volna, ha a rendőrség nem avatkozik be indokolatlanul a tüntetésbe. — Itt látszott meg, hogy kétféle elbánásban részesíti a rendőrség a tüntetéseket. Teljesen indokolatlanul használta a rendőrség fegyverét. Minden alkotmányos országban lehet tüntetni, ha a tüntetés nem államellenes és nem veszélyezteti a közrendet. Tegnap a tüntetők nem tettek mást, csak a Népszava kolportázsjogát követelték és a sajtószabadságot éltették. — Jogtalanoknak tartjuk a fogvatartásokat, amikor azt látjuk, hogy most előállításokat, magas pénzbüntetéseket és fogvatartásokat csinált a rendőrség, a legutóbbi tüntetéseknél pedig a tüntetőket egy-két pengőre büntették Peyer Károly . A parlamentben feltétlenül szóvátesszük a történteket, — vette át a szót Peyer — és nagyon különösnek tartjuk, hogy ezeket a tüntetéseket ilyen nem megfelelő módon fojtja el a kormány. Nem tudjuk, ki teszi szóvá a dolgot, ma délelőtt a parlamentben tanácskoznak arról, hogy a napirend során vagy máskor beszéljünk-e erről a kérdésről. — Különös egyébként a Ház munkarendje is — folytatta Peyer — mert folyton szünetről beszélnek és ezért akarják a Háznak a szünetet adni, hogy Bethlen Genfbe mehessen és ott a numerus clausus ügyében hangulatot csináljon s igazolja, hogy Magyarországon teljes a konszolidáció, a rend akkor, amikor az őt támogató keresztény gazdasági párt a numerus clausus ügyében a kormánnyal ellentétes álláspontot képvisel és a miniszterelnök leghívebb barátja, gróf Teleki Pál, a kormány álsápontjával szemben nemcsak hangulatot csinál, hanem a módosításokra vonatkozóan a közvetítő szerepét is inaugurálja magának, amit a kormány úgy látszik akceptálni óhajt. Ezt szintén meg fogjuk ma állapítani a kormányra vonatkozóan. — Jó lenne, ha a polgári ellenzék is szót emelne ebben az ügyben, Gál Jenő Gál Jenő erre kifejtette a maga álláspontját, különösen a szünettel kapcsolatban, amelyet a polgári ellenzék is kifogásol. — A parlament üléseinek és a jogfolytonosságnak alapfeltétele, — mondotta Gál Jenő, — hogy az országgyűlés tanácskozásai permanensek legyenek. A gyakori szünetek, megszakítják a Ház kapcsolatát az eleven élettel, pedig az események bírálata akkor szükséges, amikor történnek, nem pedig akkor, amikor már csak a történetírók számára van jelentőségük. — A parlament csinálja a történelmet, nem pedig regisztrálja az eseményeket. Feltétlenül igazatok van, — fordult a szocialisták felé — ha erről is beszéltek a mai napirend alkalmával és ha szóvá teszitek a tegnapi tüntetést. Mert ha a sajtószabadságért tömegmozgalom keletkezik, ez alkotmányos megmozdulás, amellyel szemben rendőri attakkal, előállítással és őrizetbevételekkel fellépni annyit jelent, mint kimozdítani az alkotmányos mozgalmat törvényes kereteiből. Ha szabad tüntetni a numerus clausus ellen a középkori azilamokká változott egyetemeken, akkor legyen szabad ellentüntetést is rendezni, különösen abból az alkalomból, ha a sajtószabadságért az Isten szabad ege alatt folytatnak békés tüntetést. A polgári személyes szabadság korlátozásának esete forog fenn és nagyon kevés politikai belátásra vall, ha az ilyen tüntetéseket a kormány csírájában akarja elfojtani, amint tegnap este történt. Igaz-e, hogy egy fővárosi bizottsági tagot is előállítottak. A szocialisták Gál Jenő kérdésére megállapították, hogy Kiss Jenő ügyvédet, aki fővárosi bizottsági tag, előállították a VIII. kerületi kapitányságra és órákon keresztül őrizetben tartották. — Akkor ezt is szóvá kell tenni, — mondotta Gál Jenő — nemcsak itt a Házban, hanem, a főváros közgyűlésén is, ahol mostanában folyton hangoztatják a városi autonómiával kapcsolatban, a fővárosi bizottsági tagok immunitását. A kérdés mellett nem szabad közömbösen elhaladni és a személyi szabadság olyan súlyos korlátozását, mint amilyet tegnap este Kis ügyvéddel szemben alkalmaztak, szóvá kell tenni. Az én véleményem az, hogy a kormánynak saját jól felfogott érdekében meg kell óvnia a gyülekezési szabadságot, különösen akkor, ha Genfben a konszolidált magyar viszonyokra akar hivatkozni. A szociáldemokraták, értesülésünk szerint, a déli órákban fognak tanácskozni arról, hogy a napirend kapcsán tegyék-e szóvá az ügyet. A polgári ellenzék részéről Gál Jenő fog felszólalni.