Az Est, 1928. április (19. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

Vasárnap, 1928. április­­. Beszélgetés a leghíresebb német kritikussal „A magyarok az egész világhoz tudnak beszélni””, mondja Kerr Alfréd Kerr Alfréd Berlin, március 30 (Az Est berlini szerkesztőségérül) Kerr Alfréd grunewaldi lakása egy darab irodalomtörténetet je­lent. A modern kritikái Kerr cin 1- 13 önálló művé­szetté és közel három évtizedes működésével irányt szabott nemcsak a né­met színpadi mű­vészet fejledt­sé­nek, hanem ta­lán az egész világ s­zí­n­­házi kultú­rájának. Harca Gerhart K­am­pf­­mannért és küzdelme Sudermann ellen éppúgy megörökíti a nevét a jövő számára, mint teljesen sajá­tos bírálati stílusa, amelyben me­részség és szeileu­mség vegyül filo­zófusi mélységgel Pénteken délelőtt Kerr Alfréd már útrakészül. Néhány napig Bu­da­pestnek lesz vendége, vasárnap a Belvárosi Színház matinéján tart előadást. A kis szalon, ahol néhány órával elutazása előt­t felkerestük, renge­teg sark­i aprósággal alkalm­aiasko­­dik tulajdonosa ízléséhez. Kitömött exotikus állatok bámulnak felénk, egy-egy kép Amerika tempóját ér­zékelteti, száz és száz régi metszet fedi be a menyezetettől a padlóig a sötét falat. Múlt­ :Jelen és jövő fo­nódik ,egybe ebben a szobában, amelynek sül­imát Kerr egyénisége adja meg. a sokszínűség" harmóniá­jába, és úgy beletartoznak a new­­yorki képek, mint réti elhull szí­nésznők finom szi­netjei, néhány mosolygó gyerekfej és a kritikus, hatalmas juhászkutyája. Az­ a belső fiatalság, mely a kö­zis­ hatvanéves férfi tollát ma is irányítja, tükröződik vissza a nyu­godt arcvonásokon. Mik A magyar írók hatásának titka —. Az ön budapesti' .előadásában, — mondjuk neki, — valószínűleg Inéni lesz alkalma, a m­agyar szín­padi szerzőkről beszélni. l)r ön fi via fi niar sz­ikh­ázi redutom let­­jobb ismerői közé tartozik. Miben látja a magyar színműírók sikerének tit­­kát és azt a különálló helyzetet, m­­elyet m­a a világ színházi kultú­rájában elfoglalnak •’ — W’u, Ungarn hab­en Weltgeltung — pilírizirozza véleményét lefordít­­h­atatlanul Alfred Kerr. — Ők nem egy nemzethez írnak,hanem az egész világhoz tudnak beszélni és éppen múltkor mondtam, a német íróknak tartott előadásomban, hogy a magyaroktól tanuljanak. Molnár és Lengyel mindenütt otthon ■óimnak­. A németek legfeljebb Ber­linben és Lipcsében találnak vissz­hangot. — És mivel érik ezt el a magyar írók ! Mert nem­ merülnek ki az új ke­resésében, nem az egyetlen céluik, hogy mások legyenek, mint a töb­biek, hanem megőrzik a színházi tra­díciók nagy értékeit és a régi utakon haladnak tovább új célok felé. •—És­ ez­­megfelel az Ön ízlésének! — Amit mondom, hogy ez a szín­padi irodalom legmagasabb célja, d­e ma a magyar írók ezzel missziót teljesítettek. Támasztékot adnak a színháznak és biztosítékot szolgáltat­nak a színpad és a közönség kontaktu­sában. Én minden újnak barátja va­gyok, de ma nem látok új értékeket. Átmeneti időben élünk, a jövőt még nem látjuk. Egyelőre várnunk kell. •— Miben látj­i ennek okát? A korban vagy az írókban? — A kor­­termeli ki az embereket. • A háború utáni generációban még benne él­­t háború éhsége, fáradtsága, gyengesége. Még nem tudott az új generáció megizmosodni. És külön­ben is. A háború előtt az irodalomnak egy aranykorszakát éltük át.­­Az ilyen korszakok után rendszerint a hanyatlás ideje, következik. Ibsenek, Hauptmanok, Strindbergek nem szü­letnek mindennap. — Tehát az ön véleménye­­szerint az irodalomban is a­ hanyatlás és fejlődés periodikus váltakozása ta­pasztalható. ■ A modern irodalmi törekvések kritikája — Isten mentsen ilyen iskolás meg­állapításoktól. Csak azt­­ akartam ez­zel mondani, hogy minden társada­lom egy-egy korszakban kiéli az erőit és időnek kell eltelnie addig, amíg ismét erőre kap. Nézze a velenceieket, évszázadokig voltak kalandos, me­rész hajósok. Ma csöndes, sima életű polgáremberek. Nézze az ezer harc­ban megedzett népeket igázó svéde­ket. Ma az ő országuk a békés csönd és szenvedély­telen nyugalom hazája. — Ide a mai modern írók éppen erősebbek akarnak lenni, mint a régiek. — De kiélik magukat abban, hogy csak mások akarnak lenni. — Ha így látja a mai színpadi irodalom, helyzetét, hiszi-e mégis, hogy a színpad megőrzi jelentősé­gét, a jövendő generációk számára is? — A színház művészete örök. Az elmondott szó varázsát soha semmi nem szüntető meg Épúgy mint az opera nem tudott kárt tenni a prózai színház népszerűségében, épúgy a rádió sem jelent veszélyt, a mozitól sem féltem a színpadot. Lehet, hogy a színpadi közönség egy kisebb, exkluzívabb táborrá fog csök­kenni, de ez­ nem baj. Én egy új for­mának látom a körvonalait és ennek a formának a fejlődésétől végtelen sokat várok. Mta a beszélő mozi any­­nyira tökéletesedik, hogy egy-egy nagyértékű előadást minden mozza­natában meg leh­et őrizni jövendők számára, és el lehet vinni a színpadot minden varázsával a tömegek közé, a falukba, a kisvárosokba, akkor újabb, az eddiginél is nagyobb per­spektíváik tárulnak majd elénk. Kollektív dráma és egyéni sorsok Néhány évtizeddel ezelőtt a szín­­ház még egy szociális és etikai erő volt. Ma mintha ezt a jelentőségét elvesztette volna. — Éppen ellenkezőleg. Piscatornak és társainak a kísérletei ismét alá­húzzák a színpad, szociális jellegét. Éppen most indul meg ■ egy új offen­zíva a kollektív mű­vészet diadaláért. „­­ Csak az a nagy baj, hogy ennek az iránynak a hívei azt hangoztat­ják, hogy csak a létyyegdrámának, csak a színpadi kollektivizmusnak van létjogosultsága. Pedig dehogy! Ha végignézünk a dráma fejlődésén, megállapíthatjuk, hogy mindig volt és mindig lesz kollektív dráma, de ■emellett életképes és életjogosult az egyéni sorsok színművé formálása is. Schiller Toll Vilm­osu épúgy kollektív dráma, volt, mint a Hauptmann­­féle Takácsok. De ki vonná kétségbe, hogy Hauptmann Einsame Mensciicu­­m­ nem­ lehet épolyan érték, mint a tömegdráma. Kollektivizmus és indi­vidualizmus a színházi kultúrában nem ellentét, hanem­­ párhuzamos je­lenség. A két irány egymás kiegészí­­tése. — És a jövő! — A jelenlegi idők színpadi törek­véseinek egy nagy eredményt kö­szönhetünk. A rövidség és a tömörítés felé való igyekvés. Ma nem bírjuk el a hosszú­ magya­rázatokat, a részletezést. Tempót kí­vánunk. — Talán a film hatása ez? — Nem, a film .is,a kor hatását tük­rözi­­vissza. Az élet tempója változott meg. . . • . - ■ Még Ibsen, a legnagyobb forma­­•művész is túl­­hosszadalmas a­dui számunkra- -Szóval a Wedekind-Kaiser- Siernholm­-féle irány jelzik az utat. Kerr nagyon liliomán mosolyog. — Az első (rövid) tulajdonképpen én voltam. Azután jöttek százak és ezrek." Bár ne jöttek volna". Látva őket, megijed lepi saját magamtól és úgy sóhajtanak fel, mint Luther, amikor Őrá esküdtek a romboló"­ pa­rasztok. Hát ezek az én­­tanítvá­nyaim.. 3. oldal. Molnár Ferenc dicsérete Valahogy ismét Molnárra fordul a szó. — Molnár sikerét röviden­ meg le­het­ okolni. Ő ma talán az egyetlen színpadi író, aki szu­verénül uralkodik a forma fölött és mégis minden ízében költő ma­rad. Teljesen megértem a Játék, a kastély­ban csodálatos sikerét. Ez a darab nem legm­űvészibb alkotása Molnár­, hak, de kétségtelenül legokosabb műve. Örök költői értek marad min­,­den korok számára a Liliom, igen a Liliom. És ez a pátosz nélküli­­ ember most elragadtatja magát. — Ich liebe unendlich Mohtrir’s Liliom! Tréfás ijedtséggel a fejéhez,kap. — De kedves kollégám, miről fogok és beszélni Pesten, ha maga mindent megír helyettem? Pedig az ijedtségre igazán nin­csen ok. Kértn­ek marad m­­ég bő­ségesen mondanivalója. Csak' egy valamit nem tud elmondani. Öt­ször megpróbálkozott­ velem, hogy kimondja magyarul :««. viszov.tllí­­tásról. végül kétségbeesetten a fe­jéhez kapott: — Ex lehetetlen, nem tudom! Azután amikor a­ búcsúzat utált a fiagy kutyával együ­tt megy visszafelé a szobájába, még hal­lom, hogy leírhatatlanul hibásan ismételheti a nehéz matujur seót. Ráskay László. Gyakorlatilag akarjuk Önöknek meg­mutatni, hogy mily nagy előnyei van­nak az általunk gyártott RABION mosószernek.­Saját költségünkön, ingyen kimossuk egyhónapi szeny­­nyesüket saját mosókonyhájukban! Személyesen győződhetnek meg arról, hogy mily jelentékeny: idő-, munka-, tehát pénzmegtakarítást jelent a RÁDIÓN MOSÁS. Kérjük velünk pon­tos címét, foglalkozását és a nagy­mosás napját közölni. Felügyelőnőnk megbeszélés és tájékoztatás végett , Önöknél jelentkezni fog M­ór József SzappongvérOlajipar­­i Dudapes MV.postaKfuh46

Next