Az Est, 1928. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

Szombat, 1925 szeptember /. Megbontotta-e Rákóczi Béla az ÉME belső békéjét? Ébredő vezérek sajtópere — Az Est tudósítójától — • . . .A múlt évben nagy harcok foly­tak a?, Ébredő Magyarok Egye­sületében. Az úgynevezett régi és az új párt tagjai kaptak össze egymással. A régi ébredők, Rá­kóczi Béla, az akkori ügyvezető igazgató ellen vádakat hangoztat­tak, Rákóczi ellenpártja pedig röpiratokat nyomatott. Majd Rákóczi és társasága el­len jelent meg röpirat, amelynek az atrocitásos időkből ismert Gyalay Mihály volt a szerzője. A röpirat miatt ma vádlottként ke­rült a büntetőtörvényszék Ayc­­ttik­ tanácsa elé Gyalay Mihály. Személyi adataina­k kikérdezése után az elnök a következőkkel fordult hozzá: — Ön büntetve volt már ingó va­ll­yon rongálásáért, rágalmazásért,­­párviadal vétségéért és gyilkosság elkövetésére irányuló szövetkezés miatt. — Igen — felelt Gyalay, — de az utóbbi miatt amnesztiában része­sültem. — A­em­ lehet az ügyet békésen elintézni ! — kérdi az elnök. — Nem — válaszol Gyalay Ismertetik ezután a »Kedves bajtárs« című röpiratot. Azzal kezdi a röpirat, hogy eltűntek a régi harcok, bár nem aludt el a­z ébredő gondolat, de az Erne belső életében harc dúl, hanyatlásnak indult az egyesületi élet és ennek a hanyatlásnak oka az a személyi harc, amelynek középpontjában Rákóczi Béla, az Erne vidékről fel­került igazgatója áll. A röpirat szerint Rákóczi egyéni érvényesülése érdeké­ben megbontotta az egyesület belső békéjét, csak a maga pozícióját akarja emelni és a helytelen ügyvezetés miatt még anyagi károkat is oko­zott. Elmondja továbbiakban a röp­­­i­rat, hogy Rákóczi tékozlásával ki­merítette az egyesület anyagi for­rásait, zsidó újságírót engedett be az ÉME helyiségeibe, informálta az ÉME belső ügyeiről és ezzel az egyesületet a zsidó sajtó ellenőrzé­se­ alá helyezte. A röpirat aláírása: »Az aggódó ébredők.« Gyulai nem érzi magát bűnös­nek. Elmondja, hogy 250 zárt pél­dányban, bordákban küldte el a ve­sz­tőségnek és a választmány tag­­■■jainak, a röpiratot. Kezdettől, fog­va önzetlenül dolgozott az ÉME- ben és aggodalommal látta, hogy ott mi történik. A valóság bizonyí­tásét kéri a röpirat minden egyes lakk­nsinált részletére. Elmondja­, hogy az ÉME fegyel­mi széke, amelynek tagja báró dr. Kishly Károly, vitéz Kossuth Fe­renc és Szakáll Antal voltak, fe­gyelmi ítéletében Rákóczi Bélát örökre törölte, a tagok sorából és kitiltotta, az egyesület helyiségei­ből. Ezután Gyulai ügyvédje teszi m­eg előterjesztéseit a valóság bi­zonyítására vonatkozóan. Több írnú kihallgatását kéri, köztük Tici Szilyi Tiborét, arra vonatko­zóan, hogy Rákóczi megbontotta az egyesület békéjét. Kéri Prónay Pál, Méjjas Iván, Budai Dezső, Da­rányi­ Ferenc, Kádár Lehel, Tas­­tnádi-Kovács József és Verebély Jenő kihallgatását arra­­vonatko­zóan, hogy a régi ébredő vezérek elmentek az egyesületből a Rákóczi ü­gyvezítése miatt. Kéri a villamoscsoport vezetői­nek kihallgatását arra nézve, hogy Rákóczi igyekezett a régi ébredő­ket kipusztítani. Rákóczi ellen 18 rendbeli sikkasztás, csalás és más bűncselekmény miatt fegyelmi íté­letet hoztak, megfosztották őt tag­ságától , a rendőrségen is folyik ellene a bűncselekmény miatt az eljárás. Bizonyítani kívánja, hogy Rákó­czi személyi harcot folytatott és a maga érdekében feldúlta, az egye­sület, rendjét. Bejelenti, hogy Gyu­­lai és Rákóczi között több per van folyamatban és kéri ezek egyesí­tését. Rákóczi ügyvédje nem ellenzi a valóság bizonyítását, de meg­jegyzi, hogy ennek a pernek az a tengelye, hogy csakugyan az a ti­­zenhárompróbás gaz csirkefogó-e Rákóczi, akinek a röpirat, állítja, Rákóczi ellen nem volt fegyelmi eljárás, mert az ÉME-nek jelenleg legális vezetősége nincs, hanem egy illegális társaság tartja kezé­ben a korm­ányrudat. ,­z elnök félbeszakítja az ügy­védet és figyelmezteti, hogy ne sér­tegessen peren kívü­l álló személye­ket. — Egy illegális társaság bitorol­ja — folytatja mégis az ügyvéd, de az elnök újból félbeszakítja: — Még egyszer figyelmeztetem, ne térjen el a tárgytól és ne sérte­gessen. A­z ügyvéd ezután előadja, hogy a fegyelmi határozatot nem közöl­ték Rákóczival, aki így nem felleb­bezhetett ellene. Azért van ez a hajsza, mert Rákóczitól egyesek félnek. A rendőrségen akárkit fel lehet jelenteni, akár gyilkosságért is, de ez még nem bizonyít. Ezért ellenzi a nyomozati iratok beszer­zését. Kéri ellenben az ÉME pénz­tárkönyveinek a bemutatását an­nak igazolására, hogy Rákóczi semmiféle szabálytalanságot sem követett el. Rövid tanácskozás után a bíróság elrendelte a bizonyí­tást, de az eljárást felfüggesz­tette addig, amíg a Rákóczi el­len folyamatba tett bűnügy jogerősen befejezést nem nyert. Gyulai a vádlottak padján ma­radt,, de a főmagánvádló helyét 3. oldal Budavári László vette át, aki azért perelte Gyulait, mert az az Ébredő Villamos című lapban felszólította az ébredőket, hogy ne fizessenek elő a Nemzeti Élet­re, amely rágalmakat terjeszt és megbontja az ÉME belső egy­ségét Gyulai azzal védekezett, hogy nem Budavárit támadta, hanem a Nemzeti, Életet. Ezt a lapot köz­adakozásból alapították, éppen ezért felháborító volt, amikor sa­ját alapítóival szembefordult. Tabakovics Dusán és Fleissig Sándor kihallgatását rendelte el a törvényszék a Wiener Commerzial Bank pesti igazgatóinak bűnperében — Az Est tudósítójától — A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa néhány hónappal ez­előtt hirdette ki határozatát a Wie­ner Commerzial Bank budapesti fiókja igazgatóinak évek óta hú­zódó bűnperében, a vádlottak va­lamennyiét a vádirat értelmében vád alá helyezte. A vádhatározat kihirdetése után a budapesti bün­tető törvényszék elnöke, az ügyet főtárgyalásra a Bh­irilla-, tanács­nak osztotta ki. Dr. Fábián Béla, az egyik igaz­gató védője, kérvénnyel fordult a főtárgyalási tanácshoz, amelyben kérte, hogy rendelje el Tabakovics Dusánnak és Fleissig Sándornak szakértő tanukként leendő kihallga­tásái. Fábián Béla kérelmét arra alap­otta, hogy az egész bűnper­­ben az a legfontosabb kérdés, hogy 1920—21-es években a valuták árfo­lyama naponként többször válto­zott és a romló­ korona idején a bankok megengedték tisztviselőik­nek a tőzsdejátékot. Ezen alapszik az összes vádlottak védekezése. Va­lamennyien az árfolyamok akkori folytonos romlásával és a­ szokásos tőzsdejátékkal magyarázzák a szenvedett veszteségeket. A törvényszék, bár a vádhatáro­­zatban már felsorolta az összes, ki­hallgatandó" tanukat, kivételesen helyt adott a kérelemnek, a szep­tember 25-iki főtárgyalásra elren­delte Tabakovics Dusánnak és Fleissig Sándornak szakértő tanuk­ként leendő kihallgatását. ­2sS .S.Ste­xti' _ Elsőrendű, jehetepti és lecínyfed iskoldcifiok szdvdldli minőségben: S0-30 «A90 31-35 36-39 90 .J#I 90m ügyelnek t dj?nd színben: 36-30W 31-35 36-39m mp go 41 Iw ♦ 1 G Cserész és sjiopkcifiofe. /­yepmekkdpisnyák és snoplzdfenífe dús választékká vii.snzs£b£t-körűt 2£)• vii • rákóczi CEGLED ESZTERGOM GYŐR KAPOSVÁR KECSKEMÉT NAGYKOROS PÉCS SZEGED SZEKESFEHERVÁR SZOMB­AT MELY

Next