Az Est, 1929. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

„Lesz melegvíz füredek­ mondja Pávai Vajna főgeológus Nyilatkozat a támadások okáról, élete céljáról s a hajdúszoboszlói csodavízről Négy vaddisznót lőttek az ómássai erdőben Bethlenek Miskolc, december 31 (Az Eri tudósítójától) A lillafüredi­­ matyóvillá­­nak ér­dekes lakója van: Pávay-Vajna Fe­renc főbányatanácsos, állami főgeo­lógus, a lillafüredi mélyfúrási mun­kálatok vezetője. Azért van Lilla­füreden, hogy az ómassai erdőben vad­disznóra vadászó Bethlen miniszter­elnöknek és Mayer földreívelésügyi miniszternek részletes jelentést te­gyen a mélyfúrási munkálatok ered­ményéről, a várható kilátásokról és főképpen arról, hogy felbuzog-e a melegvíz Lilla­füreden? Pávay-Fajn­a tudja, hogy mi járat­ban vagyunk. Ő kezdi a beszélgetést. — Szóval megint támadni, akarnak"! — Nem, csupán felvilágosítást ké­rünk a mélyfúrási munkálatokról, az eddigi eredményekről és a várható ki­látásokról­ és­­általában arról, hogy ha mégis felbuzeg a melegvíz Lillafü­reden, mi lesz annak a rendeltetését Melegvíz — Nos hát írják meg az urak, hogy­­ n­agyon értékes, nagyjelentőségű karácsonyi aján­dékkal lepett meg bennünket a mélyfúrási munkálat. Végre eljutottunk a munkálat leg­fontosabb mozzanatához. Átfúrtuk a mészkőréteget, 725 méternyire va­gyunk a mélyben. Most nyílik alkalom arra, hogy a mészkőben, keringő és a felszínről leszi­vár­gó hideg vizeket ki­zár­juk a fúrólyukból. Ez azt­­­jelenti, hogy mostantól kezdve, a mélyből fel­jövő melegvizeket anélkül tudjuk majd feltárni, hogy azok a felülről felszivárgó hidegvizekkel keveredje­nek. A munkálatok most arra irányul­nak, hogy ebben a mélységben a hő­­mérsékleti viszonyokat megállapít­suk és a megfelelő cementadagolás­­sal az mészkő és a palák határán a hideg és meleg vizek elkülönítését a lehetőség szerint elvégezzük. Most várjuk a fúrólyukban a ma levő, ke­vert víz kitakarításához szükséges nyolcszáz méteres kanalazó kötelet és a hozzá való tíz méteres kanalat. — És mikor lesz melegvíz? — Jóslásba nem bocsátkozom, hi­szen nem lehet tudni, hogy­­mennyi­­ ideig tart a kanalazás és a hőmérsék- l leti viszonyok megállapítása. Az ered­­­­mény azonban nem kétséges. Víz a fúrás kezdete óta van. Több esetben olyan vizeket találtunk, amelyek ha­talmas sugárban törtek fel két és fél­­méterre a felszín fölött. Hogy ezek a vizek nem tisztán hidegvizek, azt bi­zonyítja az a körülmény, hogy a fúró-­ lyuk fenekén a kevert víznek 24 Cel­sius foka van. A hőmérséklet felülről lefelé folyton emelkedett. Legutóbb négy fokkal nőtt, mast már négy fokkal nagyobb a hőfoka a lillafüredi víznek, mint a diós­győri melegforrások vizének. — A támadások nem érintenek. El­lenkezőleg felfokozzák ambíciómat és erősítik bizakodásomat. Sem politi­kai, sem tudományos titkot nem sza­bad keresni a támadások mögött — mondja Pávay­ Vajna. Csonka--Magyarország energiaforrásai — Bizonyos érdekeket sértenek az én mélyfúrási munkálataim. A dol­gok megértése végett a karcagi ku­tatásokra kell hivatkoznom. Az­ én célom Csonka-Magyarország új energiaforrásainak a feltárása. Ezt, én életprogramnak, életcélomnak tekintem. A karcagi fúrások nagy eredménnyel kecsegtetnek. Már az első erupciónál ISO ezer köbméter földgázra akadtunk. A földgáznak tudvalévően nagyobb a fűtőértéke, mint a szénnek. Elektromos erőt job­ban és olcsóbban lehet vele előállí­tani. Ez a körülmény pedig, a laikusok is láthatják, bizonyos anyagi érdeke­ket és gazdasági koncepciókat sért. De ezzel én nem törődöm. Tovább dol­gozom. Munkám nagy eredményének tekintem az alföldi forráskutatásokat, melyeknek geológiai részét én inté­zem. Az alföldi fúrások során a folu­­gázok és a magas h­őmérsékű ásvá­nyos vizeken kívül most egy nagyon érdekes jelenség köti le a figyelmün­ket, az, hogy Hajdúszoboszlón 1150 méter mély­ségben 108 Celsius fokú hőmér­­sékű vizet találtunk. Ez a víz tehát a fo­­rponton felül van, úgynevezett túlin vitett víz. Ez azt jelenti, hogy ebben a mélység­ben a víz, miután túlhevített,­­ha a nyomás alól megszabadítjuk, gőzzé alakul át.­ ­ Közel vagyunk tehát ahoz a problémához, amit már Kalif­orniá­ban, Alaszkán és Olaszországban megoldottak, hogy tudniillik a föld­ből fúrásokkal nyert gőz hajtja az elektromosságot fejlesztő turbi­nákat. — Ez pedig olyan korszakos jelen­tőségű eredmény volna, amelyet kü­lön bizonygatni nem szükséges. A lillafüredi fúrás kifizette magát Újból a lillafüredi mélyfúrási mun­kálatok sorsáról beszélgetünk. — Szomorú, — panaszkodik Pávay főgeológus, a­hogy a lillafüredi kér­dést sokan, politikai csemegeként ke­zelik. Pedig örülni kellene, hogy a kormány figyelme erre a magaslati helyre terelődött. Mindenkinek be kell látnia, hogy a csonka maradék­ból mindazt ki kell szedni, ami csak lehetséges. Nem gáncsoskodás jár ezért, hanem támogatás, hiszen nem reménytelen kísérletekről van szó. Nekem például eddig még­­egyetlen­­ fúrásom sem volt meddő, aminthogy a lillafüredi sem lesz az. Az én álláspontom az, hogy nem­csak fontos volt, hanem kötelesség Lillafüreden nagy invesztícióba bo­csátkozni. Még abban az esetben is, ha mélyebben melegvizet nem talál­nánk, a fúrás mai állapotában máris kifizette magát. Annyi vizet ad, amellyel az egész lillafüredi palotaszálloda vízszükség­letét biztosítani lehet, anélkül, hogy erre a célra külön vízművet kellene létesíteni. A lillafüredi fúrási mun­kálatok fiaskójáról tehát beszélni egyáltalában nem lehet. — És ha felbuzog a melegvíz, mire kívánja azt felhasználni az erdő­­kincstárt? — Ha melegvíz lesz, akkor minden különösebb felmelegítés nélkül felhasználható lesz az a palota­­szálló fürdőszobáiban. A melegfürdő probléma tehát meg volna oldva. Azonkívül strandfürdő is, készül ott is felhasználható lenne. Vasárnap Bethlen miniszterelnök és Mayer miniszter szemlét tartottak a mélyfúrási munkálatoknál. Meghallgatták Pávay­ Vajna főgeoló­gus jelentését. A szende eredményei tovább folytatják a fúrási munkála­­tokat, mert minden jel amellett szól, hogy­­ mégis felbuzog a melegvíz Lillafüreden. A vaddisznóvadászat véget ért Vasárnap délután öt órakor egyéb­ként véget ért az ómassai erdőben ren­dezett kétnapos vaddisznóba Já­szai, amely nagyon szép sikerrel járt. A hatalmas garadnai völgyben szinte londoni ködben 35 hajtó űzte a­ vadat. Az első nap három vaddisznó került k­­ terítékre, összesen négy hajtásban ál-­­lottak fel a vadászok. Az első kettő zsákmány nélkül ért véget. A har­madik hajtásnak egy vaddisznó lett a zsákmánya. Tasnády-Szű­cs András lőtte le. A negyedik hajtást Bethlen minisz­terelnök uralta. Két vaddisznót terí­tett le. A vadászat első napi mérlege tehát három vaddisznó. A vadászaton részt vettek Bethlen miniszterelnökön kívül Mayer János földművelésügyi miniszter, Sztra­­nyavszky Sándor és Mayer Károly államtitkárok, ifj. gróf Bethlen Ist­ván, báró Bolt­tik István, Al­más­­i László, dukai Takács Géza, Kállai­ Tamás, Rubovszky Miklós, Pfeiffer­ Gyula miniszteri tanácsosok, Hodobay miskolci polgármester, Szepe­ssy Ar­túr erdőigazgató. A vadászat kilenc órán át tartott. A második vadászati napon is ked­vezett a szerencse. Egy vaddisznó esett zsákmányul, Almássy László lőtte. Hétfőn reggel Bethlen István gróf miniszterelnök és kísérete visszautazott a fővárosba. Egyébként megemlítjük, hogy a hámori képvi­selőtestület » Bethlenf­ürednek« sze­retné átkeresztelni Lillafüredet. 3. oldal A végleges francia költségvetés Párizs, december 31 A kamara jelentéktelen változta­tásokkal 450 szavazattal 112 ellenében a szenátus szövegezésében elfogadta a költségvetést. Az új szöveget azután a szenátus néhány kisebb eltérés el­lenére 274 szavazattal 16 ellenében­­ elfogadta.­­ A most már véglegesen elfogadott­­ büdsé a következőképpen alakul : be­­­vételek 45.430.717.348, kiadások 45 mil­­­­liárd 366.130 503, bevételi felesleg ' 64585. 845 frank. 't Egy dúsgazdag vegyészig fogyilkos kísérlete Prága, december 31 (Az Est külön tudósítójától) Egerben egy szálloda szobájában vasárnap az alkalmazottak eszmélet­le,vili találtak egy elegáns ölt ezem­ hölgyet, aki az esti vonattal érkezett s meghagyta a portásnak, hogy reg­gel 8 órakor költesse fel, mert to­vább utazik München felé. Az éjjeli szekrényen egy üres üvegcse volt, rajta halálfej. A kórházban gyomormosást alkal­maztak é­s sikerült eszméletre téríte­ni az öngyilkos nőt, sőt már ki is lehetett hallgatni. Melhardt Ilonának hívják, vegyésznő, aki a müncheni egyetemen doktorátust szerzett, 35 éves, aussigi dúsgazdag nagyiparos leánya, aki egy müncheni vegyészeti gyárban kapott alkalmazást és oda akart utazni, de útközben kiszállott Egerben. Azt nem, akarta bevallani, hogy miért ivott mérget. 11 Budapest és Wien jóízlésű hölgyközönségének kedvelt bevásárlási helye SZÉNÁSI SÁNDOR selyemáruházai Budapest^ IV.t Bécsi ussa 5 öeák Ferssic ticca sarcán Wien>l.,Peftersplatz 3 Sraben 26*es ház

Next