Az Est, 1929. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)

1929-08-01 / 172. szám

Csütörtök, 1929. augusztus 1. Éles vita Eger­ közgyűlésén a másfélmilliós vízvezeték miatt, amely tíz év alatt megeszi a csöveket Választási izgalom az érseki városban B­jer, július 31 (Az Est tudósítójától) Az egri képviselőtestület izgalmas közgyűlésen tárgyalta a városi víz­vezeték építési költségeinek elszámo­lását, amelyet d­r. Kairól,?­ István városi tanácsos terjesztett elő. Beje­lentette, hogy a vízvezeték körülbelül másfélmillió pengőbe került és a költségelőirányzatot 82.612 pengő­vel lépték túl. Vatkay Pál érsekhelyettes, pápai Prelérus éles kritikát mondott a be­mutatott elszámolásokról: — Az az értesülésem, hogy a víz tíz év alatt megeszi vas­csöveinket. A tíz évből egy már eltelt, kilenc év múlva tehát az építkezést újra kell kezdeni. Igaz-e ez és igaz-e, hogy erre a városi tanácsot annak idején figyelmeztették? A költségekről min­denki által betekinthető, tételenként részletezett elszámolást kell az új­­ságban közzétenni. Amikor az építést elhatároztuk (sta,író­l pengőről volt szó, most másfélmillió a költség. Igaz, hogy a város 17 kilométer he­lyett 23 kilométert építtet, de a kor­mány ezt még ma sem hagyta jóvá és ez a többlet sem ad­ magyarázatot ar­ra, hogy miért került az építés az eredeti összegnél 100 százalékkal töb­be. Nem jártak el kellő gonddal az artézi kút fúrásánál sem. Láng And­rás fürdőtulajdonos a fúrás következ­tében elvesztette artézi kútjának vi­zét és kártérítési perét a város ellen első fokon már meg is nyerte. Csak szakértői díjakban 1000 pengőt fizetett ki a város, mert azt sem tud­ták, hogy van vízjog. Aki ilyen hibá­kat követ el, azt felelősségre kell von­ni. Ne csak a város tzessen mindig, hanem fizessen már egyszer az is, aki a­ hibákat elkövette. Matusska Mihály apátkanonok, Eger plébánosa, a következőket mondta: — Kérdem, hogy ki vizsgálta felül a számadásokat? Bizalmatlannak kell lenn­em azzal a vállalkozóval szem­ben, aki olyan tételeket is kifizetés végett terjesztett a vízművek igaz­gatója elé, amelyeket már régebben elszámolt rtc. d­r. Kálnoky városi tanácsos vála­szában kijelentette, hogy Eger annak idején kitűnő vegyészeket hallgatott meg, akik azt mondták, hogy a víz sem az egészségre, sem a vascsövekre nem káros. A többletki­adásokat a­ minisztérium által elren­delt különleges munkák okozták. ■Újabban felfedezték, hogy a vízveze­ték vizében a vascsöveket rongáló szénsav van, mire a népjóléti minisztérium elren­delte savtalanító készülék felállítását. Dutkay prelátus újra felszólalt: — Az országos Közegészségügyi Tanács annak idején kimondotta, hogy ez a víz ivásra alkalmatlan. A népjóléti minisztérium műszaki osztálya ennek ellenére vízvezeték céljaira javasolta az egri melegvizet. Indítványozom, hogy menjünk deputációba Vass Jó­zsef népjóléti miniszter elé, világosítsuk fel őt ennek a szegény városnak súlyos a helyzetéről, viszo­nyainkról és kérjük, hogy miután sut a minisztériumának műszaki osztá­lya rontotta el a dolgot, vállalja el a savtalanító berende­zés költségeit. Kálnoki városi tanácsos azzal fe­lelt, hogy a vizet nyolc esetben vegyelemezték, de szénsav­ra, úgy látszik, nem■ terjedt ki a vegyelemzés. Egyébként meg kell állapítania, hogy az egri vízve­zeték a legolcsóbb az utóbbi időbent építették között az egész országban. Dutkap prelátus és d­r. Kálnoky között ezután a vegy­vizsgá­latok kér­déséről fejlődött ki vita, aminek Trak Géza polgármester vetett vé­get azzal a kijelentéssel, hogy mind a nyolc vizsgálat eredményét közzéteszik a lapokban. A közgyűlés az esti órákban véget ért, de nem ért véget az a harc, amely a városban erőteljesen folyik a harmincnyolc képviselőtestületi tagságért. A városházi ellenzék egy előkelő főpap vezetése alatt tömörül és előrelátható, hogy soraiban több egri kanonok is ott lesz a választá­sokon. Subik Károly érseki iroda­­igazgató Trak Gézát, a mai polgár­­mestert támogatja, Budsváry László pedig, aki többszörös bukás után nőtt a városi politikában vesz tevé­keny részt, pártjával Braun Károly városi főjegyzőt igyekszik polgár­­mesterré választatni. Teljessé kell tenni az őszi lakberendezési vásárt A Bauhaus stílus bevonni a magyar lakásba — ’Az Est tudósítójától — Éles kontúrokban rajzolódik m­ár ki az őszi lakberendezési bemutató és vásár képe. A jelek szerint megvalósul a ren­dező Országos­­­pír­egyesület elgondolása, hogy a »Polgári Otthoni keretében min­den lakberendezési hiány pótolható legyen. Nemcsak a nagyszerű magyar műbútoro­­sok viszik el tehát a városligeti Iparcsar­nokba legújabb termésüket, de a kárpi­tosok, festők, bronzművesek, szőnyegké­­szítők is. Még a legmodernebb vonalvezetésű Banhaus-stílus is bevonni a lakberen­dezési vásárba, tehát a magyar lakásba. Igen nagy a jelentkezés. A főváros ipa­rosai — kézművesiparosok és nagyipa­rosok egyaránt — lelkesedéssel karolták fel a jó ügyet. A lakásberendező iparo­sok felvonulása tehát valószínűleg leg­vonzóbb attrakciója lesz az őszi gazda­sági életnek. Fájdalom azonban, máris holmi féltékenykedési háború tört ki a jelentkezések körül. Apró zsörtölődés és villongás, amit még most, idejében kellene elisítani, nehogy a lakberendezési vásár teljessége szenved­jen miatta csorbát. Az Iparegyesület minden bizonnyal nemes tradícióból, csak vonakodva és feltételesen fogadja el a lak­­berendezési cikkeket árusító k­ereskedők jelentkezését. Ez pedig helytelen intézke­dés. A szakiparosok túlnyomó része tudva­lévően kereskedők részére dolgozik. Igen nagy hiba volna tehát a kereske­dők részére dolgozó iparosokat a kiállí­tásból, az érvényesülésből kizárni. Fontos szempont az is, hogy jóformán a kereskedők ismerik legjobban a közönség szükségletét, ízlését, igényeit, de teherbíró­­képességét is. Az iparosokat foglalkoztató kereskedőnek tehát feltétlenül helyet kell szorítani a lakberendezési vásárban. *­­ oldal. 420 órai repülés után leszállt a St. Louis Robin A repülés pénzembere sokalta az aviatikáknak járó összeget Kenyork, július 31 A San Louis Robin tegnap este 7 óra­­18 perckor földre ereszke­­dett. A repülőgép, mint emlékezetes, július 13-án reggel 7 óra 17 perckor kezdte meg vállal­­k­ozá­sát, azóta megszakítás nélkül maradt a levegőben. Párizs, július 31 A Matin Zandorft híradása szerint a San Louis Robin aviatikusai azért hagyták abba a repülést, mert Robert Son őrnagy, aki a vállalkozást pénzelte, már sokalta, a világre­kord megdöntése után ne­kik járó összeget. Az aviatikusok minden óráért, amely a rekordot felülmúlta, fejenként 120 dollárt kapnak. Ez a külön­­­díj végösszegében 18.360 dollárt tesz ki, Robert Son őrnagy rádió­táviratban utasította az aviatikusokat, hogy azonnal ereszkedjenek földre. Az új világrekord 41.250 kilométert repült a St. Louis Robin Lewyo­k, július 31 J­ac­k­s­o­n és OT3­r­­­e a pilóták új világrekordot teremtet­tek az időtartamrepülésben. Ez a re­kord hét nap, négy óra és­­tíz perccel haladja meg a Los Angelesben nemrég elért világrekordot. A leszállás alkal­mával a repülőtéren óriási közönség üdvözölte a repülőket. Leszálláskor nagy cső volt. A pilóták jól érezték magukat. Azonnal bevezették őket egy repülőgépcsarnokba és ott az orvosok m­eg­ál­la­p­í­t­o­t­­t­á­k, h­o­g­y egészségi álla­potuk, eltekintve egy kis rosszul tápláltságtól, ki­­fogást­a­lan. A pilóták kijelentették, hogy szíve­­sen repültek volna még to­vább, de a motor már nem dolgozott kifogástalanul és különösen a tüzelőanyagvezetés nem felelt meg mindenben a követelmé­nyeknek. Egyébként csak akkor száll­tak le, amikor lentről erre már több­ször utasítást kaptak. Lindbergh ezredes is jelen volt a leszál­lásnál. A repülőgép július 13-án 7 óra 17 perckor szállt fel és azóta 41.250 kilométert repült, 13.376 liter benzint fogyasztott és 47-szer kapott töltést. A pilóták a m­o­t­o­r c­p­í­­­ő vál­lalattól 25.600 dollárt kaptak. A megbukott puccskísérlet megadta a kegyelemdöfést a román fasisztapártnak * Bukarest, július 30 . (Az Est külön tudósítójától) A meghiúsult puccskísérlet, amely­nek gyors, energikus és éppen ezért nagyon sikeres elnyomásával a ro­mán kormány befelé komoly sikert ért el, nagyon megártott a fasiszta­párt amúgy sem­ nagyon nagy nép­szerűségének. A politikailag iskolá­zott körökben eddig sem vették túlsá­gosan komolyan ezt a kísérletezést és nagyon jól mérlegelni tudták, hogy a fasisztavezér Filipcscunak sem sze­mélyi presztízse, sem szervezőereje nem alkalmas arra, hogy hasonló moz­galmat sikerre vezessen. Filipescu tulajdonképpen nagyte­hetségű édesapjának tekintélye alapján próbált politikai karriert csinálni, de rövidesen kiderült, hogy a fiú na­gyon messze maradt az apa koncep­ciózus lényétől, akit román politikai körökben szívesen hasonlítottak Tisza Istvánhoz, így azután lassan-lassan minden párton elfogyott a népszerű­sége és az ambiciózus fiatal politikus másutt és másutt próbált szerencsét. Averescu mellett éppen úgy har­colt, mint a nemzeti párt soraiban, míg végre azt gondolta, hogy a fa­siszta program volna alkalmas arra, hogy népszerűségét felragyogtassa. Ebben azonban két körülmény aka­dályozza meg elsősorban. Az egyik az, hogy a városi lakossághoz, amely figyelemmel kísérte eddigi, elvek te­kintetében nagyon is váltakozó kar­rierjét, már semmiféle szál nem fűzi, a parasztok számára pedig túlságo­san is bejár, idegen és ellenszenves. Így azután inkább csak azokat sikerült maga körül gyűjtenie, akik személyes am­bícióik kielégítetlensége­ miatt vagy anyagi haszon reményében óhajtják a diktatúra bekövetkezését. Maga Filipescu is érzi annak szük­ségességét, hogy ezeken a hibákon saját érdekében segítsen, de nem ta­lálja meg a módot, hogyan. Az elhi­bázott puccskísérletben különben nem az ártott a fasisztáknak legjobban, hogy leleplezték és meghiúsították, hanem inkább az, hogy a nyilvános­ságra került tervek ötlettelensége és vérsze­gény volta mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, hogy ezek az emberek még tervekben sem tudnak újat és vonzót alkotni. A megbukott terv így elsősorban azokkal szemben okozott pótolhatat­lan kárt a fasiszta mozgalomnak, akikre esetleg számíthatott volna. Jól informált politikai körökben bizonyosra veszik, hogy az egész, mondvacsinált román fasiszta mozga­­lomnak körülbelül a kegyelemdöfést adta meg a­ bukott puccskísérlet, amelynek hiába próbálta Carol trón­örökös nevének belekeverésével súlyt és tekintélyt adni. SPOTRICH MARGITSZIGET KALMÁR# JAZZ !

Next