Az Est, 1929. október (20. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

Kedd., 1929■ október­­. ■ újabb terhek vállalására a ma*­­­nék. gyár kormány semmi körülmén­y . A termelés úti programjáról he­gyek között nem vállalkozhat- e szólt ezután a miniszterelnök. A nezőgazdaság átalakítása . A mezőgazdaság t­alpraállásá­nak egy másik előfeltétele a mező­gazdasági üzemek átalakítása, il­letve olyan termények fokozottabb termelése, amelyek könnyebben el­helyezhetők és a nagyobb transz­portot is megbírják. Itt a földműve­lésügyi miniszter termelési politi­kája bír nagy jelentőséggel és nem szabad lekicsinyelni azokat a kis eszközöket, amelyek gyakran igen" hatékonyak, például tejtermelő gazdaságainkat, baromfitenyészté­sünket, tojástermelésü­nket, gyü­mölcs- és zöldségtermelésünket, amelyeket fokozni kell, esetleg­ más termelési ágak rovására is. Ide tape­­lód­ik szervesen a kereskedelemügyi miniszter helyes útügyi politikája. valamint a kisvasutak kérdése, amely a termelőt közvetlen kapcso­latba és biztosabb összeköttetésbe hozhatja a fogyasztóval és a világ­piaccal is. Itt nem lehet hangozatos jelszavakkal dolgozni. Itt a detail munkának van tág tere és ezt leki­csinyelni semmi körülmények kö­zött nem szabad. Mindez azonban szintén összefügg nagy beruházási po­litikánkkal, amelynek lehetőségét a párizsi tár­gyalások és a pénzpiac kedvezőbb alakulása kell, hogy megelőzze, il­letve meghozza. Ezzel csak felelni akartam azokra a kritikákra, ame­lyek a kormány közgazdasági poli­tikájával szembeni­ a közel­múlt­ban is kiadós mértékben elhang­zot­tak. Mi minden termékeny kritikát örömmel fogadunk, hiszen nem tartjuk magunkat csalhatatla­noknak, különösen minden gyakorlati ja­vaslatot a kormány a legkomolyab­ban mérlegel. Ámde az a kritika, amelyet csak politikai szempontból gyakorolnak, amely csak általános­ság terén mozog, amely nem jelöl meg egyes konkrét hibákat, vagy nem tesz konkrét javaslatokat,­­ nézetem szerint túl lő a célon, il­letve káros is lehet, mert károsan befolyásolja a közhangulatot, csüg­­gedést kelt a termelők körében anélkül, hogy a javulás processzu­sát, vagy annak eszközeit, a javí­tás módjait megjelölné, vagy ahoz a maga részéről hozzájárulna. A miniszterelnök most külön meg­jegyzi, hogy egy felszólítást akar in­tézni általában a gazdasági helyzetet bírálókhoz. Felszét bírás a krieffcuscfcrt&s — Kérem mindazokat, — mondja Bethlen István — akik komolyan lelkükön és szívükön viselik az or­szág gazdasági életének javulását, akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon állanak, a maguk feladatát u­gy fogják fel, hogy karöltve azok­kal a tényezőkkel, akik hivatva vannak szaktudásuknál, vagy állá­suknál fogva közgazdasági politi­kánk helyes irányba terelésére, mű­ködjenek együtt ők is abban a mun­kában, amely egy hosszú és nehéz feladat, de amelyet el kell végez­nünk .Ezt a munkát nem végezhet­jük el harcban, csak egyetértésben és szeretettel az ügy iránt. A miniszterelnök ezután a kor­mány adópolitikájával kapcsolatban tett jelentős nyilatkozatot. A­zmmum adópolitikája — ami az adópolitikát illeti — úgymond —• a múlt költségvetési vita alkalmával egy határozati ja­vaslatot fogadott el a kormány, amely azt célozta, hogy a magyar költségvetés kiadási oldala ne csak, hogy ne emeltessék tovább, hanem lehetőleg csökkenjen. A leghatáro­zottabban ki kell jelentenem, hogy a kormány ezt a vállalt kötelzett­­ségét nagyon komolyan veszi. Annak, hogy az adók csökkenthetők le­gyenek, előfeltétele, hogy kiadá­siink apadjanak.­­ A pénzügyminiszter ebből ki­folyólag az egész költségvetést reví­zió alá­ vette, és bízom abban, hogy a­ jövő költségvetés e határorozati javaslat követelményeinek már meg fog felelni. Az természetes, hogy csak kis lépések tehetők ezen a té­ren, de már maga az a tény, hogy a költségvetés további felduzza­dásának gátat vetü­nk,­­ és ismétlem, ez minden körülmé­nyek között megtörténik — nagy eredmény. Egy krizsen keresztül­­menő közgazdasági élet a költség­­vetés iránt fokozottabb követelmé­nyeket támaszt, mert hiszen az ipar helyzete sem rózsás.­­ Foglalkoztatása állami köteles­ség is, és tisztán látjuk, hogy meg­felelő beruházási tevékenység ebből a szempontból is szükséges. Prog­ramban nincs hiány. Könnyű öt, hat, kétszáz vagy még több százmilliós programokat összeállítani, de itt is csak utalok azokra az előfeltételek­re, amelyek megteremtése nélkül ezek a programok meg nem valósít­hatók. Amíg egy nagyobb állami kölcsön fel nem vehető, még min­dig arra vagyunk utalva, hogy a bü­dsé keretén belül eszközöljük a beruházásokat, am­i viszont a bü­dsé apasztását és csökkentését nagyon nehézzé teszi. A miniszterelnök itt szünetet tartott, azután így folytatta: Fe­k­s­ü­lés­ ­- Talán még néhány szót akar- f­lsék mondani arra a szemrehányás­­s­ra, hogy a kultuszköltségvetés túl­­ van méretezve. Igaz lenne talán ez­­ a szemrehányás, hogy ha a magyar k­ ­ revízióra nemzet belenyugodott volna végle­gesen az ország megcsonkításába és nem követne revíziós politikát. — De aki a békeszerződések re­vízióját követeli, aki követeli, hogy Csonkamagyarország a maga­ cson­­kaságából kiemeltessék, hogy nem­zeti egységünk helyreállí­tassék, annak gondoskodnia kell arról, hogy azok a szellemi tőkék el ne pusztuljanak, sőt készenlétben áll­janak, amelyek a nagyobb ország adminisztrációjára, közgazdasági életének irányítására és politikai tevékenységének felvételre szüksé­gesek. A magyar kormány mulasz­tást követne el, ha nem volna meg benne a kellő előrelátás ebből a szempontból. Ez a mulasztás pedig súlyos következmnyekkel járhatna a­ későbbi időpont­ban. Itt szinte észrevétlenül tér rá a miniszterelnök mindnyájunk lagége több kérdésére a békerevízióra. 3 oldal. A kormány akarja a revíziót . Hogy a magyar kormány a revíziót óllítja és érdekében külső és belső politikai téren mindent meg akar tenni, ez természetes. Nem titok — magam is több ízben egészen félreérthetetlen kijelenté­seket tettem ebben az irányban — és ma is abban a meggyőződésben vagyok, hogy a revízió helyes kül­politikával, a belső renddel, a nem­zeti egység és helyes belpolitika, se­gítségével érhető el. Ezalatt értem azt, hogy kerüljünk minden olyan lépést, amely a politikai, pénzügyi és gazdasági konszolidációt a leg­csekélyebb mértékben is veszé­lyeztethetné, amely súlyos belpolitikai harcokat idézhetne fel és kerülni kell min­den olyan kísértetét, amely a nem­zetnek erőteljes vezetését és irányí­tását az arra hivatott faktorok ré­széről megnehezítené. Nem tartom tehát időszerűnek olyan kérdések erőszakolását,­ amelyek eb­ből a szempontból aggályosaknak tűn­nek fel, még akkor sem, ha külön­ben elvi szempontból helyesek, el­fogadhatók, sőt az idő és kor szel­leméből folyólag el sem lesznek ke­rülhetők. Bethlen István emelt hangon foly­tatta: — Köztem és azok között, akik ezen a téren követeléseket állítanak fel, miret elvi differenciák állanak fenn, csak az időpont megválasztása tekin­tetében és a tempó kérdésében van közöttünk nézeteltérés. Jól tu­dom, hogy ezek a kérdések­­pártpo­litikai szempontból is vettettek fel. Végre nem lehet rossz néven venni, hogy az ellenzék ezeket a kérdése­ket is fel akarja használni kormány­­buktatásra. Ellenben nem lehet tőlem sem rossznéven venni, hogyha köteles­ségemet úgy vélem teljesíteni, hogy rámutatok azokra a veszélyekre és bajokra, amelyek származhatnak abból, hogyha ezeknek­ a követelé­seknek idő előtt enged a kormány és experimentumokba, bocsátkozik, amelyeknek eredménye legalább is nagyon kétséges. Lehet, hogy ez a kormány népszerűségének nem használ, de kell felelős állásban levő férfiaknak annyi önmegtaga­­dásnak lenni, hogy népszerűségük árán is képvi­seljék azt az álláspontot, ame­lyet a maguk részéről vitathat­­lan igazságnak tartanak. A felvételes hatalom megszüntetése — Ez az álláspont nem jelenti azt, — mint ahogy többször kijelentet­tem — hogy fokozottabb mértékben nem kell leépíteni a háborúban ki­épített kivételes hatalmat, hogy az egyesülési és gyülekezési jog és a sajtójog terén megfelelő törvény­alkotásokkal ne kellene pótolni azo­kat a kivételes intézkedéseket, ame­lyek zavaros időben feltétlenül szük­ségesek voltak, de amelyek talán ma már nyomasztó bilincsképpen jelentkeznek egyik-másik téren, a politikai életben. Bejelentetten, már tavasszal, hogy az ősz folya­mán ezekre vonatkozóan megfelelő törvényjavaslatok fognak a Ház elé kerülni. A demokratikus reformokat ezzel nagyjában el is intézte volna a mi­niszterelnök. Konkrét kérdéseket in­tézünk hozzá e súlyos kérdésekkel kapcsolatban. A szalfoidság­ — ami a sajtójavaslatot illeti, — mondja Bethlen — emlékezetes, hogy egy ankét megvitatta ezt a törvényjavaslatot, most folyik­­­s igazságügyminisztériumban en­n­ek átdolgozása és már új formáiban fog a Ház elé kerülni. Nem tudnám megmondani, hogy mikor, de min­den­esetre ebben az országgyűlési kampányban. Hasonlóképpen a kor­mány le akarja tárgyaltatni még az ősz folyamán a gyülekezésről szóló törvényjavaslatot, valamivel ké­sőbb az egyesülési jogról szóló ja­vaslatot.­­ A sorrendet még nem állapí­tottuk meg,, majd ha Budapestig jövök, fogunk erről határozni. Itt WWWWWWWWt/WWWWW divatos és elegáns, ha a Kelme minősége elsőrangú, színár­­nyalata ízléses, mintázata ha­tásában egyszerű és előkelő. favorizált és legválogatot­­tabb férf­­öltöny-, Köpeny- és télikabát-Kelme Külön­legességei, Anglia és Skócia legnemesebb termékei, rendkívüli választékban állanak az úri közönség ren­delkezésére. IV.­ Petőfi Sándor u. 20

Next