Az Est, 1930. március (21. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-01 / 50. szám
Szombat, 1930. március 1. Az Est tíz vezércikkei Horthy Miklósról 1920 telén, tavaszán ülés bizonytalan és kiszámíthatatlan .jövő volt az, ami azóta előbb jelenné, majd múlttá lett; akkor senki sem tudhatta mi jön, milyen idők következnek, merre megyünk, csak azt tudtuk, hogy az országnak erőskezű és emelkedett lelkű vezérre van szüksége. Most, amikor Horthy Miklós kormányzóságának tízesztendős jubileumát ünnepli az ország, nem érdektelen visszalapozni azokba a tízesztendő előtti időkbe, miként nyilvánult meg ama zord időkben a nemzetnek az az egészséges és történelmi életösztöne, amely minden küszködés nélkül North.1! Miklóst állította az ország élére. Itt vannak előttünk Az Est akkori számai: hadd dokumentálják most az akkori cikkek, milyen világosan,egységesen, impozánsan és ellenállhatatlan erővel alakult ki a közhangulat, amely oly tisztán tükröződik akkori cikkeinkben is. Már 1920 januáriusában egymásután jelennek meg Az Est-ben a nagy tudósítások, amelyekben az ország hangulata tör fel, egyhangúan, követelvén és sürgetvén Horthy Miklós fővezér megválasztatását ideiglenes államfővé, február 3-án nagy cikk jelenik meg Az Est első oldalán: Vas vármegye közönsége azt követeli, hogy Horthy Miklós gyakorolja az ideiglenes államfő hatalmát. »Megnyugvással fogadja mindenki ezt a javaslatot’, — írja Az Est — mert Horthy megteremtette a nemzeti hadsereget és visszaállította az államrend tekintélyét. Mingyárt a következő napon vezércikkében írja Az Est: A közélet színvonalából ma két személy emelkedik ki, aki a nagy feladatra feltétlenül alkalmasnak látszik. Az egyik Apponyi Albert, a másik Horthy Miklós. Az első jelenleg nem jöhet kombinációba, mert mint a békekonferencián Magyarország kiküldött bajvívója, és eléggé el van foglalva. Marad tehát a második, akit Vas vármegye az egész ország nevében és szíve szerint ajánlott a kormányzói méltóságra, Horthyt nagy érdemek teszik méltóvá a magas kitüntetésre. A nemzeti hadsereg megszervezése az ő nevéhez fűződik. Ő az, aki vaskézzel tartott rendet és éles bölcseséggel vezette át az országot a forradalom és a megszállás után a legkritikusabb helyzeten. jó neki köszönhető, hogy mindez nagyobb felfordulás nélkül történt. Ő az, aki a közelmúltban is megmutatta, hogy magasan fölé tud emelkedni a pártszenvedélyeknek, hogy sohasem az apró szempontok érdeklik, mert mindig az ország érdeke lebeg szemei előtt, teljes egészében. Minden hazáját és népét szerető magyar boldog lehet, hogy válságos időkben ilyen férfit adott nekünk a végzet, aki, rendet, munkát, igazságot akar teremteni, a káoszból és akinek nemcsak jószándékai, hanem megfelelő szellemi és erkölcsi képességei vannak, hogy azokat megvalósítsa. Legnagyobb kincsünknek, hazánk sorsát, azzal a szent nyugalommal és rendületlen hittel tegyük le az ő kezébe, hogy ott van a legjobb helyen. Február 13-án Az Est vezércikke így ír: Horthy Miklóst a kormányzói tisztségre az ország jelölte és jelölte őt teljes egyhangúsággal érdemeiért, amelyeket a magyar nemzet legválságosabb napjaiban szerzett a nemzet hadsereg megszervezésével, egész dicsőséges katonai múltjánál tekintélyének, organizáló erejének latba vetésével, személyének bátor kockára,vetésével. S amidőn megteremtette a hadsereget, ugyanakkor rendet vitt politikai életünk káoszába is, a vörös felfordulás után megalkotta a személy és tulajdon biztonságát. A nőnek sorsát intéző gondviselés talán utolszor könyörült meg rajtunk, amikor történelmünk legsivárabb korszakában e két férfiúval ajándékozott meg bennünket. De ugyanaz a gondviselés jelölte ki mindkét fejük helyét, feladatát, és a hivatását is. Február 18-án Az Est vezércikke ezt írja: Horthy személye az, akit mindenki akar, aki mindenkit kielégít és megnyugtat. Végre egy érdem, amelyet mindneki elismer, ,végre egy tekintély, amely elött mindenki meghajol, és ezer szerencse, hogy ez igazi érdem és érdemes tekintély. Vigyázzunk reá tehát, kövessük bölcs és törhetetlen hazafiasságát, mert ő mamindannak, amit a magye szó jelent, tökéletes megtestesülése. Február 24-én így szól Az Est vezércikke : »Az átmenet aranybullája, az ideiglenes államfői hatalomról szóló törvényjavaslat a nemzetgyűlés elé kerül. Súlyos problémákat vet fel a javaslat, de a tárgyi problémák megoldását megkönnyíti az, hogy , a személyi problémát már megoldotta a néplélek. Igen, a nép megelőzte a törvényhozót, a monda, amelynek aranyszálai Horthy Miklós tüneményes alakja körül szövődnek, megelőzte a szavazást, a nemzetgyűlés a ném akaratát szentesi, amikor Horthyt ruházza fel az ideiglenes államfő hatalmával. Hittel, birodalommal, megnyugvással teszi le kezébe az ország a kormányzói hatalmat. Iszonyú szenvedéseken megy át a nemzet, ősi jussából kiforgatják, ezeréves földjéből kitúrják, csak hitének dáriusi kincse maradt meg és ha most is csalódna, ez utolsó csalódása volna. De nem csalódhatik s Horthy meghozza, amit tőle elsősorban vár mindenki ráz ország rendjénél, munkaképességének helyreállítását, a törvények uralmának megszilárdításéit, a forradalom sötét felhőfoszlányainak elkergetését. Kormány, nemzeti hadsereg, társadalom, mind azon van, hogy itt végre helyreálljon a rend. Horthy vaskezéből várja mindenki, hogy ez akaratokat egyesíti és érvényesíti." Aznap, amikor Horthy Miklóst kormányzóvá választják, 1920 március 1-én így ír Az Est vezércikke: Ünnepi ceremóniák nélkül is királyi ünnepnap volt a mai, amikor a nép képviselői Horthy Miklós kezébe tették le az ideiglenes államfői hatalmat. Szegény ország lettünk, a barázdás magyar arc még barázdásabb volna a diadém ünnepi tűzijátékában s ép a kormányzó puritán nagyságától áll legtávolabb minden hivalkodó dísz. Vigasztalan éjszakák fekete tengeréből rajzolódott nagyszerű alakja a magyar égre és nevének immár történelmi igézete varázsolt új hitet, erőt, önérzetet és öntudatot a magyar létekbe. Hadsereget teremtett a romok közt, és azóta, is antik egyenességgel, halad históriai útján, amely egy boldogabb jövő felé vezeti nemzetét... Horthy Miklós áll az ország élén és benne a nemzet törhetetlen akaratát, hitét és elszántságát összefoglaló erő. A következő napon ezt írja Az Est: „ A gálya utasai, akik mindig eivódva, veszekedve éltek a hajón, egy józan percükben.Amikor sem gyűlölet, sem bosszúvágy nem homályosította el gondolkozásuk tisztaságát, belátták, hogy össze kell fogniok valakit közülük, aki ért hozzá s akiben mindnyájan megbíznak, oda kell állítanunk a kormánykörök elé. Végtelen szerencséjükre volt egyilyen férfi a hajón és ezt egy akarattal odaállították a kormányhídra. Most már van, aki kormányoz, aki parancsos, most aztán a többieknek ...dolgozni ésengedelneskedniök, kell.« Március 7-én, amikor a megválasztott kormányzónak kiáltványa megjelent a nemzethez, Az Est ezt írja vezércikkében: :,Horthy a szeretőiben akarja egyesíteni a magyarságot. Az a lelki nagyság és szellemi emelkedettség, amely Horthy szavaiból árad és sugárzik, alkalmas arra, hogy megtermékenyítse és megnemesitse a politika, a társadalom és a gazdasági világ gondolkodását.« *• Tíz esztendővel ezelőtt keltek ezek a sorók s csupa igazság valamennyi ma is. Tíz esztendő sok reményttol szét, sok illúzió szirmát hullatja el, sok csalódást, sok kiábrándulást hoz, milyen nagy szerencse, hogy volt egy emberünk a tíz esztendő alatt, akiben iten csalódtunk, aki a hozzáfűzött reményeket valóra váltotta, akiben rendületlenül bízott az ország akkor is és bízik ma is s akiről amit akkor írtunk, szinte fel lehet cserélni a dátumot a mai dátummal Mert ma is úgy van, mint Az .Est akkor írta: az a lelki, nagyság és emelkedettség, amely Horthyból árad és sugárzik, alkalmas arra, hogy megtermékenyítse és megnemesítse a politika, a társajdalom és a gazdasági világ gondolkozását. Poincaré hízik Tardieu Jé sikerében T'.trdhu .. . ! ••• • : - Párizs, február 28 Az Excelsior ma reggel a buenosairesi AVicdonnnal egyidejűleg közli Poincaré kéthetenként megjelenő cikkét, amelyben Poincaré a kormányválsággal foglalkozva megállapítja, hogy az egymást követő válságok ártanak az ország érdekeinek. ■A mert kialakult a A helyzet, amelyben körülbelül két egyforma erős tábor került szembe, annál sajnálatosabb, mert az ellentéteket tulajdonképpen csak árnyalatok választják el egymástól és a múltban sokszor működtek egymás mellett. A megoldásra váró fontos kül- és belpolitikai kérdések miatt Poincare szükségesnek tartja a válság mielőbbi megoldását. Sajnálattal fogadja, hogy a radikálisok megtagadták Tardieut, de ennek ellenére reméli, hogy Tardieu megbízása, sikerrel fog járni. . Tardieu tegnap késő estig tárgyalt a parlamenti pártok vezéreivel, köztük a radikális párt szenátusi frakciójának két vezetőjével, Caillaux és Clementet volt miniszterekkel, ami nagy feltűnést keltett, mert az ő pártjuk kereken megtagadott minden támogatást Tardieutől. A hírlapíróknak azt mondta a kiszemelt miniszterelnök, hogy egyelőre csak elvi kérdések vannak szóban, munkatársainak megválasztására később kerül a sor. Pénteken folytatni fogja tárgyalásait, közben kihallgatásra megy a köztársaság elnökéhez, hogy tájékoztassa a helyzet felől és remélhetőleg szombatig együtt lesz az új kormány tagjainak névsora. Egy hírlapíró megkérdezte, igaz-e, hogy a külügyminiszterséget nem Briandnak ajánlotta fel, hanem a radikális szocialistáknak, mert így akarja megnyerni támogatásukat. Tardieu azt válaszolta, hogy erről szó sem tehet, sőt ellenkezőleg. Briand volt az egyetlen, akit felkért, hogy tartsa meg a külügyminiszteri tárcát és ő elfogadta.. Tragikomikus eset történt tegnap délután Tardieu lakásának előcsarnokában. Megjelent egy sobltozott fitatalember és követelte a portástól, hogy azonnal vezessék be a leendő miniszterelnökhöz, mert Poincaré.Jól jött, azzal. Hogy tanácskozzék Tardico-vel. A portás a mentőket értesítette, akik tébolydába vitték a szerencsétlen embert. » 3. oldal Izgalmas esemény a Margit Mázon — Az Est tudósítójától — " Rémületes jelenet játszódott le már délelőtt a Margit híd pesti hídfőjénél. Kimert Lajosné tisztviselőnő, aki a Kacsa ucca 33. számú házban lakik, a hídfőnél keresztül akart szakadni egy robogó villaihós elült. "Szaladás közben azonban cipőjének magas sarka beleszorult a villamossínbe. A tisztviselőnő bárhogyan erőskekiáltozni és rémülettel tekintett az egyre közeledő villamos felé.. Kétségbeesett segélykiáltozásaira a. A hídfőn állók odarohantak és figyelmeztették a villamosvezetőt hogy, állítsa le a kocsit. A robogó villamoskocsit azonban nem lehetett azonnal lefékezni. Közben a tisztviselőnőt ki akarták menteni. Megpróbálták kihúzni a látót. Ez azonban nem sikerült. A helyzet remi kívül fenyegető volt Egy férfi erős rántással megpróbálta kiszabadítani, a sínbe szorult lábat. A nagy erőlködés következtében a tisztviselőnő lába eltörött. A villamos eközben egy félméternyi eft megállt attól a helytől, ahol az aszszony lába a sínbe szorult. 1*~ fi A n r‡«tTi«T r» ^ jt. 1» aa mn m s». ‡ ' Nem száraz és nem zsíros, ellenben is legteljesebb simulékonysággal halal bel bőr pórusaiba A CRÉME SIMON! | megélénkíti és simábbá teszi a felhámot. | felüditi a természetes arc-t Használati utasítás : mosakodás után,ha még nedves arcát enyhén bevonja is créme-mel és könnyed dörzsöléssel , S pórusokba juttatja, majd pedig felszántja egy törülközővel., SIMON - padlis, PARIS