Az Est, 1930. augusztus (21. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-01 / 173. szám
2. oldal TIRPéntek, 1910. augusztus . és ti társadalmi élet sok kitűnőségével beszélgetni, talán semmi sem világította meg a helyzetet élesebben, mint ez a kis jelenet az Unter den Linden-en. Talán semmi sem mutatta meg jobban a nagy német válság magvát, mint ez az "idegen útját elálló fellépés, ez a néhány szó, az erőteljes fiatalember foghíjjas szájából, ez a felszólító, majdnem követelő hang, amelyen elhangzott, és... az az éhség, amely mögötte lehetett. * A sok beszélgetésből, melyeket politikai vezérekkel és gazdasági előkelőségekkel folytattunk s amelyeket további cikkeink során fogunk ismertetni, végeredményben mégis azt a következtetést vonjuk le, hogy a súlyos válságnak, mely Németországot ma rázza, amely ezt a hatalmas szervezetet eresztékeiben rendíti meg és amelynek, sajnos, még nem értünk a végére, elsősorban gazdasági karaktere van, azután: lélektani, bizalmi, önbizonytalansági jellege s a kettőnek a szövetkezéséből, szoros összetartozásából eredt: a politikai válság, az állam válsága. l német munkanélküliség ijesztő számai t• Emlékeznek a Sklarek-ügyre, a főpolgármester feleségének ajándékbundájára, a megvesztegetett városatyák vagy városi tanácsnokok botrányára! Ezek az ügyek — és a hozzá hasonlók, amelyeket mi, idegenek, nem ismerünk, vagy már elfelejtettünk — elvették a korrekt német ember kedvét és lette'' a tekintélyektől, akiket pedig talán az egész világon nem tiszteltek annyira, mint Németországban. A német népet ebben a lelki állapotában találta a gazdasági krízis, amelynek a tragikus színeit csak az láthatja igazán, aki tavaly, vagy még csak néhány hónappal ezelőtt is gyönyörködött Európa, legmozgalmasabb, légtémpósabb, legfürgébb városának, Berlinnek az életében. Az adatok, amelyeket hallunk, a megfigyelések, amelyeket teszünk, igen szomorúak. Az egész országban 2,7 millió munkanélküli van, ebből egyedüli Bertin városában több, mint nőtt.OOl). Amunkanélküliek száma, egyedüli a legutolsó hónapban száztízezerre emelkedett. A hivatalos kimutatások szerint a munkanélküliek és az úgynevezett ,‚Kurz-Arbeiter«-ek, vagyis azok a munkások, akik naponként nem nyolc órát dolgoznak, hanem csak hármat-négyet, (kisegítők stb.) továbbá a tönkrement kereskedők és iparosok, végül pedig a külföldi, tehát számon nem tartott és nem is segélyezett munkanélküliek száma összesen meghaladja az öt milliót és ha mindenkihez átlagbani kéttagú családot számítunk, akkor azt kell mondani, hogy Németországban ma tizenötmillió munkanélküli van, hogy a hatvanmiilliós német birodalom lakosságának egynegyedrésze éhezik. A német, munkanélküliek természetesen biztosítva vannak, vagyis segélyt kapnak: a nőtlenek hetenkint 17 márkát, a nősek 23—24 márkát és ezt mindjárt most meg is írjuk, hogy ez a kérdés lesz a meginduló, igen szenvedélyes választási hadjáratnak egyik legtöbbet vitatott pontja, mert ennek a munkanélküli segélynek igen sok ellensége van, aki azt állítja, hogy ez az összeg, melyet munka nélkül vesznek fel,nem sokkalkisebb, mint a mai, erősen redukált munkásfizetések; és ezért a munkások még-csak a »jobb -jövő« reményében- sem mennek dolgozni; mert ifjóbb jövő nincs és miután előrehaladásra, fizetésemelésre amúgy sem lehet számítani, a többség inkább szándékosan nem dolgozik és inkább felveszi a nagy munkanélküli segélyt, mint a munkáért járó kicsiny bért. Németország ma Európa legdrágább országa Persze, ez az okoskodás nem egészen áll üreg. Németország ma, talán a legdrágább ország Európában, a munkanélküli--segély csak a legszükségesebbre elég és arra is alig és ezért a tömeg a radikális, a forradalmi megoldások felé hajlik s az extrém politikai pártoknak, jobbra is, balra is, egyre több a híve, ami az őszi választásokon kétségtelenül kifejezésre is fog jutni. Amellett a munkanélküliség egyre nő és vele az elkeseredés, az izgalom is. A Siemens-gyár tegnap bocsátotta el munkásainak tíz százalékát, Thyssen, a híres rajnavidéki nagyiparos négyszáz munkásának mondott fel, nagy elbocsátások vannak az A. E. G.nél és aRiesig-féle ismert nagyvállalatnál, míg a Bergmann elektromossági gyár azzal büszkélkedik, hogy nem munkásokat tesz az utcára, hanem redukálta az igazgatók és a főhivatalnokok fizetését. Az ellentéteknek ugyanis — és ez a megállapítás is számtalan beszélgetésünk során szűrődött le bennünk— az a főmagva: a munkanélküliségen, Németország válságának főproblémáján lehet segíteni, ha (a vállalkozók és nagyiparosok szerint) leszállítják a munkabéreket; vagy, ha (a munkások szerint) lényegesen leszállítják a vállalkozók hasznát és az igazgatósági jövedelmeket. Németország ugyanis az infláció és a nyomában következő számadási eltolódások miatt a szélsőségek hazája lett: a vállalatoknál vagy nagy fizetések’vannak, vagy egészen kicsinyek, középrétegek nincsenek, — az emberek vagy nagyon jól élnek, vagy nyomorognak, — s ezeket az utóbbiakat az elkeseredés annak a politikai irányzatnak a karjaiba hajtja, melytől a helyzet javulását remélik: a kommunizmuséba, vagy a nemzeti szocializmuséba, amelynek a főprogramja az antiszemitizmuson kívül még: 1 .„ »az összes hadinyereségek bevonása, az összes üzemek államosítása, a nagy áruházak kommunizálása, a földbirtok ingyen kisajátítása«, — vagyis: a tiszta bolsevizmus. (Hitler beszéde, 1920. február 27-én.) Berlin, szomorú képe Hogy ezek az állapotok Berlin ,külső képén egyenesen, riasztó módon látszanak meg, az csak természetes. A hotelekben kevés a vendég, mert a berlini,nyári idegenforgalom amúgyis kicsi s most az üzletemberek se jönnek, aki érkezik, az sem külföldi, hanem német, vidékről, való. A divatos vendéglőkben,a melyekben azelőtt az ajtó előtt kellett sorakozni, míg egy hely. megürül, most bőségesen kapsz asztalt: a legnagyvilágibb hotel grillroomjában ma délben csak két asztalnál ültek, gyönyörű tetőkertjében, melyből ellátni egész Berlin fölött: három asztal mellett hét személyt számoltam meg. Az utcán nem lehet járni, hogy a taxisofőrök minduntalan ne fékezzenek és pillantásokkal,mosolyokkal, felszólításokkal ne ajánlkozzanak; pedig a taxi olyan olcsó, mint Párizson kívül sehol a világon és a bérautótulajdonosok, a rossz üzletmenet miatt mégis be akarják vonni a forgalomban lévő kocsik felét, négyezerötszáz darabot. Vagy valami olyan megoldáson törik a fejüket, hogy másodnaponként a páros számú taxikat bocsátják ki az uccára, másodnaponként pedig a páratlanokat. A színházak majdnem kivétel, nélkül zárva vannak s a,máskor oly mozgalmas nyári szezonban most összesen három számottevő színház játszik. Az automatabüffék, a gyors és olcsó étkezdék egyremásra alakulnak, sűrűn láthatók a felírások: »Éppen most nyílt meg!« , mert, szemben Béccsel, vagy Londonnal, ahol a közönség azt szereti, árui régi, Berlinben ahoz vonzódnak, ami új, ami friss, ami mai. Mint mindenütt, úgy természetesen Berlinben is, elsősorban a kereskedők érzik a gazdasági helyzet terheit. A polgári és a munkások negyedeiben, de a divatos Westen-városrészben is színes plakátok a kirakatokban: »Rendkívül olcsó árak« »Nagy árengedmények« »N Nagyon olcsón adok, most is, mint mindig , — de vevő, *a sok csábítás ellenére is alig akad. Végigjártuk Berlin két legnagyobb, áruíjázat -és meglepően kévés forga-jj lommy.lettünk. .Még, as .i.éelmiszer-Osztályokban volt a legtöbb vevő, olcsó háztartási cikkeket is vásárolnak, — de másféle áruk, ruhákat, bútorokat ,vagy éppenséggel dísztárgyakat nem vesz senki. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között egyik bolthelyiség a másik után ürül meg, a Belvárosban, a régi berlini élet központjában éppen úgy, mint a nyugati városrész főütőerén, a Kurfürstendammon és annak a vidékén. A közvetítők nevei: Julius M. Bier, Brandet et Co., Isr. Schmidt Söhne, ma ott díszelegnek majdnem minden ház falán, a kiadó boltok, irodahelyiségek, üres raktárak fölött, és ma ezek a legtöbbet emlegetett, legdivatosabb nevek, Berlin leghíresebb üzleti negyedében: a Friedrichstrasse és a Leipzigerstrasse sarkán az egész első emelei bolthelyiség kiadó, az utolsó évtizedben kivirágzott Westenben pedig, a Kantsrasse és a Fasanenstrasse sarkán kapható egy 3035 négyzetméteres telek, amelyen elkezdtek építeni, de a rossz viszonyok miatt abbahagytak. Egy ismerősünk bútorozott lakást keresett és újsághirdetésére nem kevesebb, mint százötven ajánlatot kapott. Azonban úgy látszik, nemcsak a középosztály húzódik össze és igyekszik életén lakáskiadással könnyíteni, elvezettek a Tiergartenbe, Berlin legelőkelőbb villanegyedébe, ahol a legfinomabb palotácskák is bérbeadók vagy eladók. ...Természetes, hogy ilyen körülmények között nagyon nagy a pesszimizmus, az emberek elkeseredettek és panaszkodnak. Még az is panaszkodik, akinek talán nem volna rá oka; a sötéten látás általános lett és olyan hangulatokban nyilvánul, amelyek már talán a hisztéria határain belül találhatók. És azzal az eréllyel és nyíltsággal, mely a német nép legtöbb karaktervonása, sokan változást követelnek. Változást követelnek a politikai életben, amelytől a gazdasági helyzet javulását remélik. A német nép elveszítette a bizalmát és iíj politikai csoportok felé orientálódik) a legközelebbi napokban be fogunk számolni arról, hogy a politikai és gazdasági élet vezetői mit tartanak az őszi választásoktól és a német nép hogy képzeli el a jövőjét, mely egy kicsit egész Európa jövője is , s mUVMHUHUiUHWHUWMMUUl DR. JOAN PESSOA, Rarahyba állam elnöke, akit egy bárban megöltek WWWWWWWWMWWWWm Miseruhákat lopott a tébolyodott leány • —it- Est tudósítójánál — A Hermina úti kápolnában ma reggel észrevették, hogy a miseruhák eltűntek. A nyomozás során érdekes dolgok derültek ki. A kápolna mellett van egy zárda, ahol betegeket is ápolnak. Egy vidéki leány került a zárdába betegként, és vallási tébolyba esett. A leány gyakran beszélt arról, hogy nagyon szeretne miseruhákat kapni, azokba felköltözni és úgy szolgálni az Istent. Tegnap este, mielőtt a kápolnát bezárták volna, a leány valószínűleg elrejtőzött a padok között és a lezárt kápolnában tartózkodott egész éjszakán át. Ma reggel azután, a kápolna kinyitása után észrevétlenül kiosont a ruhákkal együtt. Értesítjük rokonaink, ismerőseink és barátainkat, hogy felejthetetlen jó szüleink néhai Grünfeld Samu és neje szili. Kernhäuser Regina síremlékavatása augusztus 3-án, vasárnap tl.e.1l órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. 31. szakasz, 19. sor, 5. sir. Irpán EjfeS*! Adél, Kőbánya ---.--- i ■ i i ■»- .......— -...'•■■i- —..t r.im m - - ••■iKV.r Özv* Pantier Gyuláné szül. Welliaz Regina fájdalomtól porig sújtva közli, hogy egyetlen fia, reménysége és fénye PALÁGYI ANBQst tart. főhadnagy, több harctéri kitüntetés tulajdonosa, a legnagyobb önmegtagadással tűrt hosszas és kínos szenvedés után élete delén elhunyt. Drága halottunkat e hó 31-én d. u. 15 órakor a rákoskeresztúri izr. temetőben adjuk át az anyaföldnek. Soha be nem hegedő sebet hagytál szívemben drága fiam. Isten veled! Steinbeck Zsigmondné nagynénje. Rajna Zsigmond és neje, Steinbeck Ervin és neje unokatestvérei. Építőknek, építőmestereknek kitűnő szolgálatot tesz a most megjelent Családi- ás Weekend-házak d. könyv., tria: Solté B. József A.könyv felöleli az anyagisiertetés, építkezések végrehajtása, tervrajzok, költségvetések,építésüegyi szabályok stb. stb. Ára 4.50 P Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet körútig