Az Est, 1930. október (21. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
a. oldal. A pannonhalmi Szent Benedek-rend elvesztette balatonfüredi perét — Az Est tudósítójától . Nem mindennapi érdekességű pert tárgyalt hétfőn Skuteczky József járásbíró a budapesti központi járásbíróságon. A felperes a pannonhalmi Szent Benedek-rend volt, Balatonfüred fürdő tulajdonosa, az alperes a Balatonfüred Gyógyfürdő és Forrásvízvállalat Rt., amely hetven évre haszonbérben bírja Balatonfüredet. A felperes kereseti kérelme az volt, hogy a bíróság hatálytalanosa a fürdőtelep bérbeadása tárgyában 1917-ben megkötött szerződést, valamint az inflációs idők következtében szükségesnek bizonyult pótmegállapodásokat. A per előzményei röviden a következők : A pannonhalmi Szent Benedek-rend 1917-ben ,50 évi időtartamra bérbeadta a fürdőtelepet a Balatonfüred Gyógyfürdő és Forrásvízvállalat Rt.-nak. Ebben a szerződésben a rend egyben opciót biztosított a bérlő vállalatnak oly értelemben, hogy annak joga van hétmillió koronáért a fürdőtelepet örökáron megvásárolni. A világháború befejezését követő közismert események azonban rövidesen ennek a szerződésnek a struktúráját is megváltoztatták és a bérlőtársaság által fizetett bérösszegek, valamint a vételi jog gyakorlása esetére megállapított koronaösszegek aranyértékre átszámítva nagyon összezsugorodtak. Ebben az időben jelentek meg azok a kormányrendeletek, amelyek azt célozták, hogy az ily módon megzavart egyensúlyt ismét helyreállítsák és ezért jogot adtak a fürdőtulajdonosoknak, hogy úgy a szerződés megfelelő revízióját, mint a vételi jog gyakorlásáért, kikötött összegnek a megváltozott viszonyoknak megfelelő módosítását kérelmezhetik. A Szent Benedek-rend élt, is ezzel a jogával és folyamatba tette a veszprémi törvényszéknél a megfelelő eljárást, de ítéletre nem került a sor, mert a két fél között perenkívüli egyesség jött létre. Ebben az új megállapodásban a bérösszeget lényegesen leszállították és a bérlet tartamát hatvan évre emelték, ezzel szemben a bérlő társaság örökre lemondott az opcióról. Később, 1925-ben a bérösszeget zürichi paritásban állapították meg a szerződő felek. Parlamenti tárgyalás után perindítás A Szent Benedek-rend pár évvel később akciót indított a bérösszeg felemelése, esetleg a bérleti szerződés hatálytalanítása iránt. Az ügy annal, idején a parlamentben is szóba került. Vass József népjóléti miniszter annak idején kijelentette, hogy magánjogilag érvényes szerződéseket a parlament az adott esetben mm semmisíthet meg; ha jogsérelem forog fenn, a felek a bírósághoz fordulhatnak. Ezek után a rend a budapesti központi járásbíróságnál pert indított a bérleti szerződés érvénytelenségének, esetleg az eredeti magas bérösszegnek megfizetése iránt. Kent esetében arra hivatkozott, hogy a pótmegállapodás tulajdonképpen kényszerhelyzetben jött létre, amennyiben a pénzérték nagymérvű leromlása a bérlőtársaságnak lehetővé tette, hogy a fürdőtelepet egy aránytalanul csekély öszszegért vehesse meg, amely lehetőség oly súlyos teherként nehezedett a rendre, hogy kénytelen volt az opcióról való lemondásért mindazt az ellenértéket megadni, amit a bérlőtársaság követelt. Hivatkozott a rend még arra is, hogy a viszonyok következtében az eredetileg kontemplált szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlya, felborult , hogy jelenleg a bérlőtársaság — szerinte oly jelentéktelen bért fizet, amely a szerződést kizsákmányoló jellegűvé teszi. .Megtámadási alapként érvényesítette a rend azt is, hogy a bérlőtársaság a szerződésnek néhány kikötését nem tartotta be és végül hivatkozott arra is, hogy a szerződés formahiba miatt is érvénytelen, miután annak megkötésénél a kánon jogszabályai és a rend statútumai nem tartattak be. Ezen utóbbi kérdés körül fejlődött ki a per legérdekesebb fejezete. Azt a kérdést kellett ugyanis eldönteni, hogy váljon a magyar bíróság előtt folyamatban, lévő ,vagyonjogi perben, amelynek minden szereplője magyarországi jogi személy, lehet-e figyelembe venni oly jogi normákat, — jelen esetheti az egyházi, jog szabályait , amelyektulajdonképpen nem részesei a magyar jogrendszernek. Az érdekes perben a felperes részéről dr. Fekete Ödön győri ügyvéd, a magyarországi Szent Benedek rend jogtanácsosa jelent meg, míg az alperest dr. Salusinszky Gyula képviselte. A perbeli képviselők között részletes, sokoldalú vita fejlődött ki, amely főleg, a jogkérdésekre szorítkozott, miután a tényállás a felek között egyáltalán nem volt vitás. Az ítélet és érdekes indokolása A felszólalások befejezése után Skuteczky József járásbíró kihirdette ítéletét, amellyel a felperest keresetével elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította a bíróság, hogy a megállapodásokat a felek szabad akaratukból kötötték, mindkét fél jóhiszeműen járt el, a megállapodásokat, úgy az alperes, mint a felperes teljesítették.Ha a rend statútumait nem tartották be a szerződések megkötésénél , ez az alperest nem terhelheti. Az alperes szerződést kapott a rend képviseletére jogosult főapát szabályszerű aláírásával és a magyar király, majd későbbi a pótmegállapodásokbal a kormány jóváhagyó záradékával ellátva s így a rendnek belső ügye, ha az abszolút képviseleti joggal rendelkező főapát az aláírás előtt bizonyos belső fórumok meghallgatását és esetleg a Szentszék előzetes hozzájárulásának kieszközlését elmulasztotta. Ebből a jóhiszemű alperesre semmi hátrány nem származhatik, különösen amikor ezt a kifogást a rend a szerződéseknek hosszú éveken át történt pontos betartása után emeli. Sem a gazdasági, lehetetlenülés, sem a bérfelemelés lehetőségének az esetét a bíróság fenforogni nem látja. A bérösszeg legutolsó, 1935. éli meg- Szerda, 1930. október 1. szegésekre nézve a bíróság bizonyítást sem rendelt el, mert az erre alapított kereset akkor is alaptalan volna, ha a felperes előadása bebizonyítást nyer. állapításánál a felek nyilván mérlegelték az összes körülményeket és az így létrejött, megállapodásokkat a bíróság nem hatálytalaníthatja. A felperes által állított szerződésWWHWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWMWWI A cseka véres főnöke megszólalt Cikket írt a 48 ellenforradalmár kivégzéséről Iligu, szeptember 16 (Az Est alkalmi tudósítójától) Az ide átcsempészett orosz lapok talán soha sem libegtek olyan forró gyűlöletet, mint a mostani időkben. Még nem volt például eset arra, hogy a cseka főnöke a nyilvánosság elé lépjen. Most megtörtént. Menzhinsky, a cseka főnöke hosszú cikkben számol be arról, miképpen végezték ki azt a 18 ellenforradalmárt, akit azzal, vádoltak, hogy a proletárok kiéheztetésére esküdtek össze . Menzhinsky cinikusan elismeri, hogy minden bírói ítélet nélkül lőtték őket agyon. — He kell-e bírói ítélet ott, — írja többek között, a cseka főnöke — ahol az egyik vádlott nyíltan dicsekszik a nemesi származásával, a másik pedig azzal, hogy ezredes volt, a harmadik azzal büszkélkedik, hogy négy gyárának kéménye füstölt, amíg szabadság volt Oroszországban, a negyedik a cár iránt való hűségéről szavalt ... A cseka főnöke ezzel tulajdonképpen azt ismeri el, hogy Oroszországban még mindig erős hívei vannak a régi rendnek. A szovjet lapok valóságos ,dervistáncot járnak a 48 kivégzés körül. Szerintük ez újabb bizonyítéka annak, hogy még nem halt ki a forradalmi szellem Oroszországban. Akármennyit erőlködnek azon, hogy kiirtsák ezt a szellemet, amikor szükség van rá, fel lángol és irgalmatlanul lesújt a bűnöseire. Damján Dsebny, a szovjetköztársaság koszorús poétája« külön himnuszt írt abból az alkalomból, hogy a cseka, ily véres módon ismét, a nyilvánosság elé lépett. A himnusz refrénje körülbelül így szól: •Üdv neked, iha, neked, üdv neked. Aki oly röviden és élesen hallatod a proletár-fegyvereket is. Az összes gyárakban, műhelyekben és irodákban munka után gyűléseket tartottak s ezek a gyűlések határozati javaslatokat fogadtak el, amelyek üdvözlik a csókát ,emberséges munkája elvégzése alkalmával A határozati javaslat felszólítja a csókát, hogy ne álljon meg félúton. Minden ellenforradalmárt irtson ki irgalmatlanul. Még a módját is megjelöli a határozati, javaslat — mindenki elpusztítandó, aki nem proletár származású. A népbiztosok legutóbbi gyűlésén felmerült az a gondolat, hogy a cseka vezetőjét a, legnagyobb kitüntetéssel, kellene jutalmazni bátor tetteiért . A legnagyobb kitüntetés Szovjet- Oroszországban most Lenin Érdemrendje. Igen valószínű, hogy a cseka feje el is nyeri ezt a kitüntetést. A gyárakban azzal akarják emlékezetessé tenni a 48 gyilkosságot, hogy egy kormányozható léghajóra gyűjtenek s ezt a léghajót vörös Kéznévre fogják keresztelni. Nem nehéz észrevenni, hogy ezt a tomboló lelkesedést csak a hivatalos parancs keltette életre. Az orosz nép szintén megdöbbenve nézi a kommunisták vérengzéseit. Jellemző az orosz nép magatartására, hogy már dolgozni sem akar a gyárakban. Erre mutat az a körülmény, hogy éppen most hirdettek ki egy új törvényt, amely a szó szoros értelmében a kényszermunkát, lépteti életbe. Az utóbbi időben mind sűrűbben fordult elő, hogy a munkások tömegesen hagyták oda a gyárakat, mert nem bírták el az ottani életet. Éh- utéet keltett (dolgom&k, olyan rettenetes viszonyok.között, hogy századot szöktek meg." Az új törvény• év télin év ben, aki a munkahelyét elhagyja, éppen olyan szökevénynek •tekintendő, minta katonaszökevény. új törvény,egyik paragrafusa így szól: • lelki munkahelyét engedetem , nélkül elhagyja, elsőszben egyi évtől öt évig terjedhető száműzetéssel küldethető. (Száműzetés alatt... azt kell érteni, hogy fiz.kjétől, olyan vidéken dolgoztatják.Tájról egy-két évi munka után mindenki elpusztul".) 2. Aki munkahelyét engedetem nélkül másodszor is elhagyja, az illetőt a gyári bíróság azonnali halálra ítélheti. Ezzel a drákói törvénnyel próbálják elérni, hogy a gyárakban és a műhelyekben dolgoztathassanak. A termelés tudvalévően állandóan csökken s így természetesen az általános elszegényedés mind magasabb jogra hág. Talán legjobban jellemzi a Szovjet- Oroszországban levő nyomorúságot az a tény, hogy új ruhát már alig tud magának valaki vásárolni. A hivatalos hatalom is elismeri ezt. Éppen erre való tekintettel a népbiztosok tanácsa most egy rendeletet adott ki, amelynek értelmében foltozó műhelyeket kell berendezni- ilyen az élet most Oroszországban. Bethlen István mai tárgyalásai — Az Est tudósítójától — Gróf Bethlen István minisztereinek ma reggel már korán megjelent hivatalában, hivatalos ügyeit intézte, és a délelőtt órákban senkit sem fogadott. Dél felé kérette magához Krászt Sándor népjóléti, minisztert, akivel a népjóléti tárca legfontosabb kérdéseiről és elsősorban az államtitkárságról fog tárgyalni. Emnszt Sándor után előreláthatólag a kormány többi tarjai jelennek meg a miniszterelnöknél, aki magához kérette még Festhy Pált, az egységes párt elnökét, továbbá Rttbinek István ügyvezető alelnököt. Ma hozzák nyilvánosságra a német kormányprogramot Ser Hit, szeptember 30 (Az Est külön tudósítójától) Brüning kancellár ma délelőtt kihallgatáson jelent meg Hindenburg elnöknél és előterjesztette a közel egy hétig tartó minisztertanács tárgyalásainak eredményeit s egyben az új kormányprogramot is, amellyel október 12-án készül az új birordalmi gyűlés elé lépni. A kormányprogramot ma délután, sajtófogadtatás keretében a kancellár megismerteti a nyilvánossággal, mindjárt utána, pedig megkezdődnek a tárgyalások a kancellár és a kormánykoalíció szempontjából számbajövő pártok között. Az idegesség tönkreteszi az embert! De megnyugszik s bajára orvoslást talál, ha dr. Mormocsik Ernő Emil: A neurasthenia (Idegesség) című művének tartalmát megszívleli és követi. Ára 1.20 pangó Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet körút IS