Az Est, 1931. október (22. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

Csütörtök, 1951. október 7. jú­­sz A tisztviselők fekete szerdája és fekete •• _ •• _ ••­­ • csütörtökié —­­Az Est tudósítójától — joggal le­het fekete szerdának és fekete csütörtöknek elnevezni a mai szerdát és a holnapi csütörtököt, a fixfizetéses alkalmazottak, magán­tisztviselők, köztisztviselők fizetésé­nek napját. Ennyi levonást még nem értek meg a tisztviselők, akiknek adóit a munkaadó vállalat a fizetésből köteles levonni és a kincs­tárnak beszolgáltatni. A legsúlyosabb anyagi teher ezek kö­zött a kereseti adó, amelynek összegét az október elsejei fizetésből annak háromszorosában vonják le. A kereseti adó eredeti összegén felül ugyanis be kell fizetni az úgynevezett kereseti adópótékot, amely az eredeti összeg száz százaléka és miután ezt az adópótlékot szeptember 1-től kezd­ve vetette ki a kincstár, az októberi fizetésből levonják a szeptemberi rész­letet is, amely szeptember 1-én még nem volt esedékes, továbbá az októ­beri adórészletet és végül az új kere­seti adópótlékot, úgyhogy a szeptem­berben fizetett kereseti adónak há­romszorosát kell lefizetnie minden alkalmazottnak. Már ez egymaga is súlyos gondjait okoz az egyéb elsejei hajókkal meg­terhelt­­tisztviselőtársadalomna­k. Bi­zony, jajongás és sopánkodás ma, minden iroda és minden lakás, mert­ sok helyen a bekövetkezett fizetésle­szállítás mellett az új terhek még na­gyobb gondot jelentenek. Mindehez járul a bejelentett szükségadó, amely­nek első részletét alkalmasint novem­ber 15-én kell majd befizetni és amely a jövedelemadó teljes összegével ekvivalens summa lesz. Mit csinálhat ilyen körülmények között az eddiginél is súlyosabb hely­zetbe került tisztviselői társadalom i­dén jobban leszállítja életstandardját és szél­­ében-hosszában csak arról le­het, hallani, hogy ezekben a szánalom­­raméltó kis magángazdaságokban is ,»átcsoportosításra« készülnek. A há­romszobás lakásból kétszobás és egy­szobás lakásba költözködnek, a két­szobásból egyszobásba vagy pedig két család költözködik össze. A közterhek újabb emelésének, a köztisztviselői fizetésleszállításoknak közvetve szenvedő alanya a kereske­dők és iparosok nagy rétege. Az ő for­galmukban tükröződik leginkább visz­­sza az a tény, hogy az államkincstár újabb­­darabot tört le a tisztítióelőtár­­sadalom kenyeréből, mert az üzletek forgalma még az elmúlt nyári forgalomhoz képest is két­ségben­­tően visszaesett, holott­ a kereskedők és az iparosok azt­ várták, hogy a­ t­esz semdületet ad üzletmenetüknek. Az adóemelések és a fizetéscsökkentések visszahatása te­hát máris jelentkezik az, üzleti, for­galom visszaesésében, mert az­ alapo­san kizökkentett jövedelmek miatt a közönség vásárlóképessége még jobban megrokkant. Ezen a fronton már csak az olcsóság segítene, de amikor a termelőnek is­ a keres­kedőnek is emelik adóját, forgalmi­­adóját, megnehezítik tevékenységét, akkor az olcsóbbodási folyamatot re­ménytelenül várhatja a közönségs­zedés. Az egyik segédirodai igazgató mondotta a következőket: — Azok a díjnokok, akiknek fizetése 120 pengőn alul van, nem érzik meg ezt a fizetésredukciót. De már a keze­lők, akiknek 125—130 pengő, a fizetése, a legnagyobb elkeseredéssel néznek szembe az eseménnyel, minimális s az éhenhalástól éppen hogy megmentő fizetésükből levonnak 10 százalékot. Tessék elképzelni, h­ogy ezekből a 125 —130 pengős fizetésekből elvesznek 12—13 pengőt. A segédhivatali alkal­mazottak amúgy is teljesen el vannak adósodva, csaknem mindannyian na­gyobb kölcsönökkel tartoznak a Pénz­intézeti Központnak s nem is tudjuk, mit csináljunk?! Hogyan fog megélni a bíró és az ügyész csökkentett fizetéséből — Az Est tudósít­ójától — A köztisztviselők 10 százalékos fizetési redukciója a ma kiadott fize­tések csökkentett összegében már jelentkezett. Kevesebb fizetést ka­pott természetesen a budapesti bírói és ügyészi kar is, amelynek egyik te­kintélyes tagja a következőket mon­dotta nekünk az új helyzetről: — A bírák az anyagi áldozatokból mindig kivették részüket. Azonban azoknak, akik új és új áldozatokat kívánnak a bírói és ügyészi kartól, min MUhl József körút 45 negyvenéves jubileuma alkalmával díszes ma­­jolika kulacsban szol­gáltat fel bort!­­ A ku­lacsot emlékülnk,ven­dégei magukkal vihetik. Esténként SOVÁNKA NÁN­­DOR és zenekara muzsikál Úri vacsora: sült, két­féle körettel és tészta P 1.50 (kitűnő borral 1.90) * — ----­ tisztában kell lenniök azzal, hogy a bírák és ügyészek anyagi független­sége nemcsak a bírói és ügyészi kar­­zsebkérdése, hanem a nemzeti lét egyik előfeltétele s ezért a bírák és ügyészek anyagi függetlenségének gyengítése a nemzeti lét alapfeltételé­nek gyengítését is jelenti. Képzeljék, hogy egy fiatal bit­ónak és ügyésznek, akinek éppen olyan függetlennek kell lennie, mint az öregnek, körülbelül havi 400 pengő a fizetése. Ebből most elvesznek 10 szá­zalékot, azaz 40 pengőt, tehát marad neki 360 pengője. Ez a 36­1 pengő az utolsó fillérig elmegy a puszta megélhetésre, hiszen a legtöbb fiatal bírónak és ügyésznek már családja van, tekin­tettel arra, hogy manapság nagyon fiatal embereket nem neveznek ki bí­­rákká és ügyészekké.­­ Ez a 360 pengő csak a legna­gyobb beosztással elég a puszta ke­nyérre, lakásra, ruházkodásra, mert tekintetbe kell venni, hogy a bíró és az ügyész nem jelenhet meg a tárgyalóteremben rongyos ruhában. Tíz százalékot tehát elvettek a fia­tal bíró és ügyész fizetéséből, mint ahogy elvették az idősebbek fizetésé­ből is s ez a­ tíz százalék, melyet meg fognak majd érezni a kereskedők, iparosok, szóval az a társadalmi ré­teg, amely a bírák és ügyészek fize­tésének ebből a tíz százalékából élt meg. Mert azt mondani sem kell, hogy többé nem jut majd sem színházra, sem könyvre és semmiféle olyan kiadásra, amely nem feltétlenül szükséges a puszta létfentartáshoz. Az ügyészség és a bíróság hivatali alkalmazottai között nagy az elkese­ 1. oldal A fizetésleszállítás premierje az állami színházaknál — Az­let tudósítójától — A Nemzeti Színház színpadán fél­homályban próbálnak a színészek. Halkan duruzsolnak a szavak, de amint a kulisszák ,nógy érnék, már nem az új darab a téma: a fizetésle­szállításról beszél mindenki. A kis színész, a kisfizetéses színész mondja: — A mi redukciónk ott kezdődött, ahol az állami tisztviselőké végződik. Nekik 10—12—15%-os a redukálás, a mienk pedig 25%-nál kezdődött. És 15%-kal redukálták a lakbérünket is. Teljesen elvették a családi pótlékot, ez pedig fejenként 13.50 pengő. Tes­sék elképzelni, hogy mit jelent ez egy olyan tagnál, akinek 5—6 gyermeke van? Egy másik színész szól közbe: — A munka pedig több, mint, ta­valy. Sokkal többet próbálunk. Hogy milyen kedvvel? Mint ahogy Bánk­bán mondják: »Mintha orra vére folyna, úgy kullog mindegyik.... Az elsőrendű művész, akinek nagy a fizetése, nagy a jöve­delme, elkeseredetten szól. — Teljesen lehetetlen ez az állapot. Nekem komoly szerződésem van a színházzal és ha ezt lehet csinálni, akkor felfordult, szindán. . Kérem, rendben volna ez a fizetésredukció, s ha ezt keresztülvinnék mindenhol.­­ Ha tudnám, hogy a­ harminchármas­­ jövedelme is úgy csökkent mint­­az enyém. De ennek az ellenkezőjéről értesültünk. Ebben a pillanatban még fogalmam sincs, hogy mi fog történni, csak egyet tudok, hogy lehetetlen fentartolni ezt a helyzetet. Az igazgatói irodában tőrben vár­ják ma délben Hevesi Sándort, a színház igazgatóját, aki a kultuszmi­niszternél jár, hogy különböző prob­lémákat megoldjon. Ettől a tanács­kozástól sokan némi javulást, enyhü­lést várnak, bár a színház tagjaira te nagy része pesszimisztikusan ítéli meg a helyzetet. .. — Hiába jártunk deputációban a miniszter úrnál. Csak annyit tudtunk elérni, hogy a­ maximálisan évi 2600 pengős fizetésű munkásoknak majd v­isszaadják a családi pótlékot. Van olyan tag is azonban,, aki egész másképpen ítéli meg a hely­zetet. — Kilenc hónapig voltam börtön­ben Oroszországban, ahol tervszerűen éheztettek bennünket. De láttam, itt Magyarországon nemrég a Cséry te­lep lakóit, láttam hogyan bányásszák ki a szemétből a csontokat, a szemét­ből a szemetet és abból élnek. Tudom.., hogy­ ezrek és ezrek vannak, akik bol­dogan dolgoznának azért az összegért, amelyet tőlünk levontak. A differen­ciáért dolgoznának szívesen, csáló, nincs munkájuk. A színpadon pedig­ halkan, csend­ben, lassan folyik a próba. Milliós károkat okozott elhibázott búzapolitikánk Ki felel a Futura veszteséges intervencióiért ? — Az Est tudósítójától — A hatos bizottság vizsgálódásainak legkényesebb része azoknak a milliók­nak a feliratoz­ása, amelyek az úgy­nevezett intervenciós búzavásá­rlások révé­n terhelik az államkincstárt. Ezen a téren is kellemetlen meg­lepetések­ érték a bizottságot. Az intervenciós vásárlásokat tud­valevőleg a Futura, végezte, a k­otr­­má­ny megbízásából, a kincstár szám­lájára.­­Részben állami pénzből, rész­ben barkók pénzével, de mindig az állam szavatosságával. Ami veszte­ség tehát ezekből az intervenciós vá­sárlásokból előállott és még elő fog állatni, az államkincstárt terheli. Pontos összeget még nem lehet megállapítani. De ha csak arra gon­dolunk, hogy ma is több mint másfél­millió búza fekszik a Futura raktá­raiban, úgy már ez az­ egyetlen tétel is 10 millió veszteséget jelenthet. De hát hol vannak még a drágán vásárolt és olcsón eladott búzák okozta veszte­ségek? Hol vannak a tavalyi árkülön­bözetek? Szakértők legenyhébb szá­mítása szerint is, legalább 30 millió pengőre kell tenni az államot terhelő kötelezettségeket. Ki felel ezért"­ A Futura elhárít magától minden felelősséget, mert arra vavatkozhatik, hogy felsőbb uta­­sításra cselekedett. Gyakran ellenvé­leményt is nyilvánított, eredményte­lenül. A parancsot teljesítenie kel­lett.. Ki az a­­»felsőbb hely«, amely a fu­turát ilyen hibás és veszteséges tranz­akciókra utasította. Ezt csak a par­lamenti fórumok tisztázhatják, a közvélemény nem. A közvéleményre egészen más tar­tozik. A­ közvélemény azt látja, hogy a kormány a Futura és a baletta ré­vén rengeteg milliót áldozott azért, hogy az exportra kerülő néhány mil­lió mázsa búza árát tarthassa vagy javíthassa. Joggal kérdezheti a köz­vélemény: helyes-e, szabad-e a mező­gazda­ság­ egyetlen termékéért az adó­zók pénzéből ily sok milliót áldozni . Nem lehetne-e a mezőgazdákat sok­kal előnyösebben és sokkal hatható­sabban és olcsóbban megsegíteni !■ Hisz a búzát most már olyan összeg­gel támogatja, a kormány, mint amennyiért értékesíteni sem lehet.­ Helyes ez? Okos ez? A búzatermelés hívei, a mezőgazda­ság nagy kárára, nem akarják tudo­másul venni, hogy a búzavilág is meg­változott és búzáink az exportpiaco­kon — állami áldozat nélkül — Csak úgy boldogulhatnak, ha mi is olyan olcsón tudunk termelni, mint verseny­társaink. Ezt pedig nem tudjuk. Oda­­kiint egyötödrész akkora a költség a búzatermelésnél, mint nálunk. Így csak mechanizált üzem: a búzagyár tud termelni, még­pedig csak olyan kombinált arató-cséplőgépekkel, mint amilyenek már százezrével dolgoznak WVVWWWAWUVWA/AC/VWA/W Fejfájásnál, ideges, csúzos és köszvényes fájdalmak esetén ki­válóan beváltak a Togal tabletták. Kérdezze meg orvosát! Ara: P 1,80.

Next