Az Est, 1933. február (24. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-01 / 26. szám
6. oldal. a vizes zsebkendővel háta mögé lépett, kivette a férfi, szeméből a monoklit s arcát a vizes zsebkendővel végigtörölte. Aztán a monoklit visszaillesztette jobb szemére, e pillanatban Ruttkay Gábor megrogyott és a földre zuhant. Az asszony igyekezett magához ölelni a századost, de nem tudta zuhanásában feltartóztatni. Egyszerre csak azt látta, hogy homlokából zuhog a vér. Hogy mikor történt a lövés? Nem tudja. Nem hallotta. De bizonyos, hogy amíg ő a fürdőszobában járt, azalatt lőhette magát főbe Ruttkay Gábor és amikor ő kijött, akkor rogyott össze. És az ügyészség szerint... Az ügyészség szerint azonban így történt a tragédia: Littkéné a vizes zsebkendővel Ruttkay mögé állt. Egyik kezével letörölte az arcát, ekkor másik kezével a zsebkendő alá rejtett revolverét a százados ha,lántékához illesztette és elsütötte. A százados nyomban a földre zuhant. Littkéné egy törülközővel betakarta Ruttkay Gábor fejét, azután telefonon felhívta Ruttkaynak a Bristol-szállóban lakó barátját, vitéz Fömötör Józsefet s miután nem találta otthon, behívta takarítóasszonyát. Minden felindultság nélkül azt mondotta neki, hogy egy levelet vigyen Fömötör alezredes lakására s mondja neki, hogy jöjjön el azonnal hozzá. Egy levélborítékra írta a címet, a borítékot a hálószobában lévő íróasztalából vette elő. De sem a takaritóasszonynak nem mondotta meg, mi történt Ruttkay századossal, sem orvosért, sem más segítségért nem sietett. Ezenben telefonon, a legnagyobb nyugalommal, felhívta háziorvosát, dr. Kornis Nándort — ez negyedhét óra tájban történt — azzal, hogy azonnal jöjjön hozzá, mert lakásában valami baj történt. Az orvos faggatására mondta csak meg, hogy valaki öngyilkos lett nála. Dr. Karnis háromnegyed hétkor érkezett a helyszínre. Ruttkay Gábort vértócsálóan, szuszogva és hörögve találta. Meggyújtották a függőlámpát. Dr. Karnis az ablak előtt álló kis kártyaasztal sarkán, a vérben fekvő Ruttkaytól két méterre megpillantott egy pisztolyt. Tovább nem nézelődött, hanem kigombolta Ruttkay Gábor állig becsukott köpenyét, blúzát és megállapította, hogy Ruttkay Gábor már legalább háromnegyed órája feküdt a vértócsában. Lemosta fejéről a vért, — eközben Littkéné jajveszékelve mondogatta, hogy ne bántsa, ne kínozza a századost, csak a pisztolyt tegye el... Az orvos megállapította, hogy Ruttkay még életben van, a mentőket akarta hívni. Littkéné szenvedélyes hangon kezdett sikoltozni. Tiltakozott az ellen, hogy az orvos mentőket hívjon, ilyent az orvos ne csináljon nála, mert ebből botrány lesz!... Amikor az orvos mégis elindult a telefon felé, az asszony elébe állt, valósággal birkózott vele, lefogta a kezét, mondván, hogy nem engedi, hogy telefonáljon a mentőknek, inkább hívja fel Fömötört, mert egy levél van Fömötör részére. Az orvos kénytelen volt Fömötörnek telefonálni, akivel alig tudta megértetni, hogy mi történt Littkéné lakásán. Amikor dr. Kornis visszament a hálószobába és táskájából kivette az injekciós fecskendőt, az asztalon a százados sapkája mellett ott látta Ruttkay Gábor bőrtárcáját, ezüst cigarettatárcáját és óráját. Ruttkay mellébe morfiuminjekciót akart adni, azonban Littkéné állandóan szorongatva a százados kezét, egyre azt hajtogatta, hogy ne bántsa, ne kínozza... Eközben megérkezett Litkéné barátnője, vitéz Németh Lajosné, akit telefonon hívtak, majd Fömötör József alezredes, akivel Littkéné az előszobában német nyelven szenvedélyes hangon vitatkozott, majd a szalonban átadott neki egy levelet, mondván, hogy ezt Ruttkay értéktárgyai mellett találta. Ezt a levelet dr. Kornis mindez ideig nem látta, noha ő is látta az asztalon Ruttkay százados értéktárgyait. Fömötör a levelet felbontotta, elolvasta, majd zsebretette és tartalmáról csupán az előszobába távozott Littke Kálmánnénak nyilatkozott, akitől — felháborodva a levél tartalmán — megkérdezte, hogy a levélben foglalt nyugtán szereplő összegre igényt tart-e, mire Littkéné rögtön kijelentette, hogy igen, igényt tart, mert ő szegény asszony. Ennyitt mond az ügyészség a tragédiáról s arról a titokzatos levélről, amelyről annyi szó esett már ebben a bűnügyben, de amelynek pontos tartalmát mindezideig nem ismerik a hatóságok. Legalább is valószínű, hogy nem ismerik, mert hiszen az ügyészi vádirat egy szóval sem említi, hogy mi volt tulajdonképpen ebben a levélben. A főtárgyaláson minden valószínűség szerint azonban a sok egyéb titokkal együtt meg fog oldódni ez a titok is és ki fog derülni, mi volt ennek a rejtélyes levélnek tartalma. Ruttkay Gábor háromnegyednyolc órakor meghalt. Az orvos, értesítette erről a városparancsnokság ügyeleti tisztjét, kérve, hogy halottszállító autót küldjenek ki Littkéné lakására. Jött a halottszállító autó, jött a katonai bizottság, később éjféltájban dr. Enyedi Róbert vizsgálóbíró, akivel a katonai bizottság tagjainak összetűzésük is volt, miután nem akarták megengedni, hogy a lakásban vizsgálatot tartson. Lassan kint megindult a nyomozás, a vizsgálat teljes apparátussal és előkerültek azok a kibogozhatatlannak látszó kérdések, amelyek az ügyészi vádirat 14 oldalát megtöltik. Az ügyészi vád természetesen vádol s azt állítja, hogy Littkéné gyilkolt. A gyanuokokat 14 pontba foglalva sorakoztatja fel az ügyészség vádiratában. E gyamokokkal szemben dr. Balogh N. Imre ügyvéd, Littkéné védője a főtárgyaláson tanukkal s iratokkal akarja bizonyítani, hogy öngyilkosság történt. Több mint 40 tanúval igyekszik a vád igazolni vádját. A védelem sok tucatnyi tanúval igyekszik bebizonyítani, hogy a vád minden állítása hamis nyomon jár és Littkéné ártatlan. A bíróságra vár az a nehéz feladat, hogy tisztázza kinek van igaza. VWWVWWVWWy/VWCAeACCA. Elsig Hes-Przemys! írta Lévai Jenő Az első 2 kiadás hetek alatt elfogyott, Jlffosf f elemi moor a 717. feladd* l 15 20 000 példány Szenzációs háborús könyv a przemysli vár borzalmairól. 360 oldal, 100 eddig ismeretlen kép. Ára 2.90 pengő kapható Az Estkönyvesboltjában Erzsébet körút 18 20 $$ h* színház?; * Színigazgatással pénzt is lehet keresni. Lengyel Menyhérttel, aki több hónapig Londonban tanulmányozta a színházakat és most itthon van, beszélgettünk. Az író a többi közt a következőket mondotta nekünk: — Most, amikor napról napra színházi bukásról hall az ember, tönkrement és menekülő igazgatókról, egészen elfeledjük, hogy ez a foglalkozás nem mindig vezetett és talán még ma sem vezet okvetlen csődhöz, sőt egyike volt a leglukratívabb pályáknak. A magyar színigazgatók közül is például Faludi Gábor, Beöthy László, Lengyel Menyhért Bálint Dezső jól megéltek e foglalkozásból vagyis mindazok, kik vagy művészi tehetséggel vagy jó kereskedelmi érzékkel folytatták a színigazgatást. Persze e kettő közül legalább egyik elengedhetetlen volt. A külföldön is hatalmas vagyonokat szereztek egyes igazgatók. Bernhardt mint szegény színész kezdte és még ma is mint sok színházépület és Leopoldskron birtokának tulajdonosa, vagyonnal rendelkezik. Karczag Vilmos Bécsben nagy vagyont szerzett színházzal és azt meg is tartotta. Meinhardt és Bernauer, a kért berlini igazgató mint dúsgazdag emberek vonultak vissza a színigazgatástól, de nem tudtak nyugton maradni és mikor újból igazgatók lettek, mindenüket elvesztették. Míg Beer Rudolf is, amikor elhagyta a bécsi Volkstheatert, olyan sok pénzzel rendelkezett, hogy annak jórészét a Amstelbankban elveszthette és még mindig maradt annyira, hogy berlini vállalkozásain tüneményes gyorsan tudjon tönkremenni. Botterék röviddel ezelőtt még dúsgazdag emberek hírében állottak és ezt végre is színházon keresték. De általában a jelentős igazgatók, mint David Belasco, Frohman, Crosby Craiger még nagyon sokan Amerikában, vagy Cochran, Basil Deane Londonban mind nagy vagyont gyűjtöttek, vagy legalább is rengeteget költöttek. Hogy egy részük aztán tönkrement, abban nagyobb szerepe volt a tőzsdei veszteségeknek, mint a színpadi dekonjunktúrának. * Sztaniszlavszkij leghíresebb rendezéseit filmre viszik. A nagy orosz rendezőigazgatót, Sztaniszlavszkijt, aki a minap lett hetvenéves, ebből az alkalomból azzal tiszteli meg a szovjet, hogy filmen megörökítteti leghíresebb rendezéseit, bár Sztaniszlavszkij sohasem titkolja, hogy nem kommunista. Állami filmgyárban hangosfilmeket készítenek azokból a darabokból, amelyeknek sikere az ő nevéhez fűződik. Az első két darab, amely filmre kerül, Csehov »Cseresnyéskert«-je és Gogol »Revizor«-ja lesz. * Híres szerepet nem lehet visszautasítani. Érdekes pere támadt Clara Bow-nak, a jelenleg Európában tartózkodó híres filmszínésznőnek amerikai filmvállalatával. Kiosztották számára Somerset Maugham Budapesten is ismert Eső című darabjának filmváltozatában a női főszerepet. Clara Bow kijelentette, hogy a szerep nem jó és eljátszását nem vállalja. És nyomban el is utazott Európába. A filmvállalat perbe fogta és most tartották meg a választotti -bírósági tárgyalást, amelyen a távollevő művésznőt ügyvédje képviselte. A választott bíróság megállapította, hogy az Eső női főszerepe a modern drámairodalom egyik híres alakja és ilyen megállapított hitelű szerep eljátszását nem lehet visszautasítani. Clara Bow-t tehát elítélték. * A »Lohengrin« a Scalában FailoulvaL A »Corriere della Sera« legutóbbi száma beszámol a milánói Scala egyik legutóbbi, fényes külsőségek között megtartott előadásáról. A »Lohengrin«-t hozták színre Persile-vel a címszerepben. Elzát Caniglia Maria énekelte, aki nemrég Budapesten járt. Az előadást Failoni Sergio tanította be és vezényelte és az előkelő olasz lap nagy elismeréssel ír a budapesti dirigens kitűnő művészi munkájáról. * »A kaméliás hölgy« gyertyái. 1A kaméliás hölgy előadásában a Vígszínház természetesen stílusosan gyertyavilágítást használ a színpadon. A főpróbán azonban veszedelemben forgott a korhű világítás: közbelépett a tűzoltóság és tiltakozott a sok »nyílt láng« használata ellen. A Vígszínház igazgatósága erre tudomására hozta a tűzoltófő-parancsnokságnak, hogy villanylámpákat semmiesetre sem helyezhet el a korhű díszletek és kosztümök közé. A tűzoltóság végül is engedett, de csak azzal a feltétellel, hogy a színpad minden oldalára vizes vödröket helyeznek el a díszletek mögé, hogy a tűzrendészetnek fokozott mértékben eleget tegyenek, így mégis a régimódi hangulatos gyertyavilágítás mellett játszszák a híres darabot. * Az igazságügyminiszter sem engedélyezte a düsseldorfi rémről készült filmet. A magyar filmcenzúra kétszer tiltotta már meg Fritz Lang »M« című filmjének előadását, amelyet »Gyilkos« címmel vetítettek volna. Tegnap végül Lázár Andor igazságügyminiszter nézte végig a film előadását a cenzúrán és ő is úgy döntött, hogy témája miatt nem kerülhet a közönség elé. * Az »Antónia« új előadásának terve Fedák Sárival. A Fővárosi Operettszínházat, akárhogy fordul is később a színház vezetésének dolga, február második felében mindenesetre meg akarják nyitni. Úgy halljuk, hogy a főbérlő-társaság a mostani rezsimmel együttműködve Fedák Sárit akarja a színházban vendégszerepeltetni Lengyel Menyhért »Antónia« című darabjában egy erre a célra szervezett alkalmi együttes keretében. A tárgyalás erre vonatkozóan néhány nap óta folyik. * »Tovább játszunk és újdonságra készülünk.« Föld Aurél, aki mint igazgató most már egyedül vezeti a Király-színházat, a legközelebbi tervekről ezt mondotta: — Egyelőre minden, este a »Kabátszerelem« kerül színre,holnap, szerdán pedig új darab próbáit akarjuk megkezdeni. Brodszky Miklós és Harmath Imre »A 533-as futár« című operettjét hozzuk színre. Női főszereplői Honthy Hanna és Fejes Teri lesznek. * Váratlan kritikai fordulat. A Temps egyik legutóbbi számában a komoly és nagytekintélyű párizsi lapban szokatlanul szigorúan ócsárló kritika jelent meg egy minapi színházi bemutatóról. A kritikus, amikor már »elintézte« a darabot is, előadását is, hirtelen fordulattal így fejezte be sorait: »Roppant, valósággal elviselhetetlen hideg volt amikor a premier után kijöttünk a színházból az uccára, de az emberek mégis kivették a kabátjuk zsebéből a kezüket, hogy kifejezzék egymásnak részvétüket.« Anguiéra küldünk minden úrnőnek egy Dr.Morisson szőrtelenítő depilatort , hogy annak jóságáról meggyőződjön írjon Ko-modiémia Rt . Budapest, IV . Molnár u 35 | Szerda, 1935. február 1. Békesi ma már fellép Jzeovic 19, a másik m Híján W c. szenzációs házassági komédiájában Tombolj siker!