Az Est, 1933. szeptember (24. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

FLAUBERT: MADAME BOVARY Megjelent Az Est filléres klasszikus ajándékregény-sorozatának első kötete MMUMMIMIIHHMMMMIMUHIHtWMmMmmm­wmHIHMHIHWtHH Egy horogkeresztes Marienbadban orvul agyonlőtte Lessing menekült német professzort A létrás gyilkos átszökött Németországba Nem lehet elragadtatás nélkül kéz­bevenni ezt a szép, imponáló kiállí­tású kötetet, mely fillérekért viszi a magyar olvasó elé a világirodalom egyik legszebb és legklasszikusabb prózai írását. Arra a nagyszabású kultúrprogramra, melynek első állo­mása ez a könyv, sohasem volt na­gyobb szükség, mint ma. Filléres giecs-dömping zúdul a ma­gyar irodalmi piacra és ennek a többé-kevésbé ponyvaszínű áradatnak hullámai heves csapkodással ostro­molják az igazi irodalom szigeteit- Most indult meg az első ellentámadás az irodalom részéről- Az Est vezeti ezt az ellentámadást filléres klasszi­kus sorozatával. Olyan árért, amiért eddig csak gyatra fércmunkáikat kap­hatott a magyar olvasó, most a regény-világirodalom legnagyobb re­mekeit kapja meg. X- Y­ nemzetközi giccsgyáros tákolmányai helyett Flau­bert »Madame Bovary«-ját kapja most a magyar olvasó néhány fil­lérért. Nagy, merész lépés ez a könyv igazi demokratizálása felé- Ennyit bevezetőül.* Megint elolvastam a Madame Bo­­vary-t Másodszor olvastam el, de tudom, hogy nem utoljára. Ez az a könyv, amit sokszor olvas el az em­ber. Kétféle könyv van: van olyan, amit »nem lehet letenni« és van olyan, amit az ember sokszor elolvas. A betehetetlen­ könyv arról nevezetes, hogy befejezése után az olvasó félre­dobja és tíz perc múlva már nem is gondol rá többet. Az igazi könyvet le lehet tenni. Az igazi könyv olvasása közben el­gondolkodva és növekvő élvezettel fu­tunk át újra és újra egy-egy meg­ragadó fejezetet. Az igazi könyvet évek múlva újra elővesszük, újra el­olvassuk és új szépségeket találunk benne. Minden kor megtalálja benne azt- ami a legjobban, a legszuggesztí­­vebben szól hozzá. Babits Mihály írta Dantéről: a Divina Commedia min­den évszázad emberére más-más tulaj­donságánál fogva teszi ugyanazt a mély, felejthetetlen hátást. Valóban, minden klasszikus alkotás halad a korral, fejlődik az évszázadokkal és ezért örökké fiatal és örökké korszerű marad. A »Madame Bovary” alcíme: »Vi­déki erkölcsök«. Az 1850-es évek óta alaposan ,­megváltoztak a francia vi­déki erkölcsök. Az erkölcsök általá­ban változnak és sok olyan súlyos erkölcsi probléma és skrupulus, ami néhány évtizeddel ezelőtt egyeseknek talán az életébe került, ma már ért­hetetlen­­és érdektelen. A »Madame Bovary« azért nagy, egészen nagy alkotás, mert az 1850-es francia vidék erkölcsei­ről szól — és 1983-ban Párizs­ban, Budapesten, Bergenben és Hon­­duraszban még mindig egyformán új, aktuális és megrendítően igaz. Az író a maga korából és környezetéből ki tudta emelni és át tudta menteni tá­voli korok és távoli népek számára azt, ami abban maradandóan emberi. ,­­ * Né­hány évvel ezelőtt szakemberek nyomoztak és vitatkoztak arról, hogy Bovary Emma, a francia vidéki or­vos nagyva- és házasságtörő, boldog­talan felesége valóban élt-e és való­ban megtörténtek-e abban az el­dugott kis francia fészekben azok a dolgok, melyeket Flaubert megírt. Egyesek szerint a Bovary-házaspár, Homais úr és a többiek valóban él­tek, mások szerint nem. A kérdés felvetése­­ meglehetősen meddőnek látszik. Egyáltalában nem fontos, hogy éltek-e Bovaryék és Ho­­maisék. Ha éltek, valószínűleg nem voltak olyan érdekesek, mint ami­lyeneknek Flaubert leírta őket. Nem az a fontos, hogy éltek-e akkor: az a fontos, hogy ma élnek.. Élnek, mint egy nagy zseni alkotásai, élnek, mert a világon minden nőben van egy kis adag Bovaryné és minden kispolgár­ban van egy nagy adag Ho­mais úr. Ezért klasszikus a »Madame Bovary«, a pszichológus-regényírás remeke. Koc­káztassunk meg ezzel kapcsolatban egy paradoxont: Flaubert könyve ép­pen azért halhatatlan és örökéletű, mert írója a maga koráról, a maga társadalmi környezetéről festett kér­lelhetetlenül pontos és mélyreható analízisű képet. Azt írta meg, ami körülötte volt, Marienbad, augusztus 31 (Az Est külön tudósítójának telefonjelentése) A gyógyulást kereső betegekkel és üdülőkkel teli Marienbach fürdőhely csöndjét véres politikai merénylet izgalmai verik fel. Az éjszakai órák óta szakadatlanul nagy embertört­e­­gek hullámzanak a fürdőhely utcáin és izgatottan tárgyalják az esetet. Lessing Tivadar német emigráns egyetemi tanárt az éjszaka laká­sán agyonlőtték. A borzalmas gyilkosságot a ható­ságoknak mára a következőképpen sikerült rekonstruálni: Lessing Tiva­dar tanár a Marienbad határában, az erdőhöz egészen közel fekvő­­Edel­­weiss-villábam lakott. Tegnap este a professzor a harmadik emeleten levő lakásának egyik szobájában az asz­talnál ü­lt és tudományos munkán dolgozott. Rajta­ kívül más nem volt a szobában- Féltízkor a nyitott abla­kon át két revolvergolyó süvített be a szobába- Az egyik golyó célt tévesztett, a másik azonban fején találta Lessinget és életveszélyesen megsebesítette. A golyó arcának bal felén hatolt be és tarkójának jobboldalán távozott. Ami­kor a revolverdörrenések hallatára a tudós felesége a szomszéd szobából rémülten benyitott férjéhez, fejjel az asztalra bukva, eszméletlenül találta meg. Az íróasztal teljesen el volt árasztva vérrel és agy cafatokkal. A tettes addigra elmenekült. Sikoltozva rohant ki Lessingné az emeleti folyosóra és a második eme­leten lakó dr. Starck orvost hívta. Az orvos felsietett a harmadik emeletre, hogy első­segélyben részesítse Les­singet, azonban látta, hogy a sérülés rendkívül súlyos és csak azonnali műtéti beavatkozás segíthet talán. Ezért nyomban érte­sítették a mentőket, akik azután Les­sing Tivadart háromnegyed tíz órakor beszállították a marienbadi kórházba, ami a legerősebben hatott rá. Azokba a társadalmi és erkölcsi problémákba markolt bele, melyek akkor a legak­­tuálisabbak voltak. Ezt tette Dante, ezt tette Tolsztoj, Dosztojevszkij és sok más igazi klasszikus- Mertek kor­szerűek és aktuálisak lenni — és meg­kapták érte a halhatatlanságot.­­ A felejthetetlen Ambrus Zoltán fordította először magyarra a Madame Bovary-t. Az új kiadást Hajó Sándor fordította. Kettős nagy feladat előtt állt: tökéletesen vissza­adni a francia próza egyik legna­gyobb stílművészének mondatait és felvenni a versenyt a magyar stílus egyik legfinomabb mesterének fordí­tásával. Hajó Sándor briliánsan ol­dotta meg kettős feladatát: fordítása tökéletesen visszaadja Flaubert-t és tökéletesen magyar. Az új magyar Flaubert elé Laczki­ Géza írt szelle­mesen finom, tömörségében is mélyre­­világító tanulmányt Flaub­ertről.­ A kötet elegáns szépsége az Athenaeum nyomdát dicséri. Bálint György Itt az orvosok nyomban műtétet haj­tottak végre a szerencsétlen emberen, ez azonban már nem segíthetett és Lessing tanár éjszaka egy órakor, anélkül, hogy egy pillanatra is visszanyerte vol­na eszméletét, kiszenvedett. A véres merénylet híre az éjszakára teljesen elcsendesedett fürdőhelyen futótűz gyanánt terjedt el és óriási izgalmat okozott. Az »Edelweiss­e«-villa környékét percek alatt hatalmas­­­­m­­bertömeg lepte el. Hamarosan kiérke­zett az első rendőri bizottság is, amely­ nagy apparátussal kezdte meg a nyo­mozást. Az első nyom egy létra volt, amelyet pontosan a professzor szobája alatt, az épület falához tá­masztva találtak meg. Nyilvánvaló volt, hogy­ a gyilkosnak pontosan is­­mernie kellett a helyi viszonyokat, mi­­után tudta, hogy a professzor szobájá­nak ablaka a lejtőn fekvő nyaraló hátsó frontjára nyílik és így létrával feljuthat a harmadik emeletre. Még az éjszaka folyamán letartóztatott a rendőrség egy sofőrt, akiről azt gyanította, hogy ő a tettes. A rendőrség nagy titokzatossággal kezelte ezt a letartóztatást és a nyo­mozás érdekében nem volt hajlandó elárulni a sofőr nevét, mára azonban kiderült, hogy ez a nyom hamis volt. Még a délelőtt folyamán megálla­­pították azonban a valódi tettes ki­létét. A hatóságok kinyomozták, hogy a hosszú létra, amelyet a gyil­kos a nyaraló falának támasztott-e a Marienbad közvetlen közelében lévő Schanz község tűzoltóságáé. Alapos­nak látszott az a gyanú, hogy a gyil­kosságot Eckert Miksa 31 éves németor­szági születésű, schanzi illetőségű munkás követte el s ezt megerősíti az a körülmény, hogy Eckert a jelek szerint már át is szökött Németországba. Nyilvánvaló, hogy politikai gyil­kosság történt, miután Lessing tanár. FLAUBERT CROISSONI HÁZA FLAUBERT Hogyan készül a cipőkrém,enyv, kékítő, mustár, padló­­viasz, leveskocka, rumeszencia és sok száz egyéb vegyészeti kisipari cikk leírását tárgyalta Dobosf* H. ■ Vegyi Sieti kis­ipari cikkek gyártásáról írt könyve. Ara 4.— P KapnatóAi Est könyvkereskedésében, Erzsébet körit 20

Next