Az Est, 1933. szeptember (24. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-01 / 198. szám
FLAUBERT: MADAME BOVARY Megjelent Az Est filléres klasszikus ajándékregény-sorozatának első kötete MMUMMIMIIHHMMMMIMUHIHtWMmMmmmwmHIHMHIHWtHH Egy horogkeresztes Marienbadban orvul agyonlőtte Lessing menekült német professzort A létrás gyilkos átszökött Németországba Nem lehet elragadtatás nélkül kézbevenni ezt a szép, imponáló kiállítású kötetet, mely fillérekért viszi a magyar olvasó elé a világirodalom egyik legszebb és legklasszikusabb prózai írását. Arra a nagyszabású kultúrprogramra, melynek első állomása ez a könyv, sohasem volt nagyobb szükség, mint ma. Filléres giecs-dömping zúdul a magyar irodalmi piacra és ennek a többé-kevésbé ponyvaszínű áradatnak hullámai heves csapkodással ostromolják az igazi irodalom szigeteit- Most indult meg az első ellentámadás az irodalom részéről- Az Est vezeti ezt az ellentámadást filléres klasszikus sorozatával. Olyan árért, amiért eddig csak gyatra fércmunkáikat kaphatott a magyar olvasó, most a regény-világirodalom legnagyobb remekeit kapja meg. X- Y nemzetközi giccsgyáros tákolmányai helyett Flaubert »Madame Bovary«-ját kapja most a magyar olvasó néhány fillérért. Nagy, merész lépés ez a könyv igazi demokratizálása felé- Ennyit bevezetőül.* Megint elolvastam a Madame Bovary-t Másodszor olvastam el, de tudom, hogy nem utoljára. Ez az a könyv, amit sokszor olvas el az ember. Kétféle könyv van: van olyan, amit »nem lehet letenni« és van olyan, amit az ember sokszor elolvas. A betehetetlen könyv arról nevezetes, hogy befejezése után az olvasó félredobja és tíz perc múlva már nem is gondol rá többet. Az igazi könyvet le lehet tenni. Az igazi könyv olvasása közben elgondolkodva és növekvő élvezettel futunk át újra és újra egy-egy megragadó fejezetet. Az igazi könyvet évek múlva újra elővesszük, újra elolvassuk és új szépségeket találunk benne. Minden kor megtalálja benne azt- ami a legjobban, a legszuggesztívebben szól hozzá. Babits Mihály írta Dantéről: a Divina Commedia minden évszázad emberére más-más tulajdonságánál fogva teszi ugyanazt a mély, felejthetetlen hátást. Valóban, minden klasszikus alkotás halad a korral, fejlődik az évszázadokkal és ezért örökké fiatal és örökké korszerű marad. A »Madame Bovary” alcíme: »Vidéki erkölcsök«. Az 1850-es évek óta alaposan ,megváltoztak a francia vidéki erkölcsök. Az erkölcsök általában változnak és sok olyan súlyos erkölcsi probléma és skrupulus, ami néhány évtizeddel ezelőtt egyeseknek talán az életébe került, ma már érthetetlenés érdektelen. A »Madame Bovary« azért nagy, egészen nagy alkotás, mert az 1850-es francia vidék erkölcseiről szól — és 1983-ban Párizsban, Budapesten, Bergenben és Honduraszban még mindig egyformán új, aktuális és megrendítően igaz. Az író a maga korából és környezetéből ki tudta emelni és át tudta menteni távoli korok és távoli népek számára azt, ami abban maradandóan emberi. , * Néhány évvel ezelőtt szakemberek nyomoztak és vitatkoztak arról, hogy Bovary Emma, a francia vidéki orvos nagyva- és házasságtörő, boldogtalan felesége valóban élt-e és valóban megtörténtek-e abban az eldugott kis francia fészekben azok a dolgok, melyeket Flaubert megírt. Egyesek szerint a Bovary-házaspár, Homais úr és a többiek valóban éltek, mások szerint nem. A kérdés felvetése meglehetősen meddőnek látszik. Egyáltalában nem fontos, hogy éltek-e Bovaryék és Homaisék. Ha éltek, valószínűleg nem voltak olyan érdekesek, mint amilyeneknek Flaubert leírta őket. Nem az a fontos, hogy éltek-e akkor: az a fontos, hogy ma élnek.. Élnek, mint egy nagy zseni alkotásai, élnek, mert a világon minden nőben van egy kis adag Bovaryné és minden kispolgárban van egy nagy adag Homais úr. Ezért klasszikus a »Madame Bovary«, a pszichológus-regényírás remeke. Kockáztassunk meg ezzel kapcsolatban egy paradoxont: Flaubert könyve éppen azért halhatatlan és örökéletű, mert írója a maga koráról, a maga társadalmi környezetéről festett kérlelhetetlenül pontos és mélyreható analízisű képet. Azt írta meg, ami körülötte volt, Marienbad, augusztus 31 (Az Est külön tudósítójának telefonjelentése) A gyógyulást kereső betegekkel és üdülőkkel teli Marienbach fürdőhely csöndjét véres politikai merénylet izgalmai verik fel. Az éjszakai órák óta szakadatlanul nagy embertörtegek hullámzanak a fürdőhely utcáin és izgatottan tárgyalják az esetet. Lessing Tivadar német emigráns egyetemi tanárt az éjszaka lakásán agyonlőtték. A borzalmas gyilkosságot a hatóságoknak mára a következőképpen sikerült rekonstruálni: Lessing Tivadar tanár a Marienbad határában, az erdőhöz egészen közel fekvőEdelweiss-villábam lakott. Tegnap este a professzor a harmadik emeleten levő lakásának egyik szobájában az asztalnál ült és tudományos munkán dolgozott. Rajta kívül más nem volt a szobában- Féltízkor a nyitott ablakon át két revolvergolyó süvített be a szobába- Az egyik golyó célt tévesztett, a másik azonban fején találta Lessinget és életveszélyesen megsebesítette. A golyó arcának bal felén hatolt be és tarkójának jobboldalán távozott. Amikor a revolverdörrenések hallatára a tudós felesége a szomszéd szobából rémülten benyitott férjéhez, fejjel az asztalra bukva, eszméletlenül találta meg. Az íróasztal teljesen el volt árasztva vérrel és agy cafatokkal. A tettes addigra elmenekült. Sikoltozva rohant ki Lessingné az emeleti folyosóra és a második emeleten lakó dr. Starck orvost hívta. Az orvos felsietett a harmadik emeletre, hogy elsősegélyben részesítse Lessinget, azonban látta, hogy a sérülés rendkívül súlyos és csak azonnali műtéti beavatkozás segíthet talán. Ezért nyomban értesítették a mentőket, akik azután Lessing Tivadart háromnegyed tíz órakor beszállították a marienbadi kórházba, ami a legerősebben hatott rá. Azokba a társadalmi és erkölcsi problémákba markolt bele, melyek akkor a legaktuálisabbak voltak. Ezt tette Dante, ezt tette Tolsztoj, Dosztojevszkij és sok más igazi klasszikus- Mertek korszerűek és aktuálisak lenni — és megkapták érte a halhatatlanságot. A felejthetetlen Ambrus Zoltán fordította először magyarra a Madame Bovary-t. Az új kiadást Hajó Sándor fordította. Kettős nagy feladat előtt állt: tökéletesen visszaadni a francia próza egyik legnagyobb stílművészének mondatait és felvenni a versenyt a magyar stílus egyik legfinomabb mesterének fordításával. Hajó Sándor briliánsan oldotta meg kettős feladatát: fordítása tökéletesen visszaadja Flaubert-t és tökéletesen magyar. Az új magyar Flaubert elé Laczki Géza írt szellemesen finom, tömörségében is mélyrevilágító tanulmányt Flaubertről. A kötet elegáns szépsége az Athenaeum nyomdát dicséri. Bálint György Itt az orvosok nyomban műtétet hajtottak végre a szerencsétlen emberen, ez azonban már nem segíthetett és Lessing tanár éjszaka egy órakor, anélkül, hogy egy pillanatra is visszanyerte volna eszméletét, kiszenvedett. A véres merénylet híre az éjszakára teljesen elcsendesedett fürdőhelyen futótűz gyanánt terjedt el és óriási izgalmat okozott. Az »Edelweisse«-villa környékét percek alatt hatalmasmbertömeg lepte el. Hamarosan kiérkezett az első rendőri bizottság is, amely nagy apparátussal kezdte meg a nyomozást. Az első nyom egy létra volt, amelyet pontosan a professzor szobája alatt, az épület falához támasztva találtak meg. Nyilvánvaló volt, hogy a gyilkosnak pontosan ismernie kellett a helyi viszonyokat, miután tudta, hogy a professzor szobájának ablaka a lejtőn fekvő nyaraló hátsó frontjára nyílik és így létrával feljuthat a harmadik emeletre. Még az éjszaka folyamán letartóztatott a rendőrség egy sofőrt, akiről azt gyanította, hogy ő a tettes. A rendőrség nagy titokzatossággal kezelte ezt a letartóztatást és a nyomozás érdekében nem volt hajlandó elárulni a sofőr nevét, mára azonban kiderült, hogy ez a nyom hamis volt. Még a délelőtt folyamán megállapították azonban a valódi tettes kilétét. A hatóságok kinyomozták, hogy a hosszú létra, amelyet a gyilkos a nyaraló falának támasztott-e a Marienbad közvetlen közelében lévő Schanz község tűzoltóságáé. Alaposnak látszott az a gyanú, hogy a gyilkosságot Eckert Miksa 31 éves németországi születésű, schanzi illetőségű munkás követte el s ezt megerősíti az a körülmény, hogy Eckert a jelek szerint már át is szökött Németországba. Nyilvánvaló, hogy politikai gyilkosság történt, miután Lessing tanár. FLAUBERT CROISSONI HÁZA FLAUBERT Hogyan készül a cipőkrém,enyv, kékítő, mustár, padlóviasz, leveskocka, rumeszencia és sok száz egyéb vegyészeti kisipari cikk leírását tárgyalta Dobosf* H. ■ Vegyi Sieti kisipari cikkek gyártásáról írt könyve. Ara 4.— P KapnatóAi Est könyvkereskedésében, Erzsébet körit 20