Az Est, 1933. december (24. évfolyam, 274-296. szám)

1933-12-02 / 274. szám

Szombat, 1933. december 2. 7iz€sr Egy szép leány „apróbb szerelmei" — Az Est tudósítójától — Regényes hátterű szerelmi botrányper­ben tartott ma újrafelvételi főtárgyalást a Horváth-tanács. A törvényszék annak­idején hat hónapra ítélte a botrányper hősét: egy érettségizett, jócsaládból szár­mazó fiatalembert. A tábla egy évi börtönre emelte fel a büntetést, de a fiatalember nem nyugodott meg az ítéletben és arra hivatkozva, hogy a leány, aki a szerelem­ben partnernője volt, festett életet élt, újrafelvételi kérelmet adott be. Az újra­­felvételi főtárgyalóét tartotta ma a Hor­­váth-tanács. A fiatalembert, aki a bűnügy vádlott­ja volt, Horovitz Imrének hívják. Az ügyészség vádja szerint 1929 novemberé­ben megismerkedett egy Jolán nevű fia­tal hölggyel. Az ismeretségből néhány óra múlva közeli barátság lett és a kö­zeli barátságból hosszú viszony. A fia­­talember — így mondotta az ügyészség vádirata — házasságot ígért Jolánnak. Azt mondta, hogy szigorló or­vos, a Bársony-klinikán fol­tatja gya­korlatát, egészen rövid idő múlva orvosi rendelőt nyit és akkor feleségül veszi a leányt. A leány hitt, — annál is inkább, mert a fiatalembernek jómódú és jónevű családja volt és Horovitz mindenüt­t úgy mutatta be, mint menyasszonyát. Járt a lány csa­ládjához, ott étkezett, menyasszonya állan­dóan ruhát vett neki és adósságainak ki­fizetésére 12.000 pengőt fordított. Amikor megkapta a pénzt, odább állott. Emiatt emelt vádat az ügyészség házasságszeds­égés címén. Horovitz Imre így adta elő történetét: — Egy este megismerkedtem egy elegáns fiatal dámával a Körúton. Reggelfelé ki­derült, hogy nincs nálam pénz. A lány erre tíz pengőt adott, hogy menjünk haza együtt. Kiöntötte a szívét, nagy szerelme sza­kított vele és most őt akarja elfeledni, mindenáron. Azt mondotta, hogy a pénz­zel ne törődjem, a szórakozások költsé­geit ő fogja fizetni. — Elmentem a családjához is, többször mondtam, hogy a lány tetszik feleségül veszem, — de mégse vettem el. Megtud­tam ugyanis, hogy valóban volt egy nagy szerelme, de ezen kívül mint a bolygók, számtalan apróbb szerelem keringett körülötte. Egyszóval: festett éle­­tet élt. Szakítottam vele. Elmondottam, hogy a numerus clausus miatt nem fejezhetem be tanulmányaimat, ő mondta a családjának, hogy szigorló or­vos vagyok. A védekezést a törvényszék nem fogadta el. A törvényszék megállapítása szerint a vádlott a házasságot olyan közelinek je­lezte, hogy már megvásárolták a kelen­gyét, sőt abban is megegyeztek, hogy a lány vőlegénye kedvéért áttér a zsidó hitre. A feslett életmód miatt a védekezé­sét nem lehet elfogadni, hiszen éppen ő volt az, aki a megismerkedés után m­ingjárt kö­zeli barátságba került a lánnyal és amikor megtudta, hogy a nő tisztes­ségtelen, akkor is fentartotta a jegyes­­ségi viszonyt vele és anyagi segítséget fogadott el tőle. Az újrafelvételi tárgyaláson a törvény­szék megsemmisítette az alapítéletet, is­mét bűnösnek mondotta ki Horovitz Imrét egyrendbeli folytatólagosan elkövetett csa­lás vétségében és ezért 3 hónaapi fogház­büntetésre ítélte. Az ítélet szerint Horo­vitz Imre valóban elkövette a házassági­­szédelgést, de a lány is tudta, hogy ő nem doktor Azt se sikerült bebizonyítani, hogy 10.000 pengőt költött reá a leány, a tör­vényszék megítélése szerint a bűncselek­mény így sokkal enyhébb beszámítás alá esik. A vádlott megnyugodott, az ügyészségi alelnök felebbezett- P. G. Konody P. G. Konody, London magyar származású híres műkritikusa, meghalt — Az Est tudósítójától — Londonból jelentik, hogy P. G. Ko­­nody, a magyar származású híres mű­­kritikus, 61 éves koroián meghalt. P. G. Konody Budapesten született, apja Bécsben volt lapszerkesztő. Fia­­tal­on Londonba került, ahol mint mű­­kritikus, csakhamar igen nagy tekin­télyt szerzett. Huszonöt évvel ezelőtt már ő szer­kesztette az Encyclopaedia Britan­­nica művészeti részét és abban igen melegen írt a magyar művészetekről. Később Lord Rothem­­­­ere lapjának, a Daily Mail-nek lett képzőművészeti rovatvezetője Ebben a pozíciójában nemcsak a modern ma­gyar művészetnek tett kiváló szolgá­latokat, hanem igen nagy ré­sze volt abban is, hogy a lord figyelme Trianon igazságtalanságai felé fordult. Állandó munkatársa volt az Obser­ver-nek, de cikkei jelen­tek meg az Annu­dban és a Lind­óban is. önzetlenül támogatta a Londonba került magyar művészeket, akik kö­zül többen igen sokat köszönhetnek neki. Roth­ermere lord megbízásából ő szerezte meg Magyarország számára Mátyás király és Mária magyar ki­rályné Angliába k■­rült képeit és ő küldötte Budapestre a Nemzeti Fájda­lom szobrát is, amely most a Szabad­ság téren áll. A magyar művészet ér­dekében végzett nagy szolgálatainak elismeréséül a kormányzó nemrég a III. osztályú polgári érde­mkereszttel tüntette ki őt. Mostanában sokáig távol volt Lon­dontól, mert lord Rothermere megbízásából Buenos­ Airesba utazott. A múlt hét szerdáján utazott vissza az angol fővárosba, látszólag teljesen egészségesen. Pár nappal ezelőtt hir­telen rosszul lett. Megoperálták, de kevéssel a műtét után meghalt. Halálával súlyos veszteség érte a ma­gyar képzőművészeti világot is, mely­nek igaz barátja és lelkes propagáló­ja volt. 3. oldal Pincemesteri szakiskola lesz a budafoki pincegazdaságból A Laskay-féle borüzletek utolsó felvonása — az Est tudósítójától — A borházak ügye legutóbb megint felmerült egy pillanatra. Határozni kerített egyes közüzemek sorsa fölött és sorra került a budafoki m. kfr. állami pincegazdaság is, amely tud­valevőleg lebonyolító szerve volt azoknak a nagy tranzakcióknak, amelyeket az egyes borházak anyag­gal és forgótőkével való ellátása tett szükségessé. Mindenki tudja, miként végződtek ezek a tranzakciók s mi lett a bor­házak sorsa? A budafoki telep hol az állampénztárból, hol állami garancia mellett egyes bankokból vett fel ki­­sebb-nagyobb valutakölcsönöket és mire minden összeomlott, már közel nyolcmillió pengő állami pénz úszott el a budafoki pincé­ken keresztül. A banktartozások jórésze még nincs is kifizetve és még sokáig fogja nyögni az államháztartás azokat a terheket, amelyeket ezek a szeren­csétlen borh­ázak zúdítottak a kincs­tár nyakába. A borházak sorsa már rég eldőlt, de hogy mi történjék a budafoki mintapincékkel és a nagy üzemmel, amelyet a kölcsönpénzekből a leg­modernebb felszerelésekkel láttak el és a legnagyobb arányú borforgalom lebonyolítására tettek alkalmassá, azt senki sem tudta. Most ebben is meg­történt a döntés. A kormány határo­zata az, hogy a budafoki pincegazdaság ezentúl régi rendelkezésének megfelelően átalakul pincemesteri tanfolyam­má és csak annyiban foglalkozik borok kezelésével és értékesítésével, ameny­­nyire ezt az állami termésű borok szükségessé teszik. Leveszik a régi címtáblát, felteszik az új hivatalos címet: M. kir. pince­­mesteri szakiskola. Borpincéből tehát szakoktatási intézmény lesz. Ez sem­mi esetre sem fog milliókat elnyelni. MHMMMMHWMMWMrtMMmt­MMHWIMHMMMtimMMMmmimwwiil Eltiltottál­ az orvosokat az OTBA rendelőintézetétől — Az Est tudósítójától — Az Országos Tisztviselői Betegsegé­lyezési Alap tudvalévően rendelőinté­zetet állított fel és intézetébe orvoso­kat akart szerződtetni, hogy tagjait­ ingyen orvosi kezelésben részesítse. Az Országos Orvosszövetség már a terv kipattanásakor harcot indított az OTB rendelő­intézete ellen, amely ismét a betegeknek egész sorát vonná el a magánorvosi praxis elől. Az Orvosszü­vetség több ülésében fog­lalkozott a kérdéssel és tárgyalást is folytatott az OTBA vezetőségével, va­lamint a pénzügyminisztériummal, de nem tudtak megállapodásra jutni és így az Orvosszövetség néhány nappal ezelőtt tartott ülésén kimondta az OTBA rendelő intézetével szemben a­­rcavezetit, ami azt jelenti, hogy az Or­szágos Orvosszövetség tagjainak tilos a rendelő intézetben állást vállalni, vagy vele szerződéses viszonyba lép­ni. Az Orvosszövetség hivatalos lap­jának mai száma közli a cavetet ki­mondó határozatot, amelyet dr. Csil­­léry András elnök és dr. Keleti Józse­f főtitkár írt alá. Elbocsátott szobalány sósavas merénylete Rozgonyi fényképész ellen — Az Est tudósítójától — Csütörtökön este nyolc óra tájban sósavas merénylet történt az Üllői út 1. számú ház előtt. Rozgonyi Dezső udvari fényképész hazafelé tartott tízéves Luci nevű kislányával, amikor a kapuból eléje ugrott Pleso Mária 23 éves szoba­lány és sósavat öntött az arcába. A fényképész fájdalmában felkiál­tott és­ szeméhez kapott. Sikoltozni kezdett kislánya is, akinek arcát, közvetlenül a szeme alatt, szintén érte a sósav. A kereskedők kirohantak üzleteik­ből és segítségére siettek a fény­képésznek, akit néhány perc múlva a mentők bevittek a Rókus kórházba. Pleso Mária, a sósavas merénylő, a rendőrőrszemnél jelentkezett. A főkapitányságon elmondotta, hogy tíz hónapig volt szobalány Roz­­gonyéknál. Rozgonyiné legutóbb ki­nős félreértés folytán felmondott neki. Azóta nem tudott elhelyezkedni, pénze is fogytán volt. Elhatározta, hogy bosszút áll. A rendőrség kihallgatása után sza­badon bocsátotta a leányt Ma délelőtt a Rókusban beszéltünk Rozgonyi Dezsővel. Különszobában fekszik, bekötött fejjel. A sósav mindkét szemét érte. Szemorvosok vizsgálják, felesége ápolja. — Ma közölték velem, hogy volt szoba­lányunk a merénylő, bosszúból. Rendetle­nül dolgozott, elment. Hogy mit csinált mostanáig és miért esküdött bosszút el­lepem, nem értem. Há­lt adok az Isten­nek, hogy a kislányommal nem történt A rendőrség egyébként megindí­totta az eljárást a sósavas szó­­lány ellen. Előreláthatólag mégis csak őri­zetbe veszik.

Next