Az Est, 1934. április (25. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
Vasárnap, 1934. április. 200.000 PINGQ PESTI NAPLÓ HÚSVÉT SZAVAZNI! 10.000 ■‹ ■' V;; ' 4 !' ■’ ■ PENGŐ gi-’a gzg-g=3gjigar»=3!Pri--i!i ^--u-i> ^«n Keresztes-Fischer belügyminiszter erélyes nyilatkozata az ország érdekeit veszélyeztető mozgolódások ellen Keresztes-Fischer I — 'Az Est tudósítójától — Most, amikor Európa legtöbb államában erős belpolitikai harcok folynak, nálunk teljes a rend és nyugalom. Az ellenzék is elismeri, hogy a politikai konszolidáció megteremtésében Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek nagy érdemei vannak. Az Est munkatársát a kora reggeli órákban fogadta a belügyminiszter, mert csak ebben az időben tud olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek nem tartoznak szorosan a minisztérium belső ügykezeléséhez. Első kérdésünk az volt, hogyan ítéli meg a belügyminiszter az ország mai közállapotait. — Mindenki láthatja, — hangzott a válasz — hogy nálunk kielégítők a közállapotok, teljes a nyugalom és béke. A hangulat az utóbbi évben határozottan javult, ami kapcsolatos a gazdasági helyzettel. Tekintettel arra, hogy a gazdasági javulásnak bizonyos jelei mutatkoznak, minden reményem megvan, hogy ez a nyugalmi helyzet állandósul. Nem lehet megbontani a magyar nép egységét . Az ínséges területeken a munkaalkalmak megteremtésével lényegesen javult a helyzet, éppen ezért azt hiszem, hogy azok a mozgalmak, amelyeket bizonyos oldalakról az utóbbi hónapokban indítottak, — különösen a Dunántúl — nem vezetnek eredményre. A magyar nép gondolatvilága távol áll azoktól az érzésektől, amelyekkel meg akarják bontani egységét. Meggyőződésem, hogy ezek a mozgalmak önmaguktól szűnnek meg, anélkül, hogy a kormánynak különösképpen bele kellene avatkoznia. Az a nézetem, ha nem is szabad túlzott optimizmussal megítélni a helyzetet, de nincs ok pesszimizmusra sem. Azért mondhatom ezt, mert jól ismerem a magyar nép lelkületét; tudom, hogy a nemzet ragaszkodik a hagyományokhoz, az alkotmányos érzés az ország lelkéből fakad. Ha nem így lett volna ezer éven át, akkor ez a nemzet már régen nem létezne. — Kincs jelentősége annak a nyilaskeresztes mozgolódásnak sem, amely szembe akarja állítani a magyart a magyarral, — jelentett© ki ezután határozottan a miniszter. Magyarok és németek közé sem lehet éket verni Közbevetettük, hogy a Dunántúl bizonyos pángermán mozgolódás észlelhető és különösen a németek lakta vidéken erősen agitálnak a nyilaskeresztesek. "— A németajkú magyar állampolgárok között — felelte a miniszter — már régebben is volt bizonyos mozgolódás, de nem annyira kiélezetten, mint most. A kormány nagy gondot fordít arra, hogy lelkiismeretlen agitátorok ne verjenek éket a magyarság és a hazai németség közé. „A legerélyesebb intézkedések...“ Ha e téren az állam fontos érdekeit fenyegetné veszély, a kormány nem fog visszariadni a legerélyesebb intézkedésektől sem. — Hangsúlyozom, hogy a kormány a kisebbségi jogokat, úgy, mint a múltban, a jövőben is tiszteletben fogja tartani. Sem a hazai németségnek, sem más kisebbségnek nem volt és nem lehet panasza arra, hogy a magyar állam mostohán bánt volna veleniszter, — hogy a felsőház Bizottsága csak most kezdi tárgyalni a fővárosi javaslatot. Ezután kerül majd a javaslat a felsőház plénuma elé. Ebben a pillanatban tehát még korai lenne a végrehajtást illetően bármit is mondani. — Milyen javaslatokon dolgozik most a minisztérium? — kérdeztük. — A közigazgatás racionalizálásával is foglalkozunk és előkészítjük az ezzel összefüggő javaslatokat. Ebbe a komplexumba tartozik a gyámügyi reform és az alsófokú közigazgatási bíróság ügye. — A választójogi reformmal nem foglalkozik? — A kormány ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy rendezi a választójogi kérdést. Erről a problémáról nem kívánok most beszélni, hiszen már annyiszor volt alkalmam megmondani, hogy a minisztérium állandóan foglalkozik ezzel az üggyel■ Sajó Sándor Egyke — Ami pedig az egyke-kérdést illeti, — tért rá a miniszter erre az égető problémára — a kormány foglalkozik a megoldással. Különböző tervek vannak arra vonatkozóan, hogyan lehetne megszüntetni a magyar fajra nézve káros egykerendszert. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyke-kérdés a legtöbb helyen anyagi természetű s ebből kiindulva keressük a megoldásokat. Megkérdeztük ezután a minisztertől, hogy a kormány mikor hajtja végre a fővárosi törvényjavaslat intézkedéseit? — A helyzet egyelőre az, — válaszolta Keresztes-Fischer belügymi 3. oldal. nmwvwHWvvmwtvwwwwvwwwwwwwwtWwwvmwHW A SZENT SZEKÉR BORZALMAI A hinduk két angol rendőrt a templomba hurcoltak és agyonkövezték Madras, március 31 (A United Press kábeljelentése) Fanatikus hinduk Tanjoreban szembeszálltak az angol rendőrséggel, amely meg akarta akadályozni a »Szent Szekér« ünepét. Ez a szertartás borzalmasan véres, mert a szekér hegyes dárdákkal van teletűzdelve, a hívők körültáncolják és a dárdákkal felhasogatják testüket. Az angol rendőrök meg akarták akadályozni az ünnepi körmenetet és amikor a tömeg nem engedelmeskedett, közéjük lőttek. Két halott és sok sebesült hindu hevert a földön, mire a vakbuzgó tömeg megtámadta a rendőröket, behurcolta őket a templomba, kettőt kövekkel agyonvertek, a többit az angol katonaság szabadította ki. MUSSOLINI NEM HISZ A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ HÁBORÚBAN Párizs, március 31 A Paris Soir mai száma közli Mussolini nyilatkozatát. A Pucc megállapította, hogy Franciaország és Olaszország között javult az erkölcsi légkör. Az általános világhelyzetet nem tartja katasztrofálisnak és nem hisz a küszöbön álló háborúban. A fasiszta kormány semmiesetre sem fogja a tüzet előidézni. A fasizmusnak sok anyagi és erkölcsi kérdést kell megoldania, amihez hosszú békekorszakra van szüksége. Hangoztatta ezután, hogy a Rómában aláírt jegyzőkönyvek senki ellen nem irányulnak. Mindenki, aki kíván, részt vehet az ott elindított együttműködésben. A békeszerződések igazságtalanságot teremtettek. Ezeket a szerződéseket senki sem tekintheti örökéletűnek. Hiszen még Benes és Masaryk is azt mondotta, hogy a revízió kérdését fontolóra kell venni. Új kereskedelmi egyezményt kötöttünk Franciaországgal Párizs, március 31 (A United Press telefonjelentése) • * * • A francia külügyminisztériumban március 30-án megkötötték az új magyar—francia kereskedelmi egyezményt. Magyar részről gróf Khren,Héderváry Sándor magyar követ, francia részről Barthou külügyminiszter és Lamoureux kereskedelmi miniszter írta alá a kereskedelm egyezményt. A megegyezés célja a, hogy megjavítsák a jelenleg érvényben lévő kompenzációs rendszert , elejét vegyék új hitek befagyásánál Az egyezmény az1933 február 28-án illírt hasonló tárgyú egyezmény helyébe lép. ~ (M. T. I.