Az Est, 1934. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

Vasárnap, 1934. április­­. 200.000 P­I­N­G­Q PESTI NAPLÓ HÚSVÉT SZAVAZNI! 10.000 ■‹ ■' V;; ' 4 !' ■’ ■ PENGŐ gi-’a gzg-g=3gjigar»=3!Pri--i!i ^--u-i> ^«n Keresztes-Fischer belügyminiszter erélyes nyilatkozata az ország érdekeit veszélyeztető mozgolódások ellen Keresztes-Fischer I — 'Az Est tudósítójától — Most, amikor Európa legtöbb álla­mában erős belpolitikai harcok foly­nak, nálunk teljes a rend és nyuga­lom. Az ellenzék is elismeri, hogy a politikai konszolidáció megteremtésé­ben Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszternek nagy érdemei vannak. Az Est munkatársát a kora reggeli órákban fogadta a belügyminiszter, mert csak ebben az időben tud olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek­­ nem tartoznak szorosan a minisztérium belső ügykezeléséhez. Első kérdésünk az volt, hogyan ítéli meg a belügyminiszter az ország mai közállapotait. — Mindenki láthatja, — hangzott a válasz — hogy nálunk kielégítők a közállapotok, teljes a nyugalom és béke. A hangulat az utóbbi évben hatá­rozottan javult, ami kapcsolatos a gazdasági helyzettel. Tekintettel arra, hogy a gazdasági javulásnak bizonyos jelei mutatkoznak, minden reményem megvan, hogy ez a nyugalmi helyzet állandó­sul. Nem lehet megbontani a magyar nép egységét . Az ínséges területeken a munkaalkalmak megteremté­sével lényegesen javult a hely­zet, éppen ezért azt hiszem, hogy azok a mozgalmak, amelyeket bizonyos oldalakról az utóbbi hónapokban indítottak, — különösen a Dunán­túl — nem vezetnek eredményre. A magyar nép gondolatvilága távol áll azoktól az érzésektől, amelyekkel meg akarják bonta­ni egységét. Meggyőződésem, hogy ezek a moz­galmak önmaguktól szűnnek meg, anélkül, hogy a kormánynak külö­nösképpen bele kellene avatkoznia. Az a nézetem, ha nem is szabad túl­zott optimizmussal megítélni a helyzetet, de nincs ok pesszimiz­musra sem. Azért mondhatom ezt, mert jól ismerem a magyar nép lel­­kületét; tudom, hogy a nemzet ragaszkodik a hagyományokhoz, az alkotmányos érzés az ország lel­kéből fakad. Ha nem így lett volna ezer éven át, akkor ez a nemzet már régen nem létezne. — Kincs jelentősége annak a nyi­­laskeresztes mozgolódásnak sem, amely szembe akarja állítani a ma­gyart a magyarral, — jelentett© ki ezután határozottan a miniszter. Magyarok és németek közé sem lehet éket verni Közbevetettük, hogy a Dunántúl bizonyos pángermán mozgolódás észlelhető és különösen a németek lakta vidéken erősen agitálnak a nyi­laskeresztesek. "— A németajkú magyar állam­polgárok között — felelte a minisz­ter — már régebben is volt bizo­nyos mozgolódás, de nem annyira kiélezetten, mint most. A kormány nagy gondot fordít ar­ra, hogy lelkiismeretlen agitátorok ne verjenek éket a magyarság és a hazai németség közé. „A legerélyesebb intézkedések...“ Ha e téren az állam fontos érde­keit fenyegetné veszély, a kormány nem fog visszariadni a legeré­lyesebb intézkedésektől sem. — Hangsúlyozom, hogy a kor­mány a kisebbségi jogokat, úgy, mint a múltban, a jövőben is tiszteletben fogja tartani. Sem a hazai németségnek, sem más kisebbségnek nem volt és nem lehet panasza arra, hogy a magyar állam mostohán bánt volna vele­­niszter, — hogy a felsőház Bizottsá­ga csak most kezdi tárgyalni a fő­városi javaslatot. Ezután kerül majd a javaslat a felsőház plénuma elé. Ebben a­ pillanatban tehát még korai lenne a végrehajtást illetően bármit is mondani. — Milyen javaslatokon dolgozik most a minisztérium? — kérdeztük. — A közigazgatás racionalizálásá­val is foglalkozunk és előkészítjük az ezzel összefüggő javaslatokat. Ebbe a komplexumba tartozik a gyámügyi reform és az alsófokú közigazgatási bíróság ügye. — A választójogi reformmal nem foglalkozik? — A kormány ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy rendezi a válasz­tójogi kérdést. Erről a problémáról nem kívánok most beszélni, hiszen már annyiszor volt alkalmam meg­mondani, hogy a minisztérium állandóan foglalkozik ezzel az üggyel■ Sajó Sándor Egyke — Ami pedig az egyke-kérdést illeti, — tért rá a miniszter erre az égető problémára — a kormány fog­lalkozik a megoldással. Különböző tervek vannak arra vonatkozóan, hogyan lehetne megszüntetni a magyar fajra nézve káros egyke­­rendszert. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyke-kérdés a legtöbb he­lyen anyagi természetű s ebből ki­indulva keressük a megoldásokat. Megkérdeztük ezután a miniszter­­től, hogy a kormány mikor hajtja végre a fővárosi tör­vényjavaslat intézkedéseit? — A helyzet egyelőre az, — vála­szolta Keresztes-Fischer belügymi­ 3. oldal. nmwvwHWvvmwtvwwwwvwwwwwwwwtWwwvmwHW A SZENT SZEKÉR BORZALMAI A hinduk két angol rendőrt a templomba hurcoltak és agyonkövezték Madras, március 31 (A United Press kábeljelentése) Fanatikus hinduk Tanjoreban szembeszálltak az angol rendőrséggel, amely meg akarta akadályoz­ni a »Szent Szekér« ünepét. Ez a szertartás borzalma­san vére­s, mert a szekér hegyes dár­dákkal van teletűzdelve, a hívők körültáncolják és a dárdákkal felhasogatják testüket. Az angol rendőrök meg akarták akadályozni az ünnepi kör­menetet és amikor a tömeg nem engedelmes­kedett, közéjük lőttek. Két halott és sok sebesült hindu hevert a földön, mire a vakbuzgó tömeg megtámadta a rend­őröket, behurcolta őket a templomba, kettőt kövekkel agyon­vertek, a többit az angol katonaság szabadí­totta ki. MUSSOLINI NEM HISZ A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ HÁBORÚBAN Párizs, március 31 A Paris Soir mai száma közli Mus­solini nyilatkozatát. A Pucc megálla­pította, hogy Franciaország és Olasz­ország között javult az erkölcsi lég­kör. Az általános világhelyzetet nem tartja katasztrofálisnak és nem hisz a küszöbön álló háborúban. A fasiszta kormány semmiesetre sem fogja a tüzet előidézni. A fasiz­musnak sok anyagi és erkölcsi kér­dést kell megoldania, amihez hosszú békekorszakra van szüksége. Hangoz­tatta ezután, hogy a Rómában aláírt jegyzőkönyvek senki ellen nem irányulnak. Mindenki, aki kíván, részt veh­et az ott elindított együttműködésben. A békeszerződések igazságtalanságot te­remtettek. Ezeket a szerződéseket senki sem tekintheti örökéletűnek. Hiszen még Benes és Masaryk is azt mondotta, hogy a revízió kérdését fontolóra kell venni. Új kereskedelmi egyezményt kötöttünk Franciaországgal Párizs, március 31 (A United Press telefonjelentése) • * * • A francia külügyminisztériumban március 30-án megkötötték az új ma­gyar—francia kereskedelmi egyez­ményt. Magyar részről gróf Khren,­­Héderváry Sándor magyar követ, francia részről Barthou külügymi­niszter és Lamoureux kereskedelmi miniszter írta alá a kereskedelm egyezményt. A megegyezés célja a, hogy megjavítsák a jelenleg érvény­ben lévő kompenzációs rendszert , elejét vegyék új hite­k befagyásánál Az egyezmény az­­1933 február 28-án illírt hasonló tárgyú egyezmény he­lyébe lép. ~ (M. T. I.

Next