Az Est, 1934. szeptember (25. évfolyam, 198-221. szám)

1934-09-02 / 198. szám

J. V 7uj ) Cr Apa 10 flííép Budapest, 1934:, * Dasámap * szeptember 2. XXV, évfolyam * /Qö. szám. Előfizetési ár: £gy hónapra . ... . 3 pénzé Egyes szám ára a fővárosban, a oidékenéz a pályaudvarokon lO Jill. T elefánt 4SS—SO.t6l si.ig, 464—IS, 464—19 :Politikai napilap •I« FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatal* VII. kér., Rákóczi út 54. Jegypénztárt hirdetésié, előfizm• téslm, utazási» és könyvosztályt VII., Erzsébet körút 13.20. Szerkesztőség Bécsben# l., Kohlmarkt 7. Színváltozás Ellenzéki politikusok visszautasítják a kisgazdapárt választójogi tervezetét Széchenyi Lili táncosnő tragédiája Jég és äradäs- katasztrőf a söpört végig Tarcalon Felrobbant a téglagyár, elpusztult a termés Száz- ház víz alatt kezdődik, a díszletmester, Szep­tember, könyökig nekigyürkőzve dolgozik a színpadon. A zöld szí­nek költészetét felváltja a sárgák színsora. Ügyes angyalkák szövik már párából és ködből azt az álom­könnyű fátylat, amely a hiú ter­mészet vénülő arcán el fogja rej­teni a ráncokat. A gyümölcsök testében a fanyar és savanyú izek illatos mézzé érlelődnek, pirulnak és virulnak az almák az ágon, versenyezve a Marikák-és Zsófi- kák szép piros orcáival. Készül a szőlőgerezd a nagy eseményre, hogy musttá tapossák s borrá ne­mesedjen. A virágok költészete magokká válik, zizeg a kukorica levele s megvágja kezét a szél, mikor belekap. Minden száraz és zörgős, ijedősen röppen fel a vad- madár a búvóhelyéről. Kettentő gyors lábon szalad az esztendő, még alig múlt el május, mar itt van nyakunkon a kilencedik hó­nap, hogy új gondokat szüljön. Fel kell szerelni a gyermeket í»z iskolára, könyvek, irkák és egyéb iskolai szerek kellenek, őszi ruha­nemű, télrevaló fűtőanyag, valami csekélység az éléskamrába, valami a pincébe, valami a padlásra, egy kis javítás, egy kis új holmi a szü­lőiknek, aggasztó, lázas izgalmak az erekben és az idegekben. Hon­nan és hogyan kerül elő mindaz, ami pedig kell, hogy előkerüljön. És mi értelme van ennek a nyüzs­gő buzgalomnak'? Mire jó az, ha Évike oda tudja mázolni a táblára, hogy úr, ír; mi értelme lesz, ha Pali júniusban érettségi bizonyít­ványt szerez; s mi haszna lesz Miklósnak, ha jövő nyárra meg­kapja a diplomát? Hol van a lehe­tőség az állásra, az önállósításra, a kenyérkeresetre? Érdemes-e, okos-e, erkölcsös-e roham az iskolákba, a nagy készülődés az életre, ahol pedig egyelőre mintha semmi szükség nem lenne új erők­re? Alighanem kár ilyen kérdések­kel nyugtalanítani nappalainkat és éjszakáinkat. Az embernek ta­nulnia kell s nem szabad kér­deznie, hogy miért. Tanulnia mu­száj, mert ebben különbözik az ál­lattól. Az igaz, hogy az iparos­műhelyek iskolája mostan talán hasznosabb tudományt ad, mint a tudományok iskolái. De azért Évike, Pali és Miklós, hajoljatok meg a körteszagú Szeptember előtt s alázatosan üdvözöljétek az iskolai könyveket, az isko­lát, a tanár urakat s az új iskola­évet. Tárcái, szeptember 1 (Az Est tudósítójának telefonjelentése) Tárcái, a híres bortermelő nagy­község felett tegnap, pénteken dél­után 6 óra körül óriási felhőszakadás vonult el. Jégeső kezdett esni, előbb diónyi, majd nagyobb darabok, olyan sűrűn, ami­lyenre nem is emlékeznek. A jégeső teljes egy óra hosszáig tartott. A jégzivatar után a környező szőlő­hegyekből olyan hatalmas árvíz zú­dult a községre, mintha egy folyó öntött volna ki. Elöntötte a f ő u c c á t, a ni é- 1 y ebbe n fekvő uccákat, a ni e- ly ékben a szegényebb mun- kásnép lakik gyenge kis há­zakban. Sok házat döntött romba a víz. A játszadozó gyerekeket, akik nem tudtak idejében elmenekülni, csak létrákkal tudták meg­menteni a vízbefulástól. Sok állat pusztult el az árvízben, részben a mezőn, részben hazafelé tartva. Emberéletben nem esett kár. Az anyagi kár szinte fel­becsülhetetlen. A jelek szerint a szőlőtermés, amely a legszebb reményekkel kecsegtetett, elpusztult. Az elöljáróság a to- kaji utászokat hívta segítségül a mentési munkálatokhoz. A tarcali téglagyár, amely Kovács Dezső nyíregyházi mérnöké, felrobbant, mert ide is be­hatolta víz. Tareal főjegyzője, . T a r c z a 1 y Sándor érintkezésbe lépett Lázár Miklóssal, Tokajhegyalja képviselőjé­Már egyre nagyobb arányokban bontakoznak ki Tárcái katasztrófá­jának részletei. Kétségbeesés lett úrrá a község minden lakosán. Tegnap dél­után félöt körül jégesővel kezdődött a felhőszakadás és több mint egy óra hosszat kopogott a jég, úgyhogy nem­vei. Lázár Miklós ma reggel Kál- 1 a y fölilmivelésiigyi miniszternek jelentette Tárcái újabb megpróbálta­tását. A miniszter megrendülve hall­gatta az elemi csapásról szóló beszá­molót. Nyomban intézkedett, hogy még ma hiteles és részletes jelentést kapjon a pusztí­tásról. Kijelntette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel segí­teni kíván az elemi csapás által súj­tott községen. Tárcáinak az utolsó négy évben ez a harmadik katasztrófája. Négy évvel ezelőtt óriási ciklon pusz­tított és azóta évente megismétlődtek az elemi csapások. sokára téli fehérbe öltözött az egész falu. Galambtojás nagyságú jégdarabok záporoztak. A szörnyű jégeső csak­nem teljesen letarolta a község kör­nyékén szüret előtt álló szőlői. Hiva­Egy ház elf Urat a féld színére!

Next

/
Thumbnails
Contents