Az Est, 1934. november (25. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-14 / 256. szám

Szerda, 1934 november 14. — Ezeket a magyar könyveket til­tották ki Csehszlovákiából, Prágából táviratoztak. Alapy Gyula, pozsonyi tartománygyűlési képviselő, a tarto­­mánygyűlési költségvetés tárgyalása során foglalkozott a pozsonyi iskola­ügyi felügyelőnek a rendeletével, mely a felvidéki községi magyar könyv­tárakból egyes magyar könyveket ki­tilt, hivatkozással az 1919 november 5-iki 607. számú kormányrendelet harmadik szakaszára, amelynek ér­telmében a nyilvános könyvtárakból a cseh államot veszélyeztető, vagy tartalmilag értéktelen, erkölcstelen könyvek és a ponyvairodalom termé­kei eltávolítandók. Ezen az alapon összesen kétszázhetvenegy magyar könyvet tiltottak ki a községi könyv­tárakból, köztük a következőket: Pro­­hászka Ottokár: Szentlélek hárfája, Mihelics Vid: Világprobléma és ka­tolicizmus, Hornyánszky: Énekes­könyv, Tóth Tihamér: A jellemes ifjú, Geduly: Bibliai történetek, Györy Vilmos: Luther kiskátéja, Ró­­zsa Ignác: Áron öt könyve, Gárdonyi: Ki-ki a párjával, Herczeg Ferenc: A Lanszky-motor, Kiss József: Estele­­dik, alkonyodik, Kosztolányi: Esti Kornél, Körmendy: A boldog ember­öltő, Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Móra, Ferenc: Életrajz, Zsolt Béla: Házassággal végződik, Bek­e Manó: Algebra, So­­plickles: Elektra, Tacitus: Agricela, Beöthy Zsolt: Irodalomtörténet, Csi­i­­nd­­y Jenő: Az Egyenlítőtől a Sark­vidékig. — A nagykőrösi denevértornyok híre két a föld­e is eljutott. A nagykőrösi gaz­dák a határban elszaporodott s igen kár­tékony egerek irtására a denevérek védel­mét és szaporítását határozták el. A ve­szélyeztetett határrészeken több denevér­tornyot állítottak fel. Az eredmény igen jó, mert az egérkár azóta sokkal kisebb. Az érdekes vállalkozás híre külföldre is eljutott és most a külügyi hivatal útján Berlinből megkeresés érkezett, amelyben a tenyésztés módja és sikere iránt érdek­lődnek s kilátásba helyezték, hogy bizott­ságot küldenek ki a denevértelepek tanul­mányozására. * : ■ hI# J O !/';;>•:■ ■ > v3Y: Yj: í — A Melchett-érmet Bergius német tudós kapta. Londonból táviratozzák. A kenti herceg hétfőn este részt vett a tüzelőanyagintézet évi vacsoráján és ez alkalommal Bergius Frigyes hei­­delbergi német vegyésztanárnak át­nyújtotta a Melchett-érmet. Bergius, mint ismeretes, a szénből nyert olaj kutatásai terén úttörő munkát vég­zett. A díszvendégek között megje­lent Hoesch német nagykövet is, aki beszédében rámutatott arra, hogy a Melchett-érem eddig négyszer került kiosztásra és pedig egy német gyáros, egy svéd tudós, egy amerikai gyáros és egy angol tanár kapta meg. Most az érmet olyan német tudós kapja, aki egy új iparágnak az alapját ve­tette meg. SCßEß ETRO__ FUmPflLOTfl TERÉZ KÖRÚT COs TEtfFQN: 2Q-Q-UO Premier ma! CharlesLanghton a VIII. Henrik főszereplőjének új különleges filmje: Gyötrelmek háza Nemgrandgiignél,de izgalmasabb annál! A női főszerepben­­ Maureen O’Sullivan Ezenkívül: Willy, az őserdők ura (Rajzfilm) Nászéjszaka akadállyal (Burleszk) Egy kis sport történelem (Sportfilia) Tüzet tűzzel oltani Háború és béke esélyeit vizsgál­­gatja Ward Price angol publi­cista, aki most Prágában járt. Több kapitálisan fontos megálla­pításából ideiktatunk kettőt. Az egyik: Európa kétségkívül a gya­­lolség és ellenségeskedések terén mozog. A másik: Magyarország a középeurópai jólét és béke kul­csa. És ebből jön (de még mindig a Daily Mail íróját idézzük) hogy a kisantant államférfiéi mind­addig nem élvezhetnek biztos bé­két és jólétet, amíg nem egyeztek meg Magyarországgal. Vagyis: igazságot Magyarországnak, bé­két Európának. Napnál világo­sabb, hogy Franciaország és Ang­lia békéje is a Duna völgyében dől el, de azé az egész világé is, ame­lyet Smuts angol-búr tábornok is félt. Félt egy háborútól, amelyre szerinte egyetlen kivétellel ma egyik állam sincs felkészülve, de amely szerinte ma mindenfelé fogadalmat jelentene. Új háború, új forradalom. Új vér, új tűz. Új romlás, új bomlás. Amitől meg kell menekedni a világnak, amely úgy, ahogy ma van, még mindig a nagy háború nyomorékja. Sebet nem lehet sebbel, köny­­nyet nem lehet könnyel gyógyí­tani. Tüzet nem lehet tűzzel oltani. És talán mégsem sikerült olyan ragyogóan a világháború, hogy azt meg kelljen, de akárcsak meg is lehessen ismételni, ennyire a tempó. Háborút, forradalmat el kell kerülni, annál is inkább, mert még mindig el lehet kerülni. És ha a béke kulcsa csakugyan Magyarország, akkor szívből gra­tulálunk a békének, amelynek sorsa­ nem lehet job­b, őszintébb, lojálisabb népnél, mint a miénk. Magyarország egyebet sem akar, csak békét. Békét magának, Euró­pának és a világnak. Amelytől várja azt az igazságosságot,amely megadja a világ békéjét. Mi nem fogunk új tüzeket gyújtogatni, sem a régi tüzet tűzzel oltani.­­ Száztizenegy német foglyot meg­ f­érfiatlanítottak. Berlinből jelentik. A moabiti fogház kórházában hivata­los jelentés szerint eddig 111 foglyot férfiatlanítottak meg. Valamennyien veszedelmes, visszaeső bűnösök voltak. Decemberben újabb 24 fegyencre vár ez a műtét Az eddig megférfiatlaní­­tottak 20—60 év között vannak. A mű­téteket az 1933 november 21-iki tör­vény értelmében hajtják végre. Azo­kat sújtják ezzel, akiket olyan komoly szekszuális bűnözőknek tartanak, hogy a sterilizációt sem tartják elég hatékony óvóintézkedésnek velük kap­csolatban és ezért alkalmazzák a leg­súlyosabb eljárást. A rabkórház igaz­gatója, dr. Schlegel a »Deutsche Jus­tiz« legújabb számában cikket írt a kasztrálásról. Kijelenti, hogy ezeknek a műtéteknek messzemenő következ­ményei egyelőre még meglehetősen ismeretlenek, azonban a megférfiatla­­nító műtét nem okozott mélyebb testi vagy l°lki bántalmakat a fegyencek­­nek. (U.P.) — Rosszul tanultuk... Mindnyájan ta­nultuk az iskolában, hogy a vasúti sín­­darabokat nem szabad szorosan egymás mellé fektetni, mert a sínek melegben ki­tágulnak, hidegben összehúzódnak és en­nek folytán elgörbülnek, ha az egyes sí­nek között nem hagynak keskeny köröket. Ebből balesetek következnének. Az utóbbi években sok kísérletet végeztek és rájöt­tek arra, hogy az acélsínek a gyakorlat­ban egyáltalában nem viselkednek úgy, ahogy elméletben gondolták. A sinköszök kiküszöbölése igen nagy megtakarításokra vezetne. Amerikai mérnökök számítása szerint nemcsak olcsóbb lesz a sinek le­fektetése a kapcsolószerkezetek mellőzése folytán, hanem olcsóbb lesz a karbantar­tás, hosszabb a sinek élettartama és más megtakarítások is érhetők el, úgyhogy a most világszerte diffeittel küszködő vas­úttársaságok újból meg fogják találni számításaikat. — Záróra a trafikrablók ellen. (Le­velek a szerkesztő,Az.) Szinte napon­kint olvashatjuk, hogy hol itt, női ott raboltak ki egy-egy trafikot, egyik­­másik helyen, sajnos, még gyilkosság is történik. Ezt a helyzetet orvosolni lehetne vagy legalább is a­ trafikrab­­lások számát erősen csökkenteni ak­kor, ha rendelet kötelezné a trafiko­­sokat arra, hogy üzletüket nyáron nyolc órakor, telén hét órakor zárják be. A rablótámadások tudvalevőleg nagyobbrészt az éjjeli órákban tör­ténnek. A dohánykisárudák korai be­zárása nem csökkentené sem az ál­lam, sem pedig a kisárusok jövedel­mét, mert a közönség megszokná, hogy trafikszükségletét este hétig vagy nyolcig szerezze be. Ma úgyis minden kereskedelmi szakma követe­li a teljes vasárnapi és ünnepnapi munkaszünetet, a legtöbb szakmában be is hozták, méltányos tehát, hogy a trafikotoknak is legyen ünapjük és a teljes napi munka után este ők is megpihenhessenek. Ha a zárórát mindenkire kötelezővé teszik, akkor senki sem jut jogtalan előnyhöz. Rendelje el tehát a kormány a min­denkire kötelező zárórát és rendelje el azt, hogy vasárnap délután két órakor minden trafik zárja be az üz­letet. Tisztelettel: B. A.-né. Egy hadiözvegy trafikos írja a kö­vetkező sorokat: Rendkívül igazságtalan a trafiko­­sok mai záróra rendelete. Ha nincs napirenden trankbetörés, nappali ki­fosztás, sőt gyilkosság, akkor is okunk van e rendeletet igazságtalan­nak nevezni. Ma a hadiözvegyek és hadirokkantak bulik, akik reggel hat­tól este tízig »Levente« cigarettát árulnak. A »Levente« cigaretta hasz­nából a hadiözvegy nem tarthat cse­lédet, magának kell főznie, tízórai zárás után mosnia, otthon takarítani. Magánélete számára alvással együtt nyolc órája van. Vasárnapja sincs. Kérjük a pénzügyminiszter urat, tegye kötelezővé a hétköznap este 8 órai és a vasárnap déli 12 órai zár­órát. — Egy párizsi magyar bátor életmenté­se. (Párizsi levél a szerkesztőhöz.) Pár nappal ezelőtt a Cíté földalatti állomáson történt ez a jelenet. Nagyon forgalmas ez az állomás, mert a közelben van a rendőr­­ség idegenellenőrző osztálya és délelőttön­ként ezen a metró­állomáson a világ leg­különbözőbb nemzeteinek képviselői gyűl­nek össze. A napokban, miközben nagy tömeg várakozott a metróra, egy kisfiú, aki a pályatest szélén ugrált, bepottyant a villamospálya területére, mely a peron szintjénél körülbelül 80 cm-rel alacso­nyabb. Ugyanakkor feltűnt az állomás bejárójánál a gyorsan rohanó villamos. Valamennyiünkben megfagyott a vér. Ek­kor egy alacsony, 20—24 éves fiú villám­gyors mozdulattal a pályatestre vetette magát, a kisfiút úgyszólván felrepítette a peronra, azután akrobataü­gyességgel maga is kiugrott, amikor a villamos már csak egy arasznyira volt tőle. Az életmen­tőt a közönség körülvette, ünnep­­l­t. A kezét rázták, éljenezték, de ő nem akart megszólalni. Végül egészen hibás francia­­sággal és jó magyaros kiejtéssel csak eny­­nyit mondott: — Non parle francaié, hongrois. Beszélgetni kezdtem a honfitárssal, aki nem volt hajlandó elárulni a nevét. El­mondotta, hogy még egy szót sem tud franciául. Két hónapja jött ki, olyan jegy­gyel, amely már áprilisban lejárt. Itt nagy szerencséje volt, elhelyezkedett, azt hiszem rádiótechnikus. Gondoltam, meg­írom szerkesztő úrnak az esetet, már csak azért is, mert olyan sok nemzet fiai álltak itt, de egyiknek sem jutott eszébe, hogy életét egy idegen kisgyerekért kockáz­tassa. Tisztelettel egy régi párizsi olvasó­juk, — öreg cipész rémes éjszakája a csatornában. A budapesti istvántelki főműhely mellett húzódó vízlevezető csatornából az arra járó rendőrposzt ma hajnalban különös csobogást hal­lott. Az árokban egy idősebb ember kapálózott. A rendőr nagy nehezen ki­húzta. Gavrán Gáspár 79 éves cipész­nek hívják. Sződligeten a Rákóczi út 28. számú házban lakik. Az éjfél rosz­­szul lett és az árokba esett. Reggelig vergődött kétségbeesetten, anélkül, hogy­ valaki észrevette volna. A Gróf Károlyi-kórházba szállították. — Több villamoskocsit! (Panaszos levél) Amióta esős­küdösra fordult az idő, sok vonalon elviselhetetlen a reggeli és esti villamosközlekedés. A kocsik belső táblá­ján az áll, hogy a végállomásról 4—6 per­cenként indítják a kocsit, a valóságban néha 20—25 perc is lesz belőle. A villamos így már a végállomáson m­egtelik, fürtök­ben lógnak a lépcsőkön az emberek és minden megállónál valóságos embersziget várja. Ha valaki végső elkeseredésében mégis nekifurakodik és beékeli magát a roskadásig megrakott kocsiba, félórás utazás után kabátja gombjait a köznek adván át, legalább egy félnapi munka fá­radságával érkezik munkahelyére. Úgy­­látszik, a BSzKRt a csúnya idők beálltá­val szaporítás helyett csökkenti a kocsik számát. Csak úgy fizetődik ki a társas­ág­nak a kocsik járatása, ha minden kocsi­ban 80—90-en szorongnak? Tisztelettel V. L.-né. — Széttépett a tömeg egy asszonyt és leányát. Londonból jelentik: Me­xikó­város mellett Acajete faluban a felbőszült tömeg betört egy Michaela Castillo nevű özvegyasszony házába, aki radikális izgatásával nagyon nép­szerűtlenné tette magát. A tömeg az özvegyet és Enedina nevű leányát a falu főterére hurcolta és ott valóság­gal darabokra tépte, még mielőtt a rendőrség megmenthette volna a sze­rencsétleneket. AAAAMWWVVVVVVVVWWWVWVVVV ­ Három repülőszállodát építe­nek Anglában, Londonból jelentik. A Daily Herald úgy tudja, hogy Fok­­ker Antal, a híres holland repülőgép­tervezők rövidesen megkezdi a Doug­­las-rendszerű óriásrepülőgépek, az úgynevezett repülőszállodák építését Angliában. Fokker e célból a Willis-Crossley- Overland cég Manchester melletti re­pülőgépgyárát tekintette meg, ame­lyet valószínűleg megvásárol. Először három óriásrepülőgépet akar építeni kísérletként a londoni fokvárosi vo­nal számára. Ezek a gépek valószí­nűleg ötven százalékkal megrövidítik a jelenlegi repülési időtartamot. — Gyászrovat: Schönberg Ignác, Kispest, e hó 12-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése szerdán, 14-én délelőtt és 12 óra­kor a kispesti izr. újtemetőben lesz. Pintér Ignác ny. polg. isk. igazgató rö­vid szenvedés után váratlanul elhúnyt. Temetése a rákoskeresztúri izr. temető ha­lottasházából e hó 14-én­­/1l órakor. Az ORSZÁGOS MAGYAR BRIDGE CLUB az Európabajnok-csapat vezetése alatt ingyenes br­idzs-ta­n­folyamot rendel. Előadók : Darvas Róbert, F­r­encsy György, Klór László stb. A részvételre jelentkezni lehet az Országos Ma­gyar Bridge Club (V., Erzsébet tér, Nemzeti Szalon épület, titkári hivatalában délután 5—8 óra között. Tel.: 882-99. A tanfolyam a hó 30-én kezdődik délutáni és esti csoportjaiban. Kezdi­, hat hó­és mesterjátékoskapasi tanfolyamok. Mikulásra csokoládé­csomagot ! 9. oldal A­ngol szövetek Budapesten Valódi angol öltöny- és kosztümszövet-­ különlegességek — minden darab eredeti­ angol gyári pecséttel van ellátva — mép­terre elvámolva 19.— pengő. Kabátkelmék hasonló jutányos árakon. Fenyves Timiholz Budapest, Kálvin tér 7* Minták és árjegyzék distálfsauL.

Next