Az Est, 1934. december (25. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

Ara IO fillér 193á. * Szombat * december / XX F. évfolyam * Budapest, a ní J fc 'f f 27!. szám. Előfizetési ár: Egy hónapra ..... 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a oidékenés a pályaudvar okonlO fill. Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkeszt őség és kiadóhivatal* VII. kér., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési., eltflmes tést., utazást• és kttnyeosztály, VII., Erzsébet körűt 18*20. T elefánt 433—SO-tót sj.lg, 464—IS, 464—10 1910—1933 Szerkesztőség Bécsben* Kohlmarkt 7. Felvágta ereit egy építészvállalkozó a svábhegyi nagyszállóban Fontos politikai tanácskozások Franciaország és Németország között Hitler bizalmasa Párizsba érkezett • • Osszevész a primadonna a színházzal, ame­lyikben magát produkálja. Előfor­dul. Sőt elég sokszor fordul elő hogy differenciák támadnak a színművészet szeszélyes és ideges világában, abban a kivételes vi­lágban, amelyben a cselekedeteket nem is mérjük a polgári felelősség mértékével, összevesz a színház meg, a sztár, a csetepaté zaja nem­csak a művészet berkeit veri föl, fölveri a nyilvánosságot is: a hű­séges közönséget minden érdekli ami a színház körül történik. Nem mondhatnánk hogy túl komolyan vesszük a színházi háborúságokat. Direktorok és művészek meg mű­vésznők r összekülönböznek, azután békét kötnek vagy örök haragot, azt mind megbocsátjuk és elfe­lejtjük — itthon. Micsoda baja van a színházzal a művésznek, az a művész ügye marad — itthon. De rögtön nem annak az egy szál mű­vésznek az ügye, sőt nemcsak a színművészet ügye, mihelyt kül­földön támad hangos differenciá­ja valahol egy magyar művész­nek, mert az rögtön magyar ügy, rögtön benne vagyunk mi összes nézők is ebből a kis országból, sőt benne vagyunk keserű mindnyá­jan mi tízmillió magyarok. Ha Bécsben vagy akárhol idegenben kellemetlen lárma kerekedik egy magyar név körül, bizony le kell itt görbülni egy egész nemzet szájaszélének, bizony egy egész nemzet lelke beléborzolódik a bot­rányba, amely külföldön egy ma­gyar név körül talált kitömi. Mert ez a nemzeti él ék olyan ha­tártalanul féltékeny a _ magyar névnek a világon való hírére, szép­ségére. Aki innen idegenbe megy színházat, mozit játszani, aki ki­megy egy tudomány fényével a homlokán, aki kimegy szobrász- vésővel, piktorecsettel a kezében, aki a vívókardot vagy a' futball- labdát viszi, mindazt a magyart millió magyarok lobogó^ lelke, mint millió és millió lobogó kendő búcsúztatja; szívünk dobogva, szorongva kíséri őket munkájukon végig. Ki nem élte még át a jár­dán azt a megható órát; mikor egy magyar sportdiadal hire Pestre re­pült! Kibontott zászló minden magyar művész neve, ki külföldön szerepel. Drága és nehéz terhet visz a nevében: a magyar becsü­letet. Vigyázva vigyázzon, -okosan és előrelátóan intézze dolgát, hogy az ezerszer kényes magyar név körül botrány, kellemetlenség ne keletkezzék. Párizs, november 30 A lapok jelentése szerint R i b b e n- trop, Hitler bizalmasa. Berlinből tegnapi este Párizsba érkezett. Egyes lapok szerint párizsi tartózkodása tisztán magánjellegű. A Petit Journal úgy véli, hogy Ribbentrop Párizsban azokat a megbeszéléseket készíti elő. amelye­ket Hess szándékozik anémet kormány megbízásából különböző francia sze­mé lyiségekkel folytatni. A Journal utal Baldwin leg­utóbbi alsóházi nyilatkozatára. Rib­bentrop útjának — hja — külö­nös jelentőséget kell tulajdonítani, minthogy közvetlenül Baldwin be­szédére következett. Arra a beszédre, amelyben Baldwin felhívta Német- országot, hogy bocsátkoz­zék tárgyalásokba feg y- verkezésének kérdéséről. Tudvalevő az is. — teszi hozzá a lap. — hogy Baldwin nyilatkoza­tát előzetesen közölték a német kor­mánnyal. Ez lehet az oka annak, hogy Ribbentrop — eredeti tervétől eltérően — nem várt párizsi útjával a londoni megbeszélések befejezéséig, hanem azonnal a francia fővá­rosba utazott. Az Excelsior a következőket írja: Teljes hidegvérre van szükség. Nincs helye a nagyközönségben sem időszerűtlen sötétlátásnak, sem pedig kínos kiábrándulásokra vezet- he tő vérmes reménykedésnek. Franciaországnak a várakozás állás­pontjára kell helyezkedni. A francia kormány nem fogja Németországot elcsüggeszteni abban a törekvésében, hogy közvetlen tárgyalások útján keresse az igazságos és az észszerű kibékülést, de a korább i csalódások óva­tosságot parancsolnak. Arra kell-e következtetni Bald­win beszédéből, — fűzi hozzá a lap Párizs, november 30 Goy képviselő, aki Berlinben tár­gyalásokat folytatott először Hitler­rel, azután a német hadviseltek ve­zető embereivel, a Petit Journal szá­mára a következő nyilatkozatot tette: — Rendkívül kívánatos, hogy Németország visszatérjen Genfbe, de ez nem lehet az előzménye, hanem csak a következménye a közvetlen francia-német megbeszéléseknek. — hogy Anglia közvetíteni akar Berlin és Párizs között a fegyverkezés korlátozása ügyében? Ez nem valószínűtlen. Az angol kezdeményezéshez most tár­sul a németek tárgyalási készsége. Ribbentrop és Hess ugyan csak a francia hadviseltekhez fordul­nak, de a francia kormány hozzá­járult ahoz, hogy Párizs­ba jöjjenek. Ez olyan erkölcsi útlevél, amelynek a jelentősége több egyszerű útmuta­tásnál. A iS'aar-vidéki népszavazás kérdésé­ben Goy az esetleges zavargások el­kerülése céljából azt a gondolatot veti fel, hogy a francia és a német hadviseltek küldöttségei üljenek össze Saar* brückenben és jelenlétükkel juttassák kifejezésre a két népnek azt az akaratát, hogy biztosítani óhajtják a szavazás zavar- tálán „ lefolytatását. Németország térjen vissza a Népszövetségbe

Next

/
Thumbnails
Contents