Az Est, 1935. július (26. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

ára 10 fillér Budapest, 1933 * Kfidd * julius 2. XXVI. évfolyam 147. szám. Előfizetési ár i Mg]/ hónapra ..... 3 peng» Egyes szám ára a fővárosban, a oidékenés a pályaudvarokon lO fül, T »Ufóm ASS-SO-tSl SÍ,lg, 464—IS, 464—19 Politikai napilap Főszerkesztő: Miklós Andor 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóktvatats Vila kér,, Rákóczi úi J4. Jegypénztárt hirdetési»» eiő/fzem tési», utazást» és könyv osztályé VII., Erzsébet körút 18*20. Szerkesztőség Béesbens Kohlmarkt 7. Kőszegi Teréz izgalmas rágaimazási pere Radnai operaigazgatóval m ■ m m a. ..»« »«■ a mm. -» n i'i^ « « m. jl mit- .M MM. ji ».fr; a_w rfc -á> 1» ntf Jl u 116—^111 IÍ. vn n m. j» maA. iá m. jII.u id. M111 ui»-4 A 60 éveseket nyugdíjazza az állam Meg akarják indítani az előlépések lehetőségét Vékony deszkakerítés a kínai nagy fal a mai vámfalak­hoz, külkereskedelmi, valutáris, yám- és egyéb korlátozó intézkedé­sekhez képest, mondja Kvo-Tai- Csi, Kína londoni követe. A kínai fal a világ egyik legnagyobb épít­ménye volt, évezredeken át óvta a »Menny fiainak« birodalmát. Ázsiai népvándorlások roppant hulláma tört meg rajta, két világ volt Ázsiában: a falakon belül és a falakon kívül. És most azt mond­ja a kínai diplomata, hogy ez mind semmi az olyan vámfalak erődítési rendszeréhez képest, amelyet a há- iború után emelt Európában a há­borús békeromboló — építészete. Az a kínai fal, az valóság volt Ázsiá­ban és jelkép, hasonlat, szállóige Európában. De a Nagy Fal közben sokhelyütt omladék lett — s vele szemben nem jelkép, nem hasonlat, nem szállóige, hanem kegyetlen valóság a rengeteg vámsorompó, amellyel Európát beerdősítették. Ezekkel a vámfalakkal, ezekkel a sorompókkal, a földnek ezzel a nyolcadik csodájával viaskodik a magyar búza is; küzdelmét »érté­kesítési problémának« mondják. Most Péter-Pál napján diadal­masan szárnyalt az ének a magyar búzamezőkön, a magyar föld éneke, a magyar földé, amely nemcsak a magyar gazdáé, akj azt melléig, a földben, ősi hűséggel műveli, nem­csak egyszerűen a mezőgazdaságé, hanem valamennyiünké. A magyar föld nem egy termelési ág, a ma­gyar föld az egész magyar élet ős­talaja és terméke jelenti az életet, az egzisztenciát és a boldogulást minden életpályán és minden szak­mában. Ma közgazdaságnak, de politikának, sőt politikumnak is a legnagyobb kérdés a búzaszem kér­dése, a termésértékesítésé. Vám, szállítás, fuvar, kereskedelmi szer­ződés, diplomácia: mindennek egyetlen hadrendbe kell állnia, hogy a magyar föld termékének útját egyengesse a nagyvilágban, át az új kínai falakon, amelyek kegyetlen polémiái és cáfolatai mindannak, amit a kor szónoklat- tana gazdasági együttműködésnek nevezne. Ezek az európai kínai falak elzárják Európát — az euró­paiaktól. Ezek a kínai falak annak a tör­ténelemelőtti korszaknak — húsz év — maradványai, amikor a vilá­got még háborúnyertesekre és há- borúvesztesdkre osztották fel. Az­óta kiderült, hogy a háborút az egész világ elvesztette s a béke csak akkor lesz béke, ha az egész fittig egyformán megnyeri, *- ’Az Esi tudósttójáTől Jelentette már Az Est, hogy az ál­lami kinevezések, címadományozások és előlépések listája e (héten lát nap­világot. Egymásután jelennek meg az egyes minisztériumok kinevezéseinek és előléptetéseinek listái. A kinevezések és előléptetések száma az idén jóval több, mint a legutóbbi esztendőkben volt. A legutóbbi minisztertanács ugyan­is arra az álláspontra helyezkedett, hoigy merj kell nyitni végre valami­képpen az előlépések lehetőségét az állami alkalmazottak előtt, helyre kell hozni évtizedek súlyos hibáit, amelyek érdeme«, kitűnő tisztviselő­ket hosszú évekig, sőt évtizedekig el­zártak minden előlépéstől. Egyes ága­zatokban súlyos anomáliák voltak. Ezeknek az ágazatoknak tisztvi­selői égető sérelemként érezték a szolgálati pragmatika hiányát hosz- szú időn át. Az előlépésnek semmi­féle szabályozása nem volt. Évek hosszú sora múlt el, amíg a tisztvi­selők egyik fizetési osztályból a leg- rendszertelenebbül a másikba ju­tottak. . Értesülésünk szerint a legutóbbi minisztertanácson arra az álláspont­ra helyezkedett a kormány, hogy a nyugdíjazások körének kiszélesítésé­vel nyitja meg a lehetőséget az elő- lépéseknek, & különböző státusokban ilyenmódon teremt bizonyos mozgást. A .minisztertanács nagyjelentőségű elhatározásra juBot't: úgy. döntött, hogy minden hatvan éven felüli tiszt­viselőt nyugdíjba küld, tekintet nélkül beosztására, szolgálatára, érdemeire. Vagy most júliusban, vagy legkésőbb szeptemberben küldi nyugdíjba őket. Értesülésünk szerint az egyes rc- szortminiszterek már közölték is ve­zetőtiszt viselőkkel, akik hatvan éven felül vannak, a nyugdíjazási döntést. Ilyenformán egész sereg rendkívül érdekes nyugdíjazás lesz már a leg­közelebbi napokban,- illetőleg szep­temberben. Nyugalomba vonul Scholtz Kornél belügyi államtitkár. Utódja­ként változatlanul Johann Bélát, a közegészségügyi intézet igazgatóját emlegetik. A kereskédelmi minisztó- rihumból is több főtisztviselő távozik, élükön Péteri Ödön helyettes állam­titkárral, aki a külkereskedelmi ügye­ket vezette kitünően hosszú időn át. Távozását maga Bornemisza mi­niszter is fájlalja, a minisztertanácsi elhatározásnak azonban ezen a pon­ton is eleget kell tenni. A kultuszmi­nisztériumból távozik Szily Kálmán államtitkár, értesülésünk szerint szep­tember 1-én. Visszatér a Műegyetem­re. Legfőbb feladata a kultuszminisz­tériumban különben is az volt, hogy megszervezze a József nádor műszaki és .gazdaságtudományi egyetemet. Ezt a feladatát sikerrel el is végezte. Megszervezte a Műegyetemet. Most visszatér ide. Egyébként egész sereg főtisztviselő vonul nyugalomba, aki betöltötte a hatvan évét. A minisztertanácsi határozat ter­mészetesen a minisztériumok alá rendelt intézményekre is vonatko* zik. Nyugalomba vonul Lyka Károly, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója, Karlovszky Bertalan, Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazga­tója. akivel Hóman miniszter, szemé­lyesen közölte a miniszeuanácsi dön­tést. Petrovics Elek szolgálati ideje már két évvel ezelőtt letelt, de három, év­vel meghosszabbították. A miniszter­tanácsi határozat alapján most ez a meghosszabbítás sem marad érvény­ben. Más intézményeknél is nagy­számú nyugdíjazás várható,-ami ter­mészetesen igen nagyszámú élőlépést tesz lehetővé. Az egyetemekre vonatkozólag úgy döntött a minisztertanács, hogy minden professzort nyugalomba küld, aki betöltötte a hetven évet. így el­hagyja katedráját Schaffer Károly, az európai hírű idegprofesszor, Ret*

Next

/
Thumbnails
Contents