Az Est, 1936. április (27. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

4. oldal. 60° FORRÓSÁGBAN lávamezőkön és sósivatagokon nyomulnak előre az olaszok London, március 31 (Az Est és a United Press tudósítójától) Az angol haditudósítók jelentik, hogy az olasz hadoszlopok, amelyek Asszadból kiindulva lávamezőkön és sósivatagokon, az északkeleti síkságon keresztül Desszie felé vonulnak, 350 kilométer mélységig nyomultak előre, megszállották S­ar­do helységet, a karavánok gyülekezőhelyét. A menetelés roppant nehézségekkel járt, mert átlag 60 fok a meleg.­­Az olasz csapattesteket 25 repülőgép kísérte, amelyek el­e­s­é­g­et és ivó­vizet s­z­állít­ott­ak a katonáknak. Többször megtették az­ utat visszafelé új rakományért és száznál többször ereszkedtek le. Az előnyomuló olasz hadoszlopok többízben megütköztek az ellenséggel, amelyet mindannyiszor megfutamítottak. tötént ma­ ­. Kellett ez nekünk?... Kérdi ma elkeseredve egy cikkében Kér­ill is, a francia jobboldali pár­tok vezére s a választások »vezérkari főnöke«. A jobboldali szerve­zetek erőszakoskodása odavezetett, hogy ma a francia köztársa­sági parlamentarizmus és demokrácia erősebb, mint valaha. A jobboldal gyenge remé­nyekkel indul a választásokba, a köz­vélemény jórésze elfordul tőle. — Ki gondolta volna, — mondja kétségbeesetten Kerillis — hogy az Action Francaiset, a jobb­oldali gondolatnak ezt az elit csapa­tát minden további nélkül feloszlathatja a kormány? A kutya sem vakkantott utána.­­K­er­ill is és a többi jobboldali politikus írásaiból az az aggodalom száll ki, hogy nem lehet többé oly könnyen a diktatúrákat elővarázsolni. A demokrata kor­mányok tanultak a példákból. Ma már nem tűrik, hogy a diktatúrákat előkészítő szervezetek igénybe vegyék a demokrácia áldásait. Mihelyt lát­ják, hogy e szervezetek a de­mokrácia és a s­z­ab­ad­elv­ű­­ség gondolatát csak arra használ­ják fel, hogy rajtuk keresztül kezükbe ragad­hassák a hatalmat, azonnal lesújtanak. Mint ahogy a fran­cia kormány lesújtott az Action Francaise-re s le fog sújtani a Tűzkeresztre, ha össze nem húzza magát. Tudja ezt D­e la Rocque ezredes is. A Tűzkereszt legutóbbi gyűlésén már olyan parlamentáris hangon beszélt, hogy N­­er­riot is megirigyelhette volna. Annál való­színűbbnek tartják a demokratikus kormányok e taktikáját, mert a té­nyek azt bizonyítják, hogy a jobbol­dali szervezetek megfékezése csak helyeslő visszhangot kelt az ország­ban.) 2. »Miért oly ideges Miss P­e­r­k­i­n­s?« Roosevelt elnök díszebédjén kérdezte a pénzügymi­niszter Miss Perkins munkaügyi minisztert, talán nem érzi jól ma­gát, mert oly nyugtalannak látszik. — Azért vagyok ideges, — válaszolta a munkaügyi miniszter-kisasszony — mert San Pedróban sztrájkolnak a tengerészek s az a hajó, melynek éppen most kellene elindulni Newyorkba, nem indulhat el. A helyi hatóságok békítési kísérletei nem sikerültek. Miss Perkins hallgatta még egy darabig a szomszédjai bókjait, aztán észrevétlenül felkelt, a telefonszobába ment s onnan felhívta a kaliforniai kikötővároskát Ez a washingtoni el­nöki palotától körülbelül 4800 kilomé­ternyire volt. — Itt a kereskedelemügyi miniszter be­szél, — mondotta — kérem a telefonhoz a sztrájk­vezetőséget. Néhány perc múlva már ott volt a vezetőség. Miss Perkins elkezdett velük tárgyalni és alkudozni, mintha csak ugyanabban a szobában lettek volna. Később a telefonhoz hivatta a hajótulajdonosokat is. Velük is tár­gyalt, beszélt, fenyegetőzött és ígért. A vége az lett, hogy megegyeztek. A hajó mindössze kétórai késéssel mégis elindulhatott. Miss Perkins visz­­szement a társasághoz s leült a he­lyére, mintha semmi sem történt vol­na. De most már nyugodt volt. (Egy miniszter megzavartatja az ebédjét egy hajó indulása miatt.) 3. Ez a javaslat összeférhe­tetlen az angol nemzet be­csületével és adott szavá­val. Ilyen, ehhez hasonló erős ki­jelentésekkel illették az angol alsó­­házban Thomas gyarmatügyi mi­niszternek azt a tervezetét, amellyel Palesztinának alkotmányt akar adni.­­Ennek az alkotmánynak az a lé­nyege, hogy Palesztina parlamentá­ris állammá alakulna át. A képviselő­­ház egy részét választanák, a másik részét az angol-palesztinai kormány­zóság nevezné ki. Arabokból, zsidók­ból és keresztényekből állana a kis parlament, de úgy, hogy az arabok feltétlenül többséget alkotnának. A felszólaló képviselők kivétel nélkül — a szélső konzervatívok éppen úgy, mint a baloldaliak — hevesen elle­nezték, hogy a zsidókat ilyen módon még Palesztinában is kisebbségi sors­­ra ítéljék. Hiszen amikor az angol csapatok bevonultak Palesztinába, — így érveltek a képviselők — a híres Balfour­ Declaration azt ígérte, hogy Anglia nemzeti otthont biztosít a Szent Földön a szétszórt zsidóknak. Hogy lehetséges Nemzeti Otthon ott, ahol a kisebbség kuckójába vannak állítva? Érdekes, hogy a konzervatív Winston C­hur­chill ellenezte a legélesebben a kormány javaslatát. — Most vessük kisebbségi sorsra a zsidókat, — kérdezte — amikor Német­országban olyan embertelenül bánnak velük? Ez foltot ejtene Anglia becsületén. A többség azt kívánta, hogy mind­addig ne kísérletezzenek parlamenta­rizmussal Palesztinában, amíg az ar­ab­ok el nem ismerik a zs­idó nemzeti otthon jog­o­sult­sá­­g­át P­al­e­s­zt­in­áb­an.V­agy pedig várják meg azt az időt, amíg a zsidók többségre jutnak. Minthogy a zsidó bevándorlás egyre nagyobb, ez az idő már belátható időn belül van.) 4. Több mint félmillió ember álla­píttatta meg eddig árja származását csupáncsak a berlini anyakönyvi hi­vatal körzeteiben. (Sokan talán mosolyognak ezen. Holott akkor a nemesi levelet vagy a grófi címet is éppen ilyen derűs lenézés illetné meg. Biológiailag az egyik éppen olyan megoko­­latlan, mint a másik. Ahogy nincs árja vér, nincs nemesi vér sem. Tudjuk, hogy nem mindig a szelle­mileg, testileg és erkölcsileg legki­válóbbak kaptak nemességet, még a régi jóidőkben sem. Századokkal ez­előtt panaszkodtak már arról, hogy gyakran az alja és ocsája kerül a ne­mesi sorba. A nemesség kialakításá­nak nem is az volt a célja, hogy va­lamilyen felsőbb rendű emberfajtát tenyésszenek ki. Egyesegyedül az volt a célja, hogy a fennálló kor­mányzati rendszer támasz­tékot kapjon benne. Nos, ugyanez a hivatása az árjavér­nek is. Sugdoshatnak egymás közt a diplomaták amit akarnak, Hitler műveltségi színvonaláról, s bebizo­nyíthatják a tudósok azt is, hogy árja fajról vagy árja vérről beszélni négy­­emeletes szamárság. Hitler mégis mélységes pszichológiai be­látásról tett tanúságot, ami­kor az »ár­ja fajra« alapította mozgalmát. Gondoljunk csak arra, milyen határtalan büszkeséggel tölti el azt a sok kisiparost, kézművest, hi­vatalnokot, földművest s általában azt, akit az angol man in the street­nek, a német pedig Jede­r­­mann-nak nevez — milyen büszke­ség tölti el, ha azt mondhatja: - Én árja vagyok. Nem­­kárki! Arjai Ott az okirat. Igazi árja. A nagymamám is az volt. De nemcsak büszkeség tölti el, ha­nem■ odaadás és hódolat az iránt a rendszer iránt, amely őt a bugrisok szürke tengeréből kiemelte és olyan magas polcra tette, ahova sok gráf és báró el nem juthat, mert ezeknek a vére már nem »tiszta«. Az uralkodó rendszer szempontjából tehát mélysé­ges bölcsesség nyilvánult meg az árja jelszó kivetésében. De azután az árjaság nemcsak egy­szerű »kutyabőrt« jelent ám. Éppen úgy, mint ahogy régebben a nemesség kézelfogható anyagi előnyökkel járt, ma árjának lenni annyit jelent, hogy minden jó állás, jövedelem, üzlet és haszon őt illeti meg. Sőt, ha nem­ árja, vagy nem j­ó árja, vagy akárcsak szep­lős orrú árja kezében van egy darab kenyér, akkor azt azonnal oda kell adni az igazi, hamisítatlan, tizenhárom próbás és jó tor­kú árjának. Élettani szempontból ostobaság az árjaság, de egy politikai rendszer fentartása szempontjából nem az. Leg­alább addig, ameddig...) MVVVVWVVWVVWvvWtMWVVtM Ezüst kék rókák, keppek 276s7* Szerda, 1936 április 1. fl sírok ápolása­ úgy a régi kerepesi úti, mint az új központi­­ izraelita temetőben április hó köze­pén veszi kezdetét. Befizetések a Pesti Chevra Kadisa székházában,VII., Er­zsébet körút 26. szám alatt már most­­ eszközölhetők, esetleg ugyanoda postán is­­ beküldhetők. rendkívül olcsón PALUGYAI szűcs, IV. B best U.5 Kohn Imre úgy a maga, mint gyermekei nevében mélyen megrendülve jelenti, hogy a leg­jobb feleség, a legodaadóbb anya és nagyanya, szemünk fénye Kohn Imréné szül. Goldstein Janka elhunyt. Temetése április 1-én, szerdán 4 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. Emléke örökké élni fog közöttünk ! Rész­vétlátogat­ás mellőzését kérjük Nyilttér E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Ebben a rovatban a hirdetések ára milliméter­­soronként hétköznap 70, vasárnap 80 fillér. A legkisebb hirdetés ára 7, illetve 8 pengő. Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélzavarok, máj és lep­­uzzadás, a has állandó puffadtsága, és a rekeszizom gyakori feltolódása, hát- és derékfájás ellen a természet­­adta Ferenc József keserűvíz, kisebb adagokba elosztva, naponta többször hévévé, hathatós segítséget nyújt. Húsvétra ABBÁZIÁBAN az Eden & Quisisana szállodákban még néhány szoba Kapható Megrendeléseket felvesz : Stark Imre, Égisz uta­zási irodában. VI., Andrássy út 29. Telefon: 194-93 Abbazia-Hotel Imperiale Felvilágosítás: Rudolf Mosse-ház,Váci ucca 18.Tel:835-83 A RD A 7T A hotel atlantica ADVaúlA villa al maré Vezetés- BRENNER Budapesti iroda: RUDOLF MOSSE-ház, IV., Váci ucca 18. Telefon 83-5-83,83-5-85 Velencében Abbáziában ápr. 11— 21-ig. P 183. A M. N. B. 331. sz. engedélye Égisz, Andrássy út 29. Telefon 27-0-70 Műtő vezetést a legjobba­n .FODOR Sportintézetben tanulhat, ahol a Belvárosi Úrvezető Iskola szakszerűen és biztosan kiképzi. IV., Petőfi Sándor ucca 3. Tel 897-01

Next