Az Est, 1936. június (27. évfolyam, 126-146. szám)

1936-06-03 / 126. szám

c. oldal SCHACHT BUDAPESTRE JÖN Zürich, június ? A »Neue Zürcher Zeitung« jelentése szerint dr. Schacht birodal­mi gazdasági miniszter még ezen a héten Budapestre utazik. (Schacht nemcsak Magyarországra, han­a­nem Jugoszláviába, Bulgáriába, Görög­országba és Romániába is ellátogat. Ta­nulmányozni akarja, miképpen lehetne a 1­1. Férje e­n­g­e­d­e­l­m­ e nélkül is vállalhat miniszteri tár­cát a francia asszony. Léon Bl­u­m szocialista vezér, tudvalévően, a megalakítandó kormányába egy nőt is be akar venni. Állítólag J­o­l­i­o­t- Curie asszonynak kínál egy minisz­teri tárcát. Ezzel kapcsolatban felme­rült a kérdés, várjon vállalhat-e mi­niszteri tárcát a francia asszony férje enge­del­me nélkül. A francia polgári törvénykönyv egyik szakasza így szól: »A férjes asszony férje engedelme nélkül semilyen szerződést nem köthet.« Akik azt állították, hogy asszony a férj engedelme nélkül nem lehet miniszter, erre a szakaszra hivat­koztak. Achille Mestre francia jog­tudós a következőképpen döntötte el a kérdést: — Minthogy a miniszteri állás közhiva­tal, a betöltéséhez semilyen szerződést nem­ kell kötni. A férjes asszony ennek következtében férje felhatalmazása­ nélkül is vállalhat miniszteri tárcát. Különben is az államtanács két évvel ezelőtt ki­mondotta, hogy férjes asszony minden olyan közhivatalba feltétlenül kinevez­hető, amely kifejezetten nem zárja ki a nők kinevezését. Például katonatiszt nem lehet nő. Több ezer nőt neveztek már ki közhivatalokba, anélkül, hogy erre a fér­jük engedelmét kikérték volna. Miért kel­lene tehát éppen férji felhatalmazás ahhoz, hogy az asszonyt a miniszteri székbe ültessék? Semilyen törvényünk nincs, amely a férj felhatalmazásától tenné függővé, hogy az asszonyt közh­iva­­talnokká nevezhessék ki. Egy francia asszony tehát még férje akarata ellenére is lehet mi­niszter. Csak nevezzék ki... %. A Népszövetség egészségügyi és élelmezési bizottsága meglehetős szi­gorú hangon arra utasította a szak­értőkből álló vegyes bizottságát, hogy jelentését minél előbb szer­ke­s­s­z­e m­­e­g. (S. M. Bruce ausztráliai kiküldött még a múlt esztendőben rámutatott arra, milyen feltűnő távolság van az élelmiszerkészletek és az üres gyom­rok között. Azt értette ezen, hogy az a kereskedelmi kapcsolatokat szorosabbra­­ fűzni a német birodalom és ezek között s az országok között , egyik oldalon a gazdák nem tudják eladni terményeiket, a másik oldalon pedig milliók és milliók a szó szoros értelmében éheznek. — Valahogy össze kellene házasítani a mezőgazdaság terményeit az emberek gyomrával, — mondotta S. M. Bruce. Ugyanakkor azt is indítványozta, tanít­sák meg az embereket vitamindús ételek evésére. Világosítsák fel őket, hogy főze­léket és gyümölcsöt egyenek, mert ezzel az egészségüket szolgálják. Mit fog a vegyes bizottság jelente­ni s mit nem és mikor, csak a jó Is­ten tudja. De az már ma kétségtelen­nek látszik, hogy S. M. Bruce két indítványa nem igen függ össze. Az első társadalmi és gazdaságpolitikai jellegű. Ezt a Népszövetség semmi­féle bölcs bizottsága, nem fogja tudni megoldani. Akármilyen okos dolgot süt ki a ve­gyesbizottság, majdnem bizonyos, hogy papiroson fog maradni. A színig telt hom­bárokat és üres gyomrokat nem a mi kor­szakunk találta ki. Az emberiség majd­nem minden korszakában éltek szegények és gazdagok. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy egyszer élesebb volt az ellentét, mint máskor. Határozati javaslatokkal sohasem lehetett eltüntetni az ellentéteket. Hatal­mas társadalmi megmozdulások próbálkoz­tak a válaszfalak ledöntésével. De mindig sikertelenül. A mi korszakunkról azt mondják, hogy nem hasonlítható össze az előbbiekkel, mert t­e­c­h­n­ik­a­i berendezkedé­sre lehetővé­­teszi, hogy mindenki számára főzzenek. A múlt időkben nem lehetett a szegénységtől megszaba­dulni. De a mai kor gépei, vegyszerei és szerevezetei lehetővé tehetnék, hogy min­denkit felöltöztessünk és jóllakathassunk. De még ha ez így is volna, határozati ja­vaslatokkal akkor sem lehet elren­delni, hogy mindenki számára terítsenek. Csak nagy s igen gyakran véres küzdel­mek árán lehetett megrövidíteni a távol­ságot az élelmiszer készletek és az üres gyomrok között; más szóval csak ilyen módon lehetett olyan új társadalmi beren­dezést felépíteni, amelyben a termelt ja­vakat arányosabban osztották el. S. M. Bruce másik indítványa ter­mészetesen könnyebben megvalósít­ható. A vitamindús főzelék- és gyü­mölcsevést lehet népszerűsíteni. Ma­gyarország példát mutatott erre már akkor, amikor még a Népszövetség­nek esze ágában sem volt, hogy al­bizottságokat küldjön ki.) 3.Ne sterilizáljunk derűre­­korúra. Az amerikai Egyesült Ál­lamok több államában már évtizedek óta érvényben van az a törvény, amelynek erejénél fogva az alkoholis­táidat, gyengeelméjűeket és másfajta lelki hibákban szenvedőket sterilizál­ják, nehogy a bennük levő betegséget utódaikra átvihessék. Az »Ameri­can Neurological Associa­tion« most arra inti a hatóságokat, hogy ne rendeljék el oly könnyedén a sterilizálást. Hivatkozik az egyesület arra, hogy a Világ nem egy lángelméjének a szülője voltaképpen olyan elmebeteg volt, akit a fennálló törvények szerint sterilizálni kel­lett volna. Andersen­nek, a bájos mesék írójának az apja és a nagyapja olyan be­tegségben szenvedett, hogy enyhe kifeje­zéssel szólva, gyengeelméjűnek kellett vol­na őket nyilvánítani. Az anyja alkoholista volt s delirium fcremensben hallt meg. Beethoven is alkoholista volt. Az apja és anyja szintén mértéktelenül itta a szeszes­italt. Blücher tábornokot, aki megverte Napó­leont, gyakran melankolikus rohamok fog­ták el. Hogy Nietzsche nem volt »normá­lis«, mindenki tudja. Tolsztoj Leó apja szintén nem volt »rendes ember«. A nagy írót pedig hisztérikus rohamok keserítet­ték el. Bánkó, a kiváló lelkiszakértő azt mondotta, hogy nagy kincstől fosztják meg az emberiséget, ha ezeket az elmebete­geket kiirtják. Sok szépség, jóság, szín és melegség fog eltűnni, ha ezek az emberek nem alkothatnak és nem működhetnek to­vább.­­Mindez természetesen nem azt je­lenti, hogy a sterilizálás gondolata helytelen. Ha az állatok szaporodását befolyásoljuk, akkor még inkább megokolt, hogy az e­mb­er­i hi­bák és bűnök elterjedését lehetetlenné tegyék. Csakhogy nem szabad elfelejteni, hogy a tulaj­donságok átörökítése terén még nem tudunk mindent. Vagy talán sza­­batosabb volna azt mondani, még igen-igen keveset tudunk.) \ Meguyíita szadimatyilscdytU PALATI STRAND 4 Kombinált jegyek. INUS FÜRDŐ Gyepterületek. 1 Elő idény deák. Zene. Szerda, 1936 Június 3 ai német bevásárlók leszorították élősertéseink árát — Az Est tudósítójától — Az az aggodalom, amelynek az OMGE a német piac jövőjét illetően kifejezést adott, kezd szomorú való­sággá válni. Tudvalevő, hogy a ha­sított sertések kivitelét, reméljük csak egyelőre be kellett szüntetni, mert a német bevásárló szövetkezet kijelen­tette, hogy őszig hasított sertéseket nem vásárol és csak Mecsér András országgyűlési képviselő berlini láto­gatása után kaptunk ígéretet, hogy egyelőre élősertéseket fognak átvenni tőlünk. Mindenki tudta, hogy ez nem elő­nyös ránk nézve, mert hisz a vágással járó haszon és munkadíj, valamint a melléktermékek értékesítésének min­den előnye így nem a mienk, hanem a német szövetkezeté lesz­. Most azután tudattá erősödött az a vélemény, hogy ezúttal nem jól jár­­ omKKtmmjMMÉjni Minden külön értesítés helyett. Özv. Keleti Gyuláné úgy a maga, mint fiai Aladár és Zoltán nevében mély fájdalommal tu­datja, hogy a szeretett férj, apa, nagyapa és rokon KELETI GYULA életének 70. évében, 45 évi boldog házasság után elhunyt.­­ A Megboldogultat e hó 3-án, szerdán délután 3 órakor a rákoskeresztúri szr. temető­ben kísérjük utolsó útjára- Gyászolják: Keleti Zoltánná szül. Langfelder Margit menye, Béla, Hedvig, Tamás unokái. Részvétlátogatások szíves mellőzését kérj­ük ránk, mert kiderül, hogy sikerült ugyan 10.000 darab élősertés vásárlá­sára a német szövetkezettől megbízást kapni, azonban az is kiderült, hogy az árak átlag 12 fillérrel olcsóbbak, úgyhogy tenyésztőink, akik drágán vásárolt tengerivel hizlalták sertései­ket, ezen az üzleten nem igen fognak keresni. Szomorúan jegyzi meg az OMGE hi­vattal és lapja, hogy »ha a németek által fizetett ár alig is teszi lehetővé a szállítást, ez a megállapodás mégis alkalmas arra, hogy a biztosítószelep szerepét töltse be­. Vagyis, ha haszon nincs is, de legalább az a vigasz ma­rad, hogy a kihízlalt sertés nem ma­rad a nyakukon és egy jelentéktelen hányadot a német bevásárlók vesznek át tőlünk. Továbbra is szem előtt kell tarta­nia tehát minden tenyésztőnek az OMGE okos­ figyelmeztetését: ne akasszunk mindent egy szegre és ne hanyagoljuk el évtizedes vevőinket egyetlen vevő kedvéért! m­mnHHH Mélységes fájdalommal jelentjük úgy a saját, mint az egész rokonság nevében, hogy a felejthetetlen drága imádott anya, nagyanya, testvér, sógornő és rokon szül. Klein Rózsika 1936 június hó 1-én 57 éves korában visszaadta nemes lelkét a Teremtőnek. Temetése 1936 június hó 3-án d.e. 11 óra­kor lesz a rákoskeresztúri izr. temetőben. Budapest, 1936 június hó 2-án. Dr. Keleti Ernő fivére, Garai Jenőné szül. Gittek Aranka, dr. Deutsch Oszkárné szül. Glück Márta, Glück Erzsébet gyermekei, Garai Jenő és dr. Deutsch Oszkár verei, Garai Magda és Anny, Deutsch Pali unokái Részvétlátogatások mellőzését kérjük A köd megakadályozta a Queen Mary rekordját N Newyork, június 2 A Queen Mary hétfőn délután meg­érkezett Newyorkba. A gőzös több ki­sebb hajó és sok repülőgép kíséreté­ben futott be a kikötőbe. A parton hivatalos küldöttség fogadta az első tengeri útjáról megérkező angol hajó­óriást, majd a küldöttség tagjai, újságírók és fényképészek felmentek a hajóra. A Queen Mary első tengeri útját négy nap, hat óra és harmincnyolc perc alatt tette meg és huszonkilenc csomó átlagsebességet ért el- A fran­cia Normandie ugyanezt az utat négy nap, három óra és öt perc alatt fu­totta be, vagyis megőrizte a leggyor­sabb hajónak járó kék szalagot. Az angol hajóstisztek szerint rekordju­kat az akadályozta meg, hogy égész úton ködben és esőben haladtak. AZ AVVWVWWVWVVA­VWVAAAA Hosszú idő óta fekvő betegek a ter­mészetes Ferenc József keserűvizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, biztos és mindig kellemes has­hajtó hatását általánosan dicsérik.

Next